3

6) Szabolcs megyéből a következő községek:

Csege, Balmaz-Ujváros, Téglás, Egyek, Nádudvar, Püspök-Ladány, Szo-
váth, Tetétlen, Földes és Józsa-Szt.-György, kertész község ;

c) Bihar megyéből a következő községek:
Kaba, Mike-Pércs, Sámson.
20. Szabolcs megyét képezik : (1)

a volt Szabolcs megye, a Hajdu megyéhez (19. a) és Bihar megyéhez csa-
lolt (XXXIII. törvényezikk 1. $-a 20.) községeken kivül.

21. Csongrád megyét képezik : (2)

a) az eddigi Csongrád megye, Sámson község és Szöllős nevü pusztája kivételével, melyek Békés megyébe kebeleztettek (22. a);

b) a volt Kis-Kunságból Dorozsma község Átok háza és Üllés pusztáival.

22. Tóth-Komlós község Békés megyénél meghagyatván, (3) ugyanazon megyéhez csatoltattak :

a) Csongrád megyéből Sámson község Szőllős nevü pusztával ;

b) Csanád megyéből Földvár község és puszta, valamint Székegyháza puszta ;

c) a volt Heves- és Külső-Szolnok megyéből eddig Dévaványához tartozott
Cséfán nevü puszta.

23. Temes megyét képezik :(
a) az eddigi Temes megye ;
b) az eddigi Krassó megvéből a következő községek:

Fehértemplom, Jaszenova, Dupla, lj-Palánka, Ó-Palánka, Rótkirchen,
Vracsevga, Ablián, Krusicza, Rebenberg.

24. krassó megyét képezik : (5)

Az eddigi Krassó megye, kivévén a Temes megyéhez csatolt községeit (23. b), valamint a Szörény megvéhez csatolt Vámamarga községet.

3. $. Ott, hol a puszták, vagy más hasonnemü területek és községet nem képező telepek az 1876-ik évi XXXIII. vagy jelen törvényczikkben akár a területbe foglalva, akár külön nem emlittetnek, mindenütt azon községgel mentek át vagy maradtak, a melyhez közigazgatásilag tényleg tartoztak.

(1) V. ö. 1876: XXXIII. 1. cz. 1. §. 21. p. Gyulai Vacs és Gyulai Hegyes pusztáknak Szaboles me-
gyéből Debreczen sz. kir. város törvényhatósága alá helyezéséről v.ö. 1881: LXIII. t. cz. 1. §. 16. p.

(2) Gorzsa, Szikuncs, Sziget, kopáncs és Vagy-Rét pusztáknak Csongrád megyéből H.-J.-Vásár-
hely város törvényhatósága alá helyezéséről v. ö. 1881: LXIII. i. cz. 1. §. 17. p.

13) 1. ö. 1876: XXXIII. t. cz. 3. §. d) p.

(4) V.ö. 1876: XXXIII. 1. cz. 1. $. 24. p. Darurár községnek Temes megvéből Krassó-Szörény me-
gyébe, Kussics községnek pedig Krassó-Szörény megyéből Temes megyébe, végil Gyurgyevó község
területének Temes megyéből Torontál megyébe kebelezéséről v. ö. 1884: VII. 1. cz. 1. §. 8. és 9. p.

(5) Krassó megyének Szörény megyével egyesitéséről v.ö. 1880: LV. 1. cz.

II. TÖRVÉNY-CZIKK

Köncsög, Matkó és Bugacz pusztáknak Kecskemét város törvény

hatósága alá helyezéséről.(1)

(Szentesitést nyert 1877. évi márczius 13-án. Kihirdettetett az országgyülés képviselőházában 1877. évi

márczius 16-án, a förendek házában márczius 17-én.)

1. $. Köncsög, Matkó és Bugacz puszták Pest-Pilis-Solt-kis-kun megye törvényhatósági területéből kikebeleztetnek és kecskemét város hatósága alá helyeztetnek.

2. $. Ezen törvény végrehajtásával a belügyminister bizatik meg.

III. TÖRVÉNY-CZIKK Körmöczbánya, Korpona és Bakabánya szab). kir. városok bekebe

lezéséről.(2)

(Szentesitést nyert 1877. évi márczius 13-án. kihirdettetett az országgyülés képviselőházában 1877. évi

márczius 16-án, a főrendek házában márczius 17-én.)

