A tonna, tengeri egészségügy, fénytorony és egyéb hajózási illetékek, a két fél kikötőiben egyenlő szabályok, és azoknak törvényes uton leendő megváltoztatásáig, a fennálló határozványok szerint fognak szedetni. Kivétetnek e részben a tisztán helyi természetű illetékek, milyenek például a Triesztben stb. fizetendő kikötő-, kalauz- és csatornailletékek, továbbá a tengerészsegélyalap javára szedett dijak.(1) Az összes hajózási illetékek a beszedő fél javára esnek. Azon világitó tornyok, melyek helyzetöknél fogva mindkét fél kikötőibe vezető forgalomnak szolgálnak, közös költségen épitendők, és e kiadások méltányos kulcs szerint osztandók meg. Mindkét fél tengerpartjain és kereskedelmi tengerészeténél egyforma tengeri magánjog fog alkalmaztatni, és annak korszerű átalakítása minél előbb eszközöltetni. (2) Az osztrák-magyar Lloyd» czég alatt működő tengeri póstaszállító és hajózási vállalat a külügyi minister vezetése alatt áll, ki az ezen intézetet illető tengerészeti, kereskedelmi és postaügyekben a két kereskedelmi ministerrel egyetértőleg fog eljárni.(3) Az ezen vállalatnak szerződésileg biztositott államsegély, valamint az általa fizetendő jövedelmi adó a külügyministerium költségvetésének egyik részét képezendi.(4) VII. CZIKK. Mindazon ügyek, melyek oly folyók hajózására vonatkoznak, a melyekre a bécsi congressus-okmány s az 1857-iki dunai szerződés határozmányai L. a kikötői illetékekről szóló 1883: XXXII. (1) E bekezdést pótolja az 1887: XXIV. t. cz. 2. §-a. t. czikket. (2) A tengerjogi codificatió kiindulási alapja Magyarországon, épúgy mint Ausztriában a Mária Terézia által 1774. évi ápril 25-én kibocsátott Editto politico di navigazione mercantile, a mely csekély változtatásokkal még ma is érvényben áll. Az Editto távol áll attól, hogy az összes tengerjogi viszonyokat szabályozza; sőt ezeknek igen nagy része általa nem is érintetett. Ez áll különösen a magánjogi viszonyokról, melyek közül az Editto voltaképen csak a hajószemélyzet szolgálati viszonyait szabályozta; egyebekben inkább csak a tengerészeti hatóságok és személyek közjogi viszonyait ölelvén fel. Ennek folytán az Editto már kezdettől fogva igen lényeges kiegészítésre szorult. Erre az egyetemes jellegű európai tengerjog alkatrészét képező ujabb jogforrások, mint pl. az 1681. évi franczia Ordonnance de la marine, mellett legfőképen az a hires jogkönyv szolgált, mely a Consulado de mare név alatt ismeretes s mely a XIV. században összeállítva, esahhamar az egész földközi tengeren, sőt azontul is mint irányadó jogforrás alkalmaztatott. Később e kiegészítő jogforrások helyébe egy más nevezetes jogforrás lépett: az 1807-ben alkotott franczia Code de commerce, illetve ennek II. könyve, a mely a tengeri kereskedelmet szabályozza. I. Napoleon e törvénykönyvet olasz szövegben: Codice di commercio di terra e di mare del regno d'Italia czím alatt már 1808. évi julius 17-én hozta be az általa 1805-ben alakított olasz királyságban, melyhez nemcsak Velencze, hanem Déli Tirol, Dalmátia és Isztria is tartozott. Nemsokára reá pedig az 1811. évi ápril 13-kén kelt rendelettel kiterjeszté az általa 1809-ben alapított illyriai királyságra, melyhez a mostani egész osztrák és magyar tengerpartot csatolta. A franczia törvény mai napig érvényben maradt. Az 1819. évi november 2-án kelt udvari rendelet kifejezetten megerősíté annak érvényét Dalmátiára nézve. Hasonlóképen elismerte azt az 1819. évi január 20-án kelt udvari haditanácsi leirat a horvát tengerpartra nézve az által, hogy a zenggi kereskedelmi és váltótörvényszéket az addig fennálló törvények szerinti eljárásra utasította; a mi később egy 1864 junius 5-én kelt legf. elhatározásban, melylyel a nevezett törvényszék tengerészeti biróságnak