nézve, javításuk czéljából, a biróság itéletileg elrendelheti, hogy hat hónapnál tovább nem terjedő büntetésüket, vagy ha az tovább terjedne, annak egy részét, mely azonban hat hónapot tul nem haladhat, — magán-elzárásban állják ki.

A biróság az itéletben azt is kimondhatja, hogy az ily ifju egyének magánelzárás helyett javitóintézetbe szállittassanak, sőt azt, ha az itéletben ki nem mondatott, de a javitás tekintetéből czélszerűnek mutatkoznék, a felügyelő bizottság ajánlatára, az igazságügyi minister elrendelheti.(D)

43. §. A felügyelő bizottság tagjai: a törvényszék elnöke, illetőleg helyettese, a királyi ügyész, illetőleg királyi alügyész; az igazgató (felügyelő), a lelkész, a tanító, továbbá a törvényhatóság közigazgatási bizottsága által megválasztott két egyén.

Határozathozatalnál, a mely a járásbirósági fogházban letartóztatott ifju egyénnek javitó-házba szállitását tárgyazza, az illető járásbíró is meghallgatandó.(2)

4. §. Azok, a kik legalább három évi fegyházra vagy börtönre itéltetvén, büntetésük két harmadrészét kitöltötték, és szorgalmuk, valamint jóviseletük által a javulásra alapos reményt nyujtottak: büntetésük hátralevő részének kitöltése végett, közvetitő intézetbe szállittatnak, a hol szintén munkával foglalkoztatnak, azonban enyhébb bánásmódban részesülnek.(3)

45. §. Az életfogytig tartó fegyházbüntetésre itéltek, büntetésük tizedik évének eltelte után, s a 44-ik §-ban meghatározott föltételek alatt, szintén a közvetítő intézetbe szállittathatnak.

46. §. A közvetitő intézetbe való szállitást, a felügyelő bizottság meghallgatása után, az igazságügyminister rendeli el.

47. §. A közvetitő intézetben létező foglyok, fegyelmi vétség esetében a fegyházba illetőleg a börtönbe visszaküldhetők.

48. §. A közvetitő intézetben letartóztatott egyéneket, ha jóviseletük és szorgalmuk által a javulás reményét megerősitették, saját kérelmükre a felügyelő bizottság ajánlatára az igazságügyminister feltételes szabadságra bocsájthatja, ha büntetésük háromnegyed részét, az életfogytiglani fegyházra itéltek pedig legalább tizenöt évet kitöltöttek.

Feltételes szabadságra bocsáthatók, saját kérelmükre és a felügyelő bizottság ajánlatára azon egyének is, kik három évnél rövidebb fegyházra, vagy egy évet fölülhaladó börtönre, vagy másnemű szabadság-vesztés büntetésére itéltettek, ha büntetésük háromnegyed részét kiállották, és a 44. §-ban meghatározott egyéb feltételek reájuk nézve megvannak.(4)

49. §. Nem bocsáttatnak föltételes szabadságra :

1. Külföldiek.

2. Visszaesők a 333., 344., 350., 355., 370., 379., 422., 423., 424. §§-ban meghatározott bűntettek vagy vétségek eseteiben.

50. §. A föltételes szabadságra bocsátottak tartózkodási hely, viselet és élet

(1) V. ö. 27. §.; 1879: XL. t. cz. 19., 65. §§. Javitó intézet van: Aszódon, Kolozsvártt, Székesfehérvártt és (noi) Rákos-Palotár. V. ö. 13.964/1894. sz. igazs. min. rend., megállapított alapszabályok a javító intézetek számára (1894. R. T. I. 482.).

(2) 1880 aug. 9. 2106. sz. igazs. min. utasítás a BTK. 43. §-a értelmében megalakítandó felügyelő bizottságok feladata és eljárása tárgyában (1880. R. T. 913.).

(3) V. ö. 45., 48., 52. §§. Közvetítő intézet Kis-Hartan van.

(4) V. ö. 32. §. 1880 aug. 9. 2106. sz. igazs. min. utasítás a büntettek vagy vétségek miatt szabadságvesztés-büntetésre jogerejüleg elitéltek föltételes szabadságrabocsátása tárgyában (1880. R. T. 917.).

mód tekintetében, külön rendőri szabályok alatt állanak, melyeknek megsértése esetében, föltételes szabadságukat az igazságügyminister visszavonhatja.

A föltételes szabadságnak visszavonása után, az itéletben megállapitott büntetés megszakitott végrehajtása tovább folytatandó; a szabadságban töltött idő azonban a büntetésbe nem számittatik be.

