Page images
PDF
EPUB

10. $. Azon magyar honosra, ki bűntettet vagy vétséget követett el, ha ezen cselekménye után más állam honosává lesz is : a magyar honosokra megállapitott szabályok, azon külföldire pedig, ki mint ilyen, valamely bűntettet vagy vétséget követett el, ha utóbb a magyar állam honosává lesz: a külföldiekre megállapitott szabályok alkalmazandók. A 17. §. rendelkezése azonban ezen esetre is kiterjed.

11. S. Külföldön elkövetett bűntett vagy vétség mialt, a 8. és 9. SS. eseteiben nem indittathatik meg a bűnvádi eljárás : ha a cselekmény, az elkövetés helyén fennálló vagy a magyar törvény szerint nem büntethető ; vagy azok egyike szerint megszünt büntethető lenni; vagy ha a büntetést az illetékes külföldi hatóság elengedte.

12. S. Ha a 8. és 9. SS. eseteiben a bűntett vagy vétség büntetése, az elkövetés helyén enyhébb annál, a melyet ezen törvény megállapit: az előbbi alkalmazandó.

13. $. A 8. és 9. SS. eseteiben, a büntetésnek külföldön kiállott része a magyar biróságok által megállapitandó büntetésbe mindig beszámitandó.

14. S. Ha a magyar állam területén kivül elkövetett bűntett vagy vétség miatt a külföldi törvény szerint oly büntetés lenne alkalmazandó, melyet a jelen törvény el nem fogadott: az a jelen törvénynek (20. S.) azon büntetési nemére lesz változtatandó, mely annak leginkább megfelel.

15. S. Ha a magyar honos, a magyar állam területén kivül, olyan cselekményt követett el, melyre a jelen törvény által hivatalvesztés vagy a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése van megállapitva : e mellékbüntetés alkal

[ocr errors]

igazgatási tolonczhatóságok közbenjárásának igénybevétele targyában (1886. R. T. 908.); 1889 jan. 29. 78,599. sz. belugy min. rend, a magyarországi haióságoknak a kulföldön székelő osztrák-magyar követségekkel vagy consuli hivatalokkal, továbbá a külföldi, valamint az osztrák és a boszniai-herczegovinai batóságokkal való levelezései módozatának megállapítása tárgyában (1888. R. T. 2014.) és ezzel kapcsolatban ugyanannak 1889 ang. 22. 32,966. sz. rend. ugyane tárgyban (1889. R. T. 2022.). 1890. decz. 19. 46,402. sz. igazs, min. rend., Szerbiában és általában a külföldi államokban tartózkodó büntettesek kiadatására iránvuló magyar birósági megkeresések tárgyában (1890. R. T. 2010.); 1891. január 29. 20,421/18990. sz. belügymin. rend.. a büntettesek előzetes letartóztatása körül Bajorország irányában követendő eljárás tárgy. (1891. R. T. 4.). közölve azonfelül az igazs, min. 1894. febr. 15. 5232. sz. rendeletével (1891. R. T. 51.); 1893. jul. 14. 23.080. sz. igazs. min. reud., a külföldi államok, különösen az északamerikai Egyesült-Államok által kiadott és harmadik államnak, különösen a német birodalomnak területen átszállítandó büntettesek kiadatási ig veiről (1893. R.'T. 1696.); 1894 márcz. 5. 67.98. sz. igazs. min. rend., Ausztria és Magyarorszáy diplomatiai képviseletének Hamburg. Bréma és Lübeck városok senaliisaival szemben a hamburgi es. és kir. főconsulságról a berlini es. és kir. nagykövetségre való álruházása és e nagykövetségnek siirgős kiadatási iig vekben közvetlenül való megkeresése tárgy. (1894. R; T. 228.); 1895 márcz. 2. 14.924. sz. belügymin. rend.. az Amerikába szökő egyének letartóztatása iránt a megkeresés vem közvetlenül a külföldi rendőrhatósághoz, hanem az illető es. és kir. osztrák-magyar vigynökséghez intézendő (1895. R. T. 224.).

