Page images
PDF
EPUB

I. TÖRVÉNY-CZIKK

az 1873: XXXIV. törvényezikk 3. §-ában megállapitott határidőnek, valamint a Horvát-Szlavonországok beligazgatási költségei fedezésére meghatározott százalék érvényének meghosszabbitásáról.(1) (Szentesitést nyert 1878. évi február 25-én. Kihirdettetett a képviselőházban 1878. évi február 28-án, a főrendek házában 1878. évi márczius 4-én.)

1. §. Az 1873. évi XXXIV. törvényczikk 3. §-ában megállapitott határidő, valamint a Horvát-Szlavon országok önkormányzati beligazgatási költségei fedezésére meghatározott százalék érvénye az 1878. évi január 1-től (deczember végeig meghosszabittatik.

Az emlitett §-ban foglalt többi határozatok jelen törvény által nem érintetnek.

2. §. Ezen törvény a kihirdetés napjával hatályba lép s annak végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.

II. TÖRVÉNY-CZIKK

a diósgyőri vasgyár költségeinek fedezéséről.(2)

(Szentesitést nyert 1878. évi február 25-én. Kihirdettetett a képviselőházban 1878. évi február 28-án, a főrendek házában 1878. évi márczius 4-én.)

1. §. Az 1877-ik évi államköltségvetésről dásnak megfelelően, a fennebbi törvényczikk szóló 1876. évi XLVI. törvényezikk 2. §-a 4) 3-ik §-ában V. fejezet 33-ik czim alatt előalatti XVI. fejezet 25. czimében a diósgyőri irányzott rendes bevételi összeg 424,789 frttal vasgyár részére engedélyezett átalányösszegen felemeltetik. felül szükségessé vált költségek fedezésére, pótlólag, még rendes kiadásképen 667,695 frt engedélyeztetik, mely összeg az 1876. évi XLVI. törvényezikk illető fejezete, czime és rovata alatt elszámolandó.

2. §. Az előbbi szakaszban megajánlott kia

3. §. A bevételek és kiadások között mutatkozó különbözet az 1876. évi XLVI. törvényczikk 4-ik §-ában körülirt módon (3) fedezendő.

4. §. Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.

(1) E t. czikk hatályának kiterjesztéséről v. ö. 1878: XXX. és 1879: LX. t. cz. L. még: 1880: LIV. t. cz. a Magyarország és Horvát-Szlavon-Dalmátországok közt létrejött pénzügyi egyezmény beczikkelyezéséről. (2) V. ö. 1884. márcz. 11. 199. eln. sz. közmunka és közlek. min. rend.. a m. kir, államvasutak gépgyára és a diósgyőri m. kir. vas- és aczélgyár igazgatósága, valamint felügyelő bizottsága számára kiadott utasítások tárgy. (1884. R. T. 247.).

(3) T. i. aranyjáradék-kötvények kibocsátása útján. E kötvények tekintetében v. ö. 1878: XXXV. t. cz. 1. §. és 1881: XXXII. 1. cz.

III. TÖRVÉNY-CZIKK

az 1878. év első negyedében viselendő közterhekről és fedezendő államkiadásokról szóló 1877: XXX. törvényczikk hatályának 1878. évi május 31-ik napjáig kiterjesztése iránt.(1)

(Szentesitést nyert 1878. évi február 27-én. Kihirdettetett a képviselőházban 1878. évi február 28-án, a förendek házában 1878. évi márczius 4-én.)

1. §. Az 1878. év első negyedében viselendő államköltségvetésről szóló törvény kihirdetése közterhekről és fedezendő államkiadásokról napján megszünik. szóló 1877. évi XXX. törvényezikk hatálya 3. §. Jelen törvény végrehajtásával a pénz1878. évi május hó 31. napjáig kiterjesztetik. ügyminister bizatik meg. 2. §. Ezen törvény érvénye az 1878. évi

IV. TÖRVÉNY-CZIKK

az 1867: XIV. és XVI. törvényczikkek, az 1869: II. törvényczikk, és az osztrák-magyar Lloyddal 1871 november 18-án kötött postaszerződés hatályának ideiglenes meghosszabbitásáról, valamint az osztrák nemzeti bankkal szemben a tényleges állapotnak ideiglenes fentartásáról.(2)

(Szentesitést nyert 1878. évi február 27-én. Kihirdettetett a képviselőházban 1878. évi február 28-án, a főrendek házában 1878. évi márczius 4-én.)

