a jelen országgyülés végeig netalán eszközlendő időközi választás a fővárosban is az 1877-ik évi X. törvényczikk rendelkezései szerint történik. 4. §. Ezen törvény kihirdetése után azonnal életbe lép és végrehajtásával a belügyminister bizatik meg.

XII. TÖRVÉNY-CZIKK.

az 1848. évi törvények által megszüntetett urbéri kapcsolatból fenmaradt jog- és birtok-viszonyok rendezését tárgyazó 1871: LIII. t. cz. 45. és 51. §§-nak módositásáról és a 6. §. pótlásáról.(1) (Szentesitést nyert 1877. évi május 22-én. Kihirdettetett az országgyülés mindkét házában 1877. évi május 26-án.)

1. §. Azon perekben, a melyeknek tárgyát az urbériség megállapitása is képezi, az 1871: LIII. t.-cz. 45. és 51. §§-ban foglalt következő általános rendelkezéseknek:

«a törvényszék a felek közt létrejött egyezséget csak alaki tekintetben veszi vizsgálat alá;» és

«a törvényszék által hozott itéletek és jóváhagyott egyezségek a kir. itélőtáblához hivatalból többé fel nem terjesztendők»,

csak akkor van helye, ha a volt földesur vagy jogutódja az urbériséget megállapító egyezség vagy itélet alapján az állam irányában netalán érvényesithető kárpótlási igényéről világosan és határozottan lemond.

2. §. Ha az 1. §-ban érintett perekben a volt földesur vagy jogutódja az urbériséget megállapitó egyezség vagy itélet alapján netalán érvényesithető kárpótlási igényéről az állam irányában világosan és határozottan le nem mond, akkor:

a) Egyezség esetén a törvényszék a felek közt létrejött egyezséget nem csak alaki tekintetben, hanem az urbériség megállapitására nézve érdemileg is vizsgálat alá veszi, és oly egyezségtől, a melyben több urbériség állapittatik meg, mint a mennyi az 1871. évi LIII. törvényczikk 44. §. szerint hivatalból eszközölt szabályszerü nyomozás által kinyomoztatott, a jóváhagyást megtagadja.

A jóváhagyást megtagadó törvényszéki határozat a királyi táblához s onnan a legfőbb itélőszékhez fölebbezhető,

b) Itélethozatal esetén a törvényszék az urbériség kérdésében az 1871. évi LIII. t.-czikk 44. §-a szerint hivatalból eszközölt szabályszerü nyomozat alapján határoz.

c) a jóváhagyott egyezség vagy a meghozott itélet a kir. táblához hivatalból mindig felterjesztendő, mely azt az urbériség megállapitására nézve

kolez (2). 382. Nagy-Becskerek. 383. Nagy-Kikinda. 384. Nagy-Körös. 385-386. Nagyszeben (2). 387. Nagyvárad. 388. Nyiregyháza, 389. Olálifalu, 390, Pápa. 391. Pécs. 392–393. Pozsony (2), 394. Selmecz- és Bélabánya. 395. Sepsi-Szt-György. 396. Sopron. 397–398. Szabadka (2). 399, Szamos Ujvár. 400. Szarvas. 401. Szatmár-Németi. 402–403. Szeged (2). 404. Szék. 405. Székesfehérvár. 406. SzékelyUdvarhely. 407. Szentes. 408. Temesvár. 409. Ujvidék. 410.Versecz. 411.Vizakna. 412. Zenta. 413. Zombor. (1) E t. czikk hatályát fentartja az ország erdélyi részeiben stb. a birtokrendezést, tagosítást és arányosítást szabályozó 1880: XLV. t. cz. 39. §-a.

felülvizsgálat alá veszi, szükség esetén pótnyomozást rendel, és annak alapján érdemileg határoz.

A kir. tábla határozata hivatalból nem terjesztetik fel a legfőbb itélőszékhez, és ha az törvényes határidő alatt nem felebbeztetik, a végrehajtás hivatalból rendelendő el.

3. §. Az 1871: LIII. t.-cz. 45. és 51. §§-ai azon perekre nézve, a melyeknek tárgyát az urbériség megállapitása nem képezi — egész terjedelmükben, azon perekre nézve pedig, a melyeknek tárgyát az urbériség megállapítása is képezi, a jelen törvény által nem érintett intézkedéseikben továbbra is érvényben maradnak.

4. §. Az 1871: LIII. törvényczikk 6. §-ához pótlólag rendeltetik :

a) mindazok, kik vesztett urbériségekért földtehermentesitési kárpótlást, illetőleg utólagos kárpótlást még ezután kivánnak igénybe venni, tartoznak ebbeli igényüket az annak alapjául szolgáló itélet vagy egyezség jogérvényre emelkedésétől, ha pedig az itélet vagy egyezség jelen törvény hatályba lépte előtt már jogérvényre emelkedett, jelen törvény hatályba léptétől számitandó 6 hónap alatt a földtehermentesitési országos alapigazgatóságnál bejelenteni, különben igényük elenyészik.

b) Urbéri perekben keletkezett itélet, illetőleg egyezség alapján kárpótlás ezentul csak az esetben igényelhető, ha az urbéri per, a mennyiben az a fennálló törvények és szabályoknál fogva még ezentul is meginditható, jelen törvény hatályba léptétől számitandó egy év alatt az illetékes törvényszéknél folvamatba tétetik.

