XVIII. TÖRVÉNY-CZIKK

a Francziaország-, Olaszország- és Németországgal kötött vám- és kereskedelmi szerződések hatályának meghosszabbitásáról.(1)

(Szentesitést nyert 1878. évi junius 27-én. Kihirdettetett az országgyülés mindkét házában 1878. évi junius 28-án.)

azon arányról, a melyben a magyar korona országai az 1867. évi XII. törvényczikkben közöseknek elismert államügyek terheihez

hozzájárulnak.(2)

(Szentesitést nyert 1878. évi junius 27-én. Kihirdettetett az országgyülés mindkét házában 1878. évr junius 28-án.)

1. §. Azon arány, a mely szerint az 1867: XII. törvényczikkben közösöknek elismert államügyek költségei a magyar korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok által viselendők, az idézett törvényczikk 19. és 20. szakaszában körülirt módon, kölcsönös egyezmény utján, a magyar korona országaira nézve 30, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok- és országokra nézve 70 százalékban állapittatik meg.

2. §. Az 1867 : XII. t. cz. 64. §-ánál fogva | mutatkozik, mindenek előtt a közös vámvonaa vám- és kereskedelmi szerződés tartama alatt lon át kivitt, - adó alá vetett tárgyak után közös bevételnek kijelentett vámjövedék tiszta járó adóvisszatéritések fedezendők, a maradék jövedelméből, mely a határvámjövedéki vissza- pedig a közös-ügyek fedezésére forditandó és téritések, valamint a határvám-jövedéki biz- ennélfogva az a közös költségek összegéből tositékok visszafizetése, nemkülönben az 1869. előre levonandó. évi II. törvényezikk 1-ső §-a értelmében ezen A magyar korona országainak, valamint a törvény időtartamára ezennel megállapitott birodalmi tanácsban képviselt királyságoknak vám- és kezelési költségátalány levonása után és országoknak, az emlitett adóvisszatéritések

(1) E szerződések hatályának korábbi meghosszabbításáról v. ö. az 1877: XXVII. t. czikket. L. továbbá az 1878: XXXVI. t. czikket a német birodalommal kötött keresk. szerződésről; az 1879: I. t. czikket az Olaszországgal kötött vám- és keresk. szerződésről; az 1879: IV. t. czikket a Francziaországgal kötött vámegyezményről.

(2) E t. czikk érvényét 1879 decz. 31-ig meghosszabbította és egyúttal e t. czikk 2. §-át mással helyet-tesítette az 1887: XXIII. t. cz. Az ezen tárgyra vonatkozó korábbi törvények az 1867: XIV. t. cz. (azon arányról, mely szerint a magyar korona országai az 1867: XII. t. czikkben a sanctio pragmatica folytán közősöknek ismert államügyek terheit ezentúl viselik) és az 1872: IV. t. cz. (a határőrvidék után vállalandó közös költségek hozzájárulási arányáról). V. ö. a Bosznia és Herczegovinával való vámkapcsolat létesítéséről szóló 1879: LII. t. ez. 13. §-át. Az 1878: XIX. t. czikkben megállapított hozzájárulási arány kiszámítására, szolgáló hivatalos adatok szolgálnak alapul Horvát-Szlavonországok amaz adóképességi arányának megállapításánál, mely a Magyarországgal közös ügyeinek költségeihez való hozzájárulásának kiszámításánál irányadó (1880: LIV. t. cz. 2. §.; 1889: XL. t. cz. 2. §.). Az 1878: XIX. t. czikknek Ausztriában megfele az 1878. jun. 27. törv. (1878. Reichsgesetzbl. 61.).

tekintetében

való megterheltetése minden 12 hónappal az illető naptári év lefolyta után, egyes adóágra nézve, melyre ezen adóvissza- zárszámadások alapján történik. Az 1878-iki téritések vonatkoznak, tudniillik a sörtermelés második félévi végleges leszámolásnak az 1878. után járó fogyasztási adóra (a zárt városokban | naptári év zárszámadásában az egyes adónebeszedett söradó-pótlékot kivéve), továbbá a meknél mutatkozandó nyers jövedelmek fogszesz-, valamint a répaczukortermelés utján nak alapul szolgálni. Mindkét fél közt hónaponjáró fogyasztási adóra nézve elkülönitve, oly kint ideiglenes leszámolások eszközöltetnek. módon vitetik keresztül, hogy mindegyik fél Ezen ideiglenes leszámolások mindaddig, míg az egyes naptári évben az illető adónemben az első évi végleges leszámolás megejtetett, a közösen fizetett adóvisszatéritéseknek annyi kérdésben forgó adónemek mindegyikénél azon százalékát tartozik viselni, a hány százalékát arány szerint történnek, a mely arányban a teszi ki az általa azon naptári évben az illető mindkét fél által az 1868-tól kezdve bezárólag adónemben elért nyers jövedelem, a mindkét 1875-ig terjedő időszakban ezen adónemben fél által elért összes nyers jövedelemnek. elért átlagos évi nyers jövedelmek egymáshoz állanak.