nyilváníttatott, ismételve lett. Ezzel szemben ugyan az osztrák és magyar tengerpart legfontosabb részében, t. i. a triesti és fiumei kerületben a franezia foglalás előtti törvények az 1814. évi szeptember 20-án és 1816. évi május 4-én kelt udvari rendeletek által egyszerűen visszaállíttattak. De ennek daczára a Code de commerce tengerjogi része mint kiegészítő jogforrás itt sem lépett hatályon kívül, hanem az Editto politico mellett ép úgy alkalmaztatott tovább, mint az említett többi részekben. Ezen jogalap az, a melyre annak érvényben léte az osztrák és magyar tengerpart utóbb említett részében úgy a tengerészeti hatóságok, mint a biróságok által alapíttatik s melynek alapján mint kötelező jogforrás a trieszti és fiumei tengerészeti hatóságok által olasz és német nyelven négy kötetben kiadott hivatalos tengerjogi gyüjteménybe: Raccolta delle leggi ed ordinanze concernenti il servizio marittimo e portuale. Trieste 1883-1886., is felvétetett. (L. Átalános indokolás a tengeri magánjogról szóló törvényjavaslathoz, 1894.) (3) E bekezdést pótolta az 1887: XXIV. t. cz. 2. §-a. (4) Az osztrák-magyar Lloyddal kötött szerződést megujította az 1888: XXI. t. cz., megszüntette az 1891: XXIX. t. cz. alkalmaztatnak, a mennyiben ez ügyek az idegen államokhoz való viszonyt illetik, a jelen szerződés 3-ik czikkében körülményesebben meghatározott kikötések mellett, a külügyminister által kezeltetnek.(1) Mindazon belső vizeket illetőleg, melyek folyásukban mindkét fél területét érintik, a hajózásra, a folyamrendőrségre, javításra vagy jó karban tartásra nézve egyetértő eljárás fog követtetni. Valamennyi belső vizeknek hajók vagy talpakkal használatára nézve a két államterület lakói teljesen egyenlő bánásmódban részesülnek.(2) Mindkét fél folyamkereskedő hajói, a midőn az osztrák-magyar monarchia határain túl üznek folyamhajózást, oly esetben, a mikor lobogót tűznek fel, a tengeri hajók számára rendelt közös lobogót kötelesek használni.(3) VIII. CZIKK. A létező vasutak mind a két állam területén egyenlő elvek szerint kezelendők, és az ujon épitendő vasutak, a mennyiben a kölcsönös forgalom érdekei megkivánják, egyforma épitési és üzleti szabályok szerint berendezendők.(4) Különösen az 1851. november 16-iki vasuti üzletrendszabály a hozzátartozó póthatározmányokkal együtt,(5) és az 1874 junius 10-iki vasuti üzletszabályzat, mind a két állam területén változatlanul meghagyatnak mindaddig. mig kölcsönös egyetértéssel mind a két félre nézve egyforma módon meg nem változtatnak. (6) Helyi vasutak épitésének és üzletének szabályozása - a mennyiben azok az egyik állam területének határain nem terjednek túl - mindegyik állam területének külön tartatik fenn.(7) (1) A bécsi congressusi okmány 108. czikke értelmében azon államok, a melyeknek területét valamely hajózható folyó választja el vagy szeli át, mindazt, a mi a hajózásra vonatkozik, közösen szabályozzák és a végből biztosokat neveznek, a kiknek működése alapelveit a congressusi okmány 109. és 119. czikkei állapítják meg. A Duna folyamra e szabályokat nem alkalmazták mindjárt, mig azután az 1856 márez. 30-án megkötött párisi békeszerződes (1856. B. T. L. 62.) a Fekete tengeren és a Dunán való hajózást is szabályozta a bécsi congressusi szabályok figyelembe vételével; 1857 november 7-én pedig Ausztria Bajorországgal, Württemberggel és Törökországgal megkötötte a dunai hajózási actát (1857. B. T. L. 13.), melyet a Dunatorkolatok hajózására vonatkozó, az 1865 nov. 2. külügymin. rend. közzétett szerződés (1866. B. T. L. 109.) követett. Az 1871 márcz. 13. államszerződéssel (1871. B. T. L. 54.) a párisi szerződés némely határozatai módosultak és ezt a pótegyezményt iktatta Magyarország törvényei közzé az 1882: XXXVI. t. cz. V. ö. még az 1873: XIV. t. czikket és jegyzeteit. (2) A hajózásra vonatkozó szabályokat 1. a 1876: VI. t. cz. 29. §. (1. jegyzet). (3) V. ö. a 3. jegyzetet a 192. lapon. (4) V. ö. 1881 márcz. 