Page images
PDF
EPUB
[blocks in formation]

rámákkal együtt állapittatik megés e súlynak egyik fele festvény, nek, másik fele pedig a ráma minősége szerint vámozandó.

XIX. Hulladékok.

68 Hulladékok:

a) trágyasó-félék

100 klgr. vámm.

* Csak külön engedély mellett b) 1. állati és másféle trágya, szintúgy gyártott trágyaszerek; kilugozott fahamu; kőszénhamu, csonthamu; csontliszt és csontszén, savakkal felbontva is;; ráspolyozott szarvak és paták; hig és száritott vér; állat-inak; a vérlugsó-gyártás maradékai, ammoniakos vizi (gázviz):

2. seprő és élesztő, a sajtolt élesztő kivételével: korpa ;| polyva; a zsiros olajok gyártásánál megmaradó szilárd hulladékok, örölve is; moslék, törköly;

3. az üveggyártásnál előforduló hulladékok, üvegcserepek, üvegárúk és agyag-| árúk cserepei; a viaszkészitésnél előforduló hulladékok ; szivacshulladékok; enyvbörs elhasznált régi bördarabok és csak az enyvkészitéshez alkalmas egyéb börhulladékok, a kaucsuk- és guttaperesa-gyártásnál előforduló

[blocks in formation]

hulladékok, valamint ily gyártmányok ócska darabjai 100 klgr. vámm.

c) 1. rongyok és papirosgyártásra alkalmas egyéb hulladékok, azazlen-, pamut-, selyem- és gyapjurongyok,| áztatottak is (rongypép,

szilárd vagy hig papirostészta), papirosszeletkék (papiroshulladékok), makulatura (irott és nyomtatott), ócska hálók, ócska alattságok és ócska kötelek ;

2. rongypép egyéb mint a c), 1. alatt emlitett anyagokból, tépés (tépett vászon)| 100 klgr. vámm.

Jegyzet a XIX. osztályhoz. A vámtarifában külön fel nem sorolt hulladékok úgy vámozandók, mint ama nyers anyagok, melyekből e hulladékok valók. KIVITELI VÁMTARIFA.

Rongyok és papirgyártásra alkalmas egyéb hulladékok, azaz len-, pamut-, selyemés gyapjúrongyok, áztatottak is (rongypép, szilárd vagy hig papirostészta), papirossze.etkék (papiroshulladékok), makulatura (irott és nyomtatott), ócska hálók, ócska alattságok és ócska kötelek 100klgr. 4.

Minden egyéb itt föl nem sorolt árú vámmentes.

XXII. TÖRVÉNY-CZIKK

a magyar korona országainak és Ő Felsége többi királyságai és országainak kormányai közt, a részvénytársaságok, biztositő társaságok, közkereseti és iparszövetkezetek kölcsönös bebocsátása iránt létrejött egyezményről.(1)

(Szentesitést nyert 1878. évi junius 27-én. Kihirdettetett az országgyülés mindkét házában 1878. évi junius 28-án.)

A magyar korona országainak és Ő Felsége többi királyságai és országainak kormányai közt a vám- és kereskedelmi szövetség XX. czikkében foglalt határozmányok keresztülvitele végett létrejött egyezmény, miután az mind a magyar országgyülés, mind Ő Felsége többi királyságai és országainak törvényhozása által elfogadtatott, és ő császári és apostoli királyi Felsége részéről szentesittetett, ezennel az ország törvényei közé iktattatik. Az egyezmény szövege következő:

A vám- és kereskedelmi szövetség XX. czikkében megállapitott azon jogositványra nézve, mely szerint az egyik állam területén törvényesen megalakult részvénytársaságok (részvényekre alakult betéti társaságok), biztositó társaságok, közkereseti és ipar-szövetkezetek (Erwerbs- und WirthschaftsGenossenschaften) müködésüket a másik állam területére kiterjeszthetik és fióktelepeket állithatnak, kizárólag a következő közelebbi határozatok alkalmazandók :

1. §. Ha az egyik állam területén törvényesen megalakult részvénytársaságok (részvényekre alakult betéti társaságok), biztositó társaságok, közkereseti s iparszövetkezetek üzletüket fióktelepek által, saját czégük alatt a másik állam területén is kivánják folytatni, kötelesek az üzlet megkezdése előtt czégüket azon kereskedelmi biróságnál bejegyeztetni, melynek kerületében fióktelepet szándékoznak felállitani. E bejegyzés a kereskedelmi czégjegyzékekbe akkor is eszközlendő, ha a társaság kereskedelmi ügyletekkel nem foglalkozik.

Ezen határozat kötelező minden állandó székhelylyel biró oly ügynökségre nézve is, mely az illető állam területén bejegyzett fiókteleptől függetlenül működik. (2) (3)'

2. §. A társaság a másik állam területén felállitott minden fióktelep részére képviselőt köteles rendelni, ki ugyanott tartozik rendesen lakni és feljogositandó arra, hogy a társaságot a fióktelep ügyleteiből eredő ugy biróság előtti, mint biróságon kivüli minden ügyben képviselhesse.