5. §. Jelen törvény végrehajtásával a bel-, pénz- és igazságügyi ministerek bizatnak meg, s az utóbbi felhatalmaztatik, hogy az Erdélyre nézve az 1871: LIII. törvényczikk 80. §-a alapján kibocsátott rendeletet, az ezen törvényben megállapitott elvekkel összhangzólag módositsa.(1)

XIII. TÖRVÉNY-CZIKK.

az Olaszországgal 1867. évi ápril hó 23-án kötött kereskedelmi és hajózási szerződés hatályának meghosszabbitásáról szóló és 1877. évi junius hó 4-én Rómában aláirt nyilatkozatnak beczikkelyezéséről.(1)

Szentesitést nyert 1877. évi julius 1-én. Kihirdettetett az országgyülés mindkét házában 1877. évi julius 2-án.)

Ö Felsége az ausztriai császár és Magyar- dés hatályának meghosszabbitása végett létreország apostoli királyának, valamint Olasz- jött nyilatkozat, miután az országgyülés által ország királyának kormányai közt Rómában elfogadtatott és utóbb mindkét szerződő fél 1877. évi junius 4-én az 1867. évi ápril hó részéről szokott módon megerősittetett, ezen23-án kötött kereskedelmi és hajózási szerző- nel az ország törvényei közé iktattatik.

(1) E t. cz. végrehajtása tárgyában v. ö. 1877 jun. 8. 16.091. sz. igazs. min. rend. (1877. R. T. 255.) (2) E t. czikk az Olaszországgal fennállott keresk. és hajózási szerződés (1867. B. T. L. 108, 110, 111) hatályát az 1877. év végéig hosszabbitotta meg. A szerződés hatályának további meghosszabbítását tartalmazzák az 1877: XXVII. és 1878: XVIII. t. ezikkek, míg az 1878 decz. 27-én kötött újabb vám- és kereskedelmi szerződés az 1879: I. t. czikkbe iktattatott. Ennek helyébe (az 1887: XLI. t. czikkben foglalt meghosszabbítás után) lépett az 1888: XV. t. ezikkbe iktatott szerződés, a melyet (az 1891: V. t. czikkben foglalt meghosszabbítás után) a jelenleg érvényes és az 1892: VI. t. czikkbe iktatott keresk. és hajózási szerződés váltott fel.

az 1871: VII. törvényezikk módositásáról, illetőleg az 1868: XLI. törvényezikk 19. §-a alapján rendszeresitett honvédorvosi tisztikar ujjászervezéséről.(1)

(Szentesitést nyert 1877. évi julius 5-én. Kihirdettetett az országgyülés mindkét házában 1877. évi julius 7-én.)

1. §. A honvédség orvosi tisztikarának lét- | nak megfelelő teljes illetménynyel; az alosztászáma, a hadrendi beosztásra való tekintettel, yok számára pedig a rendszeresitett létszám akként rendszeresittetik, hogy már béke idején erejéig, a kellő számu szabadságolt állományu a honvédelmi ministeriumhoz 2, a Ludovika- honvédorvos átalány élvezete mellett alkalakadémiához és a központi lovas tisztiiskolá- maztassék. hoz egy-egy, továbbá keret gyanánt minden a 2. §. Az 1. §-ban rendszeresitett közegek hadrendbe beosztott önálló magasabb honvéd- költségeinek ez évre eső részére 15.940 forint csapattesthez (dandár, féldandár, lovas ezred) póthitelképen megszavaztatik és az 1876. évi egy, a kerületi parancsnokságok mindegyikéhez XLVI. t.-cz. 4. §-ának értelmében fedezendő. szintén egy, s igy összesen 63 tettleges állo- 3. §. Ezen törvény végrehajtásával a honmányu honvédorvos, a tiszti rendfokozatok-¦ védelmi és pénzügyminister bizatnak meg.

XV. TÖRVÉNY-CZIKK

Magyarországnak az 1878-ki párisi közkiállitásban leendő részvételével járó köttségek fedezéséről.(2)

(Szentesitést nyert 1877. évi julius 4-én. Kihirdettetett az országgyülés mindkét házában 1877. évi julius 7-én.)

1. §. Magyarországnak az 1878-iki párisi | pedig 75 ezer forint bankjegyekben, 75 ezer közkiállitásban leendő részvételéből folyó ösz- forint aranyban. szes kiadások fedezésére 150,000 (egyszázötvenezer) forintnyi hitel engedélyeztetik. És

2. §. A folyó évi kiadások fedezésére engedélyezendő: 75 ezer forint, papirpénzben,

(1) E t. czikket hatályon kívül helyezte a honvédségről szóló 1890: V. t. cz. 26. §-a.

