hogy a magánfél inditványozási jogával nem él, vagy elállását attól kijelenti.

112. §. A magánfél inditványa azon naptól számitott három hó alatt terjesztendő elő, a mely napon az elkövetett bűntett vagy vétség és annak elkövetője, az inditványra jogositottnak tudomására jutott, ha a cselekmény büntethetősége, időközben, elévülés által el nem enyészett.

Kivétetnek azon esetek, melyekben rendszerint csak a magánfél inditványára üldözendő cselekmény miatt, a bűnvádi eljárás meginditása hivatalból inditványozandó. (1)

113. §. Ez inditványozásra jogositva van: a sértett fél, ha életkorának tizenhatodik évét már betöltötte; ellenkező esetben annak törvényes képviselője.

Kiskoruak és gondnokság alatt levő pazarlók helyett, a vagyon ellen irányzott bűntettek és vétségek esetében, az inditványt azoknak törvényes képviselője terjeszti elő.

Gondnokság alatt levő más egyének helyett, egyéb bűntettek és vétségek esetében is az inditványozás joga azoknak törvényes képviselőjét illeti.

Ha azonban a sértett fél ellen, ennek törvényes képviselője, vagy gondnoka követte el a büntettet vagy vétséget: a bűnvádi eljárás hivatalból inditandó meg. (2)

114. §. Ha ugyanazon bűntettre vagy vétségre vonatkozólag az inditványozás joga több magán személyt illet: az egyiknek mulasztása vagy elállása a többiek jogát nem szünteti meg.

115. §. Ha valamely bűntett vagy vétség elkövetésénél többen működtek közre (tettesek, részesek) és a bűnvádi eljárás valamennyi ellen, csak a magánfél inditványára inditható meg; az inditványnak előterjesztése azok egyike ellen az eljárásnak megindítását valamennyi ellen maga után vonja. Ha a közreműködők között olyanok is vannak, kik ellen az eljárás hivatalból inditandó meg: a magáninditvány elmulasztása, a bűnvádi eljárásnak ez utóbbiak ellen megindítását nem akadályozza.(3)

116. §. A magánfél, a mennyiben a törvény kivételt nem tesz,(4) az itélet kihirdetése előtt inditványát vissza is vonhatja. A 115. §. esetében mindazonáltal az inditványnak a közreműködők egyikére nézve történt visszavonása az eljárás megszüntetését eredményezi a többiek ellen is.

Az itélet kihirdetése után a visszavonás hatálytalan.(5)

117. §. A jogérvényesen megállapitott büntetés végrehajtását kizárja : 1. az elitéltnek halála

2. a királyi kegyelem;

3. az elévülés. (6)

(1) V. ö. 274. §.; 1880: XXXVII. t. cz. 29., 30., 31. §§. Az uzsora vétsége miatt való indítványról v. ö. 1883: XXV. t. cz. 9., 10. §§.

(2) V. ö. 264. §. 2. p., 276. §. Az indítványozás joga tekintetében v. ö. különösen 244., 245., 246., 273., 343., 358., 385. §§.; 1892 jan. 14. 1267. sz. igazs. min. rend. a sértett fél indítványára üldözendő bűncselekmények eseteiben a csendőrség előtt tett indítványnak hatályos indítvány gyanánt való elfogadása tárgyában (1892. R. T. 45.).

(3) V. 6. 116. S.

(2) V. i. 238., 322. 88.

(5) V. ö. 1893. szept. 15. 26,481. sz. igazs. min. rend., a jogerős itéletek kihirdetése körül az elítéltek személy azonosságának megállapítása végett követendő eljárás tárgy. (1893. R. T. 1962.).

(6) V. ö. 1879: XL. t. cz. 31. §., 32. §. utolsó bekezd.; 1880: XXXVII. t. cz. 32. §.

118. §. A 61. és 62. §§-ban megjelölt tárgyaknak elkobozását, a tulajdonos halála nem szünteti meg. Ezen tárgyak akkor is elkobzandók, ha a vádlott elitéltetése előtt halt meg.

A pénzbüntetések behajtására nézve az 53. §. rendelete irányadó.