kiadatási szerződéseink vannak a következő államokkal: 1. Svéd-Norvégországgal: 1871: XXIV. I. cz.; 2. Franeziaországual: 1871: XXV. 1. cz.; 3. Olaszországgal: 1871: XXVI. 1. cz.; 4. Az északamerikai Egyesüill-allamokkal: 1871: XLIII. 1. cz. III. cz.; 5. Montenegroval: 1873: XXV. t. cz.; 6. Nagybritanniával: 1874: II. 1. cz.; 7. Oroszországgal: 1875: XXXVIII. t. cz.; 8. Németalfölddel: 1881: XVIII. 1. cz.; 9. Belgiummal: 1881: XIX. t. cz.; 10. Szerbiával: 1882: LXXIV.'t. cz.; 11. Luxemburrgal: 1882: XXXVII. 1. cz.; 12. Braziliaval: 1881: XXIII. I. (2.; 13. Monacoval: 1887: VI. 1. cz. Az ezen szerződésekre vonatkozó rendeleteket lásd az idézett t. czikkek kapcsán. Az Ausztria által a Svájezezal 1853 jul. 17-én (B. T. L. 210.) és Spanyolországgal 1861 ápr. 17-en (1851. B. T. L. 69.) kötöti kiadatási szerződések ninesenek magyar törvényekbe iktatva. Hasonlóképen nincsen magyar törvénybe iktatva a német szövetségnek 1836 aug. 18-án hozott és az 1834 ápr. 5-en kelt hiiligymin. rendelettel közzétett (1834. B. T. L. 76.) batározata, a melyet kiegészítenek az 18.5.) jul. 5. (1850. B. T. L. 124., 125.) külügymin. rend. és a mely az osztrák igazs. min. 1870 decz. 7. 14.158. sz. rendelete szerint Ausztriaban jelenleg is hatályban van. Ugyane tirgyra vonatkozik az 1855 jul. 9. külügymin. rend. (1853. B. T. L. 124., 125.). Romániával tényleges viszonosságunk van, szerződés mines. (L. a külügymin. 1865 jul. 31. rend., 1865. B. T. L. 57.) Ausztria tekintetében v.ö. a 17. $. jegyzetét.

A közbüntelesek kiadatására nézve Magyarországban érvényes jogszabályokról I. az igazságügymin. 4566/1893. sz. rendeletet, Igazs. Közl. 1893. évf. 186. I.

mazása végett, a bünvádi eljárás akkor is meginditandó, ha büntetését külföldön már kiállotta, vagy ha azt, az illetékes külföldi hatóság elengedte. D

16. $. A jelen törvénynek azon rendeletei, melyek szerint az abban meyhatározott bizonyos bűntettek és vétségek miatt az eljárás csak a sértett fél inditványára kezdhető meg, — akkor is alkalmazandók: ha azok akár magyar honos, akár külföldi által külföldön követtettek el, vagy ha a külföldön elkövetett cselekmény, az elkövetés helyén fennálló törvények szerint, csak a sértett fél inditvánvára üldözhető.

17. S. Magvar honos, más állam hatóságának soha sem adható ki.

A monarchia másik államának honosa, csak saját államhatóságának adható ki.(2)

18. S. Más állam hatósága által hozott büntető itélet, a magyar állam területén nem hajtható végre.

19. S. Az országgyülés, ugyszintén a közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottság tagjainak mentelmi jogát a jelen törvény nem érinti. (3)

III. FEJEZET.

A büntetések,(1)

(5

)

20. $. A büntetések nemei a következők: 1. halálbüntetés: (5)

4. börtön: 2. fegyház; (5)

S. fogház; 3. államfogház;

6. pénzbüntetés. Az 1., 2. és 4. pontok alatt megjelöli büntetések kizárólag büntettekre,G) az ö. pont alatti pedig kizárólag vétségekre alkalmazandók.

(1) V. ö. a tenger alatti kábelek védelméről szóló 1888: XII. 1. cz. 11. §-át.

