határozott vétség esetében; a bűnösség az üzlet vezetésével megbizott azon személyeket terheli, kik a büntetendő cselekményt elkövették. XXXVI. FEJEZET. Más vagyonának megrongálása.(1) 418. §. A ki idegen ingó dolgot szándékosan és jogtalanul megrongál vagy megsemmisit: vétséget követ el, három évig terjedhető fogházzal, és ötven forinttól ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. A kisérlet büntetendő. A bünvádi eljárásnak, csak a sértett fél inditványára van helye.(2) 419. §. Büntettet képez a cselekmény, és egy évtől három évig terjedhető börtönnel, ugyszintén kétszáz forinttól kétezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: ha az, tanuk, szakértők, közhivatalnokok vagyonán, azok tanuzása, véleménye, vagy hivatalos eljárása miatt boszuból követtetett el. 420. §. A 418. §. rendelkezése szerint büntetendő az: a ki vallási szertartásra rendelt épületet vagy más tárgyat, ugyszintén, a ki sirt vagy siremléket, nyilvános emlékszobrot, közkönyvtárban őrzött könyvet, kéziratot, vagy a tudomány, művészet vagy ipar czéljainak szolgáló nyilvános gyüjteményben őrzött egyéb tárgyat, nyilvános levéltárban vagy közhivatali irattárban őrzött okmányt, iratot, vagy más tárgyat jogtalanul megrongál, elpusztit, vagy megsemmisit.) 421. §. A ki másnak ingatlan vagyonát jogtalanul elfoglalja, vagy szándékosan és jogtalanul megrongálja, vagy annak a földtől el nem választott termékét felhasználja, a mennyiben sulyosabb büntetés alá eső cselekmény nem forog fenn, és az okozott kár öt forint értéket felülmul: vétséget követ el, és három hónapig terjedhető fogházzal, valamint kétszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A bünvádi eljárásnak csak a sértett fél inditványára van helye.(4) XXXVII. FEJEZET. A gyujtogatás.) 422. §. A gyujtogatás büntettét követi el és öt évtől tiz évig terjedhető fegyházzal büntetendő, a ki: 1. olyan házat, kunyhót, malmot vagy bármely épületet vagy helyiséget, mely emberek lakául szolgál, vagy erre van rendelve, vagy pedig több ember 1) V. ö. 1879: XL. t. cz. 127. §. (2) V. ö. 420. §. V. ö. 1807: XXI. t. cz.; 1836: XXV. t. cz. 8. §.; 1840: IX. t. cz. 1., 2., 9.. 13., 19., 23. §§.; 1871: XL. t. cz. 16. §.; 1894: XII. t. cz. V. ö. 1883: XX. t. cz. 14. §. V. ö. 1894: XII. t. cz. 93. §. c) p., 97., 99. §§. (3) A műemlékekről v. ö. 1881: XXXIX. t. cz. (4) V. ö. 1894: XII. t. cz. 93. §. c) p., 95. §. f) p., 97., 99. §§. E vétséget a járásbíróság hatáskörébe utalja: 1880 XXVII. t. cz. 40. §. 1. p. (5) V. ö. 426. §.; 1879: XL. t. cz. 141., 142. §§. V. ö. Szt. István II. k. 30. fej.; 1462: II. t. cz., 1492: CVII. t. cz.; 1495: IV. t. cz., Hk. I. 14. cz.; 1723: XI. t. cz. 12. §. és CIX. t. cz.; 1840: IX. t. cz. 12. §. összejövetelére használtatik, olyan időben szándékosan gyujt fel, midőn abban senki sem tartózkodik ; (1) 2. raktárt, gazdasági épületet, szabad téren fekvő nagyobb mennyiségü áru- vagy terménykészletet, a földtől el nem vált vagy garmadában, vagy halomban levő gabnát, erdőt, nagyobb mennyiségü épitési vagy tüzelésre szolgáló anyagkészletet, hidat, hajót vagy bányát szándékosan felgyujt. Nem alkalmazandó a jelen szakasz: ha a felgyujtott tárgy a felgyujtó tulajdona és annak minősége vagy fekvése olyan volt, hogy felgyujtása másnak sem személyére, sem vagyonára nézve veszélyt nem okozott. (2) 423. §. Tiz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházzal büntetendő a gyujtogató: 1. a ki a 422. §. 