Az e részbeni jelenleg fennálló szabályok alapján szerzett jogok mind a két fél területén teljes érvénynyel birnak. A két állam területén bejelentett árújegyek nyilvántartása végett mindkét kereskedelmi ministeriumban árújegylajstromok fognak a két kereskedelmi minister kölcsönös havi közleményei alapján vezettetni. XVIII. CZIKK. A posta- és távirdaügy a két állam területén külön, de a mennyiben a forgalom érdeke kivánja, egyforma elvek szerint fog rendeztetni és igazgattatni. Az állami posta- és távirdaintézet részére fentartott jogok, az ezen intézeteknek a közönség részéről használata, a postaküldeményekért való jótállás, a dijszabályzat, kezelés és számvitel iránt jelenleg fennálló határozmányok és szabályok csak a két törvényhozás, illetőleg a két kormány közös egyetértése utján, és mindkét területre nézve egyenlő módon változtathatók meg.(1) XIX. CZIKK. Az irói és művészi tulajdonnak mindkét államterületen leendő kölcsönös oltalmazása iránt a két törvényhozás utján fog megállapodás történni.(2) XX. CZIKK. Az egyik állam területén törvényesen megalakult részvénytársaságok (részvényekre alakult betéti társaságok), biztositó társaságok, közkereseti és iparszövetkezetek (Erwerbs- und Wirtschafts-Genossenschaften) működésü– ket a másik állam területére is kiterjeszthetik és ott fióktelepeket állithatnak. Ily esetekben a belföldi társulatokkal s intézetekkel egyenlőknek tekintetnek, és az ezen államterületen folytatott üzletre nézve azon szabályoknak vetvék alá, melyek a belföldi vállalatok által folytatott üzletekre nézve fennállanak. Ezen határozványok keresztülvitele végett | egyidejűleg külön megállapodások létesittetnek.(3) (1) 1888 jun. 30. 32,466. sz. közmunka- és közlek. min. rend.: Egyezmény a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. miniszter és az osztrák cs. k. keresk. miniszter közt, a magyar korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok közt a posta- és távirdaügynek a vám- és kereskedelmi szövetség alapján való rendezése tárgyában (1888. R. T. 1003.); 1889 jul. 27. egyezmény a keresk. m. kir. miniszter és az osztrák cs. kir. keresk. miniszter közt, a Budapest és Bécs közötti távbeszélő tárgyában (1889. R. T. 2067.); 1890. egyezmény az egyfelől Ausztria-Magyarország és másfelől Bosznia-Herczegovina közt fenforgó tavirdai viszonyok rendezése iránt (1890. R. Ť. 2023.). V. ö. a postára érvényes szabályok egybefoglalását az 1892: XI. t. czikkbe iktatott egyetemes postaszerződés; a távirdára vonatkozókat az 1878: LV. t. cz. kapcsán. (2) V. ö. 1887: IX. t. cz. az irodalmi és művészeti művek szerzői jogának kölcsönös oltalmát illetőleg, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával kötendő egyezmény iránt; 1887 jun. 7. 2049. sz. min. eln. rend., melylyel az irodalmi és művészeti művek szerzői jogának kölcsönös oltalmát illetőleg a magyar kir, kormány és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormánya közt létrejött egyezménynek megkötése közhirré tétetik (1887. R. T. 1508.); ez egyezmény végrehajtása iránt v. ö. a földmiv., ipav- és keresk. min. 1887 jun. 22. 30,087. sz. rend. (1887. R. T. 1948.). (3) E bekezdés, az 1887: XXIV. t. cz. 2. §-ának rendelkezése és az 1878: XXII. t. cz. megalkotása folytán, elmaradt. V. ö. az 1878: XXII. t. czikket. XXI. CZIKK. A második czikkben érintett nemzetközi kereskedelmi szerződések, a vámok, a közvetett adók, és az ezen vám- és kereskedelmi szövetségben foglalt egyéb tárgyakra nézve, a törvényhozás és közigazgatás egyforma alapjainak előkészitése és közvetitése végett, vám- és kereskedelmi értekezlet fog egybegyűlni, melyet a két részről való kereskedelmi és pénzügyi ministerek, s a mennyiben a tanácskozás tárgya a külföldhöz való viszonyt érinti, a közös külügyminister, illetőleg mindezek megbizottjai képeznek, s a melyhez, a hányszor a tárgy megkivánja, mindkét államterületbeli szakférfiak s különösen a kereskedelmi kamarai tagok hivatnak meg. Mindkét fél ministeriumai, valamint a közös külügyi minister fel vannak jogositva, valahányszor szükségesnek tartják, a vám és kereskedelmi értekezlet egybehivását igénybe venni, és az értekezleten való részvétel meg nem tagadható.