b) Szabolcs megyéből a következő községek:

Csege, Balmaz-Ujváros, Téglás, Egyek, Nádudvar, Püspök-Ladány, Szováth, Tetétlen, Földes és Józsa-Szt.-György, kertész község;

c) Bihar megyéből a következő községek :

Kaba, Mike-Pércs, Sámson.

20. Szabolcs megyét képezik : (1)

a volt Szabolcs megye, a Hajdu megyéhez (19. a) és Bihar megyéhez csatolt (XXXIII. törvényezikk 1. §-a 20.) községeken kivül.

21. Csongrád megyét képezik: (2)

a) az eddigi Csongrád megye, Sámson község és Szőllős nevü pusztája kivételével, melyek Békés megyébe kebeleztettek (22. a);

(3)

b) a volt Kis-Kunságból Dorozsma község Átokháza és Üllés pusztáival. 22. Tóth-Komlós község Békés megyénél meghagyatván, ugyanazon megyéhez csatoltattak :

a) Csongrád megyéből Sámson község Szőllős nevü pusztával ;

b) Csanád megyéből Földvár község és puszta, valamint Székegyháza puszta ;

c) a volt Heves- és Külső-Szolnok megyéből eddig Dévaványához tartozott Cséfán nevü puszta.

23. Temes megyét képezik : (4)

a) az eddigi Temes megye

b) az eddigi Krassó megyéből a következő községek:

Fehértemplom, Jaszenova, Dupla, Uj-Palánka, Ó-Palánka, Rótkirchen, Vracsevga, Ablián, Krusicza, Rebenberg.

24. Krassó megyét képezik : (5)

Az eddigi Krassó megye, kivévén a Temes megyéhez csatolt községeit (23. b), valamint a Szörény megyéhez csatolt Vámamarga községet.

3. §. Ott, hol a puszták, vagy más hasonnemü területek és községet nem képező telepek az 1876-ik évi XXXIII. vagy jelen törvényezikkben akár a területbe foglalva, akár külön nem emlittetnek, mindenütt azon községgel mentek át vagy maradtak, a melyhez közigazgatásilag tényleg tartoztak.

(1) V. ö. 1876: XXXIII. t. cz. 1. §. 21. p. Gyulai Macs és Gyulai Hegyes pusztáknak Szaboles megyéből Debreczen sz. kir. város törvényhatósága alá helyezéséről v. ö. 1881: LXIII. t. cz. 1. §. 16. p. (2) Gorzsa, Szikancs, Sziget, Kopáncs és Nagy-Rét pusztáknak Csongrád megyéből H.-M.-Vásárhely város törvényhatósága alá helyezéséről v. ö. 1881: LXIII. t. cz. 1. §. 17. p.

(3) V. ö. 1876: XXXIII. t. cz. 3. §. d) p.

(4) V. ö. 1876: XXXIII. t. cz. 1. §. 24. p. Daruvár községnek Temes megyéből Krassó-Szörény megyébe, Kussics községnek pedig Krassó-Szörény megyéből Temes megyébe, végül Gyurgyevó község területének Temes megyéből Torontál megyébe kebelezéséről v. ö. 1884: VII. t. cz. 1. §. 8. és 9. p. (5) Krassó megyének Szörény megyével egyesítéséről v. ö. 1880: LV. t. cz.

II. TÖRVÉNY-CZIKK

Köncsög, Matkó és Bugacz pusztáknak Kecskemét város törvényhatósága alá helyezéséről.(1)

(Szentesitést nyert 1877. évi márczius 13-án. Kihirdettetett az országgyülés képviselőházában 1877. évi márczius 16-án, a főrendek házában márczius 17-én.)

1. §. Köncsög, Matkó és Bugacz puszták Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun megye törvényhatósági területéből kikebeleztetnek és Kecskemét város hatósága alá helyeztetnek.

2. §. Ezen törvény végrehajtásával a belügyminister bizatik meg.

III. TÖRVÉNY-CZIKK

Körmöczbánya, Korpona és Bakabánya szab. kir. városok bekebelezéséről.(2)

(Szentesitést nyert 1877. évi márczius 13-án. Kihirdettetett az országgyülés képviselőházában 1877. évi márczius 16-án, a főrendek házában márczius 17-én.)