Ha büntetésük ideje a föltételes szabadság visszavonása nélkül telt ki: a büntetés kiállottnak tekintetik.

51. §. Sürgős esetekben joguk van a közigazgatási tisztviselőknek, községi előljáróknak és a kir. ügyészeknek, a föltételes szabadságra bocsátott egyént rögtön letartóztatni; a letartóztatásról és ennek okáról azonban, további intézkedés végett, az igazságügyminister haladéktalanul értesitendő.

Ezen letartóztatás ideje, a feltételes szabadság visszavonása esetében, a még kiállandó büntetés tartamába beszámittatik.

52. §. A szabadság-vesztés büntetések addig, mig azok végrehajtására a jelen fejezet határozatainak megfelelő intézetek nem szerveztetnek: a fennálló szabályok szerint foganatositandók.

A föltételes szabadságra bocsátásnak mindazonáltal ezen idő alatt is van helye és pedig tekintet nélkül az itéletben megállapitott szabadság-vesztés büntetésének tartamára azokra nézve is, kik közvetitő intézetbe nem szállittattak, ha a 44., illetőleg 48. §§-ban meghatározott egyéb föltételek reájuk nézve megvannak.

A jelen törvénynek megfelelő intézetek felállitása, illetőleg berendezése után az igazságügyminister köteles intézkedni, hogy azok arányához képest az elitéltek, és pedig azok is, a kik szabadság-vesztés büntetésüket már megkezdették, ezen intézetekbe szállittassanak s büntetésüknek hátralevő részét, a jelen törvénynek megfelelőleg, állják ki.

53. §. A pénzbüntetés minden egyénre nézve külön állapitandó meg. Az itéletben meghatározandó egyszersmind a szabadság-vesztés büntetés tartama is, melyre a pénzbüntetés, ennek behajthatlansága esetében - átváltoztatandó. Ezen meghatározásnál egy forinttól tiz forintig terjedő összeg helyett egy nap számítható.

A pénzbüntetést helyettesitő szabadságvesztés-büntetés tartama azonban, ha az főbüntetésként állapittatott meg: hat hónapot, ha pedig mellékbüntetésként szabatott ki, három hónapot nem haladhat túl, s az első esetben fogházra, a másodikban pedig azon nemü szabadságvesztés-büntetésre változtatandó, melyre a bűnös a pénzbüntetésen felül itéltetett.

Eletfogytig vagy tizenöt évig tartó fegyházi vagy hasonló tartamu államfogházi büntetés esetében: a pénzbüntetést szabadságvesztés-büntetésre nem lehet átváltoztatni.(1)

Az elitélt hagyatékából a pénzbüntetés csak akkor hajtható be, ha az itélet még annak életében jogerejüvé vált.(2)

54. §. A jelen törvényben meghatározott esetekben, a szabadságvesztésbüntetésen fölül hivatalvesztés, és a politikai jogok gyakorlatának ideiglenes felfüggesztése, mint mellékbüntetés, együtt vagy külön állapitandó meg. (3)

(1) A jövedéki kilágás esetén kiszabott 300 frtot meghaladó pénzbüntetés fogházzá változtatása esetén 5 frt utan esik egy napi fogház. (1883; XLIV. t. cz. 108. §. b) p.)

(2) V. 6. 118 8.

(3) A korábbi mellékbüntetések tekintetében v. ö. (egyházi vezeklés) Szt. István II. 13—16., 18., 31.; Szt. Laszló III. 26.; Kálmán I. 50. 58. 59.; (hajlenyirás) Szt. István II. 8.. 26.; Szt. László II. 26. A becstelenségről (infamia juris) és hatásairól v. ö. 1486: XIV. t. cz. 5. §.; 1504: I. t. cz. 5. §,, Hk. I.

Azon esetekben mindazonáltal, melyekben a biró által megállapitott büntetés hat havi fogházat vagy hat havi államfogházat nem halad felül, habár e mellett pénzbüntetés is állapittatott meg; ugyszintén azon esetekben, melyekben föbüntetésül csak pénzbüntetés mondatott ki (92. §.), a hivatalvesztés és politikai jogok felfüggesztése mellőzhető.(1)

55. §. A hivatalvesztésre itélt elveszti :

1. Kinevezés vagy választás utján nyert közhivatalát vagy szolgálatát ; ugyszintén hatósági megerősités folytán viselt hivatalát, szolgálatát vagy állását,(2) s az ezek után járó nyugdij-igényeit, nyug- vagy kegydiját; (3)

(4)

2. ügyvédi, közjegyzői, nyilvános tanári, (6) vagy nyilvános tanitói állását;