(1) XXII. CZIKK. Ezen vám- és kereskedelmi szövetség 1878. évi julius hó 1-től 1887. évi deczember hó 31-éig terjedő időtartamra köttetett, s ha fel nem mondatik, a következő tiz évre, és igy tiz évről tiz évre folyton fennállónak ismertetik el. A felmondás mindenkor az utolsó előtti év végéig történhetik meg, mely esetben a szövet ség megujitása iránti tárgyalások hasonló uton azonnal megkezdendők.(2) Ezen szövetség tehát 1878. évi julius 1-én lép életbe, egyidejüleg azon törvénynyel, mely a közösöknek elismert államügyekre szükséges költségek hozzájárulási arányát állapítja meg.(3) XXI. TÖRVÉNY-CZIKK az osztrák-magyar vámterület átalános vámtarifájáról.(4) (Szentesitést nyert 1878. évi junius 27-én. Kihirdettetett az országgyülés mindkét házában 1878. évi junius 28-án.) I. CZIKK. Jelen törvény határozatai az osztrák-magyar monarchia közös vám- és kereskedelmi területére nézve érvényesek, de a vámkülzetekre, valamint Dalmáczia királyságának külön vámterületére nem szólnak. II. CZIKK. Minden árú, mely nines határozottan vámmentesnek nyilvánitva, a bevitelnél vámköteles s azt a vámdijat fizeti, melyet a mellékelt vámtarifa azon vámtétele szab, a mely alá az áru tartozik. (1) E czikk után az 1887: XXIV. t. cz. 2. §-a egy új (XXII.) czikket vett föl, a mely Bosznia és Herczegovinára vonatkozik. (2) E czikk az 1887: XXIV. t. cz. 2. §-ának rendelkezése folytán XXXIII. jelzést nyert és megfelelően módosult a szövetség időtartama és felmondása tekintetében. (3) Ez az 1878: XXI. t. cz. (4) E t. czikket és az abban foglalt vámtarifák, melyet az 1882: III. t. cz. részben módosított, hatályon kívül helyezte az osztrák-magyar vámterület általános vámtarifájáról szóló 1882: XVI. t. ez. (XVIII. cz.), kivéve a vámtarifa 28. szakaszának d) tételét, a melyet az ásványolaj felemeléséről és az ásványolaj adóról szóló 1882: XVIII. t. cz. helyezett hatályon kívül. Az 1882: XVI. t. czikket módosította az 1887: XXV. t. cz. E vámtarifát Bosznia- és Herczegovinára is érvénybe helyezte az 1879: LII. t. cz. 3. §-a. A hol a vámtarifa egyenesen mást nem határoz, a fogyasztási adó alá vetett tárgyak, az e részben fennálló törvényes határozatok értelmében, még az állami, tartományi, vagy községi belső fogyasztási illetékeket és pótlékokat is fizetik. Az áruk átvitelénél vámdij nem fizetendő. A kivitelnél csakis a mellékelt kiviteli vám tarifában emlitett tárgyak esnek az ott előszabott vámdij alá. III. CZIKK. A mely árúk oly államokból jönnek, hol az osztrák és magyar hajók, vagy az osztrákmagyar monarchiából érkező árúk más államokéinál kedvezőtlenebb bánásmódban részesülnek, a bevitelnél a vámtarifában megállapitott vámon felül még ennek 10 százalékát, és ha a tarifa szerint vámmentesek, az áru kereskedelmi értékétől rendeleti uton megállapítandó 5 százaléknyi specificus vámot fizetnek. A kormány felhatalmaztatik annak rendeleti uton való kivételes megállapitására, hogy az ily intézkedés csak egyes áruosztályokra találjon alkalmazást, vagy hogy egyes áruosztályok azon intézkedés alól kivéve maradjanak. IV. CZIKK. Rendeleti uton kibocsátandó betüsoros áruajstrom fogja az egyes áruknak a vámtarifa illető tételeibe való részletes beosztását, a vámtarifa szószerinti szövege és értelme szerint megállapitani; ezen árulajstrom szükség esetében kiegészithető és módositható. Hasonló uton sorolhatók, alkatrészeikre és rendeltetésükre való tekintettel, más