(2) V. ö. 10. S. Kilágások tekintetében v.ö. 1879. XL. 1. cz. 14. $. V.ö. 1869 decz. 8. 19,35.). sz. igazs. min. rend. a magyar területen elfogott ausztriai s az ausztriai területen elfogott magyar alattvalók elleni eljárás költségei tárgyában (1859. R. T. 965.); 1877 jan. 12. 35,004. sz. igazs. min. rend. az ausztriai biróságokkal kölcsönösen egymásnak nyujtott jogsegély tárgyában (1877. R. T. 21.); e rendeletet módosítja 1877 decz. 7. 3402. sz. igazs, min. rend. (1877. R. P. 7:58.); 1881 febr. 10. 4237. sz. igazs. min. rend. az osztrák cs. k. biróságokkal való érintkezés módosítása tárgyában (1881. R. T. 14.); e rendeletet kiegészítik az 1881 ápr. 1. 9172. sz. rend. (1881, R. T. 492.); 1882 márcz. 11. 7599. sz. rend. (1882. R. T. 276.) és 188.3 nov. 5. 5.5,905. sz. igazs. min. rend. (1883. R. T. 1811.); 18991 febr. 20. 4953. sz. igazs, min. rend. a magyar biróságok részéről a bécsi rendőrhatóságokhoz intézett megkeresések tárgyában (1891. R. T. 56.); 1880 máj. 14. 13.004. sz. igazs. min. rend. a hazai igazságügyi hatóságoknak a boszniai és herczegovinai igazságüzyi hatóságokhoz intézett megkeresései tárgyában (1880. R. T. 214.). V.Ö. még 1883 jan. 12. 1201. sz. igazs. min rend, à Buszniában és Herczegovinában működő biróságoknak büntető ügyekre vonatkozó megkereséscinél felmerülő költségek tárgyában (1883. R. T. 191.).

(3) A delegatió tagjainak mentelmi jogáról v.ö. 1867: XII. 1. cz. 47. S. V. ö. 188 i decz. 23. 56,110. sz. igazs. min. rend. az orszárgyülési mentelmi jog felfüggesztése iránt birósági megkeresések felszerelése tárgyábau (1884. R. T. 2008.); ugyanannak 1885 márcz. 17. 7063. 52. rend., mely szerint a képviselőház és a förendiház tagjai vádlottként a mentelmi jog felliggaszlésének előzetes kikérése nélkül meg nem idezhetők (1883. RT. 318.); ugyanannak 1889 máj. 8. 18.050. sz. rend. a tanukként idézett orszárnyülési képviselők mentelmi jóga tárgyában (1889. R. T. 982.).

(4) A korábbi büntetésekről v. ö. a 105. és 106. 1. jegyzeteit. L. továbbá a szolgaságról, mint büntetésről; Szt. István II. 41.; Szt. László II. 12. II. 7.; Kálmán I. 56., 1514: XLVII. 1. cz.; fk. I. 39. (z.; 1723: XLVI. 1. cz; a számüzésről v. ö. 1478: X. 1. cz.; Hk. I. 79. cz. 1. §. L. még a 81. §. jegyzetét.

(5) V. ö. 66., 91., 92. SS. (6) A büntettek fölötti biráskodást a kir. törvényszékek hatáskörébe utalja: 1880: XXXVII. 1. cz. 39. g. A vétségek feletti biráskodás a kir. törvényszékek és járásbiróságok közt oszlik meg (1880): XXXVII. t. cz. 39. és 40. SS.). V. ö. 1881) aug. 9. 2106. sz. igazs. min. körrend. az 1878: V. 1. czikkben megállapított büntetések végrebajlása tárgvában (1880). R. T. 730.); 1883 szept. 24. 23,368. sz. igazs. min. rend. a tényleges szolgálatban álló katonák ellen polgári biróságok által megállapított szabadságvesztésbüntetés végrehajtása tárgyában (1883. R. T. 1275.); e rendeletet módosítja: 1891 ápr. 18. 14,560. sz. igazs. min. rend. (1891. R. T. 376.); 1883 márcz. 23. 12,054. sz. igazs. min. rend.' a szabadságvesztés-bunterés végrehajtásának elhalasztása tárgyában (1885. R. T. 319.); 18.92 nov. 17. 42,275. sz. igazs. min. rend. a

e

5

Az államfogház (3. pont), ha az 5 évnél rövidebb tartamra állapittatik meg: Vétség — ha pedig 5 évi vagy azon fölüli tartamban állapittatik meg, büntelt esetében alkalmazandó. (1)

A pénzbüntetés, mint önálló büntetés kizárólag vétségekre, — mint mellékbüntetés azonban bűntettekre és vétségekre is alkalmazható. 2)

21. S. A halálbüntetés zárt helyen, kötél által hajtatik végre. (3) 22. $. A fegyház vagy életfogviig tart,() vagy határozott időtartamu.(5)

A határozott idejü fegyház leghosszabb tartama tizenöt év,() legrövidebb pedig két év.