1. $. Az 1876 : XX-ik törvényczikk 1-ső §-ában foglalt felhatalmazás alapján a belügyminister Körmöczbánya, korpona és Bakabánya szab. kir. városok törvényhatósági hovatartozása iránt akként intézkedvén, hogy:

a) Körmöczbánya szab. kir. város Bars megvébe; 6) Korpona és Bakabánya szab. kir. városok Hont megyébe kebeleztettek ; emez intézkedések ezennel törvénybe iktattatnak.

IV. TÖRVÉNY-CZIKK a szörénymegyei ideiglenes közigazgatási rendszernek három évre

való fentartásáról.(3)

(Szentesilést nyert 1877. évi márczius 13-án. Kihirdettetell az országgyülés képviselőházában 1877. évi

márczius 16-án, a főrendek házában márczius 17-én.)

1. $. Az 1873. évi XXVII. törvényczikk közigazgatás igényeinek megfelelőley úgy ren3. S-a nyomán a volt román-bánsági ezred és dezze, hogy ezen szervezet a régi állapotból a a volt szerb-bánsági ezred tizenkettedik szá- végleges szervezetre, helyes átmenetet kézada, vagyis a karánsebesi, leregovai, bosoviczi pezzen. és orsovai szolgabirói járásokból alkotott Szö- 3. $. Az előző (2-jk) $-ban emlitett ideig rény megyenek a törvény 9. S-a értelmében a megyéket illetőleg eddiy alkotott vagy ezentul külön önálló törvényhatósággá való szervezése, alkotandó törvények hatálya Szörény megyére jelen törvény életbelépésétől három évre el- ki nem terjed, ha csak ez valamely ujabban halasztatik.

alkotandó törvényben külön ki nem mondatik2. $. A belügyminister felhatalmaztatik, 4. §. Ezen törvény végrehajtásával a minishogy Szörény megyét ezen három évre a jó terjum bizatik meg.

(1) V. ö. 1877: I. t. cz. 1. §. 18. p. Pusztának törvényhatósághoz vagy községhez csatolásáról átalában v. ö. 1886: XXII. I. cz. 148. $.

(2) korpona város beosztásáról az orsz, képv. választások tekintetében v. ö. 1886: XXVII. 1. cz. 3. S. (3) E t. ezikk hatálvál kiterjeszti (egy évre) az 1880: XI. t. cz.; Szörény megyének Krassó megyével egyesitéséről v. ö. 1880: LV. t. cz.

V. TÖRVÉNY-CZIKK

az 1870:XVI. és 1871 : XII. törvényczikk módositásáról.(1) (Szentesitést nyert 1877. évi márczius 23-án. Kihirdettetett az országgyülés képviselőházában 1877. évi

márczius 25-én, a főrendek házában márczius 26-ár..)

a

Az igazságügyminister felhatalmaztatik, hogy a királyi Curia semmitő- és legfőbb itélőszéki osztályánál, a midőn azt a befolyó ügyek mennyisége s az ennek folytán felszaporodott hátralékok szükségessé teszik, ideiglenesen kisegitő birakul, a budapesti(2) kir. itélő tábla rendes birái közül, kellő számu biról alkalmazhasson.

VI. TÖRVÉNY-CZIKK

a katonaság részére az 1873. évi III. negyedétől az 1876. év III. negyedéig kiszolgáltatott előfogatokért járó dijpótlékokból származó kiadások fedezésére szükséges póthitelről s az ezen költsé

gek jövőben való fedezésének módozatáról.

(Szentesitést nyert 1877. évi márczius 23-án. Kihirdettetett az országgyülés képviselőházában 1877. évi

márczius 25-én, a főrendek házában márczius 20-án.)

1. $. A katonaság részére 1873. év harmadik 2. $. A belügyminister felhatalmaztatik, negyedétől kezdve 1876. év harmadik negye- hogy ezen pothitelt, az 1875. évi LV. tördéig kiszolgáltatott előfogatokért járó dijpótlé-vényczikk 2. $-a XIV. sejezetének 3. ezime kokból származó kiadásokra a belügyminister alatt megszavazott hitelből fedezhesse s azt rendelkezésére 25,356 frtnyi pothitel szavaz- ugyanezen czim alatt elszámolhassa.

tatik meg.