1. §. Az 1876: XX-ik törvényczikk 1-ső §-ában foglalt felhatalmazás alapján a belügyminister Körmöczbánya, Korpona és Bakabánya szab. kir. városok törvényhatósági hovatartozása iránt akként intézkedvén, hogy:

a) Körmöczbánya szab. kir. város Bars megyébe;

b) Korpona és Bakabánya szab. kir. városok Hont megyébe kebeleztettek ; emez intézkedések ezennel törvénybe iktattatnak.

IV. TÖRVÉNY-CZIKK

a szörénymegyei ideiglenes közigazgatási rendszernek három évre való fentartásáról.®)

(Szentesitést nyert 1877. évi márczius 13-án. Kihirdettetett az országgyülés képviselőházában 1877. évi márczius 16-án, a főrendek házában márczius 17-én.)

1. §. Az 1873. évi XXVII. törvényezikk | közigazgatás igényeinek megfelelőleg úgy ren3. §-a nyomán a volt román-bánsági ezred és dezze, hogy ezen szervezet a régi állapotból a a volt szerb-bánsági ezred tizenkettedik szá- végleges szervezetre, helyes átmenetet kézada, vagyis a karánsebesi, teregovai, bosoviczi pezzen. és orsovai szolgabirói járásokból alkotott Szö-| rény megyének a törvény 9. §-a értelmében külön önálló törvényhatósággá való szervezése, jelen törvény életbelépésétől három évre el

halasztatik.

2. §. A belügyminister felhatalmaztatik, hogy Szörény megyét ezen három évre a jó

3. §. Az előző (2-ik) §-ban emlitett ideig a megyéket illetőleg eddig alkotott vagy ezentul alkotandó törvények hatálya Szörény megyére ki nem terjed, ha csak ez valamely ujabban alkotandó törvényben külön ki nem mondatik. 4. §. Ezen törvény végrehajtásával a ministerium bizatik meg.

(1) V. ö. 1877: I. t. cz. 1. §. 18. p. Pusztának törvényhatósághoz vagy községhez csatolásáról átalában v. ö. 1886: XXII. t. cz. 148. §.

(2) Korpona város beosztásáról az orsz. képv. választások tekintetében v. ö. 1886: XXVII. t. cz. 3. §. (3) E t. czikk hatályát kiterjeszti (egy évre) az 1880: XI. t. cz.; Szörény megyének Krassó megyével egyesitéséről v. ö. 1880: LV. t. cz.

V. TÖRVÉNY-CZIKK

az 1870: XVI. és 1871 : XII. törvényczikk módosításáról.(4) (Szentesitést nyert 1877. évi márczius 23-án. Kihirdettetett az országgyülés képviselőházában 1877. évi márczius 25-én, a főrendek házában márczius 26-án.)

Az igazságügyminister felhatalmaztatik, hogy a királyi Curia semmitő- és legfőbb itélőszéki osztályánál, a midőn azt a befolyó ügyek mennyisége s az ennek folytán felszaporodott hátralékok szükségessé teszik, ideiglenesen kisegítő birákul, a

budapesti(2)

kir. itélő tábla rendes birái közül, kellő számu birót alkalmazhasson.

VI. TÖRVÉNY-CZIKK

a katonaság részére az 1873. évi III. negyedétől az 1876. év III. negyedéig kiszolgáltatott előfogatokért járó dijpótlékokból származó kiadások fedezésére szükséges póthitelről s az ezen költségek jövőben való fedezésének módozatáról.

(Szentesitést nyert 1877. évi márczius 23-án. Kihirdettetett az országgyülés képviselőházában 1877. évi márczius 25-én, a főrendek házában márczius 26-án.)

4. §. A katonaság részére 1873. év harmadik 2. §. A belügyminister felhatalmaztatik, negyedétől kezdve 1876. év harmadik negye- hogy ezen póthitelt, az 1875. évi LV. tördéig kiszolgáltatott előfogatokért járó dijpótlé- vényezikk 2. §-a XIV. fejezetének 3. czime kokból származó kiadásokra a belügyminister | alatt megszavazott hitelből fedezhesse s azt rendelkezésére 25,356 frtnyi póthitel szavaz- ugyanezen ezim alatt elszámolhassa. tatik meg.

