Page images
PDF
EPUB

I. TÖRVÉNY-CZIKK

az 1873: XXXIV. törvényezikk 3. 8-ában megállapitott határidőnek, valamint a Horvát-Szlavonországok beligazgatási költségei fedezésére meghatározott százalék érvényének meghosszabbitásáról.(1) (Szentesitést nyert 1878. évi február 25-én. Kihirdettetett a képviselőházban 1878. évi február 28-án,

a förendek házában 1878. évi márczius 4-én.)

1. $. Az 1873. évi XXXIV. törvényczikk | Az emlitett S-ban foglalt többi határozatok 3. S-ában megállapitott határidő, valamint a jelen törvény által nem érintetnek. Horvát-Szlavon országok önkormányzati bel- ! 2. $. Ezen törvény a kihirdetés napjával igazgatási költségei fedezésére meghatározott hatályba lép s annak végrehajtásával a pénzszázalék érvénye az 1878. évi január 1-től ügyminister bizatik meg. (deczember végeig meghosszabitlatik.

II. TÖRVÉNY-CZIKK

a diósgyőri vasgyár költségeinek fedezéséről.(2)

(Szentesitést nyert 1878. évi február 25-én. Kihirdetteteli a képviselőházban 1878. évi február 28-án,

a förendek házában 1878. évi márczius Hén.)

1. Š. Az 1877-ik évi államköltségvetésről dásnak megfelelően, a fennebbi törvényczikk szóló 1876. évi XLVI. törvényczikk 2. S-a A) 3-ik §-ában V. fejezet 33-ik czim alatt előalalti XVI. sejezet 25. czimében a diósgyőri irányzott rendes bevételi összeg 424,789 frtial vasgyár részére engedélyezett átalányösszegen felemeltetik. felül szükségessé vált költségek fedezésére, 3. $. A bevételek és kiadások között mutalpótlólag, még rendes kiadásképen 667,695 frt kozó különbözet az 1876. évi XLVI. törvényengedélyeztetik, mely összeg az 1876. évi Czikk 1-ik S-ában körülirt módon (3) fedeXLVI. törvényczikk illető fejezete, czime és zendő. rovata alatt elszámolandó.

4. §. Ezen törvény végrehajtásával a pénz2. S. Az előbbi szakaszban megajánlott kja-, ügyminister bizalik meg.

(1) E t. czikk hatályának kiterjesztéséről v. ö. 1878: XXX. és 1879: LX. I. cz. L. még: 1880: LIV. 1. cz. a Magyarország és Horvát-Szlavon-Dalmátországok közt létrejöll pénzügyi egyezmény beczikkelyezéséről.

(2) V. ö. 1884. márcz. 11. 199. eln. sz. közmunka és közlek. min. rend., a m. kir. államvasutak gépgyára és a diósgyőri m. kir. vas- és aczélgyár igazgatósága, valamint felügyelő bizottsága számára kiadott nitasítások tárgy. (1884. R. T. 247.);

(3) T. i. aranyjáradék-kö kibocsátása útján. E kötvények tekintetében v. ö. 1878: XXXV. 1. cz. 1. s. és 1881: XXXII. 1. cz.

III. TÖRVÉNY-CZIKK

az 1878. év első negyedében viselendő közterhekről és fedezendő államkiadásokról szóló 1877: XXX. törvényczikk hatályának 1878.

évi május 31-ik napjáig kiterjesztése iránt.(i)

(Szentesitést nyert 1878. évi február 27-én. Kihirdettetett a képviselőházban 1878. évi február 28-án,

a förendek házában 1878. évi márczius 4-én.)

1. §. Az 1878. év első negyedében viselendő államköltségvetésről szóló törvény kihirdetése közterhekről és fedezendő államkiadásokról napján megszünik. szóló 1877. évi XXX. törvényezikk hatálya 3. §. Jelen törvény végrehajtásával a pénz1878. évi május hó 31. napjáig kiterjesztetik. ügyminister bizatik meg.