vámtétel alá az ujonnan forgalomba jövő vegyészeti tárgyak, melyek különben, mint a tarifában különösen meg nem nevezettek, a 64. e) 3. tétel alá esnének. V. CZIKK. Különböző anyagokból készült árúk, melyek sem az apró árúkhoz (61. vámszakasz) nem tartoznak, sem a tarifa szerint külön vám alá nem esnek, valamint oly keverékek, melyeknek részei különböző vámtételek alá tartoznak, főalkatrészük szerint, s ha kétséges, hogy mi VI. CZIKK. Az állami egyedáruság tárgyainak: konyhasó, lőpor, dohány és dohánygyártmányoknak beés átvitele csakis az illetékes hatóság engedélyével történhetik. A kormány fel van hatalmazva bizonyos árúk forgalmát közérdekből, különösen pedig egészségügyi és biztonsági szempontból, rendeleti uton korlátolni. Egyelőre az erre vonatkozó rendszabályok maradnak érvényben. VII. CZIKK. A beviteli vámdij alól fel vannak mentve: 1. Az Ő Felsége közvetlen használatára rendelt tárgyak. 2. Azon tárgyak, melyek a cs. és kir. udvarnál megbizott diplomatiai személyek közvetlen használatára vannak rendelve, és pedig a külön szabályokhoz képest. 3. Dohánylevelek államgyárak számára, továbbá konyhasó, lőpor és dohánygyártmányok, melyek kincstári raktárak számára vagy a vámkülzetek környékein lakóktól a vámkülzetek árus helyein vásároltatnak. 4. Az állambányák termékei a trieszti cs. kir. árus ügynökségből. 5. Katonai készletek, ugymint katonaruhák, egyverzeti darabok, fegyverek, lőszer, tábori szerek (a mikhez az ágykellékek, az orvosi és kórházi szerek is tartoznak), továbbá lovak a hadesapatok vagy a hadi tengerészet telepei közt a vámterületen kivül és belől való forgalomban; a hadigazgatásnak katona-műtani kisérleteihez való robbantó eszközök és durranyagok. 6. Államhatóságoktól a vámkülzetekből a vámterületre küldött hivatali szükségletek. 7. A külföldről és a vámkülzetekből a vámterületre bevándorlók holmija; szintugy gépek és géprészek, gyári eszközök és szerszámok, a mennyiben ezek a tárgyak a bevándorlók saját használatára valók, viszonyaiknak megfelelnek és a folytonos használat nyomait magukon viselik. Kiházasitási tárgyak oly személyek számára, kik házasságuk következtében a vámterületre költöznek, a mennyiben azok viszonyaiknak megfelelnek. Ezen vámmentességből mindazonáltal ki vannak zárva: a fogyasztási adó alá eső tárgyak és fogyasztási czikkek, állatok, fel nem dolgoa főalkatrészük, azon alkatrészük szerint vámozott kelmék és félgyártmányok, végre nyers zandók, mely a tarifa szerint magasabb vám alá esik. Részletesebb határozatok e tekintetben rendeleti uton fognak megállapittatni. anyagok. 8. Örökölt tárgyak, ugymint: butor, házi-, asztali- és konyhaeszközök, ruházatok, ágy-, asztal- és fehérnemű, használt gyáriszerek, hasz-¦ nált szerszámok stb., a mennyiben azok az örökösnek saját használatára valók és viszonyainak megfelelnek. Ezen vámmentességből a 7. szám 3. bekezdésében felsorolt tárgyak szintén ki vannak zárva. 9. Müvészeti és tudományos tárgyak, melyek nyilvános, tudományos és művészeti intézetek gyüjteményei számára valók, a külföldön tartózkodó osztrák és magyar művészek művei. 10. Anatomiai készülékek, csontvázak, holttetemek. 11. Régiségi tárgyak, ha minőségük nem hagy semmi kétséget az iránt, hogy értékük leginkább csak óságukban áll, és a gyüjtésen kivül semmi más czélra és használatra nem alkalmasak. 