XVIII. TÖRVÉNY-CZIKK

a Francziaország-, Olaszország- és Németországgal kötött vám- és

kereskedelmi szerződések hatályának meghosszabbitásáról.(1) (Szentesitést nyert 1878. évi junius 27-én. Kihirdettetett az országgyülés mindkét házában 1878. évi

junius 28-án.)

I. CZIKK.

vám- és kereskedelmi szerződést legfeljebb.

1878 végéig meghosszabbithassa. A kormány felhatalmaztatik arra, hogy a Francziaországgal 1866. évi deczember 11-én kötött kereskedelmi szerződést, továbbá az

II. CZIKK. Olaszországgal 1867 április 23-kán létrejött kereskedelmi és hajózási szerződést, végre a Jelen törvény végrehajtásával a ministerium. Németországgal 1868 márczius 9-én kötölt! bizatik meg.

XIX. TÖRVÉNY-CZIKK

azon arányról, a melyben a magyar korona országai az 1867. évi. XII. törvényczikkben közöseknek elismert államügyek terheihez

hozzájárulnak.(2)

(Szentesitést nyert 1878. évi junius 27-én. Kihirdettetett az országgvülés mindkét házában 1878. év}.

junius 28-án.)

1. S. Azon arány, a mely szerint az 1867 : XII. törvényczikkben közösöknek elismert államügyek költségei a magyar korona országai és a birodalmi tanácsban hépviselt királyságok és országok által viselendők, az idézett törvényezikk 19. és 20. szakaszában körülirt módon, kölcsönös egyezmény utján, a magyar korona országaira nézve 30, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok- és országokra nézve 70 százalékban állapittatik meg.

2. S. Az 1867 : XII. t. cz. 64. §-ánál fogva mutatkozik, mindenek előtt a közös vámvonaa vám- és kereskedelmi szerződés tartama alatt lon át kivitt, adó alá vetett tárgyak után közös bevételnek kijelentett vámjövedék liszta járó adóvisszatéritések fedezendők, a maradék jövedelméből, mely a határvá mjövedéki vissza- pedig a közös-ügyek fedezésére forditandó és téritések, valamint a határvám-jövedéki biz- , ennélfogva az a közös költségek összegéből lositékok visszafizetése, nemkülönben az 1869. elöre levonandó. évi II. törvényczjkiki 1-ső S-a értelmében ezen A magyar korona országainak, valamint a törvény időtartamára ezennel megállapitott birodalmi tanácsban képviselt királyságoknak vám- és kezelési költségátalány levonása után és országoknak, az emlitelt adóvisszatéritések

a

(1) E szerződések hatályának horábbi meghosszabbításáról v. ö. az 1877: XXVII. I. czikket. L. továbbá az 1878: XXIVI. 1. czikkei a német birodalommal kötött keresk. szerződésről; az 1879: I. 1. czikket az. Olaszországgal kötött vám- és keresk. szerzödésről; az 1879: IV.1. czikiket a Francziaországgal kötött vámegyezményről.

(2) E i. czikk érvényét 1879 decz. 31-ig meghosszabbította és egyúttal e t. czikk 2. §-át mással helvet-. tesítette az 1887: XXIII. t. cz. Az ezen tárgyra vonatkozó korábbi törvények az 1867: XIV. t. cz. (azon arányról, mely szerint a magyar korona országai az 1867: XII. I. czikkben a sanctio pragmatica folytán közösöknek ismert államügyek terheit ezentúl viselik) és az 1872: IV. 1. cz. (a határőrvidék után vállalandó közös költségek hozzájárulási arányáról). V. ö. a Bosznia és Herczegovinával való vámkapcsolat létesitéséről szóló 1879: LII. t. cz. 13. 8-át. Az 1878: XIX. t. czikkben megállapított hozzájárulási arány kiszámítására, szolgáló hivatalos adatok szolgálnak alapul Horvál-Szlavonországok amaz adóképességi arányának megállapításánál, mely a Magyarországgal közös ügyeinek költségeihez való hozzájárulásának kiszámílásánáka irányadó (1880: LIV. 1. cz. 2. $.; 1889: XL. I. cz. 2. $.). Az 1878: XIX. t. czikánek Ausztriában megfele az 1878. jun. 27. törv. (1878. Reichsgesetzbl. 61.).