2. $. Ezen törvény érvénye az 1878. évi

IV. TÖRVÉNY-CZIKK

az 1867: XIV. és XVI. törvényezikkek, az 1869: II. törvényezikk, és az osztrák-magyar Lloyddal 1871 november 18-án kötött postaszerződés hatályának ideiglenes meghosszabbitásáról, valamint az osztrák nemzeti bankkal szemben a tényleges állapotnak ideigle

nes fentartásáról.(2)

(Szentesilést nyert 1878. évi február 27-én. Kihirdetteteli a képviselőházban 1878. évi február 28-án,

a förendek házában 1878. évi márczius 4-én.)

1. $. A közöseknek elismert államügyekre 3. §. A kormány felhatalmaztatik arra, hogy szükséges költségek hozzájárulási arányáról az osztrák-magyar Lloyddal kötött és az 1872: szóló 1867 : XIV. törvényczikk hatálya 1878. XXVI. törvényczikkbe iktatott postaszerződést május 31-ig meghosszabbiltatik.

1878. évi május 31-ig meghosszabbitsa. 2. Ş. A magyar korona országai és ő Felsége

4. $. Végül a kormány felhatalmaztatik, hogy többi királyságai és országai közt kötött s az szemben az osztrák nemzeti bankkal, a jelen1867 : XVI. törvényczikkbe iktatott vám- és leg fennálló tényleges állapotot 1878. május kereskedelmi szövetség 1878. évi május 31-ig 31-ig sentarthassa. meghosszabbittatik.

5. S. Jelen törvény kihirdetése után azonnal A vámkezelési költségek általánositásáról hatályba lép: végrehajtásával a ministerium szóló 1869. évi II. törvényezikk hatálya 1878. bizalik meg. évi május 31-ig meghosszabbittatik.

(1) Az 1877: XXX. t. cz. hatályának további kiterjesztéséről az 1878: XIV. 1. cz. rendelkezik. Az 1877. évi államköltségvetést az 1876: XLVI., az 1878. évit az 1878: XVII. 1. cz. tartalmazza.

(2) A korábbi meghosszabbítást az 1877: XXVII., a továbbit az 1878: XIII. 1. czikk tartalmazza.

V. TÖRVÉNY-CZIKK a magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről.(1) (Szentesitést nyert 1878. évi május 27-én. Kihirdettetett az országgyülés mindkét házában 1878. évi

május 29-én.)

ELSŐ RÉSZ.
Általános határozatok (2)

I. FEJEZET.

Bevezető intézkedések,

1. S. Bűntettet vagy vétséget csak azon cselekmény képez, melyet a törvény annak nyilvánit.

Bűntett vagy vétség miatt senki sem büntethető más büntetéssel, mint a melyet arra, elkövetése előtt, a törvény megállapitott.

(3)