9. 1489. sz. közmunka- és közlek. min. rend. az osztrák-magyar monarchia vasutaira vonatkozó statisztikának a pályák építkezési állapotát tartalmazó részének három évenkinti beszolgáltatása tárgyában (1881. R. T. 506.); ugyanannak 1881 okt. 31. 32,692. sz. rend. a közös osztrákmagyar vasuti statisztika összeállításának módozatai tárgyában (1881. R. T. 1629.). Az osztrák-magyar vasutak számára kiadott jelzési utasítást l. az 1882. R. T. 1493.; 1887 márcz. 4. 8854. sz. közmunka- és közlek. min. rend., szabályzat a magyar és a közös vasutak kocsitudakozó hivatala számára (1887. R. T. 429.); 1882 nov. 17. 22,689. sz. pénzügymin. rend., a monarchia egyik államterületén kiállított és a másik államterületen feladott árukra vonatkozó fuvarlevelek bélyegilletéke tárgy. (1882. R. T. 1637.). (5) Közzétéve: 1852. B. T. L. 1., kiegészítve az 1870 aug. 30. keresk. min. rendelettel (1870. B. T. L. 114.) a vasutaknak szolgáló vashidak építésénél követendő biztonsági szabályokról. (6) Jelenleg az 1892 decz. 10. 84,667/IV. keresk. min. sz. a. az összminiszterium által kibocsátott (1892. R. T. 2919.) és az 1895 márcz. 1. 12,055. sz. rendelettel (1895. R.T. I. 138.) módosított vasuti üzletszabályzat van nálunk érvényben. V. ö. a következő törvényezikkekbe iktatott vasuti engedélyokmányokat: 1879: X. t. cz. E. o. 2. §.; 1880: XXXII. t. cz. E. o. 2. §.; 1881: XLVII. t. cz. E. o. 2. §.; 1881. XLVIII. t. cz. E. o. 2. §.; 1881: LXX. t. cz. E. o. 2. §.; 1882: XLV. t. cz. E. o. 6. §.; 1884: X. t. cz. E. o. 4., 6. §§.; 1884: XXXI. t. cz. E. o. 2. §.; 1887: XV. t. cz. E. o. 2. §. (7) A helyi érdekü vasutakról, v. ö. 1880: XXXI. és 1888: IV. t. cz. IX. CZIKK. Az összes consulátusi ügyet a közös külügyminister vezérli. Consulátusok felállitásánál és megszüntetésénél, valamint a consulátusok számára kereskedelmi ügyekben adandó utasitásoknál a külügyi minister a két kereskedelmi ministerrel egyetértőleg fog eljárni. Egyébiránt a két kereskedelmi minister mindegyikének jogában áll, valahányszor szükségesnek látja, a consulátusokkal egyenes levelezésbe bocsátkozni, s ezek kötelesek az annak hatáskörébe tartozó ügyekben megadni a kellő felvilágosítást. A consulátusok időszaki kereskedelmi jelentései a külügyminister által mind a két kereskedelmi ministerrel közlendők. Mindazon ügyek, melyek a consuli illetékekre, azoknak kivetésére és beszedésére, valamint az ellenök támasztott felfolyamodásokra vonatkoznak, utolsó fokon a külügyministerium által közigazgatási uton intéztetnek el, és pedig valahányszor szükségesnek mutatkozik, egyetértőleg az érdekelt ministeriumokkal. Idegen consulátusoknak az egyik állam területén való felállitásánál, és idegen consuloknak működésük megkezdéséhez való bocsátásánál, a külügyi ministerium az illetékes ministeriummal egyetértőleg fog eljárni. X. CZIKK. Mind a két fél ministeriuma a kereskedelmet és forgalmat illető statistikai anyagot egymással kölcsönösen közölni és annak egy főmunkálatba való összeállitása, valamint a történt megállapodások szerint leendő közzététele iránt gondoskodni fog. (1) XI. CZIKK. A só- és dohányjövedék és azon közvetett adók, melyek az ipartermelésre közvetlen befolyással vannak, névszerint a szesz-, sör- és czukoradó, mindkét állam területén e szerződés ideje alatt a megállapitott egyenlő törvények és igazgatási rendszabályok szerint fognak kezeltetni, és azok csakis közös egyetértéssel változtathatók meg. (2) Hogy az egyenlő rendszabályok kezelésében az összhangzat megóvassék, a két fél pénzügyministerének joga lesz a másik fél vezérlő és beszedő hatóságainak ügyvitelébe időről-időre betekinteni. Az e czélra kijelölt közegek a másik rész pénzügyministere által a szükséges igazolványnyal ellátandók.