Nyers jövedelemnek azon adóösszegek tekin tetnek, a melyek az illető naptári évben a kérdéses adónemben készpénzben vagy váltókban befolytak, miután azokból az üzletakadályok folytán visszatéritett adóösszegek levonattak.

Az adóvisszatéritések iránti kölcsönös le:számolás és kiegyenlités évenkint legkésőbb

Az első évi végleges leszámolás időpontjától kezdve az adóvisszatéritések iránti ideiglenes havi leszámolások azon arány szerint fognak történni, mely az azt közvetlenül megelőző végleges évi leszámolásnál az illető adónemben ezen végleges leszámolásnak alapjául szolgált.(1)

3. §. Ugy a magyar korona országai, mint a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kötelesek a közös kiadások fedezésére minden hóban havi bevételeiknek egy oly részét beszolgáltatni, mely ezen költségekhez ugyanazon arányban mint összes járulékuk az illető évre előirányzott kiadásaiknak főösszegéhez áll.

Ha a havi részletek összege a járulék összegét el nem érné, ez esetben kötelezik magukat az emlitett országok: hogy a különbséget, és pedig tekintet nélkül bevételeikre, oly időszakokban fizetendik le, hogy a közös államháztartás fennakadást ne szenvedjen.

4. §. Ezen törvény határozatai 1878. évi julius 1-től 1887. évi deczember hó végéig érvényesek.

5. §. Jelen törvény, a vám- és kereskedelmi szövetséggel egyidejüleg lép életbe, feltéve, hogy a közösügyek költségeihez való hozzájárulás iránti jelen törvénynek megfelelő határozatok, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok- és országokban is törvényerőre emeltetnek.

XX. TÖRVÉNY-CZIKK

a magyar korona országai és Ő Felsége többi királyságai és országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről.(2) (Szentesitést nyert 1878. évi junius 27-én. Kihirdettetett az országgyülés mindkét házában 1878. évi junius 28-án.)

Az 1867. évi XVI. törvényezikk XXII. czikke értelmében a vám- és kereskedelmi szövetség felmondatván, és az ott előirt egyezkedés folytán a magyar

az alább jelzett módosításokkal - 1897

(1) E S-t pótolja az 1887: XXIII. t. cz. 1. §-ának második bekezdése. (2) E vám- és kereskedelmi szövetség időtartamának hatályát deczember 31-ig meghosszabbította az 1887: XXIV. t. cz.

Az 1879: LII. t. cz. értelmében Bosznia és Herczegovina az 1878: XX. t. cz. alapján fennálló osztrákmagyar közös vám- és kereskedelmi területbe olvasztatott, az 1887: XXIV. t. cz. 2. §. által ujonnan felvett

ministerium és ő Felsége többi királyságainak és országainak ministeriuma közt létrejött megállapodások, mind a magyar országgyülés, mind ő Felsége többi királyságai- és országainak törvényhozása által elfogadtatván: az igy létrejött vám- és kereskedelmi szövetség ő császári és apostoli királyi Felsége szentesitésének hozzájárultával, az ország törvényei közé iktattatik.

I. CZIKK.

Mindkét fél államterülete e szövetség idejére, és annak értelmében egy vám- és kereskedelmi területet képez, melyet egy közös vámhatár vesz körül.

Ennek következtében a szövetség ideje alatt a két fél egyikének sem lesz joga azon forgalmi tárgyakra, melyek az egyik fél területéből a másik fél területére vitetnek, bárminemű beviteli, kiviteli vagy átviteli vámilletéket vetni, és a végből közbenső vámvonalat állitani.