(1) A XVI. századig nem volt teljes büntetőtörvénykönyvünk; ennek következése volt az is, hogy III. Ferdinánd 1656. évi alsó ausztriai büntetőtörvénykezési rendtartása (Pravis criminalis) döntő befolyással volt biróságaink gyakorlatára egészen a XVIII. század végéig. Az 1715: XXIV. t. cz. (De Emendatione Legum el Celebratione Judiciorum) bizottságot küldött ki a törvények javítására;1726 május 11-én pedig III. Károly király rendeletet intézett az ország törvényhatóságaihoz. melyben azokat a jövő országgyülésen tárgyalás alá veendő büntetőtörvénykezési rendtartás kidolgozására szólítja föl – szintén siker nelkül. 1752 julius 11-én Mária Terézia elrendelte a magyar büntetőtörvénykönyv kidolgozását, mi végből a kir. helytarlótanács bizottságot küldött ki. 1787 ápril 2-án II. József kibirdette a maga rendszeres törvénykönyvét, melyet azonban maga a fejedelem, később pedig az 1791: XL. 1. cz. (De Sanctione Criminali el novo Ordine Judiciario) és az 1791: XLÍ. 1. cz. (De Causis Criminalibus tinaliter jam decisis et revisionem quoque concernentium Fororum Superrevisoriorum transeuntibus, qualiter reassumendis, aut continuandis) batalyon kivül helyezett. Az 1791: LXVII. 1. cz. «Pro elaboratione Systematis Publico-Politicorum el Judicialium Negotiorum, aliorumque Objectorum quæ hac Diæta terminari non poterant» bizottságot küldött ki, melynek a büntetőtörvénykönyv kidolgozását (Elaboratio Codicis criminalis) is meghagyta. Az 1827: VIII. 1. cz. e bizottság 1807-ben közzétett munkálatának tárgyalását a legközelebbi országgvilésre halasztotta, de újabb bizottságot küldött ki ama munkálat átvizsgálására. E bizottság 1830-ban teite közzé munkásságának eredményét, a mely azonban nem emelkedeti törvény erejére. Az 1870: V. 1. cz. «a büntető és javító rendszer kidolgozására) országos választmányi kuldött ki, a mely 1841 deczember 1-én kezdte meg működését. Az 1843 julius 5-én lartott elegyes ülésben az elnök bemutathatta már az országos bizottság munkálatát (a mely három részből allott: a büntettekről és vétségekről s toldalékban a kihágásokról; a büntető eljárásról; a börtönrendszerről), melyból azonban szintén nem vált törvény. 1852 szeptember 1-én életbe lépett az 1852 május 17. es. ny. parancsesal közzétett büntetőtörvény a büntettekről, vétségekről és kihágásokról (1852. B. T. L. 117.), a mely Ausztriában máig is érvényben van és a melvet nálunk az Id. törv. szab. helyeztek hatályon kívül, visszaállítván (II. R.) «a magyar büntető-törvényeket és törvényes gyakorlatot, a valtozott viszonyokhoz, idomítva». Az ország volt erdélyi részeiben,a polg. katonai határőrvidék és Fiume területén azonban, a hol az Id. törv, szab. nem voltak érvényben, e förvénykönyy 1881) okt. 1-ig 1878: V. és 1879: XL. I. cz. Fiume városában és kerületében életbeléptéig – maradt hatályban.

Az 1878: V. t. czikk javaslata először 1873 október 29-én, másodízben (átdolgozva) 1875 nov. 5-én került a képviselőház elé, a mely 1877 nov. 22-én kezdte meg és nov. 23., 24., 26-30. decz. 1., 3., 4., 17. és 18-án, 1878. jan. 153., 18-án, márcz. 27. és ápr. 8-án folytatta tárgyalását, míg a förendiházban 1878 február 18-án, 20–23-án és ápr. 1-én került tárgyalásra. A törvény az 1879: XL. 1. czikkbe iktatott kihágási törvénynyel együtt, az életbeléptetése tárgvában alkotott 1880: XXXVII. t. cz. értelmében, 1880 szeptember 1-én lépeli hatályba. Horvát-Szlavopországokban, a melynek büntető törvényhozása, az 1868: XXX. 1. cz. 9., 10. és 48. §-a értelmében, autonum, jelenleg is az 1852. évi osztrák büntetőtörvénykönyv érvényes, melyet az 1870: XIV. 1. cz., továbbá az 1886 decz. 29., 1890 jun. 10. törvények módositanak. L. még az 1875 ápr. 22. horvát-szlavon törvényt, a foglyok feltételes szabadságolásáról.