3. $. A belügyminister egyuttal felhatalmaztatik, hogy az 1876. év III. negyedétől fogva az 1877. év végéig felmerülő ilynemü költségeket, a megyék 1877. évi közigazgatási, árva és gyámhatósági kiadásaira megszavazott hitelből fedezhesse és ezen czim alatt elszámolhassa ; jövőre pedig költségvetésében ezen czélból a szükségnek megfelelő összeget külön rovat alatt felvehesse. (3)

1. $. Ezen törvény végrehajtásával a belügy- és pénzügyminister biza

tik meg.

(1) El. czikk pótlásáról (e. f. biráknak a kir. táblákhoz beosztásáról) v. ö. 1880: LXIV. 1. cz.; v. ö. továbbá az 1881: LIX. t. cz. 101. 8-ál.

Az 1877: V. t. cz. részben való módosításáról az 1893: XXXII. t. cz. 2. §-a rendelkezik. (2) Az 1893: XXXII. 1. cz. 2. $-a értelmében a kir. Curiához kisegítő birakul a vidéki kir. itélőtáblák birái is alkalmazhatók.

(3) A katonai előfogati dijpotlékokra szükséges költségek 1878. írta a belügyminiszterium költségvetésében az általános közigazgatási kiadások czíme alati irányoztatnak elő évenként 8700 frt átalányösszegben.

a

VII. TÖRVÉNY-CZIKK

a m. kir. honvédség hadrendszerinti állományára előirt felszerelési czikkek beszerzéséből keletkezett költségtöbblet fedezésére

szükséges póthitelről.

(Szentesitést nyert 1877. évi márczius 25-én. Kihirdettetelt az országgyülés mindkét házában 1877. évi

nárezills 20-in.)

1. S. A honvédség készleteinek hadrendsze- rovata alatt számolandó el s fedezetéül az rinti kiegészitésére szükségessé vált 637,538 1876. évi XLVI. törvényezikk 4. S-ban(1) megforint 50 kr költségtöbblet fedezésére az 1877. határozott fedezeti mód jelöltetik ki (2) évre 425,065 srt 32 kr pothitelképen engedé- 2. S.

Az engedélyezelt szükségletnek lyeztetik.

212,532 frt 66 krra rúgó utolsó részlete az Az engedélyezett összeg az 1877. évi állam- 1878-ik évi költségvetésbe veendő fel. költségvetés B) átmeneti kiadások és beruhá- 3. $. Ezen törvény végrehajtásával a pénzzások, I. átmeneti kiadások II. fejezete : 3.'ügyi és honvédelmi ministerek bizalnak meg.

VIII. TÖRVÉNY-CZIKK

az 1868. évi XXXI. törvényczikk módositásáról.(3)

(Szentesitést nyert 1877. évi márczius 26-án. Kihirdettetett az országg vülés képviselőházában 1877. évi

márczius 27-én, a förendek házában márczius 31-én.)

1. S. Közjegyző nem vehet fel közokiratot és nem ruházhat fel közjegyzői okirat minőségével magánokiratot, melyben nyolez százaléknál magasabb kamat köttetett ki.

Az ezzel ellenkező okirat, közokirat, illetőleg közjegyzői okirat erejével nem bir.

2. $. kamat alatt nem csak a pénzben fizetendő minden mellék-tartozás értetik, hanem bármely dolog vagy haszon, melynek adására vagy teljesitésére az adós a hitelező részére a töke visszafizetésén, illetőley visszatéritésén kivül kötelezettséget vállal.

Mindazon esetben, melyben a jelen törvény az adóstól követelhető kamat legmagasabb összegét megállapítja, abba a kötbér, üzlet-dij, megtéritési öszszeg és mindennemü melléktartozás is beszámitandó.

3. $. Nyolcz százaléknál magasabb kamatot biztositó zálogjog előjegyzése vagy bekebelezése nem rendelhető el.

A felek által határozott összegben kikötött, de százalékban ki nem fejezett melléktartozások bekebelezését vagy előjegyzését a biró csak azon, a telekjegyzőkönyvben kitüntetendő záradékkal rendelheti el, hogy az összes melléktartozás, a tőke nyolcz százalékát meg nem haladhatja.

(1) Az 1876: XLVI. 1. ez, az 1877. évi államköltségvetést tartalmazza és 4. §-ában a mutatkozott hiány fedezésére aranyjáradék-kötvények kibocsátását, esetleg más hitelműveletet jelöl meg.