1. pontjában meghatározott valamely tárgyat szándékosan olyan időben gyujt fel, midőn abban egy vagy több ember tartózkodik ; 2. a ki templomot, közkönyvtárt, közlevéltárt vagy olyan épületet, a melyben közhasználatra szolgáló tudományos vagy művészeti gyüjtemények tartatnak, vagy melyben lőpor vagy más gyú- vagy robbantó anyagok készittetnek vagy tartatnak, habár oly időben gyujt fel, midőn abban senki sem tartózkodik.(3) 424. §. Életfogytig tartó fegyházzal büntetendő a gyujtogatás : 1. ha a gyujtás idején, a felgyujtott helyiségben levő személy, a tüz által életét veszté, a mennyiben a gyujtogató azt, hogy azon helyiségben valaki van, beláthatta, és cselekménye gyilkosságot nem képez; 2. ha ugyanazon személy egy időben, vagy rövid időköz alatt, több gyujtogatást vagy egy gyujtogatást, de többek szövetségében követett el; 3. ha az csoportosan rablás vagy rombolás czéljából követtetett el.(4) 425. §. A ki a 422. vagy 423. §§-ban megjelölt valamely tárgyat gondatlanságból gyujt fel: a tüzvész-okozás vétségét követi el, és egy évig terjedhető fogházzal és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel; ha pedig azáltal valakinek halála okoztatott: öt évig terjedhető fogházzal büntetendő,(5) 426. §. A gyujtogatás büntette miatt a szabadságvesztés-büntetésen fölül, hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is kimondandó. 427. §. A gyujtogatás nem büntettetik, ha a tüz továbbterjedése, előbb mint a tett feltedeztetett és nagyobb kár okoztatott volna, a tettes által, vagy az ő intézkedései következtében eloltatott. 428. §. A gyujtogatás büntettének elkövetésére irányzott szövetség (132. §.), ha ahhoz előkészületi cselekmény is járul, két évig terjedhető börtönnel büntetendő. (1) V. ô. 423. 8. (2) V. ö. 425. §. V. ö. 1894: XII. t. ez. 94. §. e) p., 97., 99. §§ (3) Az ezen §. alapján elitélt vissza: sök nem bocsájtatnak föltételes szabadságra (49. §. 2. p.). V. ö. 423. §. (4) V. ö. 425. §. V. ö. 1882 szept. 17. 49,925. sz. belügymin. rend. az öngyujtogatásra csábító túlbiztosítások meggátlása tárgyában (1882. R. T. 1125.). (5) V. ö. 1879: XL. i. cz. 115., 141. §§.; 1879: XXXI. t. cz. 109. §. XXXVIII. FEJEZET. Vizáradás okozása.(1) 429. §. A vizáradás okozásának büntettét követi el az, aki valamely töltést, gátat, vagy zsilipet szándékosan és jogtalanul átmetsz, megrongál vagy megnyit és másnak vagyonába vizet bocsájtván, azt áradás okozása által megkárosítja. 430. §. A vizáradás okozásának büntette öt évig terjedhető fogházzal, ha azonban a kár kétszáz forintot nem halad fölül, ugyszintén, ha a vizáradás a tettes vagyonának megmentése végett okoztatott: a következő szakaszban megjelölt esetek kivételével, három évig terjedhető börtönnel büntetendő. 431. §. Ha a vizáradás okozásának büntette által egy vagy több embernek élete veszélyeztetett és ezen veszély előre látható volt: a tettes öt évtől tiz évig terjedhető fegyházzal büntetendő. Ha pedig az ezen szakasz előbbi pontjában meghatározott esetben a vizáradás által egy vagy több ember életét vesztette, és azt a tettes előreláthatta, a mennyiben cselekménye nem képez gyilkosságot: az életfogytig tartó fegyházzal büntetendő. 432. §. A ki gondatlanságból okoz vizáradást: vétséget követ el, és ha ezáltal másnak élete vagy vagyona veszélyeztetik: egy évig terjedhető fogházzal, és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel, ha pedig ez által valakinek halála okoztatott: öt évig terjedhető fogházzal büntetendő.