Bárminemű és bárki részére szedett belső adókkal az egyik fél a másik fél területéből bevitt czikkeket csak oly mérvben terhelheti, a milyenben ily adókkal saját területe hasonló iparkészitményeit vagy termékeit terheli. A közös vámhatárból ki vannak zárva a je- lenlegi vámkülzetek.(1)

II. CZIKK.

Idegen államokkal kötött szerződések, melyek a közgazdasági viszonyokat a külföld irányában szabályozzák, jelesül: kereskedelmi, vám-, hajózási, consulátusi, posta- és távirdaszerződések, mind a magyar korona országaira, mind ő Felsége többi királyságaira és országaira nézve egyaránt kötelező erővel birnak.

III. CZIKK.

Ilynemü ujabb szerződésekre nézve az alkudozás és szerződés megkötése, mindkét törvényhozó testület alkotmányos jóváhagyásának fentartása mellett,

XXII. czikk értelmében pedig az 1878: XX. t. czikkbe iktatott vám- és kereskedelmi szövetség határozatai Boszniára és Herczegovinára megfelelően alkalmazandók.

A Liechtenstein fejedelemséggel fennálló adó- és vámegyesülés tekintetében v. ö. 1876: XLVIII. és 1889: XIX. t. cz.

Az 1878: XX. t. czikknek megfelel az osztrák 1878 jun. 27. törvény (1878. R. G. Bl. 62.). Az Ausztria és Magyarország közt fennállott vámsorompókat megszüntette az 1850 jun. 7. cs. ny. par. (1850. B. T. L. 220.). Ezt követte az 1851 nov. 6. es. ny. parancsesal közzétett új vámtarifa a bevitel, kivitel és átvitel számára (1851. B. T. L. 244.), melyet az 1853 decz. 8. pénzügymin. rendelettel (1853. B. T. L. 262.) közzétett új vámtarifa váltott fel, a melyet az 1865 jun. 30. törvény (1865. B. T. L. 39.) módosított, míg Dalmáczia számára számára az 1857 febr. 18. cs. rendelet (1857. B. T. L. 44.) külön vámtarifát és ill. vámterületet állapított volt meg.

Az utóbb említett vámtarifák voltak érvényben az 1867: XVI. t. cz. megalkotásakor és maradtak érvényben az 1878: XXI. t. czikkbe iktatott vámtarifa, ill. a Dalmáczia vámkülzeti jellegét megszüntető 1879: LIII. t. cz. hatálybaléptéig.

(1) Ilyen vámkülzetek voltak, de jelenleg (a zárjel közt említett t. czikkek alapján) már megszüntek ezeknek lenni: Isztria és Dalmáczia, mely külön vámterületet képezett (1879: LIII. t. cz.); Bródy (1879: LIV. t. cz.); Martinschizza, Buccari, Porto-Ré, Zengg és Carlopago (1879: LV. és LVI. t. cz.); Fiume és Triest (1889: XVI., 1891: XVIII., XIX. és XX. t. cz.). Jungholz község iránt mely szorosan véve nem tekinthető vámkülzetnek, hanem a bajor vámterülettel egyesített területnek v. ö. az 1869: IX. t. czikket, az ugyanilyen jellegü és a német birodalom vámrendszeréhez csatolt Mittelberg községről pedig v. ö. az 1891: VII. t. czikket.

a külügyminister által történik, azon megállapodások alapján, melyek a két fel illető szakministerei közt eszközlendők.

Ha ily szerződés lejártával az egyik fél az abban kikötött felmondási jogot igénybe vétetni akarja, e szándékról a másik fél legkésőbb hat hóval a felmondási határidő előtt értesitendő, hogy a további eljárás iránt a szükséges tárgyalás megindittassék.

Ha ezen idő alatt egyetértés nem jön létre, a külügyminister által a szerződés, mihelyt csak egyik fél is kivánja, felmondandó.

IV. CZIKK.

A közös vámhatáron belül, valamint a fennálló vámkülzetekben jelenleg érvényes vámdijszabályzatok és vámtörvények, továbbá a vámszedési és vámkezelési rendszabályok mindkét állam területén csak a két törvényhozás, illetőleg a két fél illető szakministereinek közös egyetértésével változtathatnak, vagy szüntethetnek meg.

A fennálló vámkülzetek megszüntetendők. más közt megállapodik, és a két törvényhozó Megszüntetésük időpontja és módozatai, vala- testület elé megfelelő javaslatokat fog terjeszmint a közös vám- és kereskedelmi területbe teni. (1) való beolvasztásuk iránt, a két kormány egy- |

V. CZIKK.

A vámok szedése és kezelése a két fél kormányainak egyaránt fentartatik az alájuk rendelt állam területének határai között.