12. Törvényszéki tárgyalások tárgyai. Az 1. számra szóló alakszerűségeket, s a többire nézve megkivántató bizonyítékokat és feltételeket külön rendeletek fogják szabályozni. Egyelőre az e részben fennálló rendeletek maradnak érvényben. VIII. CZIKK. Vámmentesek továbbá : 1. Az utazók holmija, ugymint : Fehérnemű, ruházat, ágynemü, utazási eszközök, arany- és ezüstnemüek és egyéb drága ságok, a kézművesek szerszámai, a művészek eszközei, mű- és hangszerei, a fuvarozók és hajósok ruhái és fehérneműi, könyvek, élelmiszerek, gyógyszerek utazás közben való használatra, dohány külön szabályok által meghatározott mennyiségben (jelenleg legfeljebb 35 gramm vagy 10 darab szivar), a mennyiben e tárgyak csupán az utazó saját használatára valók és minőségökre valamint mennyiségökre nézve az utazó szükségleteinek, állásának és egyéb viszonyainak megfelelnek. Használt házi eszközöknek és butoroknak vámmentes behozatala engedélyezhető továbbá oly utazóknak és közszolgálatban álló egyéneknek, kik egy évnél tovább szándékoznak az osztrák-magyar monarchiában tartózkodni és ezen szándékukat hitelesen igazolják. Ugyanazon kedvezmény oly belföldieknek is engedélyezhető, kik a vámterületen kivül egy évnél tovább tartózkodván, a vámterületre ujra visszatérnek. 2. Fuvarozási eszközök, ugymint: az utazók kocsijai, a személy- és áruszállitó kocsik, szánok és taligák, teherkosarak, puttonyok és teherhordásra való hasonló készülékek, maguk az illető igás- és teherhordó állatok, és hajók (ez utóbbiak a rajtuk levő leltári darabokkal | együtt, a mennyiben a hajók külföldiek tulaj dona, vagy a mennyiben a belföldi hajók ugyanazon vagy hasonló nemű leltári darabokkal jönnek vissza, a minőkkel kimentek volt), hanem csak oly föltétel alatt, ha a személyszállitó kocsik a használat világos nyomait mutatják, vagy ha különben is a szállitott személyekből és árúkból, a rendeltetés helyéből, az út irányából, a fuvarozási eszközökből s a fuvarozás minőségéből kitünik, hogy az utazás valóban személy vagy árúfuvarozási, nem pedig oly czélból történik, hogy a fuvarozási eszköz a vámdij alól fölszabadittassék. 3. A menő és jövő hajók elesége, mi alatt a Dunán közlekedő hajók számára való sör is értetik. 4. Mustralapok és mustrák oly darabokban vagy próbákban, melyek csakis mustráknak használhatók; de a dohány és a fogyasztási czikkekből való bárminő próbák nem vámmentesek. 5. A megvámolandó áru boritékja, tartója vagy edénye, kivéve: a) ha azok a göngysulyról szóló határozatok. szerint magához az árúhoz számittatnak ; b) ha valamely árú, oly boritékban és edényben fordul elő, melyben azt alakjánál és minőségénél fogva nem szokás szállitani, és melyre nagyobb vámdij van szabva, mint magára az árúra. 6. Mindazon árúk, melyeknek sulya 25 grammnál csekélyebb, vagy a melyek után a beszedendő vámdij 2 krajezárnál kevesebb. Visszaélések esetében e kedvezmény egyes személyekre vagy bizonyos határvonalakra nézveideiglenesen megszüntethető. 7. A hivatalos raktárakban teljesen megromlott árúk. Ha az árú csak annyira romlott meg, hogy eredeti rendeltetésére többé nem alkalmas, de azért még hasznavehető, pl. bor, mely még mint eczet használható, az illetékes pénzügyi hatóság a vámdij megfelelő mérséklését engedélyezheti. IX. CZIKK. A beviteli vámdij alól fel vannak mentvetovábbá: 1. Hajók épitésére és felszereésére szükséges. tárgyak az 1872. évi XXV. t. cz. értelmében. 2. Oly árúk és tárgyak, melyek kikészités, kijavitás vagy feldolgozás végett hozatnak be a vámterületre, oly feltétel alatt, hogy a kikészitett, kijavitott vagy megmunkált árúk és tárgyak isméti kivitele a pénzügyi hatóságtól előre meghatározott idő alatt történjék és hogy a behozott és ismét kivitt árúk azonossága biztositható legyen. 3. Oly árúk és tárgyak, melyek a vámkülzetekbe ottan leendő kikészités, kijavitás vagy feldolgozás végett kivitetnek és az illető vám- külzetekből kikészitve, kijavitva vagy feldolgozva a vámterületre ismét behozatnak, a 2. pont alatt felsorolt feltételek mellett. 