119. §. A királyi kegyelem az elkobzott tárgyak visszaadására, az eljárási és perköltségek, vagy a sértett felet illető pénzbüntetés elengedésére nem terjed ki.(1)

120. §. Kizárja a büntetés végrehajtását büntetteknél az elévülés :

1. huszonöt év elteltével, ha az itélet halál, vagy életfogytig tartó fegyházat;

2. husz év elteltével, ha az itélet tiz évet fölülhaladó határozott idejü fegyházat vagy államfogházat;

3. tizenöt év elteltével, ha az itélet öt év és tiz év közötti szabadságvesztés-büntetést;

4. tiz év elteltével, ha az itélet a 3. pont alatt meghatározottnál kisebb büntetést állapitott meg.

Vétség miatti elitéltetés esetében, a büntetés végrehajtása öt év elteltével évül el.(2)

121. §. Az elévülés azon napon kezdődik, a melyen az itélet jogerőre emelkedett, ha pedig a büntetés végrehajtása már megkezdetett, azon napon, a melyen az, az elitéltnek megszökése által félbeszakittatott.

122. §. A szabadságvesztés-büntetés mellett megállapitott pénzbüntetés a főbüntetéssel együtt évül el.

123. §. Az elévülés hatálya nem terjed ki a jogerejü itélet által megállapitott hivatalvesztésre, sem a politikai jogok gyakorlatának felfüggesz– tésére.

124. §. Az elévülés félbeszakad az illetékes hatóságnak a büntetés végrehajtására irányzott és az elitélt személyre vonatkozó bármely intézkedése, különösen annak elfogatása által.

Az intézkedés napján azonban az elévülés ujra kezdetét veszi.

125. §. A büntető itéletben megitélt vagyoni elégtétel tekintetében, az elévülést, valamint annak félbeszakitását a polgári törvények szabályozzák.(3)

(1) V. ö. Ilk. II. 9. cz.; 1715: XLVIII. t. cz.; 1890: XLIII. t. cz, a kir. biróságok elött fölmerült bűnügyi költségek behajtásáról és elszámolásáról.

(2) V. ö. 1880: XXXVII. t. cz. 32. §.

(3) V. ô. 198., 292., 311. §g.

MÁSODIK RÉSZ.

A büntettek és vétségek nemeiről, és azok büntetéseiről.

I. FEJEZET.

A felségsértés. (1)

126. §. A felségsértés büntettét követi el:

1. a ki a királyt meggyilkolja vagy szándékosan megöli, vagy ezen eselekmények valamelyikének véghezvitelét megkisérli; (2)

2. a ki a király testi épségét megsérti, vagy őt az uralkodásra képtelenné teszi; (2)

3. a ki a királyt az ellenség hatalmába adja, vagy az uralkodásnak gyakorlatában akadályozza, vagy személyes szabadságától erőszakkal vagy fenye-getéssel megfosztja; (2)

4. a ki az előbbi két pontban meghatározott valamelyik cselekmény véghez– vitelét megkisérli.(2)

127. §. A felségsértés büntettét képezi azon cselekmény is, mely közvet– lenül arra van irányozva, hogy:

1. a trónöröklés törvényes rendje erőszakkal megváltoztassék ;

2. a magyar állam alkotmánya, vagy a magyar államot képező országok közt fennálló államközösség, vagy a magyar állam és az osztrák-magyar monarchia másik állama közt fennálló kapcsolat erőszakkal megváltoztassék ; 3. a magyar államnak, vagy az osztrák-magyar monarchia másik államának területe, vagy ezeknek valamelyik része erőszakkal idegen uralom alá jusson, vagy azon államtól, a melyhez tartozik, erőszakkal elszakittassék.(3) 128. §. A felségsértés a 126. §. 1. pontja esetében halállal, a 2. és 3. pontja esetében életfogytig tartó fegyházzal, 4. pontja esetében pedig tiztől tizenöt évig terjedhető fegyházzal büntetendő.

129. §. A ki a 127. §. 1. és 2. pontjaiban meghatározott felségsértést elköveti: tíz évtől tizenöt évig terjedhető államfogházzal büntetendő.