A vámok kezelésében és szedésében követendő összhangzatos eljárás feletti kölcsönös ellenőrködés végett mindkét fél részéről felügyelők alkalmaztatnak, kiknek joguk van a tulsó vám- és pénzügyi hatóságoknak a vámügyre vonatkozó ügyvitelébe betekinteni, és a tapasztaltakat az illető szakministereknek tudomásukra juttatni.(2),

VI. CZIKK.

A kikötő-ügyi és tengeri egészségügyi köz- Ugyanez áll a tengeri halászat üzésére nézve igazgatás, a tengeri hajózás üzésére és a ten- is, a mennyiben az a tengerészeti közigazgageri egészségügyre vonatkozólag mindkét állam||tástól függ.(3)

területén a két fél kormányai által egyenlő sza

bályok szerint és általában lehetőleg összhang

zatosan fog intéztetni.(1)

Mindkét fél tengeri kereskedelmi hajói a szabályszerű közös lobogót fogják használni.(4)

(1) E bekezdést helyettesíti az 1887: XXIV. t. cz. 2. §-ába iktatott rendelkezés. A vámkülzetekre vonatkozóan 1. az I. czikk jegyzetét a 191. lapon.

(2) A vámkezelésre vonatkozó érvényes szabályok egybefoglalását 1. az osztrák-magyar vámtarifát tartalmazó 1882: XVI. t. cz. kapcsán.

(3) E bekezdést pótolja az 1887: XXIV. t. cz. 2. §-ának rendelkezése.

(4) 1869 márez. 10. földmiv., ipar- és keresk. min. hirdetmény, az osztrák-magyar monarchia tenger kereskedelmi hajói által használandó új lobogó behozatala iránt (1869. R. T. 216.); ugyanannak 1886 máj. 12. 19,270. sz. rend. a tengeri kereskedelmi lobogónak mikénti viseléséről (1886. R. T. 445.); a közmunka- és közl. min. 1882 nov. 21. 37,796. sz. rend. a monarchia határán túl űzött folyamhajózás alkalmával kitüzendő lobogó tárgyában (1882. R. T. 1552.).

A tengeri hajózás és a tengeri halászat(1) üzését illetőleg, a két állam területének hajói és polgárai, valamint maguk e területek egyenlőknek tekintetnek.

Nevezetesen mindkét fél tengeri kereskedelmi hajói a két fél kikötőiben egyenlő bánásmódban fognak részesülni. A tengerészek minőségi bizonyitványai mindkét állam területén egyenlő feltételekhez kötendők, s mindkét állam területén egyenlő érvénynyel birnak.(2)

A tengeri kereskedelmi hajók és személyzetük, valamint a külföldön tartózkodó egyes tengerészek, tekintet nélkül azoknak illetőségére, mindazon ügyekben, melyek külföldön való óltalmukra és érdekeik képviseletére vonatkoznak, az ott székelő cs. és kir. consulátusok és felsőbb vonalban a közös külügyi minister illetékessége alá tartoznak.

Mindazon ügyekben, melyek a tengerészet és kikötői közigazgatás körébe tartoznak, a consuli hivatalok a belföldi hatóságokkal, ugy mint eddig, közvetlenül érintkeznek.

(1) V. ö. 1884 decz. 5. 56,453. sz. földmiv., ipar- és keresk. min. rend. a tengeri halászat tárgyában (1884. R. T. 1827.).