[merged small][ocr errors][merged small]

(1) Az 1877: XXX. t. ez. hatályának további kiterjesztéséről az 1878: XIV. t. cz. rendelkezik. Az 1877.

évi államköltségvetést az 1876: XLVI., az 1878. évit az 1878: XVII. t. ez. tartalmazza.

(2) A korábbi meghosszabbítást az 1877: XXVII., a továbbít az 1878: XIII. t. czikk tartalmazza.

V. TÖRVÉNY-CZIKK

a magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről.(1) (Szentesitést nyert 1878. évi május 27-én. Kihirdettetett az országgyülés mindkét házában 1878. évi május 29-én.)

ELSŐ RÉSZ.

Általános határozatok.(2)

I. FEJEZET.

Bevezető intézkedések.

1. §. Büntettet vagy vétséget csak azon cselekmény képez, melyet a törvény annak nyilvánit.

Büntett vagy vétség miatt senki sem büntethető más büntetéssel, mint a melyet arra, elkövetése előtt, a törvény megállapitott.(3)

(1) A XVI. századig nem volt teljes büntetőtörvénykönyvünk; ennek következése volt az is, hogy III. Ferdinánd 1656. évi alsó ausztriai büntetőtörvénykezési rendtartása (Praxis criminalis) döntő befolyással volt biróságaink gyakorlatára egészen a XVIII. század végéig. Az 1715: XXIV. t. cz. (De Emendatione Legum et Celebratione Judiciorum) bizottságot küldött ki a törvények javítására;1726 május 11-én pedig III. Károly király rendeletet intézett az ország törvényhatóságaihoz, melyben azokat a jövő országgyülésen tárgyalás alá veendő büntetőtörvénykezési rendtartás kidolgozására szólítja föl - szintén siker nélkül. 1752 julius 11-én Mária Terézia elrendelte a magyar büntetőtörvénykönyv kidolgozását, mi végből a kir. helytartótanács bizottságot küldött ki. 1787 ápril 2-án II. József kihirdette a maga rendszeres törvénykönyvét, melyet azonban maga a fejedelem, később pedig az 1791: XL. t. cz. (De Sanctione Criminali et novo Ordine Judiciario) és az 1791: XLI. t. cz. (De Causis Criminalibus finaliter jam decisis et revisionem quoque concernentium Fororum Superrevisoriorum transeuntibus, qualiter reassumendis, aut continuandis) hatályon kívül helyezett. Az 1791: LXVII. t. cz. «Pro elaboratione Systematis Publico-Politicorum et Judicialium Negotiorum, aliorumque Objectorum quæ hac Diæta terminari non poterant» bizottságot küldött ki, melynek a büntetőtörvénykönyv kidolgozását (Elaboratio Codicis criminalis) is meghagyta. Az 1827: VIII. t. cz. e bizottság 1807-ben közzétett munkálatának tárgyalását a legközelebbi országgyülésre halasztotta, de újabb bizottságot küldött ki ama munkálat átvizsgálására. E bizottság 1830-ban tette közzé munkásságának eredményét, a mely azonban nem emelkedett törvény erejére. Az 1840; V. t. cz. «a büntető és javító rendszer kidolgozására» országos választmányi küldött ki, a mely 1841 deczember 1-én kezdte meg működését. Az 1843 julius 5-én tartott elegyes ülésben az elnök bemutathatta már az országos bizottság munkálatát (a mely három részből állott: a büntettekről és vétségekről s toldalékban a kihágásokról; a büntető eljárásról; a börtönrendszerről), melyből azonban szintén nem vált törvény. 1852 szeptember 1-én életbe lépett az 1852 május 17. es. ny. parancsesal közzétett büntetőtörvény a büntettekről, vétségekről és kihágásokról (1852. B. T. L. 117.), a mely Ausztriában máig is érvényben van és a melyet nálunk az Id. törv. szab. helyeztek hatályon kívül, visszaállítván (II. R.) «a magyar büntető-törvényeket és törvényes gyakorlatot, a valtozott viszonyokhoz idomítva». Az ország volt erdélyi részeiben,a polg. katonai határőrvidék és Fiume területén azonban, a hol az Id. törv. szab. nem voltak érvényben, e törvénykönyv 1880 okt. 1-ig 1878: V. és 1879: XL. t. cz. Fiume városában és kerületében életbeléptéig maradt hatályban. Az 1878: V. t. czikk javaslata először 1873 október 29-én, másodízben (átdolgozva) 1875 nov. 5-én került a képviselőház elé, a mely 1877 nov. 22-én kezdte meg és nov. 23., 24., 26–30., decz. 1., 3., 4., 17. és 18-án, 1878. jan. 15., 18-án, márcz. 27. és ápr. 8-án folytatta tárgyalását, míg a főrendiházban 1878 február 18-án, 20-23-án és ápr. 1-én került tárgyalásra. A törvény az 1879: XL. 1. czikkbe iktatott kihágási törvénynyel együtt, az életbeléptetése tárgyában alkotott 1880: XXXVII. t. cz. értelmében, 1880 szeptember 1-én lépett hatályba. Horvát-Szlavonországokban, a melynek büntető törvényhozása, az 1868: XXX. t. cz. 9., 10. és 48. §-a értelmében, autonom, jelenleg is az 1852. évi osztrák büntetőtörvénykönyv érvényes, melyet az 1870: XIV. t. cz., továbbá az 1886 decz. 29., 1890 jun. 10. törvények módosítanak. L. még az 1875 ápr. 22. horvát-szlavon törvényt, a foglyok feltételes szabadságolásáról. (2) Ez általános határozatok a kilágások eseteiben is alkalmazandók: 1879: XL. t. cz. 12. §.