(2) 433. §. A vizáradás okozásának büntette miatt, egyszersmind hivatalvesztés is kimondandó. XXXIX. FEJEZET. Vaspályák, hajók, távirdák megrongálása és egyéb közveszélyü cselekmények,(3) 434. §. A ki vaspályának, gőz- vagy más hajónak, vagy ezekhez tartozó tárgynak szándékos megrongálása által, a vasuton vagy a hajón levő személyeket vagy árukat veszélynek teszi ki: a közveszélyü megrongálás büntettét követi el, és öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő.(4) 435. §. Ha az előbbi szakaszban megjelölt büntett következtében sulyos testi sértés történt: a tettes öt évtől tiz évig terjedhető fegyházzal, ha pedig valakinek halála okoztatott, a mennyiben gyilkosság nem forog fenn : életfogytig tartó fegyházzal büntetendő.5) 436. §. A közveszélyü cselekmény büntettét követi el, és a következményekhez képest a 434. és 435. §§-ban meghatározott büntetéssel bünte (1) V. ö. 1879: XL. t. cz. 92—125., 142. §§. V. ö. 1885: XXIII. t. ez. (vízjogi törv.) 143., 155., 184. §§. (2) V. ö. 1885: XXIII. t. cz. 184. és 185. §§. (3) V. ö. 1879: XL. t. cz. 92–125. §§. 1873 febr. 21. 7547. sz. igazs. min. rend. a vasuti és hajózási felügyelőség által feljelentett bűnesetek gyors elintézése iránt (1873. R. T. 21.). (2) V. 0. 430, 437. $8. (5) V. 6. 130. S. tendő a ki a vaspályán, vagy annak közelében levő személyeket, vagy árukat, a szabályszerű jelzés szándékos elmulasztása, vagy szándékos hamis jelzés által veszélynek teszi ki.(1) 437. §. A ki a 434. és 436. §§-ban megjelölt valamely cselekményt vagy mulasztást gondatlanságból követi el: vétség miatt egy évig terjedhető fogházzal, és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő; ha pedig a megjelölt cselekmény vagy mulasztás által halál okoztatott: öt évig terjedhető fogházzal és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.(2) 438. §. Két évtől öt évig terjedhető fogházzal büntetendő azon vasuti hivatalnok vagy szolga, a ki bármely szolgálati kötelességének megszegése által, a vaspályavonaton, vagy annak közelében levő személyeket vagy árukat, a vaspálya által való megsérülés vagy megrongálás veszélyének teszi ki,(2) (3) 439. §. A ki a távirdát, vagy annak valamely tartozékát szándékosan megrongálja, vagy szándékosan oly cselekményt vagy mulasztást követ el, mely által a távirda használhatósága félbeszakittatik vagy gátoltatik: vétséget követ el, és két évig terjedhető fogházzal és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.(4) 440. §. Vétséget követ el, és három hónapig terjedhető fogházzal és száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, a ki gondatlanságból követ el oly cselekményt vagy mulasztást, mely által a távirda használhatósága félbeszakittatik.(4) (5) 441. §. A távirdai vagy távirászattal megbizott hivatalnok, a felügyelő vagy a szolgaszemélyzet azon tagja, a ki a távirda használhatóságának félbeszakítását szolgálati kötelességének megszegése által okozta: hat hónapig terjedhető fogházzal, és ötszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő (3) (4) 442. §. A 438. és 441. §§-ban megjelölt személyek, a jelen fejezet előbbi szakaszaiban meghatározott büntető cselekmények miatt megállapitott büntetéseken fölül, egyszersmind hivataluktól, illetőleg szolgálatuktól való elmozditásra itélendők. 