3. §. A belügyminister egyuttal felhatalmaztatik, hogy az 1876. év III. negyedétől fogva az 1877. év végéig felmerülő ilynemü költségeket, a megyék 1877. évi közigazgatási, árva és gyámhatósági kiadásaira megszavazott hitelből fedezhesse és ezen czim alatt elszámolhassa; jövőre pedig költségvetésében ezen czélból a szükségnek megfelelő összeget külön rovat alatt felvehesse,(3)

4. §. Ezen törvény végrehajtásával a belügy- és pénzügyminister bizatik meg.

(1) Et. czikk pótlásáról (e. f. biráknak a kir. táblákhoz beosztásáról) v. ö. 1880: LXIV. t. cz.; v. ö. továbbá az 1881: LIX. t. cz. 101. §-át.

Az 1877: V. t. cz. részben való módosításáról az 1893: XXXII. t. cz. 2. §-a rendelkezik.

(2) Az 1893: XXXII. t. cz. 2. §-a értelmében a kir. Curiához kisegítő hirákul a vidéki kir. itélőtáblák birái is alkalmazhatók.

(3) A katonai előfogati dijpótlékokra szükséges költségek 1878. írta a belügyminiszterium költségvetésé– ben az általános közigazgatási kiadások czíme alatt irányoztatnak elő évenként 8700 frt átalányösszegben.

VII. TÖRVÉNY-CZIKK

a m. kir. honvédség hadrendszerinti állományára előirt felszerelési czikkek beszerzéséből keletkezett költségtöbblet fedezésére szükséges póthitelről.

(Szentesitést nyert 1877. évi márczius 25-én. Kihirdettetett az országgyülés mindkét házában 1877. évi márezius 26-án.)

1. §. A honvédség készleteinek hadrendszerinti kiegészitésére szükségessé vált 637,538 forint 50 kr költségtöbblet fedezésére az 1877. évre 425,065 frt 32 kr póthitelképen engedélyeztetik.

rovata alatt számolandó el s fedezetéül az 14876. évi XLVI. törvényezikk 4. §-ban(1) meghatározott fedezeti mód jelöltetik ki.(2)

2. §. Az engedélyezett szükségletnek

| 212,332 frt 66 krra rúgó utolsó részlete az

Az engedélyezett összeg az 1877. évi állam- | 1878-ik évi költségvetésbe veendő fel. költségvetés B) átmeneti kiadások és beruhá

3. §. Ezen törvény végrehajtásával a pénzzások, I. átmeneti kiadások IV. fejezete: 3. ügyi és honvédelmi ministerek bizatnak meg.

VIII. TÖRVÉNY-CZIKK

az 1868. évi XXXI. törvényezikk módosításáról,(3)

(Szentesitést nyert 1877. évi márczius 26-án. Kihirdettetett az országgyülés képviselőházában 1877. évi márczius 27-én, a főrendek házában márczius 31-én.)

1. §. Közjegyző nem vehet fel közokiratot és nem ruházhat fel közjegyzői okirat minőségével magánokiratot, melyben nyolcz százaléknál magasabb kamat köttetett ki.

Az ezzel ellenkező okirat, közokirat, illetőleg közjegyzői okirat erejével nem bir.

2. §. Kamat alatt nem csak a pénzben fizetendő minden mellék-tartozás értetik, hanem bármely dolog vagy haszon, melynek adására vagy teljesitésére az adós a hitelező részére a tőke visszafizetésén, illetőleg visszatéritésén kivül kötelezettséget vállal.

Mindazon esetben, melyben a jelen törvény az adóstól követelhető kamat legmagasabb összegét megállapítja, abba a kötbér, üzlet-dij, megtéritési öszszeg és mindennemű melléktartozás is beszámitandó.

3. §. Nyolcz százaléknál magasabb kamatot biztositó zálogjog előjegyzése vagy bekebelezése nem rendelhető el.

A felek által határozott összegben kikötött, de százalékban ki nem fejezett melléktartozások bekebelezését vagy előjegyzését a biró csak azon, a telekjegyzőkönyvben kitüntetendő záradékkal rendelheti el, hogy az összes melléktartozás, a tőke nyolcz százalékát meg nem haladhatja.

(1) Az 1876: XLVI. t. ez, az 1877. évi államköltségvetést tartalmazza és 4. §-ában a mutatkozott hiány fedezésére aranyjáradék-kötvények kibocsátását, esetleg más hitelműveletet jelöl meg.