az

(3) Az 1878: V. t. cz. megalkotása óta a következő érvényben levő törvények tartalmaznak büntettekre és rétségekre vonatkozó büntető rendelkezéseket (a kihágásokat az 1879: XL. t. cz. kapcsán foglaltuk egybe): 1. Az 1881: XVII. t. cz. (csődtörvény) 265. és 266. §§-ai (koholt követelés bejelentése és a hitelezők megvesztegetése).

2. Az uzsorának az 1883: XXV. t. cz. 1-6. §§-aiban megállapított vétsége és büntetése.

3. A szerzői jog bitorlásának vétsége az 1884: XVI. t. cz. 19., 20.. 23., 24., 45., 57., 65., 67. 75. §§-aiban.

2. §. Ha a cselekmény elkövetésétől, az itélethozásig terjedő időközben, egymástól különböző törvények, gyakorlat vagy szabályok léptek hatályba : ezek közül a legenyhébb intézkedés alkalmazandó.(1)

egy

3. §. A jelen törvény alkalmazásánál egy nap huszonnégy órával hét hét nappal, a hó és az év pedig a közönséges naptár szerint számitandó.(2) 4. §. A jelen törvényben emlitett pénzösszegek folyó értékben értendők, tekintet nélkül az arany- vagy ezüstpénznek árfolyamára. (2)

II. FEJEZET.

A jelen törvény hatálya, terület és személyek tekintetében.

5. §. A jelen törvény hatálya a magyar állam egész területére kiterjed, Horvát- és Szlavonországok kivételével.(3)

Az ezen területen, akár magyar honosok, akár külföldiek által elkövetett bűntettek és vétségek, a jelen törvény határozatai szerint büntettetnek.(4) A kivételeket a fegyveres erőhöz tartozó személyekre nézve, külön törvény szabályozza.(6)

A területkivüliségre nézve a nemzetközi jog szabályai irányadók.(6)

6. §. Ezen kifejezés alatt magyar honos» mindazok értetnek, a kik a magyar állam területén honossággal birnak.(7)

4. A marhavész terjedése ellen elrendelt zár vagy egyéb felügyeleti szabályok megsértésének vétsége, az állategészségügyről szóló 1888: VII. t. cz. 146. §-ában.

5. A tenger alatti kábel megrongálása vagy használhatóságának veszélyeztetéséről szóló 1888: XII. t. cz. 5. és 6. §§-ai. L. még e törvény 9. §-át a hatóság elleni erőszak fogalmának kiterjesztéséről.

6. A távirdák megrongálói ellen érvényes szabályoknak (1878: V. t. ez. 439–441. §§.) kiterjesztése a távbeszélők és villamos jelzők megrongálóira az 1888: XXXI. t. cz. 12. §-ában.

7. A hadkötelezettség kikerülésének vétsége a véderőről szóló 1889: VI. t. cz. 45. §-ában.

8. A ravasz fondorlattal való katonaszabadítás vétsége a véderőről szóló 1889: VI. t. cz. 46-48. §§-aiban. 9. Az önesonkítás vétsége az 1889: VI. t. cz. 49. §-ában.