(2) A kereskedelmi hajók köbözéséről az 1871: XVI. t. cz., a kereskedelmi hajók lajstromozásáról az 1879: XVI. t. cz., a kikötői illetékekről az 1883: XXXII. t. cz. rendelkezik; az osztrák hajók kikötői illetékéről v. ö. különösen az 1883: XXXII. t. cz. 11. §-át. V. ö. továbbá: 6985/1878. sz. földm., ipar- és keresk. min. rend. a keresk. hajók jelző-eszközeinek egyöntetű berendezéséről és felügyeletéről, az összeütközésekből eredő balesetek elkerülését czélzó rendszabályok alapján (1878. R. T. 263.); 1879 deez. 28. 29,715. sz. földm., ipar- és keresk. min. rend. a tengeri egészségügyi útleveleknél, a belföldi partforgalomban, a hátirattal való ellátás megszüntetése tárgyában (1879. R. T. 760.); 1880 jun. 1. 17,720. sz. földm. ipar- és keresk, min. rend. a hosszújáratu és nagy parthajózásu tengeri kereskedelmi hajókon vezetendő bérellenőrző és bértizetési könyvek behozatala tárgyában (1880. R. T..264.); ugyanannak 1880 aug. 15. 21,911. sz. rend. a tengeri hajók összeütközésének meggátlása iránt 1880 jan. 20-án 2022. sz. rend. életbeléptetési határidejének meghosszabbítása iránt (1880. R. T. 703.); e határidő további meghosszabbításáról v. ö. ugyanannak 1881 decz. 17. 41,812. sz. rend. (1881. R. T. 1647.); ugyanannak 1880 jul. 21. 22.621. sz. rend., a tengeren talált tárgyakkal való elbánás iránt (1880. R. T. 671.); ugyanannak 1881 decz. 1. 36,315. sz. rend. a magyar keresk. hajók parancsnokainak veszély esetében való segélynyújtási kötelezettségének szabályozása tárgyában (1880. R. T. 1236.); 1881 márcz. 7. 2183. sz. földm., ipar- és keresk. min. rend. a kereskedelmi hajók jelző-eszközeinek egyöntetű berendezéséről és felügyeletéről (1881. R. T. 18.); 1884 márez. 24. 13,471. sz. földm., ipar- és keresk. min. rend. a tengeri kikötők számára kiadott révrendőrségi szabályzat tárgyában (1884. R. T. 389.); ugyanannak 1884 okt. 25. 46.347. sz. rend. a yachtok lajstromozása tárgyában (1884. R. T. 1621.); 1885 szept. 15. 48,910. sz. földm., ipar- és keresk. min. rend. a közelfekvő kikötők közt közlekedő személyszállító hajók (traghetti) ellenőrzése tárgyában (1885. R. T. 1113.); ugyanannak 1885 szept. 25. 45,424. sz. rend. a hosszújáratú és nagy parthajózásu magyar kereskedelmi hajók hajózási naplóinak vezetése tárgyában (1885. R. T. 1137.); ugyanannak 1885 nov. 10. 56,445. sz. rend. a magyar tengeri keresk. hajóknak a cs. és kir. hadihajókkal követendő magatartása iránt (1885. R. T. 1776.); 1887 aug. 18. 33,508/X. b. sz. földm., ipar- és keresk. min. rend. a magyar-horvát tengerpart révhivatali és egészségügyi közegei egyenruházati szabályzatának módosítása tárgyában (1887. R. T. 1769.); 1888 jul. 1. 29,855. sz. földm., ipar- és keresk. min. rend. a magyar-horvát tengerparti partkalauzi szolgálat tárgyában (1888. B. T. 924.); 1892 jun. 21. 37,600. sz. keresk. min. rend. az út- és révrendőri felügyeletnek a Fiumára-Deltán való gyakorlása tekintetében követendő eljárás tárgyában (1892. R. T. 1408.); 1893 decz. 27. 96,051. sz. keresk. min. rend..a hazai tengeri kereskedelmi hajókon hazaszállított vagyontalan egyének élelmezéséért esedékes díj felemelése tárgy. (1893. R. T. 2798.); 1895 máj. 10. 26,267. sz. keresk. min. rend. a személyszállítást űző tengeri hajók biztonsági tekintetből való ellenőrzése tárgyában kiadott rendeletnek módosítása iránt (1895. R. T. I. 897.); e rend. módosítása tárgy.: 1895 okt. 25. 75,501. sz. keresk. min. rend. (1895. R. T. II. 1232.); 1895 jul. 12. 34,352. sz. belügymin. rend. az utazási ügynökségek ellenőrzésének szabályozása tárgyában (1895. R. T. 190.).

L. azonfelül: 1881 aug. 16. 27,557. sz. földmiv., ipar- és keresk. min. rend. a tengeri keresk. hajóskapitányi és hadnagyi vizsgálatok ügyében (1881. R. T. 1038.); 1893 nov. 22. 64,209. sz. keresk. min. rend. a tengerészeti tanodai tanárjelöltek minősítési vizsgalatairól (1893. R. T. 2496.); 1894 jul. 18. 35, 469. sz. keresk. min. rend. a fiumei m. kir. tengerészeti akadémia szervezeti szabályzata és az azzal kapcsolatban felállított állami internátus szervezeti szabályzata tárgyában (1894. R. T. 970. és 1006.).

V. ö. végül: 1893: XXII. t. cz. a tengeri szabad hajózást űző magyar kereskedelmi hajóknak állami segélyben és kedvezményekben való részesítéséről; 1895: XXXIV. t. cz. a tengeri hajók építésének állami segélyben való részesítéséről.

Magyar Törvénytár. 1877-1878.

13