23. S. Az államfogház leghosszabb tartama tizenöt év, legrövidebb pedig egy nap.)

29. $. A börtön leghosszabb tartama tiz év,(7) legrövidebb tartama pedig hat hó. (8)

25. S. A fogház öt évig tarthat; legrövidebb tartama egy nap. (9)

26. S. Pénzbüntetés akár mint önálló büntetés, akár mint mellékbüntetés : egy forinttól négyezer forintig szabható ki. (10)

27. S. A pénzbüntetések, elbocsátott szegény és fentartására forditandók. A befolyt pénznek (42. $.) rendelt javiló intézetek felállitására, minister intézkedik.(11)

28. S. A fegyházbüntetés országos fegvintézetben hajtatik végre (12)

kir. törvényszékek hatáskörébe utal bűnügyekben jogerősen megállapított szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának ujrafelvétel esetében való felfüggesztése körül követendő eljárás tárgyában (1892. R. T. 3137.). A börtönbüntetésre itéltek gondnokság alá helyezéséről v. ö. 1877: 18. 1. cz. 28. $. e) p.; 1888 jun. 30. 12,563. sz. igazs. min. rend. az egy évnél hosszabb ideig tartó szabadságvesztés-büntetésre itéltek vagyonának kezelésére gondnok kirendelése végett a gyámhatóság megkeresendő (1888. R. T. 946.).

(1) V. ö. 66., 72., 92., 261., 366. és 43. SS. (2) V. ö. 14., 101.55.

(3) A halálbüntetés eseteiről s. ö. alább 127. és 278. SS. V.ö. 1880 aug. 9. 2106. sz. igazs. min. utasítás a halálbüntetés végrehajtása körül követendő eljárásra nézve (1880. R. T. 739.). A halálbüntetésről rögtönbirósági eljárásban v. ö. 1880: XXXVII. t. cz. 34. S. A halálbüntetés eseteiről korábbi jog mokban v. ö. különösen Szi. István II. 53.; 1575: XLIV. 1. cz.; 1503: LXVII. I. cz.; 1723: VII. 1. cz. 9. S.; 1723: XI. 1. cz. 8-10., 12., 13. $§. I halálbüntetés neméről v.ö. még különösen Szt. István II. 46.; Szi. László II. 1., 12.; 1486. LXI. és CXII. 1. cz.; 1495: XXXI. 1. cz.; 1514: XLVI. 1. cz.; 1525: XXIII. i. cz.; 1167: XXX. 1. cz.; 1595: XXIV., XXIX., XXXIV. t. cz.; 1723: XI. I. cz. L. még Hk. I. 13., 90. cz. A testcsonkíló és testfenvítő büntetésekről v.ö. Szi. István II. 15., 18., 39., 17,; Szi. László II. 11., 12., 14., III. 6., 8.; kálmái I. 56.; 110.5 (2. decz.): III. 1. cz.; 1795: IV. 1. cz.; HK. I. 14. cz.; 1818: XXII. t. cz. 31. §. Id. törv. szab. II. R. 2., 5., 6. S$.: 1871: LII. i. cz. (L. Puuter Tivadar. Büntető Joytan. 1873; I. k. 138—178. 1.)

14) V.ö. 126., 127., 142., 144.. 237., 242., 280., 319., 424., 431., 135. és 436. SS. L. még 48. S., továbbá 1880: XXXVII. I. cz. 35. és 37. SS.

(5) V.ö. 53., 92., 100. SS.; 1880: XXXVII. 1. cz. 35. S.
6) V. ö. alább 101. $. és 1880: XXXVII. 1. cz. 36. S. (7) V. ö. 1880: XXXVII. t. cz. 36. Ş.