tekintetében való megterheltetése minden 12 hónappal az illető naptári év lefolyta után, egyes adóágra nézve, melyre ezen adóvissza- zárszámadások alapján lörténik. Az 1878-iki téritések vonatkoznak, tudniillik a sörtermelés második félévi végleges leszámolásnak az 1878. zután járó fogyasztási adóra (a zárt városokban naptári év zárszámadásában az egyes adónebeszedett söradó-pótlékot kivéve), továbbá a meknél mutatkozandó nyers jövedelmek foy.szesz-, valamint a répaczukortermelés utján nak alapul szolgálni. Mindkét fél közt hónaponjáró fogyasztási adóra nézve elkülönitve, oly kint ideiglenes leszámolások eszközöltetnek. módon viletik keresztül, hogy mindegyik fél Ezen ideiglenes leszámolások mindaddig, mig az egyes naptári évben az illető adónemben az első évi végleges leszámolás mezejteleti, a közösen fizetett adóvisszatéritéseknek annyi kérdésben forgó adónemek mindegyikénél azon százalékát tartozik viselni, a hány százalékát arány szerint történnek, a mely arányban a teszi ki az általa azon naptári évben az illető mindkét fél által az 1868-tól kezdve bezárólag adónemben elért nyers jövedelem, a mindkét 1875-ig terjedő időszakban ezen adónemben fél által elért összes nyers jövedelemnek. elért átlagos évi nyers jövedelmek egymáshoz

Nyers jövedelemnek azon adóösszegek tekin-' állanak. tetnek, a melyek az illető naptári évben a kér- Az első évi végleges leszámolás időpontjától déses adónemben készpénzben vagy váltókban kezdve az adóvisszatéritések iránti ideiglenes befolytak, miután azokból az üzletakadályok havi leszámolások azon arány szerint fognak folytán visszatéritett adóösszegek levonattak. történni, mely az azt közvetlenül megelőző vég

Az adóvisszatérilések jránti kölcsönös le- leges évi leszámolásnál az illető adónemben számolás és kiegyenlités évenhint legkésőbb i czen végleges leszámolásnak alapjául szolgáll.(1)

3. S. C'gy a magyar korona országai, mint a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kötelesek a közös kiadások fedezésére minden hóban havi bevételeiknek egy oly részét beszolgáltatni, mely ezen költségekhez ugyanazon arányban mint összes járulékuk az illető évre előirányzott kiadásaiknak főösszegéhez áll.

Ha a havi részletek összege a járulék összegét el nem érné, ez esetben kötelezik magukat az emlitett országok : hogy a különbséget, és pedig tekintet nélkül bevételeikre, oly időszakokban fizetendik le, hogy a közös államháztartás fennakadást ne szenvedjen.

4. S. Ezen törvény határozatai 1878. évi julius 1-től 1887. évi deczember hó végéig érvényesek.

5. $. Jelen törvény, a vám- és kereskedelmi szövetséggel egyidejüleg lép életbe, feltéve, hogy a közösügyek költségeihez való hozzájárulás iránti jelen törvénynek megfelelő határozatok, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok- és országokban is törvényerőre emeltetnek.

XX. TÖRVÉNY-CZIKK a magyar korona országai és ő Felsége többi királyságai és or

szágai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről.(2) (Szentesitést nyert 1878. évi junius 27-én. Kihirdettetett az országgyülés mindkét házában 1878. évi

junius 28-án.)