(2) Az ezen §. alapján kibocsátott aranyjáradék-kötvényekről v. ö. az 1878: XXXV. és 1881: XXXII. t. czikket.

(3) V. ö. az 1868: XXXI. t. czikket és jegyzeteit, továbbá az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883: XXV. t. ezikket. (A kamatokról különösen 1. e t. cz. 19-21. §§-ait.) L. továbbá az 1870: IX. horvát-szlavon autonom törvényt, a horvát-szlavon királyságban az uzsora ellen fennálló törvények megszüntetéséről, valamint az ennek módosításáról szóló 1877 deez. 8. törvényt. Végül a törvényes kamatláb meghatározásáról szóló 1895: XXXV. és XXXVI. t. czikket.

4. §. Nyolcz százaléknál magasabb kamat a biró által nem állapitható meg. Ezen szabály áll akkor is, ha a magasabb kamat birói egyességben köttetett ki.(1)

5. §. Az ezen törvényben megszabott mértéken felül kikötött és megfizetett kamatok visszafizetése nem követelhető.

Jövőre azonban azon kölcsönnél, mely félévnél hosszabb időre köttetett, a félévet meghaladó időre kamatot előre levonni nem szabad.

A félévet meghaladó időre, vagy a jelen törvényben meghatározott mértéken felül bármily időtartamra előre levont kamatok a tőkéből lerovott öszszegnek tekintetnek.

6. §. Ha a kölcsön-szerződésről kiállitott okirat szövegében a felvettnél nagyobb összegnek visszafizetése köteleztetett: a biró csak az okiratban felvettnek elismert tőkeösszeget állapitja meg.

Az ekként megállapitott tőke utáni kamatösszeget illetőleg, jelen törvénynek a kamatokra vonatkozó intézkedései alkalmazandók.

A bekebelezés vagy előjegyzés is csak a felvettnek elismert tőkére és annak e törvény szerint megengedett kamataira rendelhető el.

7. §. Az 1868. XXXI. törvényezikk 2. §-ának következő intézkedése: «Ha a kölcsönről irásbeli szerződés nem létezik, vagy létezik ugyan, de abban a kamat csak általánosan az összegnek vagy a kamatlábnak számszerinti meghatározása nélkül van kikötve; valamint azon esetben is, ha a kamat szerződésileg nincs kikötve, hanem az a törvény határozatainál fogva jár az egy évi kamat a fizetendő tőke

hat(2)

százalékát teszi ;» valamint az 1868: XXXI. törvényezikknek jelen törvény által nem érintett egyéb intézkedései továbbra is érvényben maradnak.(3)8. §. A jelen törvény hatályba lépte előtt lejárt kamatok a fentebbi §§. rendelkezései alá nem esnek.

Az ezen időn tul lejárandó kamatokra azonban csak azon esetre nem terjed ki a jelen törvény hatálya, ha a nyolcz százaléknál magasabb kamat, a jelen törvény hatályba lépte előtt keletkezett jogérvényes itéletben vagy per-egyességben állapittatott meg.

Azon körülmény, hogy a magasabb kamat a jelen törvény hatályba lépte előtt felvett közjegyzői okiratban van kötelezve, annak nyolcz százalékra való leszállitását nem akadályozza. Az okirat azonban közokirati erejét megtartja.

9. §. Jelen törvény határozmányai nem alkalmazhatók:

a) váltó-követelésekre ; (4)

b) bejegyzett kereskedőknek kölcsönös kereskedelmi ügyleteikből eredő követeléseire.(5)

10. §. Jelen törvény 1877. évi julius 1-én lép életbe, s végrehajtásával z igazságügyminister bizatik meg.

(1) V. ö. a 1883: XXV. t. cz. 4. és 21. §-át, mely utóbbi kiegészíti az 1877: VIII. t. cz. 4. §-at.

(2) Az 1895: XXXV. t. cz. értelmében: öt (%).

(3) E §-t kiegészíti és részben pótolja az 1895: XXXV. t. cz. 2. §-a.

(4) V. ö. 1876: XXVII. t. cz. 50., 51. §§.; 1895: XXXVI. t. cz. 3. §.

(5) V. ö. 1875: XXXVII. t. cz. 281-286. §§.; 1883: XXV. t. cz. 16. §. L. továbbá az osztrák-magyar

banknak az 1878: XXV. t. czikkbe iktatott alapszabályainak 57. czikkében megállapított kivételt.