18) V.ö. 93., 99. SS. és 1880: XXXVII. 1. cz. 36. S. (9) V. ö. 97. S.
(10) 1. ö. 102., 314., 418. SS. V. ö. 1880 aug. 9. 2106. sz. igazs, min. utasítás a pénzbüntetések behaj-
tása és kezelése körül követendő eljárás tárgyában (1880. R. T. 904.). E rendeletet kiegészíti az 1885
any. 12. 36.805. sz. igazs. min. rend. (1885. R. T. 1267.); továbbá az 1891 nov. 24. 2:1,205. s2. igazs.
min. rend. (1891. R. T. 1768.); 1. továbbá 1887 jun. 20.40.0156. sz. beliigymin. rend. a penzbuntetések
beszállítása, kezelése és elszámolása iránt (1887. R. T. 1654.). I vagyonbuntetésekröl korábbi jogunkban
riö. Szi. István II. 13., 14., 16., 30., 33., 37.; Szi. László I. 42., II. 3., 14., III. 10., 23., 26., kál-
mán I., 42., 1563: XXXVIII. 1. cz. A pénzbirságokról különösen v. ö. 1795: XIX. 1. cz.; Ilk. III. 31.;
1518: XLIV. és L. l. cz.: 1025: XVIII. 1. cz.; 1638; LĂI. (z.: 1840: IX. t. (z.; 18/8: XVIII i. cz. A kisebb
hatalmaskodási díj (homagium vivim) tekintetében 1, Ö. 1795: XIX. t. cz.; Ulk. II. 40, III. 3., 6., 9., 26.;
1530: LVII. 1. cz. A vérdij (homagium mortuum) tekintetében v. ö. 11k. II. 23., III. 5., 21., 32. A vagyou-
elkobzásról I. 1186: LV. 1. cz., 1492: CIV. 1. cz.; Uk. I. 13., 14., II. 12., 30., 14., 53.; 1715: IX. 1. cz.;
1723: IX. t. cz.: 1791: LVI. t. cz.
(11 E $-t módosítja az 1887: VIII. 1. cz. 1. ö. 1884: II. 1. cz. az országos legyintézeteknek egygyel
szaporításáról, a létezők átalakításáról és államfogház építéséről. V. ö. 61. §. és 1879: XL. I. cz. 19. §.
1.0. a véderöről szóló 1889. VI. 1. (z. 66. §-át.
(12) 1880 ang 9. 2016. sz. igazs, min. utasítás a fogházbüntetés végrehajtása tárgyában (1880. R. T.
743.); 1869 febr. 10. igazs. min. rend, Házszabályok és szolgálati utasítások a m. kir. orsz. fegyintézetek,
úgyszintén az azoknál alkalmazott hivatalnokok és örök számára (1869. R. T. 19.).

29. $. A fegyházra itélt egyén (fegyencz) a megállapitott, s az igazgatóság által kijelölt munka teljesitésére szoritandó, s a 30. §-ban meghatározott

$ idő alatt éjjel és nappal, azontul pedig éjjel magánelzárásban tartandó.

Mindenik legyencz fegyházi ruhát tartozik viselni, a fegyházi szabályok szerint élelmeztetik, ezen szabályoknak és a házi fegyelemnek alá van vetve.

Fegyintézeten kivül csupán közmunkára, és csak akkor alkalmazhatók a fegyenczek, ha őket a többi munkásoktól elkülöniteni lehetséges.

30. S. Mindenik fegyencz rendszerint büntetésének megkezdésekor magánzárkába helyeztetik, s ha három évig vagy ennél hosszabb ideig tartó fegyházra itéltetett: egy évig, – a három évnél rövidebb időre elitélt pedig : büntetése tartamának egy harmadrésze alatt, — a fegyházi szabályokban meghatározott látogatások, az iskola, az istentisztelet és a szabad levegőn időzés (31. S.) kivételével – mindeniktől elkülönitve, éjjel és nappal magánelzárásban tartatik.