10. A behivási paranes iránti engedetlenségre csábítás vétsége az 1890: XXI. t. cz. 6. §-ában.

11. A határ- vagy földmérési jelek megrongálásának vagy megsemmisítésének vétsége az 1891: XLI. t. cz. 1-4. §§-aiban.

12. A házassági jogról szóló 1894: XXXI. t. cz. 122-124. §§-aiban megszabott vétségek.

13. A szabadalmak megszerzése, átruházása, használatba vagy gyakorlatba vétele körül elkövetett büntettek vagy vétségek az 1895: XXXVII. t. cz. 56. §-a értelmében.

14. A védjegyhamisításnak az 1895: XLI. t. cz. 8. §-ának harmadik bekezdésében, ill. 9. §-ában meghatározott esete.

Az 1878: V. t. czikk életbe lépését megelőzően alkotott azon törvényes rendelkezések, a melyek büntettre vagy vétségre megszabott, jelenleg is érvényes büntető szabályt tartalmaznak, az 1880: XXXVII. t. cz. 6. és 7. §§-aiban vannak felsorolva.

1) V. ö. 1880: XXXVII. t. cz. 16-18., 29., 30., 32. §§.

(2) E §. a kilágásokra is alkalmazandó: 1879: XL. t. cz. 12. §.

(3) Horvát-Szlavonországok büntetőtörvényhozási autonomiája az 1868:XXX. t. czikken (9., 10., 48. §§.) alapul. L. az 1. jegyzat utolsó bekezdését a 101. lapon.

(4) A király az ország büntető törvényeinek nincs alárendelve: Hk. II. 39. cz.; személye szent és sérthetetlen: 1848: III. t. cz. 1. §.

(5) V. ö. az 1889: VI. t. cz. 45., 47-49. és 62. §§-ait, továbbá az 1890: XXI. t. czikket. A nálunk érvényes katonai büntetőtörvényt az 1855 jan. 15. es. ny. par. tartalmazza (1855. B. T. L. 19.). E törvény 187. §-át értelmezi a hadsereg főparancsnokságának 1858 szept. 8. rend. (1858. B. T. L. 149.); 175. §-át módosítja az 1861 máj. 18. hadügymin. rend. (1861. B. T. L. 58.). A törvényt kiegésziti az 1862 decz. 17. törv. (1863. B. T. L. 8.). A katonai büntető eljárásról 1. az 1880: XXXVII. t. czikkhez fűzött megjegyzéseket. L. még a 3. jegyzetet a 105. lapon.

(6) A büntetőtörvénynek a consuli biróságok által alkalmazásáról v. ö. 1891: XXXI. t. cz. 10. §. L. még 1885. febr. 3. 3503. sz. igazs. min. rend., a magyar büntetőtörvénykönyvnek az ozmán birodalmi és romániai es. és kir. consuli biróságoknál hatályba léptetése tárgy. (1885. R. T. 200.). Az 5. §. a kihágásokra is alkalmazandó: 1879: XL. t. cz. 12. §.

(7) V. ö. az állampolgárságról szóló 1879: L. t. ezikket. Horvát-Szlavonországok tekintetében v. ö.: 1880 febr. 11. 4448. sz. belügymin. rend. a gonosztevőknek a horvát-szlavon határon túl való kölcsönös üldöztetése tárgyában (1880. R. T. 93); 1881 apr. 19. 13,154. sz. igazs. min. rend. a horvát-szlavon biróságokkal való érintkezés tárgyában követendő egyöntetű eljárás iránt (1881. R. T. 498.); 1885 jun. 22.

A monarchia másik államának honosaira a mennyiben ezen törvény kivételt nem állapit meg a külföldiekre nézve megállapított rendelkezések alkalmazandók.(1)

7. §. A jelen törvény szerint büntetendő továbbá :

1. azon magyar honos, a ki a Második Rész I., II., III. és IV. fejezeteiben meghatározott valamely büntetendő cselekményt, -ugyszintén, a ki a XI. fejezetben meghatározott pénzhamisitást, külföldön követi el, a mennyiben ennek tárgyát, a magyar állami pénztáraknál fizetés gyanánt elfogadott fém- vagy papirpénz, vagy pedig a jelen törvényben pénzzel egyenlőnek tekintett magyarországi, vagy horvát-szlavonországi közhitelpapir (240. 211. §§.) képezi; (2)

2. azon külföldi, a ki az előbbi pontban emlitett bűntettet vagy vétséget, a jelen törvény Második Része II. fejezetében meghatározott bűntett vagy vétségnek kivételével, külföldön követi el.(3)

:

Ezen szakasz rendelkezése, az ebben elősorolt esetekben alkalmazandó akkor is ha az illető személy, a magyar állam területén kivül itéltetett elhabár az ellene ott kiszabott büntetését kiállotta is, vagy ha a magyar kir. minister ellenjegyzése nélkül kegyelmeztetett meg. A kiállott büntetés mindazonáltal, a jelen törvény szerint meghatározandó büntetés megállapitásánál, a lehetőségig számitásba veendő.