443. §. Azon vaspályai vagy gőzhajózási intézetnek igazgató hivatalnoka, aki a hivatalától vagy szolgálatától való elmozditásra itélt egyént nem bocsátja el azonnal, mihelyt a jogerőre emelkedett itélet vele közöltetett : vétség miatt száz forinttól ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 4. §. A ki szándékos cselekménye vagy mulasztása által valamely hajónak megfeneklését, elsülyedését, vagy összezuzatását okozza, ha ezáltal másnak élete vagy vagyona veszélyeztetett: büntettet követ el, és öt évtől tiz évig, ha azon cselekménye vagy mulasztása következtében sulyos testi sértés történt; tiz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházzal; ha pedig ezáltal (4) V. ö. (a tenger alatti kábel tekintetében) az 1888: XII. t. cz. 6. §-át. A 439–441. §§-ok rendelkezéseinek a távbeszélők és villamos jelzők megrongálóira kiterjesztéséről v. ö. 1888; XXXI. t. cz. 12. §. (5) E vétséget a járásbíróság hatáskörébe utalja: 1880: XXXVII. t. cz. 40. §. 1. p. V. ö. (a tenger alatti kábel tekintetében) az 1888: XII. t. cz. 5. §-át. valaki életét vesztette, amennyiben gyilkosság nem forog fenn: életfogytig tartó fegyházzal büntetendő. 445. §. Ha a hajó megfeneklését, elsülyedését, vagy összezuzatását okozó cselekmény vagy mulasztás, gondatlanságból követtetett el, és ez által másnak élete vagy vagyona veszélyeztetett: vétség miatt egy évig, és ha halál okoztatott: öt évig terjedhető fogház állapitandó meg. 446. §. A ki a marhavész terjedése ellen, a hatóság által elrendelt zárvagy egyéb felügyeleti szabályokat megsérti: vétség miatt három hónapig terjedhető fogházzal büntetendő. Ha a szabályok ezen megsértése következtében valamely marha, a ragályos vészbe esett, az a ki a szabályokat tudva megsértette: egy évig terjedhető fogházzal és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik.(1) A kisérlet büntetendő.(2) XL. FEJEZET. A foglyok megszöktetése. 447. §. A ki valamely fogolynak, a fogságból vagy a hatósági őrizetből való megszökésére segélyt nyujt: büntettet követ el, és két évig terjedhető börtönnel büntetendő. A ki pedig a megszökés czéljából a fogolynak fegyvert, kulcsot vagy bármiféle más eszközt ad: három évig terjedhető börtönnel büntetendő. (3) 448. §. Azon őr, felügyelő, vagy hatósági közeg, a ki a felügyeletére bizott foglyot szándékosan megszökteti: öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő. Ha pedig gondatlanságból okozta a felügyeletére bizott fogolynak megszökését vétség miatt hat hónapig terjedhető fogházzal büntetendő. Ezen §. mindkét esetében a szabadság vesztés-büntetésen felül a hivatalvesztés is kimondandó. XLI. FEJEZET. A fegyveres erő elleni büntettek és vétségek.(4) 449. §. A ki ravasz fondorlatokat használ a törekszik az által, hogy az osztrák-magyar végett hogy a védkötelezettség alól fölmentes- monarchia területét elhagyja, vagy az ujonczosék, vagy másnak e kötelezettség alól fölmenté-zás folyama alatt az osztrák-magyar monarchia sét eszközölje: egy évig terjedhető fogházzal határain kivül tartózkodik: egy évig terjedhető és kétezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel fogházzal és ezer forintig terjedhető pénzbünbüntetendő. (5) tetéssel büntetendő.(6) 450. §. A ki védkötelezettségét kikerülni | 451. §. A ki magát megcsonkitja, vagy szán (1) E vétséget a járásbíróság hatáskörébe utalja: 1880: XXXVII. t. cz. 40. §. 1. n. (2) E §. rendelkezését ismétli az állategészségügy rendezéséről szóló 1858: VII. t. cz. 146. §-a. V. ö. 1879: XL. t. cz. 97., 98., 102-104. §§.; 1888: VII. t. cz. 147–154. §§. (3) V. ô. 374. S. (4) V. ô. 48., 499. sộ. (5) E §-t pótolja a véderőről szóló 1889: VI. t. cz. 47. §-ának első bekezdése (80. §.). (6) E §-t pótolja a véderőről szóló 1889: VI. t. cz. 45. §-a (80. §.). |