(3) (1) Az áruforgalmi statisztikát az 1881: XIII. és az 1895: XVIII. t. czikkek szabályozzák. (2) V. ö. a sójövedékre nézve: 1868: XI. és 1875: L. t. cz.; a dohányjövedékre nézve: 1887: XLIV. t. cz.; a czukoradóra nézve: 1888: XXIII. t. cz.; a szeszadóra nézve: 1888: XXIV. t. cz. és 1894: XV. t. cz.; a söradóra nézve: 1868: XXIX. és 1894: XXX. t. cz. (3) E t. czikket megtoldja az 1887: XXIV. t. cz. 2. §-a. XII. CZIKK. A jelenleg fennálló ausztriai érték, míg tör- |let elé mielőbb oly egyforma javaslatok fognak vényesen meg nem változtattatik, közös érték terjesztetni, melyek folytán az érczforgalom marad (1) azonban mindkét törvényhozó testü- helyreállitása eszközölhető lesz.(2) Szabadságában áll mind a két félnek 20 krajczáros, és azon alóli váltópénzt is veretni, mely a másik állam területén is a forgalomba fel fog vétetni.(3) A váltópénz finomsági tartalma és súlya, valamint a mindenik fél által veretendő összeg mennyisége, csak mindkét törvényhozó testület egyetértése mellett állapitható meg.(3) XIII. CZIKK. A fennálló métermérték és súlyrendszer csak közös egyetértéssel változtatható meg.(4) Az arany és ezüst árúk finomsági tartalmára vonatkozó szabályok, és az azok feletti őrködés iránt mind a két állam területére egyenlő elvek vétetnek gyakorlatba, és azok csak közös egyetértés utján változtathatók meg.(5) Mindkét félnek szabadságában álland, hogy ezen elveknek a másik állam területén való helyes alkalmazásáról felügyelők által magának meggyőződést szerezzen; az e részben szerzett tapasztalatok az illető szakministerek tudomására juttatandók. XIV. CZIKK. Az egyik állam területének lakosai, kik a másik állam területén kereskedést és ipart akarnak űzni, vagy munkát keresnek, az iparüzlet megkezdésére és folytatására, valamint a fizetendő adóra nézve, a belföldiekkel egyforma bánásmódban részesülnek. Az egyik terület iparosai és kereskedői fel vannak jogositva a másik területen gyártmányaikat bizományba adni, fióktelepeket s raktárakat ugyanazon feltételek alatt mint a belföldiek állitani, megrendelésre dolgozni, megrendelt munkát mindenütt végezni, megrendeléseket és aláirásokat gyüj¿teni és vételeket eszközölni. Továbbá, az egyik terület lakosai, a vásárforgalomra nézve, a másik terület lakosaival tökéletes egyenjoguságot élveznek. XV. CZIKK. Az egyik állam területén annak lakói számára szabályszerüleg kiadott házalási engedélyek, a másik állam területén, az ennek lakóira nézve fenn (1) E rendelkezés hatályát vesztette a koronaérték megállapításáról szóló 1892: XVII. t. cz. (és XVIII. t. cz.) rendelkezései folytán. (2) E rendelkezést új szöveggel helyettesítette az 1887: XXIV. t. cz. 2. §-a. V. ö. az 1892: XVIII. t. czikket a magyar korona országainak kormánya és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormánya között az érme- és pénzrendszerre vonatkozólag kötött szerződésről. (3) V. ö. a m. kir. pénzverdékben veretendő pénzek alakjáról, belértékéről és súlyáról szóló 1868: VII. t. cz. 2. és 5. §§-ait; továbbá a pénzügyminiszter 1893 ápr. 25. 27,671. sz. rend. a húszkrajezáros ezüstváltópénz bevonása tárgyában (1893. R. T. 749.). V. ö. továbbá a rézváltópénz szaporításáról szóló 1878: VI. t. czikket és jegyzeteit. V. ö. az 1892: XVII. és XVIII. t. czikket. (4) V. ö. 1874: VIII. t. cz. a métermértékről és 1890: VIII. t. cz. a birodalmi tanácsban képviselt király:ságok és országokban hitelesített hordóknak a magyar korona országaiban való forgalomba helyezhetéséről. (5) V. ö. az 1868: XVIII. t. czikket az arany- és ezüstáruk finomsági tartalma, ellenőrzése s fémjelzése iránt. álló korlátozások mellett, a házalási engedélynek az illetékes hatóság által történt láttamozása után, jogot adnak a házalás gyakorlására. A házalási engedélyek kiadására nézve mind két területen lehetőleg összhangzó elveknek kell alkalmaztatniok.