A ki pedig a 127. §. 3. pontjában meghatározott felségsértést követi el: életfogytig tartó fegyházzal büntetendő.

130. §. A 126. §-ban meghatározott felségsértés elkövetésére létrejött szövetség, ha ehhez a bűntett véghezvitelére czélzó előkészületi cselekmény nem járul: öt évig terjedhető fegyházzal, ha pedig ily előkészületi cselekmény is követtetett el: öt évtől tiz évig terjedhető fegyházzal büntetendő.

131. §. A 127. §. 1., 2. pontjaiban meghatározott felségsértés elkövetésére létrejött szövetség, a 130. §-ban meghatározott megkülönböztetés sze

(1) V. ö. 7. §. 1. és 2. p., 161. §. Az ezen fejezetben foglalt büntettek és vétségek kivételes biróságáról v. ö. 1871: XXXI. t. cz. 25. §. és 1880: XXXVII. t. cz. 39. §. V. ö. Szt. István II. k. 35., 51., 53. fej.; Kálmán II. 6.; 1462: II. és VIIÏ. t. cz.; 1495: IV. t. cz. Hk. I. 13., 14. 16., II. 3., 12., 44. cz.; 1659: CIV. és 1681:XXXVII. t. cz.; 1715: VII., IX. és XLIX. t. cz.; 1723: IX-XII. t. cz.; 1741: XXVI. t. cz.; 1791: LVI. t. cz. 1848: III. t. cz. 1. §.; 1848: XVIII. t. cz. 7., 8. §§.

(2) V. ô. 128., 130., 133., 136. $$.

(3) V. ô. 129., 130., 134., 136. S8.

rint öt évig, tendő.(1)

illetőleg öt évtől tiz évig terjedhető államfogházzal bünte

Ugyanezen megkülönböztetés szerint öt évig, illetőleg öt évtől tiz évig terjedhető fegyházzal büntetendő a szövetség: ha az a 127. §. 3. pontjában meghatározott bűntett elkövetése czéljából jött létre.(1)

132. §. A szövetség létrejött, ha két vagy több személy a felségsértés elkövetését közös egyetértéssel elhatározza.(2)

133. §. A ki a nélkül, hogy ez iránt mással szövetkezett volna, a 126. §-ban meghatározott felségsértés elkövetésére előkészületeket tesz: öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő,(1)

134. §. A ki gyülekezeten nyilvánosan szóval, vagy a ki irat, nyomtatvány, képes ábrázolat terjesztése vagy közszemlére kiállitása által, a felségsértés elkövetésére egyenes felhivást intéz, a mennyiben az irat vagy nyomtatvány, vagy képes ábrázolat tartalmát, illetőleg jelentését tudta: öt évtől tiz évig terjedhető fegyházzal, a 127. §. 1. vagy 2. pontjában meghatározott felségsértés elkövetésére irányzott egyenes felhivás esetében azonban, öt évtől tiz évig terjedhető államfogházzal büntetendő.

Ha a felhivás teljesen sikertelen maradt: a büntetés öt évi államfogházat nem haladhat tul.) (83)

135. §. Az, ki olyan időben vesz hitelt érdemlő tudomást arról, hogy felségsértés elkövetése czéloztatik, midőn annak megakadályozása még lehetséges, és arról a felsőbbségnek jelentést nem tesz: három évig terjedhető államfogházzal büntettetik, kivéve, ha a czélba vett bűntett abbanhagyatott. A tettes vagy részes hozzátartozói (78. §.) a feljelentés elmulasztása miatt nem büntettetnek.

136. §. A 126., 127., 130., 131., 133., 134. §-okban meghatározott cselekmények büntethetősége megszünik, ha a bűnös önként, és mielőtt a cselekmény felfedeztetett volna az előkészitést vagy a megkezdett véghezvitelt abbanhagyja, és minden káros következményt, mely a tettesek, részesek és a szövetkezettek tevékenységéből netalán származott, maga elhárit, vagy ha a hatóságnál kellő időben tett feljelentése folytán a következmények elhárittatnak.