A magán-elzárásban levő fegyencz, kiszabott munkáját zárkájában tartozik teljesiteni. (1) (2)

31. S. Az egészséges fegyenczek különbség nélkül, a magán-elzárás alatt levők azonban a többiektől elkülönitve, a fegyház területén belől, a szabályokban meghatározott módon és őrizet alati, naponként egy órát a szabad levegőn töltenek. Ezen idő, egészségi tekintetből az orvos véleménye alapján, az igazgató által egy órával meghosszabbitható.(2)

32. $. A magán-elzárás nem alkalmazható: ha a fegyencz testi vagy szellemi épségét közvetlenül veszélyezteti; s félbeszakitandó, mihelyt ily veszély jelenségeit az orvos észleli, s bejelenti. (2)

33. $. Ha a magán-elzárás az előbbi szakaszban meghatározott okból, a büntetés kezdetén nem foganatosittatott, vagy félbeszakittatott ; az, a menynyiben a félbeszakitás okai megszüntek, a büntetés tartamának első felében utólag alkalmazandó.

A büntetési idő első felén tul, fegyelmi büntetés esetét kivéve, magánelzárásnak nincs helve. (2)

31. S. Azokra, a kik életfogytig tartó fegyházra vannak itélve: a magán elzárás csak a büntetés megkezdésétől számitandó tiz év alatt, - azontul pedig csak mint fegyelmi büntetés alkalmazható.

35. $. A kik államfogházra itéltetnek el (államfoglyok), külön országos fogházban, és a mennyire a helyi viszonyok megengedik, éjjel elkülönitve, nappal pedig többen együtt őriztetnek. Az államfoglyok munkára nem kényszerithetők, szabadságukban áll azonban, valamely, az intézet viszonyainak megfelelő, és általuk választott munkával foglalkozni; továbbá saját ruházatukat viselhetik; önmagukat élelmezhetik. A házi rend és a fegyelem, — főleg az őrizet és az intézethez nem tartozó személvekkel való érintkezés tekintetében, a fegyházra és a börtönre megállapitottaknál enyhébb szabályoknak vannak alávetve.

Az államfogházban letartóztatott személyek, az igazgatóság által kijelölt területen naponként két órát a szabadban tölthetnek.(3)

(1) V. 7. 29. $.; 1880: XXXVII. t. cz. 35. § A szabadságvesztés büntetésekről korábbi törvényeinkben v. ö. 1422: XLIII. i. cz. 3. S.; 1723: XII, 1. cz. 2. S.; 1791: KLIII. 1. cz.; 1801: XXI. 1. cz.; 1840: IX. 1. CZ.; 1840: XXII. t. cz. 130. S.; 1814: VI. I. cz.

(2) E rendelkezés kiterjesztéséről a börtönre itélt egyenekre v. 0. 38. $.

3) 1895 márcz. 14. 1140. eln. sz. igazs. min. rend. az államfogházbüntetés végrehajtása tárgyában uj utasítás kibocsátása iránt (1895. R. T. I. 391.).

e

36. S. A börtönbüntetés a kerületi börtönben, vagy az igazságügyminister által e czélra kijelölt törvényszéki fogházakban hajtatik végre. (1)

37. $. A börtönre itélt egyének, viszonyaiknak megfelelő munkát teljesitenek, az illető börtönre nézve megállapitott munkanemek közül azonban szabadon választhatnak; őket a börtönépület területén kivül csupán közmunkával és csak beleegyezésükkel lehet foglalkoztatni, mely esetben a fegyenczektől és a szabad munkásoktól elkülönitendők.

A börtönre itéltek alá vannak vetve a magán-elzárásnak, valamint a ruházat, élelem, házirend és fegyelem tekintetében a börtönszabályok rendeleteinek, melyek azonban a fegyháziaknál enyhébbek. (2)

38. S. A 30., 31., 32. és 33. SS. határozatai, a börtönre itélt egyénekre is alkalmazandók, azon módositással: hogy azok a börtönhöz tartozó területen belől naponként két órát töltenek a szabad levegőn, mely idő csupán fegyelmi büntetésképen szállitható le naponként egy órára. Ezen megszoritás, félbeszakitás nélkül, két napnál hosszabb időre nem terjedhet.

39. S. A fogházbüntetés törvényszéki, vagy járási fogházban hajtatik végre. (3)

40. S. A kik fogházra itéltetnek: rendszerint csak azon esetben vannak az éjjeli és nappali magán-elzárásnak alávetve, ha büntetésük egy évnél hosszabb időre terjed ; mely esetben a magán-elzárás tartamára nézve, a 30. S. szabálvai alkalmazandók.