(1) XVI. CZIKK. A szabályszerüleg kieszközlött találmányi szabadalmak mindkét állam területén érvénynyel birnak. E czélból a szabadalmi engedélyezés feltételei mindkét állam területén egyforma elvek szerint lesznek kölcsönös egyetértéssel törvényhozási uton megállapítandók, és ha a szükség kivánná, hasonló uton megváltoztatandók. Addig, míg ez megtörténhetik, az e részben mindkét állam területén jelenleg fennálló, lényegben egymástól el nem térő rendszabályok maradnak érvényben. A szabadalmak kiadásában követendő eljárást illetőleg, a szabadalom iránti kérvény azon terület ministeriumánál nyujtandó be, melyben a feltaláló lakik. Külföldieknek szabadságukban áll találmányi szabadalomért az egyik vagy másik fél ministeriumához folyamodni. Azon ministerium, melynél a szabadalomért kérvény benyujtatott, a kérvényt szabályszerüleg megvizsgáltatván, azt azon esetre, ha a szabadalmat megadhatónak véli, a másik terü- A szabadalom-levelet mindenik ministerium A találmányi szabadalmak meghosszabbitása vagy érvénytelenitése hasonlókép közös egyetértéssel történik. A szabadalmi dij ott fizetendő, hol a szabadalom megadása kérelmeztetett. A szabadalomnak a másik állam területére való engedélyezéseért lajstromozási illeték fizetendő, mely a szabadalmi dij 25%-ában állapittatik meg. Ezen lajstromozási illeték a szabadalmi dijjal együtt szedendő be és a másik fél ministeriumának átküldendő. (2) XVII. CZIKK. Az árújegy- és mustraoltalomra nézve jelenleg fennálló rendszabályok megváltoztatása csak a két fél egyetértésével eszközölhető. Az árújegy, mustra vagy mintának a két állam területén lévő akármelyik iparkamaránál történt letéteményezése és lajstromozása, az illető részére mindkét fél területén törvényes oltalmat biztosit. Az iparos vagy termelő telepének neve, czége, czimere, vagy megnevezése, ugy az egyik, mint a másik állam területén, a törvény által adott oltalmat élvezi.(3) (1) A házaló kereskedést Magyarországon is az 1852 szept. 4-én kelt nyilt par. szabályozza (1852. B. T. L. 252.), melyet a katonai határőrvidékre az 1853 márcz. 29. hadügymin. rend. (1853. B. T. L. 61.) terjesztett ki. V. ö. az ipartörvény (1884: XVII. t. cz.) 183. §-át. L. még a keresk. törv. (1875: XXXVII. t. cz.) 5. §-át; a házalók adója és a házalási engedély kiszolgáltatása tekintetében az 1883: XLIV. t. cz. 40. és 42. §§-ait. Az engedély nélküli házalókról v. ö. 1881: XXI. t. cz. 19. §. A házaló könyvárusokról v. ö. 1848: XVIII. t. cz. 45. §.; a játékkártyával házalókról v. ö. 1881: XXVII. t. cz. 11. §. A felvidéki házaló kereskedők árulási szabadságáról a heti vásárokon v. ö. 1887: XVIII. t. cz. A házalási ügy Horvát-Szlavonországokkal közös ügy: 1868: XXX. t. cz. 10. §. (2) E t. czikket helyettesíti az 1893: XLI. t. cz. és ennek alapján megalkottatott az 1895: XXXVII. t. cz. a találmányi szabadalmakról. L. ez utóbbi törvény 60-63. §§-ait. (3) A védjegyek oltalmáról Magyarországon az 1890: II. t. cz. rendelkezik, melyet az 1895: XLI. t. cz. módosított. A XVI czikk rendelkezéseinek hatályáról a mennyiben t. i. az Ausztriában lajstromozott védjegyekre vonatkoznak - v. ö. az 1890. II. t. cz. 32. §-ának második bekezdését. Ausztriában a védjegyek oltalmáról az 1890 jan. 6. törv. (1890, R. G. Bl. 19.) rendelkezik. A mustraoltalomról az 1858 decz. 7. ny. par. (1858. B. T. L. 237.) rendelkezik («Gesetz zum Schutze der Muster und Modelle für Industrie-Erzeugnisse»), melynek 4. és 6. §§-ait módosítja az 1865 máj. 23. törvény (1865. R. G. Bl. 35.). |