(2) Ez általános határozatok a kihágások esetejben is alkalmazandók: 1879: XL. 1. cz. 12. §. (3) Az 1878: V. 1. cz. megalkotása óta a következő érvényben levő törvények tartalmaznak büntettekre és vétségekre vonatkozó büntető rendelkezéseket (a kihágásokat az 1879: XL. i. cz. kapcsán foglaltuk egybe):

1. Az 1881: XVII. 1. cz. (csődtörvény) 263. és 266. $$-ai (koholt követelés bejelentése és a hitelezők megveszlegetése).

2. Az uzsorának az 1883: XXV. 1. cz. 146. $S-aiban megállapított vétsége és büntetése. 3. A szerzői jog bitorlásának vétsége az 1884: XVI. i. cz. 19., 20., 23., 24., 45., 57., 65., 67. 75. $$-ajban.

az

2. $. Ha a cselekmény elkövetésétől, az itélethozásig terjedő időközben, egymástól különböző törvények, gyakorlat vagy szabályok léptek hatályba : ezek közül a legenyhébb intézkedés alkalmazandó. (1)

3. $. A jelen törvény alkalmazásánál egy nap huszonnégy órával egy hét - hét nappal, a hó és az év pedig a közönséges naptár szerint számitandó. (2)

4. S. A jelen törvényben emlitett pénzösszegek folyó értékben értendők, tekintet nélkül az arany- vagy ezüstpénznek árfolyamára. (2)

II. FEJEZET. A jelen törvény hatálya, terület és személyek tekintetében. 5. $. A jelen törvény hatálya a magyar állam egész területére kiterjed, Horvát- és Szlavonországok kivételével.(3)

Az ezen területen, akár magyar honosok, akár külföldiek által elkövetelt bűntettek és vétségek, a jelen törvény határozatai szerint büntettetnek.(4)

A kivételeket a fegyveres erőhöz tartozó személyekre nézve, külön törvény szabályozza.(5)

A területkivüliségre nézve a nemzetközi jog szabályai irányadók. (6)

6. $. Ezen kifejezés alatt <magyar honos) mindazok értetnek, a kik a magyar állam területén honossággal birnak. (7)

4. A marhavész terjedése ellen elrendelt zár vagy egyeb felügyeleti szabályok megsértésének vétsége, az állategészségügyről szóló 1888: VII. 1. cz. 146. §-ábani.

5. A tenger alatti kábel megrongálása vagy használhatóságának veszélyeztetéséről szóló 1888: XII. 1. cz. 5. és 6. $8-ai. L. még e törvény 9. §-át a hatóság elleni erőszak fogalmának kiterjesztéséről.

6. A távirdák megrongálój ellen érvényes szabályoknak (1878: V. 1. cz. 439–441. $8.) kiterjesztése a távbeszelők és villamos jelzők megrongálóira az 1888: XXXI. 1. cz. 12. §-ában.

7. A hadkötelezettseg kikerülésének vétsége a véderőről szóló 1889: VI. 1. (z. 45. §-ában. 8. A ravasz fondorlattal való katonaszabadítás vetsége a véderőről szóló 1889: VI. 1. cz. 46–48.88-aiban. 9. Az öncsonkitás vétsége az 1889: VI. 1. cz. 49. 8-ában. 10. A behivási paranes iránti engedetlenségre csábítás vétsége az 1890: XXI. I. cz. 6. §-ában.

11. A határ- vagy földmérési jelek megrongálásának vagy megsemmisítésének vétsége az 1891: XLI. t. cz. 1-4. SS-aiban.

12. A házassági jogról szóló 1894: XXXI. t. cz. 122–124. 88-aiban megszabott vétségek.

13. A szabadalmak megszerzése, átruházása, használatba vagy gyakorlatba vétele körül elkövetett bűnlettek vagy vétségek az 1895: XXXVII. 1. (z. 56. S-a értelmében.

14. A védjegyhamisításnak az 1895: XLI. 1. cz. 8. §-ának harmadik bekezdésében, ill. 9. §-ában meghatározott esete.

Az 1878: 1. 1. czihk életbe lépését megelőzően alkotott azon törvényes rendelkezések, a melyek bűnteltre vagy vélségre megszabott, jelenleg is érvényes büntető szabályt tarialmaznak, az 1880: XXXVII. 1. cz. 6. és 7. ss-aiban vannak felsorolva.