Ha azonban a pénzhamisitás, ezen §. 1. pontjában meghatározott bűntettét. vagy vétségét, vagy az annak 2. pontjában emlitett bűntettet, avagy vétséget, a monarchia másik államának honosa követte el, és azért saját államában már megbüntettetett vagy megkegyelmeztetett: ellene a bűnvádi eljárás csak akkor inditható meg, ha azt az igazságügyminister elrendeli.(4)

8. §. A 7. §. 1. pontjában emlitett eseteken kivül is, a jelen törvény szerint büntetendő azon magyar honos: a ki az ebben meghatározott valamely bűntettet vagy vétséget külföldön követ el.5)

9. §. A jelen törvény határozatai szerint büntetendő azon külföldi is: a ki valamely a 7. §. 2. pontjában meg nem emlitett bűntettet vagy vétséget külföldön követi el, a mennyiben kiadatásának a szerződések vagy eddigi gyakorlat szerint helye nincs, és az igazságügyminister a bűnvádi eljárás megindítását elrendeli.(6)

29,226. sz. igazs. min. rend. a m. kir. és a horvát-szlavonországi biróságok által bűnvádí, polgári peres és perenkívüli ügyekben egymáshoz intézett megkeresések következtében felmerülő költségek fedezése targvában (1885. R. T. 776.); 1887 jan. 31. 3199. sz. belügymin. rend. a horvát-szlavonországi és határőrvidéki hatóságokkal való levelezések nyelvének szabályozása tárgyában (1887. R. T. 28.); 1893 jun. 1. 4593. sz. igazs. min. rend. a magyarországi és a horvát-szlavonországi kir. biróságok és ügyészségek közt a polgári és büntető ügyekben nyújtandó kölcsönös jogsegély tárgyában (1893. R. T. 1032.); 1894 máj. 1. 15,750. sz. igazs. min. rend. a Horvát-Szlavonországokban és az osztrák állam területen lakók ellen a m. kir. biróságok előtt felmerült bűnügyi költségek nyilvántartásba vétele tárgyában.

(1) V. ö. alább 7., 8., 11., 17. §§., 127. §. 2. és 3. p., 145., Ì52., 269. §§.

(2) V. ô. 8. Ş.

(3) V. ô. 9. §. (2) V. ô. 8., ., 11. Sỹ.

(5) V. ô. 11–13.8$. - Külföldön elkövetett kihágás miatt büntetésnek nines helye: 1879: XL. t. cz. 13. §. (6) V. ô. 11–13. Sử. Kihágás miatt kiadás nem engedélyezhető: 1879: XL. t. cz. 14. §. A kiadatási eljárásra vonatkozóan v. ö. 1873 jun. 10. 16,660. sz. igazs. min. rend. a gyanúval terhelt büntetteseknek külföldön leendő letartóztatása s kiadásának eszközlése tárgyában (1873. R. T. 607.); 1876 nov. 6. 3279. sz. belügymin. rend., büntetendő cselekmények elkövetésével vádolt külföldi vagy magyar polgárok iránt követendő eljárás tárgyában (1876. R. T. 608.; közölve az igazs. min. 1876 nov. 15. 33.397. sz. rend., u. o. 607.); 1883 jan. 13. 1979. sz. belügymin. rend, a külföldre menekült, szökésben levő bűntettesek kiadatása iránti megkeresések fölszerelése tárgyában (1883. R. T. 473.); 1886 nov. 6. 36,083. sz. igazs. min. rend. a külföldre menekült büntettesek kiadatásának kieszközlésénél követendö eljárás tárgyában (1886. R. T. 770.); 1886 nov. 23. 29,061. sz. igazs, min. rend. az országból való kiutasításra itélt külföldiek honossága és illetőség-helyének megállapítása és a kiutasítás végrehajtásánál a köz

« PreviousContinue »