3. a gyámságot vagy gondnokságot; (7)

4. az örökösökre át nem szálló nyilvános czimeit, belföldi rend- és diszjeleit, külföldi rend- és diszjelek viselhetésének jogositványát; (8)

5. a megjelölt hivatalok, szolgálatok, állások és kitüntetések elnyerésére való képességet, a biróság által meghatározott idő tartamára (57. §.).9

56. §. A politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése abban áll, hogy az erre itélt:

1. nem lehet tagja az országgyülésnek,(10) és a törvényhatósági (11) vagy a községi képviselőtestületnek; (12)

2. nem lehet esküdtszéki tag;

3. nem bir választói joggal az országos képviselői, (10) törvényhatósági(11) vagy községi választásoknál. (12) (13)

57. §. A hivatalvesztésnek és a politikai jogok felfüggesztésének tartamát a biróság határozza meg.(14)

16., 38, 39., 105., 121., 123.; II. 16., 20., 30.; 1563: LXVIII. t. cz.: 1567: XXVII. t. cz.; 1622: XVI. t. cz. V. ö. még 1840: IX. t. cz. 40. §.; 1840: XXII. t. cz. 128. §.; 1868: LIV. t. cz. 191., 193., 223. §§. (1) V. ö. 1880: XXXVII. t. cz. 17-22., 26. §§.

(2) V. ö. a köztisztviselők minősítéséről szóló 1883: I. t. cz. 1. §. b) p. V. ö. 1871: VIII. t. cz. 7. §. (a birák és birósági hivatalnokokra).

(3) V. ö. 1885: XI. t. cz. 5. §. 4. p.

(4) V. ö. 1874: XXXIV. t. cz. 65. §.; v. ö. 1880: XXXVII. t. cz. 28. §.; 1887: XXVIII. t. cz. 4. §. V. ö. még 1880: XXXVII. t. cz. 25. §.

(5) V. ö. 1886: VII. cz. 1. §. a) p.

(6) V. ö. 1883: XXX. t. cz. 29. §.

(7) V. ö. 1877: XX. t. cz. 23. §. b) p.; 1877: XX. t. cz. 43. §. g) p.

(8) V. ö. 1880: XXXVII. t. cz. 27. §.; 1889 jan. 21. 4271/1888. sz. igazs. min. rend., mely szerint a es. kir. kamarás ellen indított bűnvadi eljárásról a cs. és kir. főkamarási hivatal értesítendő (1889. R. T. 65.), (9) V. ö. 1879: XL. t. cz. 24. §. V. ö. a hivatalvesztés büntetésének esetét az 1881: XVII. t. cz. (esödtörvény) 265. §-ában. A hivatalvesztésre itélt nem kaphat engedélyt az országos czímer használatára: 1883: XVIII. t. cz. 2.§. Az ezen mellékbüntetés alatt állók nem léphetnek be önkéntesen a közös hadseregbe vagy a honvédségbe: 1889: VI. t. cz. 22. és 23. §§. A büntett avagy nyereségvágyból elkövetett vagy a közszemérmet sértő vétség miatt jogérvényesen elitélt ki van zárva az egyéves önkéntesi kedvezményből: 1889: VI. t. cz. 24. §.

(10) V. ö. 1874: XXXIII. t. cz. 12. §. 1. és 3. p.; 13. §.; 1885: VII. t. cz. 10. §. a) és d) p.. 11. §. a) p. (11) V. ö. 1886: XXI. t. cz. 23. §. h) p.

(12) V. ö. 1886: XXII. t. cz. 37. §. c) p.; 40. §. (13) V. ö. 1879: XL. t. cz. 24. §.

(14) A közigazgatási tisztviselők ellen hozott büntető itéletet a bíróság a közigazgatási bizottságnak megküldeni köteles: 1886: XXIII. t. cz. 18 §. V. ö. 1875 márcz. 23. 8837. sz. igazs. min. rend. a büntett miatt elitelt nyugdíjasok ellen hozott itéleteknek a nyugdijt kezelő hatóságokkal közlése iránt (1875. R. T.) ; 1883 nov. 5. 37,234. sz. igazs. min. rend. a mellékbüntetést megállapító és jogerőre emelkedett büntető itéleteknek az elitélt egyénre nézve illetékes közigazgatási hatósággal való közlése tárgyában (1883. R. T. 1458.); 1885 ápr. 30. 20,861. sz. igazs. min. rend. a népiskolai tanítók ellen indított bűnvizsgálatokról a kir. tanfelügyelőknek értesítése iránt (1883. R. T. 425.); 1886 márez. 15. 9372. sz. igazs. min. rend. a főrendiházi tagsági jog elvesztéséről vagy felfüggesztéséről szóló birói itéleteknek és végzéseknek a főrendiház elnökségével való közlése tárgyában (1886. R. T. 245.); 1888. márcz. 5. 3956. sz. igazs. min. rend., az arany- vagy az I. oszt. ezüst vitézségi éremmel földiszített és népfölkelésre kötelezett egyén ellen megállapított börtön- vagy fegyházbüntetésről, az illető népfölkelési járás parancsnoksága értesítendő (1888.