Az 1867. évi XVI. törvényczikk XXII. czikke értelmében a vám- és kereskedelmi szövetség felmondatván, és az ott előirt egyezkedés folytán a magyar

(1) E S-t pótolja az 1887: XXIII. t. cz. 1. §-ának második bekezdése.

(2) E vám- és kereskedelmi szövetség időtartamának hatályát - az alább jelzett módositásokkal — 1897 deczember 31-ig meghosszabbitotta az 1887: XXIV. 1. cz.

Az 1879: LII. 1. cz. értelmében Bosznia és Herczegovina az 1878: XX. I. cz. alapján fennálló osztrákmagyar közös vám- és kereskedelmi területbe olvasztaloll, az 1887: XXIV. I. cz. 2. §. által ujonnan felvett

ministerium és ő Felsége többi királyságainak és országainak ministeriuma közt létrejött megállapodások, mind a magyar országgyülés, mind ő Felsége többi királyságai- és országainak törvényhozása által elfogadtatván: az igy létrejött vám- és kereskedelmi szövetség ő császári és apostoli királyi Felsége szentesitésének hozzájárultával, az ország törvényei közé iktattatik.

I. CZIKK.

Mindkét fél államterülete e szövetség idejére, és annak értelmében egy vám- és kereskedelmi területet képez, melyet egy közös vám határ vesz körül.

Ennek következtében a szövetség ideje alatt a két fél egyikének sem lesz joga azon forgalmi tárgyakra, melyek az egyik fél területéből a másik fél területére vitetnek, bárminemű beviteli

, kiviteli vagy átviteli vámilletéket vetni, és a végből közbenső vámvonalat állitani.

Bárminemű és bárki részére szedett belső adókkal az egyik fél a másik fél területéből bevitt czikkeket csak oly mérvben terhelheti, a milyenben ily adókkal saját területe hasonló iparkészitményeit vagy termékeit terheli.

A közös vámhatárból ki vannak zárva a je-lenlegi vámkülzetek.(1)

II. CZIKK.

Idegen államokkal kötött szerződések, melyek a közgazdasági viszonyokat a külföld irányában szabályozzák, jelesül: kereskedelmi, vám-, hajózási, consulátusi, posta- és távirdaszerződések, mind a magyar korona országaira, mind ő Felsége többi királyságaira és országaira nézve egyaránt kötelező erővel birnak.

III. CZIKK.

Ilynemü ujabb szerződésekre nézve az alkudozás és szerződés megkötése, mindkét törvényhozó testület alkotmányos jóváhagyásának fentartása mellett,

XXII. czikk értelmében pedig az 1878: XX. t. czikk be iktatott vám- és kereskedelmi szövetség határozatai Boszniára és Herczegovinára megfelelően alkalmazandók.

A Liechtenstein fejedelemséggel fennálló adó- és vámegyesülés tekintetében v.ö. 1876: XLVIII. és 1889: XIX. t. cz.

Az 1878: XX. l. czikknek megfelel az osztrák 1878 jun. 27. törvény (1878. R. G. Bl. 62.).

Az Ausztria és Magyarország közt fennállott vámsorompókat megszintette az 1850 jun. 7. cs. ny. par. (1850. B. T. L. 220.). Ezt követte az 1851 nov. 6. es. ny. parancsesal közzételi vij vámtarila a bevitel, kivitel és átvitel számára (1851. B. T. L. 244.), melyet az 1853 decz. 8. pénzügymin. rendelettel (1833. B. T. L. 262.) közzétett új vámtarifa váltott fel, a melyet az 1865 jun. 30. törvény (1865. B. T. L. 39.) módosítolt, míg Dalmáczia számára számára az 1857 febr. 18. cs. rendelet (1857. B. T. L. 14.) külön vámtarifát és ill. vámterületet állapított volt meg.