137. §. Nem büntettetik a szövetség miatt az, a ki előbb, mintsem a felségsértés elkövetésére, a szövetkezésen fölül valami merényeltetett, s mielőtt azt a hatóság felfedezte volna a szövetségtől eláll, és elállását a szövetkezetteknek nemcsak tudomására juttatja, hanem azokat a merénylet felhagyására birni törekszik, vagy pedig a szövetséget a hatóságnak feljelenti.(4)

138. §. A jelen fejezetben meghatározott bűntettek miatt, a szabadságvesztés büntetés mellett a hivatalvesztés, és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is megállapítandó.

II. FEJEZET.

A király, a királyi ház tagjainak bántalmazása, és a király megsértése.V

139. §. A ki a királyt tettleg bántalmazza, a mennyiben cselekménye felségsértést nem képez: a király bántalmazásának büntettét követi el, és tiz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházzal, hivatalyesztéssel, és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő.

140. §. A ki a király ellen sértést követ el: vétség miatt két évig terjedhető fogházzal és hivatalvesztéssel büntetendő.

A ki azonban a sértést irat, nyomtatvány, képes ábrázolat terjesztése vagy közszemlére kiállitása által követi el: vétség miatt három évig terjedhető államfogházzal és hivatalvesztéssel büntetendő.

141. §. A ki a királyi család valamelyik tagját tettleg bántalmazza, a mennyiben cselekménye sulyosabb beszámitás alá nem esik a királyi ház tagja bántalmazásának büntettét követi el, és öt évig terjedhető fegyházzal, hivatalvesztéssel és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő.

A ki a királyi ház valamelyik tagja ellen sértést követ el: vétség miatt egy évig terjedhető fogházzal, ha pedig a sértést irat, nyomtatvány, képes ábrázolat terjesztése vagy közszemlére kiállitása által követi el: két évig terjedhető államfogházzal büntetendő.

III. FEJEZET.

A hűtlenség.(2)

142. §. A hűtlenség þűntettét követi el, és tiz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházzal büntetendő azon magyar honos, a ki valamely külhatalom kormányával szövetkezik, vagy azzal közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe bocsájtkozik a végett, hogy azt a magyar állam, vagy az osztrák-magyar monarchia elleni ellenséges cselekményre birja, valamint az is, a ki valamely külhatalmat az osztrák-magyar monarchia ellen háborura inditani törekszik.

Ha a hadüzenet megtörtént, vagy a háboru kiütött: a hűtlenség életfogytig tartó fegyházzal büntetendő,3)

143. §. A hűtlenség büntettét követi el, és tiz évtől tizenöt évig terjedhető államfogházzal büntetendő azon magyar honos: a ki a hadüzenet megtörténte, vagy a háboru kiütése után az ellenség katonai szolgálatába lép.(4) Ha pedig azon hatalomnak, a fennebbi idő előtt már katonai szolgálatában állott, s kényszer nélkül megmaradván abban, az osztrák-magyar monarchia

(1) V. ö. 7. §. 1. és 2. p Az ezen fejezetben foglalt bűntettek és vétségek kivételes biróságáról v. ö. 1871: XXXI. t. cz. 25. §. és 1880: XXXVII. t. cz. 39. §. L. A korábbi jog tekintetében v. ö. az 1. jegyzetet a 121. lapon.

(2) V. ö. 7. §. 1. és 2. p., 161. §.; 1879: XL. t. cz. 33-38. §§. Az ezen fejezetben foglalt büntettek kivételes biróságáról v. ö. 1871: XXXI. t. cz. 25. §. és 1880: XXXVII. t. cz. 39. §. A korábbi jog tekintetében v. ö. az 1. jegyzetet a 121. lapon. A «violatio pacis» bűncselekményéről 1. 1536: LII. t. cz.; Kor. u. 1608: II. t. cz.; 1618: III. t. cz.; 1622: XIX. t. cz.; 1625: XIII. t. cz.; 1647: XLIV.

(3) V. ö. 145., 148., 19. §§.

(4) V. ö. 148. §. L. 1596: XXII. és 1609: XIII. t. cz.