1) V.ö. 1880: XXXVII. 1. cz. 16— 18., 29., 30., 32. SS.
(2) E $. a hibágásokra is alkalmazandó: 1879: XL. 1. cz. 12. $.

(3) Horvát-Szlavonországok büntetőtörvényhozási autonomiája az 1868:XXX. 1. czikken (9., 10., 48. $8.) alapul. L. az 1. jegyzat utolsó bekezdését a 101. lapon.

(4) A király az ország büntető törvényeinek nincs alárendelve: Hk. II. 39. cz., személye szent és sérthetetlen: 1818: III. i. cz. 1. S.

(5) V.ö. az 1889: VI. 1. cz. 45., 47 -- 49. és 62. SS-ail, továbbá az 1890: XXI. 1. czikket. A nálunk érvényes katonai büntetőtörvényt az 1855) jan. 15. (s. ny. par. tartalmazza (1855. B. T. L. 19.). E törvény 187. g-át értelmezi a hadsereg fóparancsnokságának 1858 szept. 8. rend. (1858. B. T. L. 149.); 175. §-át módosítja az 1861 maj. 18. hadügymin. rend. (1861. B. T. L.:58.). A törvényt kiegésziti az 1862 decz. 17. törv. (1863. B. T. L. 8.). A katonai büntető eljárásról l. az 1880: XXXVII. t. ezikkhez fűzött megjegyzéseket. L. még a 3. jegyzetet a 105. Iapon.

(6) A büntetőtörvénynek a consuli biróságok által alkalmazásáról v. ö. 1891: XXXI. 1. cz. 10. $. L. még 1885, febr. 3. 3503. sz. igazs. min. rend., a magyar büntetőtörvénykönyvnek az ozmáy birodalmi és romániai (s. és kir. consuli biróságoknál hatályba léptetése tárgy. (1885. R. T. 200.). Az š. g. a kihágásokra is alkalmazandó: 1879: XL. I, cz. 12. $.

17) V. ö. az állampolgárságról szóló 1879: L. I. czikket. Horvát-Szlavonországok tekintetében v. ö.: 1880 febr. 11. 148. sz. belügymin. rend. a gonosztevőknek a horvál-szlavon határon túl való kölcsönös döztetése tárgyában (1880. R. T. 93 ); 1881 ápr. 19. 13,154. sz. igazs. min. rend. a horvál-szlavon biróságokkal való érintkezés tárgyában követendő egyöntetű eljárás iránt (1881. R. T. 498.); 1885 jun. 22.

2

A monarchia másik államának honosaira - a mennyiben ezen törvény kivételt nem állapit meg – a külföldiekre nézve megállapitott rendelkezések alkalmazandók. (1)

7. $. A jelen törvény szerint büntetendő továbbá :

1. azon magyar honos, a ki a Második Rész I., II, III. és IV. fejezeteiben meghatározott valamely büntetendő cselekményt, ---- ugyszintén, a ki a XI. fejezetben meghatározott pénzhamisitást, - külföldön követi el, a mennyiben ennek tárgyát, a magyar állami pénztáraknál fizetés gyanánt elfogadott fém- vagy papirpénz, vagy pedig a jelen törvényben pénzzel egyenlőnek tekintett magyarországi, vagy horvát-szlavonországi közhitelpapir (210. 211. SS.) képezi; (2)

2. azon külföldi, a ki az előbbi pontban emlitett bűntettet vagy vétséget, a jelen törvény Második Része II. fejezetében meghatározott bűntett vagy vétségnek kivételével, külföldön követi el.(3)

Ezen szakasz rendelkezése, az ebben elősorolt esetekben alkalmazandó akkor is : ha az illető személy, a magyar állam területén kivül itéltetett el — habár az ellene ott kiszabott büntetését kiállotta is, vagy ha a magyar kir. minister ellenjegyzése nélkül kegyelmeztetett meg. A kiállott büntetés mindazonáltal, a jelen törvény szerint meghatározandó büntetés megállapitásánál, a lehetőségig számitásba veendő.