Az utóbb említett vámtarifák voltak érvényben az 1867: XVI. t. cz. megalkotásakor és maradtak érvényben az 1878: XXI. 1. czikkbe iktaloll vámtarisa, ill. Dalmáczia vám külzeti jellegét megszüntető 1879: LIII. 1. cz. hatálybaléptéig.

(1) Ilyen vámkülzetek voltak, de jelenleg (a zárjel közt említett t. czikkek alapján) már megszüntek ezeknek lenni: Isztria és Dalmáczia, mely külön vámterületet kepezelt (1879: LIII. t. cz.); Bródy (1879: LIV. 1. cz.); Martinschizza, Buccari, Porto-Ré, Zengg és Carlopago (1879: LV. és LVI. t. cz.); Fiume és Triest (1889: XVI., 1891: XVIII., XIX. és XX. i. cz.). Jungholz község iránt – mely szorosan véve nem tekinthelő vámkülzetnek, hanem a bajor vámterülettel egyesített területnek — v. ö. az 1869: IX. I. czikket, az ugyanilyen jellegü és a némel birodalom vámrendszeréhez csatolt Mittelberg községről pedig v.ö. az 1891: VII. t. czikket.

a

a külügyminister által történik, azon megállapodások alapján, melyek a két fél illető szakministerei közt eszközlendők.

Ha ily szerződés lejártával az egyik fél az abban kikötött felmondási jogot igénybe vétetni akarja, e szándékról a másik fél legkésőbb hat hóval a felmondási határidő előtt értesitendő, hogy a további eljárás iránt a szükséges tárgyalás megindittassék.

Ha ezen idő alatt egyetértés nem jön létre, a külügyminister által a szerződés, mihelyt csak egyik fél is kivánja, felmondandó.

IV. CZIKK.

A közös vámhatáron belül, valamint a fennálló vámkülzetekben jelenleg érvényes vámdijszabályzatok és vámtörvények, továbbá a vámszedési és vámkezelési rendszabályok mindkét állam területén csak a két törvényhozás, illetőleg a hét fél illető szakministereinek közös egyetértésével változtathatnak, vagy szüntethetnek meg.

A fennálló vámkülzetek megszüntetendők. más közi megállapodik, és a két törvényhozó

Megszüntetésük időpontja és módozatai, vala- testület elé megfelelő javaslatokat fog terjeszmint a közös vám- és kereskedelmi területbe teni. (1) való beolvasztásuk iránt, a hét kormány egy

V. CZIKK.

A vámok szedése és kezelése a két fél kormányainak egyaránt fentartatik az alájuk rendelt állam területének határai között.

A vámok kezelésében és szedésében követendő összhangzatos eljárás feletti kölcsönös ellenőrködés végett mindkét fél részéről felügyelők alkalmaztatnak, kiknek joguk van a tulsó vám- és pénzügyi hatóságoknak a vámügyre vonatkozó ügyvitelébe betekinteni, és a tapasztaltakat az illető szakministereknek tudomásukra juttatni.(2)

VI. CZIKK.

A kikötő-ügyi és tengeri egészségügyi köz- l'gyanez áll a tengeri halászat üzésére nézve igazgatás, a tengeri hajózás üzésére és a ten- is, a mennyiben az a tengerészeti közigazgageri egészségügyre vonatkozólag mindkél államtástól függ.(3) területén a két fél kormányai által egyenlő szabilyok szerint és általában lehetőley összhangzalosan fog intéztetni.(1)

Mindkét fél tengeri kereskedelmi hajói a.szabályszerű közös lobogót fogják használni.(4)

(1) E bekezdést helvettesiti az 1887: XXIV. 1. cz. 2. §-ába iktatott rendelkezés. A vám külzetekre vonatkozóan I. az I. czikk jegyzetét a 191. Japon.

(2) A vám kezelésre vonatkozó érvényes szabályok egybefoglalását l. az osztrák-magyar vámtarifát tarlalmazó 1882: XVI. t. cz. kapesán. (3) E bekezelést pótolja az 1887: XXIV. I. cz. 2. §-ának rendelkezése.