A fogházra itéltek, a 37. $. meghatározott választási joggal, viszonyaiknak megfelelő munkára köteleztetnek: a fogház területén kivül azonban csak beleegyezésükkel és csupán közmunkára alkalmazhatók. Élelem, házi rend és fegyelem tekintetében a fogházi szabályoknak vannak alárendelve, ezek azonban enyhébbek, mint a melyek a fegyházra vagy börtönre nézve vannak megállapitva.

41. $. különösen tekintetre méltó okoknál fogva a biróság itéletében a fogházra itélteket a munka alól felmentheti; valamint megengedheti azt is, hogy magukat saját költségükön élelmezzék.

12. S. Fogházra itélt, de éltük huszadik évét tul nem haladott egyénekre

(1) 1880 ang. 9. 2016. sz. igazs. min. utasítás a börtönbüntetés végrehajtása tárgyában (1880. R. T. 788.). C'gyanannak 1874 febr. 18. 696. sz. és 1880 aug. 9. 2016. sz. szabályrend. az e. I. biróságok fogházainak és börtöneinek kezelése tárgyában (1880. R. T. 829.).

Az 1874. évi 696. sz. rend. módosítását tartalmazza az 1885 febr. 7. 6636. sz. igazs. min. rend, a letartóztatás körüli eljárás szabatosabbá tétele tárgyában (188). R. T. 302.). E fogházrendtartást kiegészíti az 1894 jun. 18. 2205. sz. igazs, min. rend., tekintettel a polgári biróságok által elrendeli letartóztatásokra és szabadságvesztés-büntetésekre is (1894. R. T. I. 870.); 1872 jun. 22. 11,216. sz. igazs. min. szabályrend. a börtönök és fognázak háztartási sziiksegleteinek megliatározása azok fedezésének s az erre vonatkozó szerzödések megkötésének módjit, valamint a számadások vitelének tárgyaban. E rendelet 83. §-át módosítja ugyanannak 1885. febr. 10.7721. sz. rend. (1885. R. T. 307.).

(2) V.ö. 40. S.

(3) 1'.ö. a 36. &-nál idézell rendeleteket; I. továbbá: az igazsagügyminiszter 1871 jul. 1. 1769. sz. utasitása a sajtóvétség miatt elitelt egyének fogságbüntetésének végrehajtása iránt (1871. R. T. 215.); 1877 ápr. 18. 10.132. belügymin. rend a járásbirósági fogházak megvizsgálása iránt (1877. R. T. 228.); ugyanannak 1883 febr. 25. 60.22. sz. rend. a közigazy. fogházak rendszeres megvizsgálása tárgyában (1883. R. T. 638.). V.ö. 1876: VI. t. cz. 38. §. 1886 márcz. 11. 3.588. sz. igazs. min. rend. a nöfoglyoktól született csecsemők gondozása tárgvában (1886. R. T. 241.); 1886 jun. 24. 89/9. sz. igazs. min. rend. a fogházi szükségletek biztosítására vonatkozó szerződések tárgvában (1886. R. T. 415.); 1888 ápr. 19. 14,180. sz. utasítás a járásbirósági fogházak és az ugyanottani bünügyi ügyhezelésnek a kir. ügyészek által eszközlendő időszaki megvizsgálása tárgvaban; 1888. ápr. 30. 15,743. sz. igazs, min. rend., a jövedéki kihágás miatt letartóztatottaknak kir. járásbirósági fogházehba való befogadása tárgy. (1888. R. T. 317.), 1890 jan. 24. 46,043 1889. sz. igazs. min. rend, a kir. ng vészségi és kir. járásbírósági fogházakban előfordult szökési esetekről teendő jelentések tárgvában (1890. R. T. 50.): 189-2 febr. 5. 17.053/1891. sz. igazs. min. rend. a kir. ügyészsegi és kir. jára-birósági fogházak mellett alkalmazott örszemélyzet egyenruházatának és csizmáinak eloallitlatasara vonatkozó módozatok szabályozása iránt (1892. R. T. 52.).

[ocr errors]
« PreviousContinue »