Ha azonban a pénzhamisitás, ezen $. 1. pontjában meghatározott bűntettét vagy vétségét, vagy az annak 2. pontjában emlitett bűntettet, avagy vétséget, a monarchia másik államának honosa követte el, és azért saját államában már megbüntettetett vagy megkegyelmeztetett : ellene a bűnvádi eljárás csak akkor inditható meg, ha azt az igazságügyminister elrendeli.(4)

8. $. A 7. $. 1. pontjában emlitett eseteken kivül is, a jelen törvény szerint büntetendő azon magyar honos: a ki az ebben meghatározott valamely bűntettet vagy vétséget külföldön követ el.(5)

9. $. A jelen törvény határozatai szerint büntetendő azon külföldi is: a ki valamely a 7. $. 2. pontjában meg nem emlitett bűntettet vagy vétséget külföldön követi el, - a mennviben kiadatásának a szerződések vagy eddigi gyakorlat szerint helve nincs, és az igazságügyminister a bűnvádi eljárás meginditását elrendeli (6)

a

[ocr errors]

29,226. sz. igazs. min. rend. a m. kir. és a horvát-szlavonországi biróságok által bünvadi, polgári peres és perenkivili ügyekben egymáshoz intézett meg keresések következtében felmerülő költségek fedezése targvában (1885. R. T. 776.); 1887 jan. 31. 3199. sz. belügymin. rend. á horvát-szlavonországi és határőrvidéki hatóságokkal való levelezések nvelvének szabályozása tárgyában (1887. R. T. 28.); 1893 jun. 1. 4593. sz. igazs, min. rend. a magyarországi és a horvát-szlavonországi kir. biróságok és ügyészségek közt a polgári és büntető ügyekben nyújtandó kölcsönös jogsegély tárgyában (1893. R. T. 1032.); 1894 máj. 1. 15,750. sz. igazs. min. rend. a Horvál-Szlavonországokban és az osztrák állam területen lakók ellen a m. kir. biróságok elött felmerült bűnügyi költségek nyilvántartásba vétele tárgyában.

(1) V.ö. alább 7., 8., 11., 17. $8., 127. §. 2. és 3. p., 145., 152., 269. SS. (2) V. ö. 8. S. (3) V. ö. 9. S. (4) V. ö. 8., 9., 11. SS. (5) V.ö. 11-13. SS. - külföldön elkövetett kihágás miatt büntetésnek nincs helve: 1879: XL. 1. cz. 13. $.

(6) V. ö. 11–13. SS. kihágás miatt kiadás nem engedélyezh-lö: 1879: XL. 1. cz. 14. §. A kiadatási eljárásra vonatkozóan v. ö. : 1873 jun. 10. 16,660. sz. igazs. min. rend. a gyanúval terhelt büntetieseknek külföldön leendő letartóztatása s kiadásának eszközlése tárgyában (1873. R. T. 607.); 1876 nov. 6. 5279. sz. belügymin. rend., büntetendő cselekménvek elkövetésével vádolt külföldi vagy magyar polgárok iránt követendő eljárás tárgvában (1876. R. T. 608.; közölve az igazs. min. 1876 nov. 15. 33,397. sz. rend., u. 0. 607.); 1883 jan. 13. 1979. sz. belügymin. rend. a külföldre menekült, szökésben levő büntettesek kiadatása iránti megkeresések fölszerelése iárgyában (1883. R. T. 473.); 1886 nov. 6. 36,083. sz. igazs. min. rend. a külföldre menekült bűntettesek kiadatásának kieszközlésénél követendő eljárás tárgvában (1886. R. T. 770.); 1886 nov. 23. 29,061. sz. igazs, min. rend. az országból való kiutasításra itélt külföldiek honossága és illetőség-helyének megállapítása és a kiutasítás végrehajtásánál a köz

« PreviousContinue »