14) 1869 márcz. 10. földmiv., ipar- és keresk. min. birdetmény, az osztrák-magyar monarchia tenger kereskedelmi hajói által használandó új lobogó behozatala iránt (1869. R. T. 210.); ugyanannak 1886 máj. 12. 19,270. sz. rend. a tengeri kereskedelmi lobogónak mikénti viseléséről (1886. R. T. 415.); a közmunka- és közl. min. 1882 nov. 21. 37,796. sz. rend. a monarchia határán túl üzött folyamhajózás alkalmával kitúzendő lobogó lárgyában (1882. R. T. 1552.).

A tengeri hajózás és a tengeri halászat(1) üzését illetőleg, a két állam területének hajói és polgárai, valamint maguk e területek egyenlőknek tekintetnek.

Nevezetesen mindkét fél tengeri kereskedelmi hajói a két fél kikötőiben egyenlő bánásmódban fognak részesülni. A tengerészek minőségi bizonyitványai mindkét állam területén egyenlő feltételekhez kötendők, s mindkét állam területén egyenlő érvénynyel birnak.(2)

A tengeri kereskedelmi hajók és személyzetük, valamint a külföldön tartózkodó egyes tengerészek, tekintet nélkül azoknak illetőségére, mindazon ügyekben, melyek külföldön való óltalmukra és érdekeik képviseletére vonatkoznak, az ott székelő cs. és kir. consulátusok és felsőbb vonalban a közös külügyi minister illetékessége alá tartoznak.

Mindazon ügyekben, melyek a tengerészet és kikötői közigazgatás körébe tartoznak, a consuli hivatalok a belföldi hatóságokkal, ugy mint eddig, közvetlenül érintkeznek.

(1) V. ö. 1884 decz. 5. 56,453. sz. földmiv., ipar- és keresk. min. rend. a tengeri halászat tárgyában (1884. R. T. 1827.).

(2) A kereskedelmi hajók köbözéséről az 1871: XVI. 1. cz., a kereskedelmi hajók lajstromozásáról az 1879: XVI. t. cz., a kikötői illetékekröl az 1883: XXXII. 1. cz. rendelkezik; az osztrák hajók kikölői illetékéről v. ö. különösen az 1883: XXXII. I. cz. 11. §-át. V.ö. továbbá: 6985/1878. sz. földm., ipar- és keresk. min. rend. a keresk. hajók jelző-eszközeinek egyönteti berendezéséról és felügyeletéről. az összeütközésekből eredő balesetek elkerülését czélzó rendszabályok alapján (1878. R. T. 263.); 1879 decz. 28. 29,715. sz. földm., ipar- és keresk. min. rend. a tengeri egészségügyi útleveleknél