Ezen idő, vétség esetében egy évtől három évig, bűntett esetében pedig három évtől tiz évig terjedhet, s a szabadságvesztés-büntetésnek, elévülés esetében pedig ennek befejeztével kezdődik.

Halálbüntetésnek szabadságvesztés-büntetésre átváltoztatása esetében: a hivatalvesztés, és a politikai jogok felfüggesztésének tartama az átváltoztatással együtt határoztatik meg. (1)

58. §. A ki hivatalvesztésre és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére elitéltetett, ha szabadságvesztés-büntetését kiállotta: közhivatalra vagy közhatósági megerősitéstől függő hivatalra, állásra vagy szolgálatra azon időtől fogva ismét alkalmazható, a melytől politikai jogait ujolag gyakorolhatja. A szülőt, a ki szabadságvesztés-büntetését kiállotta, mindazonáltal gyermekei fölötti gyámság, illetőleg gondnokság átvételében a jelen törvény nem gátolja. (2)

59. §. Az elitélt, a szabadságvesztés-büntetés tartama alatt, az 55. §-ban felsorolt hivataloktól, állásoktól és szolgálatoktól, ugyszintén a politikai jogok gyakorlásától, valamint a czimek, rendek és diszjelek viselhetésétől, a törvény erejénél fogva fel van függesztve a nélkül, hogy ez az itéletben külön kimondatnék.

Ezen idő alatt a megjelölt hivatalok, [szolgálatok, rendek és diszjelek után járó fizetések vagy más javadalmazások, továbbá a nyug- és kegydijak élvezete is megszünik.

60. §. A jelen törvény különös részében határoztatnak meg az esetek, melyekben a bűnösnek itélt személy, a szakképzettséget kivánó foglalkozás gyakorlatától eltiltandó,3) (4)

61. §. Azon tárgyak, melyek a büntett vagy vétség által hozattak létre, ugyszintén azok, melyek a büntett vagy vétség elkövetésére szolgáltak, a mennyiben a tettes vagy a részes tulajdonai, elkobzandók; ha pedig azoknak birtoklása, használása vagy terjesztése különben is tiltva van: akkor is elkobzandók és megsemmisitendők, ha másnak tulajdonát képezik. Az elkobzott tárgyak értéke, a mennyiben azok meg nem semmisittetnének, a pénzbüntetésekre nézve megállapitott czélokra forditandó. (27. §.)(4) (5) 62. §. Ha a büntetendő cselekmény, nyomtatvány, irat vagy képes ábrázolat közzététele vagy terjesztése által követtetett el: a szerzőnek, a nyomdásznak, az elárusitónak vagy terjesztőnek, ugyszintén a nyilvános kiállitónak birtokában levő példányok, minták vagy lemezek elkobzása és meg

R. T. 30.). 1889 nov. 9. 41,475. sz. igazs. min. rend., mely szerint az italmérési engedélylyel birók elleni csődök vagy az azok ellen hozandó büntető határozatok az illetékes kir, pénzügyigazgatósággal közlendők (1889. R. T. 2481.); 1890 szept. 6. 26,185. sz. igazs. min. rend. csödbe jutott vagy elitélt szeszkereskedők ügyében hozandó határozatoknak az illetékes kir. pénzügyigazgatósággal való közlése tárgyában (1890. R. T. 1699.); 1892 jul. 2. 6606. sz. igazs. min. rend. a védtörvénybe ütköző és a kir. biróságok hatáshöréhez tartozó kihágások és vétségek eseteiben az eljárást befejező jogerős határozatoknak a közigazgatási hatóságokkal hiteles másolatban való közlése tárgyában (1892. R. T. 1394.); 1893 jul. 14. 15,175. sz. igaz. min. rend. az orsz. letartóztatási intézetekből törvényszék elé állított elitéltekre nézve hozott bírósági határozatoknak az orsz. letartóztatási intézet igazgatóságával leendő közlése tárgyában (1893. R. T. 1694.). (1) V. ö. 55. §. 5. p.. 103. §.