4. Árúk (a fogyasztási tárgyak kivételével), melyek a vámterületről külföldi vásárokra vagy bizonytalan eladásra kivitetnek és eladatlanul ismét visszahozatnak. Az ezen forgalmi könnyitéseket (1-4) illető ellenőrzési szabályok rendeleti uton fognak megállapittatni. Oly árúk, melyek eladás végett külföldre küldettek és előre nem látott akadályok miatt eladatlanul visszaérkeznek, a nélkül, hogy külföldön szabad forgalomba kerültek volna, az isméti behozatalkor az illetékes pénzügyi hatóság különös engedélye folytán a beviteli vámdij fizetése alól felmenthetők. X. CZIKK. A határszéli kerületben vámmentesek : 1. a vámhatár által átszeldelt földbirtokok gazdasági forgalmában, az e birtokokhoz tartozó gazdasági állatok, és gazdasági eszközök, valamint a vetőmag, továbbá az e birtokokon nyert földmivelési és állattenyésztési termények; 2. a határon át legeltetésre vagy munkára bejövő, illetőleg visszajövő állatok, valamint a legeltetés ideje alatt nyert termények, ugymint: vaj, sajt és az időközben megszaporodott állatok is. XI. CZIKK. A vezénylő pénzügyi hatóságok méltánylást érdemlő és bizonyitványokkal teljesen igazolt viszonyok esetében megengedhetik, hogy vámmentesen vagy mérsékelt vámdij fizetése mellett behozhatók a következő árúk : 1. a különböző hitfelekezetek szegény templomai és egyházai számára rendelt szertartási tárgyak, és az ily templomok és egyházak épitésére és felállitására való anyagok ; 2. élelmiszerek, ruházatok és épitési anyagok, melyek tüzvész vagy más elemi csapás által károsult belföldi lakosoknak, életük fentartására vagy házaik fölépitése vagy helyrehozására ajándékban küldetnek ; 3. a régi, és használat jeleit magukon viselő tárgyak, melyeket vagyontalan egyének külföldről ajándékul kapnak. XII. CZIKK. Az oly nemzetközi egyezmények alkalmával, melyek által vasuti csatlakozások biztositására egy közös határ- és üzleti váltó-állomás a vámhatáron belül állapittatik meg, a kormány arra hatalmaztatik föl, hogy a vámmentes bevitelt a következő tárgyak számára biztosithatja: a) a váltóállomás épitéséhez és üzleti berendezéséhez, valamint az állomás és a vámhatár között fekvő csatlakozási pályához szükséges anyagok, felszerelések és egyéb tárgyak számára, a mennyiben az idevágó munkák szerződésszerű elvállalása folytán, mindezeknek szolgáltatása a külföldi hatóságok vagy a külföldi vasuti vállalat kötelességében áll; b) a külföldi vasuti vállalattól magára vállalt üzleti szolgálat ellátásához (beleértve a jókarbantartást is), valamint a külföldi határhivatalok hivatalos szolgálatához szükséges üzleti tárgyak, eszközök és fogyasztási anyagok számára, a mennyiben azok e czélokra szükségeseknek bizonyulnak; c) a külföldi vasuti igazgatósághoz vagy a szomszéd államnak érdekelt hatóságaihoz tartozó és a vámterületen belől állomásozó hivatalnokok s szolgálattevők költözködő holmijának s szolgálati szereinek számára. XIII. CZIKK. A vámtarifában kitett vámdijak, ideértve a mérő-, pecsét és czédulapénzt is, aranyban fizetendők. Külön rendeletek fogják meghatározni azt, mily feltételek alatt szabad ezüstöt is a vámok fizetésénél használni. Az ez esetben fizetendő pótlék az aranynak a megelőző hónapban elért átlagos árfolyama alapján, rendeleti uton, havonként fog meghatároztatni és közzététetni; ugyanez uton fog meghatároztatni a bel- és külföldi aranypénznek aranyforint értéke is, mely értékben azok vámfizetéseknél elfogadtatnak és adatnak. XIV. CZIKK. A vámilletékek felszámitásakor az egy félkrajczárnál kisebb tört részek számba nem vétetnek, a félkrajczár s a nagyobb tört azonban egész krajczárnak veendő. XV. CZIKK. A tarifában minden egyes tételre kiszabott dijakon (vámokon, engedélyi illetékeken, fogyasztási adópótlékokon) kivül a vámeljárásnál következő mellékilletékek fizetendők: 1. A mérlegpénz, és pedig 5 krajezárjával 400 kilogrammnyi teljsúly után, oly árúknál, melyek hivatalból vagy a fél kivánatára méretnek meg. A súlynak számvetési uton való kitudásáért, próbamérésekért és magánmérlegen történt |