, a beköldi partforgalomban, a hátirattal való ellátás megszüntetése tárgyában (1879. R. T. 760.); 1880 jun. 1. 17,720. sz. földm. ipar- és keresk, min. rend. a hosszújáratu és nagy parihajózásu tengeri kereskedelmi hajókon vezetendő bérellenőrző és bérlizetési könyvek behozatala tárgyában (1880. R. T. 261.); ugyanannak 1880 aug. 15. 21,911. sz. rend. a tengeri hajók összeütközésének meggátlása iránt 1880 jan. 20-án 2022. sz. rend. életbeléptetési határidejének meghosszabbítása iránt (1880. R. T.703.); e határidő további meghosszabbításáról v. ö. ugyanannak 1881 decz. 17. 41,812. sz. rend. (1881. R. T. 1647.); ugyanannak 1880 jul. 21. 22.621. sz. reud., a tengeren talált tárgyakkal való elbánás iránt (1880. R. T. 671.); ugyanannak 1881 decz. 1.36,313. sz. rend. a magyar keresk. hajók parancsnokainak veszély esetében való segélynyujtási kötelezettségének szabályozása tárgyában (1880. R. T. 1236.); 1881 márci. 7. 2183. sz. földm., ipar- és keresk. min. rend. a kereskedelmi hajók jelző-eszközeinek egyönteti berendezéséről és felügyeletéről (1881. R. T. 18.); 1884 márcz. 24. 13,471. sz. földm., ipar- és keresk. min. rend. a tengeri kikötők számára kiadott révrendőrségi szabályzat tárgyában (1884. R. T. 389.); ugyanannak 1884 okt. 25. 46.347. sz. rend. a yachtok lajstromozása tárgyában (1884. R. T. 1621.); 1883 szept. 15. 48,910. sz. földm., ipar- és keresk. min. rend. a közelfekvő kikötők közt közlekedő személyszállító hajók (traghetti) ellenőrzése iárgyában (1883. R. T. 1113.); ugyanannak 1885 szept. 25. 45,424. sz. rend. a hosszújáratu és nagy parthajózásu magyar kereskedelmi hajók hajózási naplóinak vezetése tárgyában (1885. R. T. 1137.); ugyanannak 1885 nov. 10. 56,445. sz. rend. a magyar iengeri keresk. hajóknak a cs. és kir. hadihajókkal követendő magatartása iráni (1885. R. T. 1776.); 1887 aug. 18. 33,508/X. b. sz. földm., ipar- és keresk. min. rend. a magyar-horvát tengerpart révhivatali és egészségügyi közegei egyenruházati szabályzatának módosítása tárgyában (1887. R. T. 1769.); 1888 jul. 1. 29,855. sz. földm., ipar- és keresk. min. rend. a magyar-horvát tengerparti partkalauzi szolgálat tárgyában (1888. R. T. 9211.); 1892 jun. 21. 37,600. sz. keresk. min. rend. az út- és rév rendöri felügyeletnek a Fiumára-Deltán való gyakorlása tekintetében követendő eljárás tárgvában (1892. R. T. 1408.); 1893 decz. 27. 96,051. sz. keresk. min. rend. a hazai tengeri kereskedelmi hajókon hazaszállitott vagyontalan egyének élelmezéseért esedékes dij felemelése tárgy. (1893. R. T. 2798.); 1895 máj. 10. 26, 267. sz. keresk. min. rend. a személyszállítást üző tengeri hajók biztonsági tekintetből való ellenőrzése tárgyában kiadott rendeletnek módosítása iránt (1895. R. T. I. 897.); e rend. módosítása tárgy.: 1895 okt. 25. 75,501. sz. keresk. min. rend. (1895. R. T. II. 1232.); 1895 jul. 12. 54,352. sz. belügymin. rend. az ulazási ügynökségek ellenőrzésének szabályozása tárgyában (1893. R. T. 190.).

L. azonfelül: 1881 aug. 16. 27,557. sz. földmív., ipar- és keresk. min. rend. a tengeri keresk. hajóskapitányi és hadnagyi vizsgálatok ügyében (1881. R. T. 1038.); 1893 nov. 22. 64,209. sz. keresk. min. rend. a tengerészeti tanodai tanárjelöluk minősítési vizsgalatairól (1893. R. T. 2496.); 1894 jul. 18. 33, 169, sz. keresk. min. rend. a fiumei m. kir. tengerészeti akadémia szervezeti szabályzata és az azzal kapcsolatban felállított állami internátus szervezeti szabályzata lárgyaban (1894. R. T. 970. és 1006.).

V. ö. végül: 1893: XXII. t. cz. a tengeri szabad hajózást üző magyar kereskedelmi hajóknak állami segélyben és kedvezményekben való részesítéséről; 1895: XXXIV. i. cz. a tengeri hajók építésének állami segélyben való részesítéséről.

Magyar Törvénytár. 1877–1878.

13