(2! Az ezen S. alapján kibocsátott aranyjáradék-hötvényekről v. ö. az 1878: XXXV. és 1881: XXXII. i. czikket,

(3) V. ö. az 1868: XXXI. t. czikhet és jegyzeteit, továbbá az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883: XXV. t. czikiket. (A kamatokról különösen I. e t. cz. 19-21. SS-ait.) L. továbbá az 1870: IX. horvát-szlavon autonom förvényt, a horvát-szlavon királyságban az uzsora ellen fennálló törvények megszüntetéséről, valamint az ennek módosításáról szóló 1877 decz. 8. törvényt. Végül a törvényes kamatláb meghatározásáról szóló 1893: XXIV. és XXXVI. t. ezikihet.

4. $. Nyolcz százaléknál magasabb kamat a biró által nem állapitható meg.

Ezen szabály áll akkor is, ha a magasabb kamat birói egvességben kötletett ki.(1)

5. S. Az ezen törvényben megszabott mértéken felül kikötött és megfizetett kamatok visszafizetése nem követelhető.

Jövőre azonban azon kölcsönnél, mely félévnél hosszabb időre köttetett, a félévet meghaladó időre kamatot előre levonni nem szabad.

A félévet meghaladó időre, vagy a jelen törvényben meghatározott mértéken felül bármily időtartamra előre levont kamatok a tökéből lerovott ösz

a szegnek tekintetnek.

6. S. Ha a kölcsön-szerződésről kiállitott okirat szövegében a felvettnél nagyobb összegnek visszafizetése köteleztetett : a biró csak az okiratban felvettnek elismert tőkeösszeget állapitja meg.

Az ekként megállapitott tőke utáni kamatösszeget illetőleg, jelen törvénynek a kamatokra vonatkozó intézkedései alkalmazandók.

A bekebelezés vagy előjegyzés is csak a felvettnek elismert tőkére és annak e törvény szerint megengedett kamataira rendelhető el.

7. $. Az 1868. XXXI. törvényczikk 2. §-ának következő intézkedése :

«Ha a kölcsönről irásbeli szerződés nem létezik, vagy létezik ugyan, de abban a kamat csak általánosan az összegnek vagy a kamatlábnak számszerinti meghatározása nélkül van kikötve; valamint azon esetben is, ha a kamat szerződésileg nincs kikötve, hanem az a törvény határozatainál fogva jár: az egy évi kamat a fizetendő tőke hat(2) százalékát teszi ;) valamint az 1868 : XXXI. törvényezikknek jelen törvény által nem érintett egyéb intézkedései továbbra is érvényben maradnak.(3)

8. $. A jelen törvény hatályba lépte előtt lejárt kamatok a fentebbi SS. rendelkezései alá nem esnek.

Az ezen időn tul lejárandó kamatokra azonban csak azon esetre nem terjed ki a jelen törvény hatálya, ha a nyolcz százaléknál magasabb kamat, a jelen törvény hatályba lépte előtt keletkezett jogérvényes itéletben vagy per-egyességben állapittatott meg.

Azon körülmény, hogy a magasabb kamat a jelen törvény hatályba lépte előtt felvett közjegyzői okiratban van kötelezve, annak nyolcz százalékra való leszállitását nem akadályozza. Az okirat azonban közokirati erejét megtartja.

9. $. Jelen törvény határozmányai nem alkalmazhatók : a) váltó-követelésekre ; (4)

6) bejegyzett kereskedőknek kölcsönös kereskedelmi ügyleteikből eredő követeléseire.(5)

10. $. Jelen törvény 1877. évi julius 1-én lép életbe, s végrehajtásával z igaz ságügyminister bizatik meg.

(1) V. ö. a 1883: XXV. t. cz. 4. és 21. §-át, mely utóbbi kiegészíti az 1877: VIII. t. cz. 4. §-át.
(2) Az 1895: XXXV. 1. cz. értelmében: öt (0/0).
(3) E $-t kiegészíti és részben pótolja az 1895: XXXV. 1. cz. 2. §-a.
(4) V.ö. 1876: XXVII. I. cz. 50., 51. SS.; 1895; XXXVI. 1. cz. 3. §.

(5) 1. ö. 1875: XXXVII. t. cz. 281–286. SS.; 1883: XXV. 1. cz. 16. §. L. továbbá az osztrák-magyar banknak az 1878: XXV. 1. czikkbe iktatott alapszabályainak 57. czikkében megállapított kivételt.