(2) V. ö. 1880: XXXVII. t. cz. 28. §.; 1874: XXXIV. t. cz. 24. §. V. ö. 1868: VI. t. cz. (keresk. és iparkamarák) 9. §.; 1880: XXXVII. t. cz. 23., 24., 26., 27. §§.

(3) V. ö. 291. és 310. §§. és 1879: XL. t. cz. 25. §., továbbá 1884: XVII. t. cz. (ipartörvény) 155. §. (4) V. ö. 118. §. és 1879: XL. t. cz. 25. §.

(5) V. 6. 203. §. 1872 jun. 30. 19,761. sz. igazs. min. rend. a bűnvádi eljárás czéljából lefoglalt pénzeknek a bíróságnál őrzése iránt (1872. R. T. 332.); 1888. aug. 23. 17.003. sz. igszs. min. rend., a bűnjele ken beszáradt vérfoltok szakértői vizsgálata tárgy. (1888. R. T. 1761.); 1889. szept. 3. 33,533. sz. igazs. min. rend., a bűnjeleknek a felső-biróságokhoz vató fölterjesztése tárgy. (1889. R. T. 2064.).

semmisitése itélet által az esetben is kimondandó: ha a bűnvádi eljárás senki ellen sem indittathatik meg.(1) (2)

63. §. Nyomtatvány alatt értetik valamely iratnak vagy ábrázolatnak, nyomda, metszett minta, gép vagy más mesterséges készület vagy vegyészet által eszközölt többszörösitése.(3)

64. §. Külföldiek bűntett miatt, a törvény különös részében meghatározott büntetésen fölül, az országból való kiutasításra is itélhetők, és a visszatéréstől is örökre vagy határozott időre eltilthatók.(^)

IV. FEJEZET.

A kisérlet,(5)

65. §. A cselekmény, melylyel a szándékolt bűntett vagy vétség véghezvitele megkezdetett, de be nem végeztetett: a megkezdett bűntett vagy vétség kisérletét képezi.

A büntett kisérlete mindig, — a vétségé azonban csak a törvény különös részében meghatározott esetekben büntetendő,(6)

66. §. A kisérlet enyhébben büntetendő, mint a véghezvitt bűntett vagy vétség.

A kisérlet büntetése a véghezvitt bűntettre vagy vétségre megállapitott büntetés legkisebb mértékén alul is, sőt a megállapitottnál enyhébb büntetési nemben is kiszabható.

Olyan esetekben, melyekben a véghezvitt bűntettre halál,

vagy életfogytig tartó fegyházbüntetést határoz a törvény: a kisérlet büntetése határozott ideig tartó fegyház, mely azonban a halállal büntetendő büntetteknél öt, az életfogytig tartó fegyházzal büntetendőknél három évnél enyhébb nem lehet.(7)

67. §. Nem büntettetik a kisérlet:

1. ha a tettes a megkezdett bűntett vagy vétség véghezvitelétől önként elállott;

2. ha a büntett vagy vétség tényálladékához tartozó eredményt, mielőtt cselekménye fölfedeztetett volna, önként elháritotta.(8)

68. §. Ha a kisérleti cselekmény, mint ilyen, a 67. §. értelmében büntetés alá nem vonható, azonban már magában véve valamely büntetendő cselekménynek tényálladékát képezi : ennek megbüntetését a 67. §. intézkedése ki nem zárja.

(1) V. ö. 118. §. és 1879: XL. t. cz. 25. §.

(2) E §-t kiegésziti az 1848: XVIII. t. cz. 22. §-a. - V. ö. 1879: XL. t. cz. 25. §.

(3) A nyomtatvány útján elkövetett büntettek és vétségek biróságáról v. ö. 1880: XXXVII. t. cz. 39. §. (4) V. ö. 1885 febr. 14. 9389. sz. belügymin. rend. az új toloncz-szabályzat kibocsátása tárgyában (1885. R. T. 164.); 1886 nov. 23. 29,601. sz. igazs. min. rend. az országból való kiutasításra itélt külföldiek honossága és illetőséghelyének megállapítása és a kiutasítás végrehajtásánál a közigazgatási tolonczhatóságok közbenjárásának igénybevétele tárgyában (1886. R. T. 998.).

(5) V. ö. 1879: XL. t. cz. 32. §. utolsó bekezd.

(6) Ez eseteket 1. 204., 207., 209., 316., 339., 352., 418., 446., 476. §§.

(7) V. ö. 72. és 87. §§.

(8) V. i. 68. §.

Magyar Törvénytár. 1877-1878.

8