(2) E törvényszakasz (az 1877. évi államköltségvetés kapcsán) a felmerülő hiány fedezésére (egészben vagy részben aranyjáradék-kötvények kibocsátására hatalmazta fel a pénzügyminisztert. E kötvényekről 1. az 1878: XXXV. t. czikket. V. ö. 1877: VII. t. cz.

mely összeget a földmivelés-, ipar- és keres- | kedelemügyi minister a szükséghez képest veheti fel. 75 ezer forint aranyban pedig, az 1878-iki államköltségvetésben a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium kiadásai közé veendő fel.

A folyó évre megszavazott hitel az 1876. évi XLVI. törvényezikk 4. §-ának(1) rendelete értelmében fedeztetik.

3. §. Jelen törvény végrehajtásával a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi, valamint a pénzügyi minister bizatnak meg.

XVI. TÖRVÉNY-CZIKK

a magyar éjszakkeleti vasuttársulatot érdeklő 1875: XLV. törvényczikkben foglalt szerződés módosításáról.(2)

(Szentesitést nyert 1877. évi julius 4-én. Kihirdettetett az országgyülés mindkét házában 1877. évi julius 7-én.)

1.400,000 forint lesz becserélhető, vagy a mennyiben nagyobb összeg cseréltetnék ki, a többletből eredhető azon kamatkülömbözetet,

mely az arany és ezüst árfolyama közt felmerülő disagió miatt fizetendő, egyedül a társulat fogja viselni, s az az államot előlegképen sem terhelheti.

1. §. A magyar éjszakkeleti és nyiregyházungvári vasutak függő ügyeinek módosításáról szóló 4875. évi XLV. törvényezikkben foglalt szerződés 4. §-ának határozatához képest eszközölhető társulati részvény s elsőbbségi kötvény kicserélésre 1877. év végeig kitüzött határidő - 1881. év végéig azon megszoritással terjesztetik ki, hogy a még be nem cserélt 7 millió névleges értékű papirokból, az utolsó év kivételével, évenkint legfeljebb meg.

2. §. E törvény végrehajtásával a közmunka s közlekedési és a pénzügyi minister bizatnak

XVII. TÖRVÉNY-CZIKK

a Beszterczebánya város közelében épitett gőzfürész költségeinek fedezésére megkivántató póthitelről.

(Szentesitést nyert 1877. évi julius 4-én. Kihirdettetett az országgyülés mindkét házában 1877. évi julius 7-én.)

1. §. A Beszterczebánya város közelében épitett gőzfürész költségei 185,372 frt. 451⁄2 krban állapittatnak meg. Ennek épitésére a vállalkozó által az államnak biztositék gyanánt előlegezett 93,996 frt. 231⁄2 kr. fordittatván, a fen maradó összeg fedezésére 91,376 frtnyi póthitel engedélyeztetik.

Ezen összeg az 1876-ik évi XLVI. törvény

czikk 4. §-ának(3) rendelete szerint fedezendő és ugyancsak az 1876. évi XLVI. törvényezikk 2. §-ának (B. átmeneti kiadások, II. Beruházások) I. fejezete 2-ik czime alatt lesz elszámolandó.

2. §. Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.

(1) L. az 1877: XIV. t. cz. 2. jegyzetét e törvényszakaszra vonatkozóan.

(2) V. ö. e vasutvonalra nézve az 1868: XIII.. 1870: XXVIII., 1875: XLV. és 1888: XVII. t. czikket; e vasutvonalak beváltásáról az 1890: XXXI. és 1891: II. t. czikk rendelkezik. (3) E törvényszakaszról v. ö. az 1877: XIV. t. cz. jegyzetét a 21. Japon.

XVIII. TÖRVÉNY-CZIKK

a közadók kezeléséről szóló 1876: XV. törvényczikkben, a biróság előtti ügyek képviseltetésére vonatkozó intézkedések pótlásáról.(1) (Szentesitést nyert 1877. évi julius 4-én. Kihirdettetett az országgyülés mindkét házában 1877. évi julius 7-én.)

4. §. A közadóknak az 1876. évi XV. törvényezikk értelmében végrehajtás utján való behajtásánál előforduló igény és elsőbbségi perekben, nemkülönben az ingatlanokra vezetendő biztositási és kielégitési végrehajtásoknál › 2. §. Ezen törvény végrehajtásával a belaz adóknak és illetékeknek a csödtömegek ügyi és a pénzügyminister bizatnak meg. elleni bejelentésénél és érvényesítésénél : a kir.

XIX. TÖRVÉNY-CZIKK

nyers répát sajtók használatával feldolgozó czukorgyárak által fizetendő fogyasztási adónak az 1877–78. évi idényre megállapitásáról.(2)

(Szentesitést nyert 1877. évi julius 4-én. Kihirdettetett az országgyülés mindkét házában 1877. évi julius 7-én.)

(1) E törvényt pótolja a közadók kezeléséről szóló 1883: XLIV. t. ez. 58. §-ának utolsóelőtti bekezdése. (2) E rendelkezéseket fentartotta a czukoradóról szóló 1878: XXIII. t. cz. 1. §-a, hatályon kívül helyezte az 1889: XLVII. t. czikk.