A társaság tartozik képviselőjének ezen jogi cselekvényeit magára nézve

(1) E törvénynek megfelel az 1878 jun. 27. osztrák törv. (1878. R. G. Bl. 63.). V. ö. 1875; XXXVII. t. cz. (keresk. törv.) 210–218. §§.

(2) V. ô. 7. $.

(3) 1880 máj. 8. 11,914. sz. földmiv., ipar- és keresk. min. rend. a magyar korona területén működő közös közlekedési vállalatokkal szemben, az 1878: XXII. t. cz. 1, 2. és 4. §§-ban foglalt intézkedések végrehajtása tárgyában (1880. R. T. 163.).

kötelezőknek elismerni és azok tekintetében azon államterület biróságainak van alárendelve, melyen a fióktelep törvény szerint felállittatott.

Több fióktelep részére egy és ugyanazon képviselő is rendelhető, (1) (2) 3. §. A fióktelepnek a 2. §-ban emlitett üzletéről, a telep helyén, külön könyvek vezetendők.

A közös közlekedési vállalatok könyvvezetési módja, különösen a kiadások mikénti megosztása a két kormány közt, külön egyezmények által állapittatik meg. Azon közös közlekedési vállalatokat illetőleg, melyekre nézve megállapodások eddigelé nem léteznek, a két kormány azonnal tárgyalásokat fog kezdeni, hogy ily megállapodások a legrövidebb idő alatt eszközöltessenek.

A közös közlekedési vállalatok külön könyvei a társaság főszékhelyén is vezethetők.

4. §. A kereskedelmi czégjegyzékbe való bejegyzés eszközlése czéljából köteles a társaság alapszabályait a törvényszéknek hiteles alakban bemutatni, és egyuttal igazolni, hogy hazája törvényei szerint jogszerüen áll fenn. Tartozik továbbá a 2. §. értelmében kirendelt képviselőt ugyanott bejelenteni.

A bejegyzés eszközlését és közzétételét illetőleg a mennyiben ezen egyezményben kivétel nem tétetik az azon területen fennálló szabványok mérvadók, a mely területen a bejegyzésnek történnie kell. A képviselő (2. §.) neve mindenesetre közzé teendő.

Az emlitett szabványok alkalmazandók minden egyéb bejegyzések és közzétételek tekintetében is, melyek a fennálló törvények és rendeletek szerint az ott felállitott társaságokra nézve előszabvák. Hasonlókép bejelentendő és közzéteendő az alapszabályoknak a társaság hazájában jogszerüen keletkezett minden kiegészitése, módosítása vagy a vállalat megszüntetése is. llynemű kiegészitések vagy módosítások a mindegyik területen a bejegyzéshez és közzétételhez általában kötött hatályt csak ezen külön bejegyzés és közzététel időpontjától nyerik meg. (3)

5. §. A közgyűlési jegyzőkönyvek és az évi mérleg legkésőbb két hónappal a közgyülés megtartása után hiteles alakban bemutatandó azon törvényszéknek, melynél a fióktelep be van jegyezve.

A 2. §-ban emlitett képviselő ezen kötelezettségnek teljesítéseért minden tekintetben felelős.

6. §. Az érdekeltek kivánatára vagy a politikai hatóság közbelépése folytán azon biróság által, melynél a bejegyzés történt, a fióktelep bejegyzésének törlése elrendelendő, ha igazoltatik, hogy a vállalat saját hazájában fennállani megszünt, vagy ha a másik területen levő üzlet folytatása tekintetében ezen egyezménynek határozatai, történt felszólítás daczára, a megállapított megfelelő határidő alatt meg nem tartatnak.

A bejegyzésnek jogerejü törlése folytán megszünik a fióktelep jogosultsága is.

7. §. Azon társaságok, melyek a másik állam területén jelenleg már fióktelepekkel birnak, kötelesek ezen egyezmény 1-4. §-aiban foglalt határoz

(1) L. a 3. jegyzetet a 130, lapon.

(2) V. 6. 3., 4, 5, 7. 88.

(3) V. ô. 7. 8.

mányoknak, a mennyiben ez már különben is meg nem történt volna, megállapítandó alkalmas határidő alatt eleget tenni.(1)

8. §. Az egyik állam területén létező biztositó társaságok, melyek működésüket fióktelepek felállitása által jövőre a másik állam területére kiterjesztendik, tartoznak ezen fióktelepek bejegyzése előtt mindazon feltételeknek is megfelelni, melyekre a honi törvények a belföldi biztositó társaságokat a biztositási ügylet megkezdhetése végett különösen kötelezik.

A mennyiben valamely alap tényleges befizetésének igazolásáról van szó: a társaság főszékhelyén történt befizetés igazolása elégséges.

9. §. A fióktelep nélküli üzletfolytatás tekintetében a vám- és kereskedelmi szövetség XIV. czikkében foglalt határozmányok alkalmazandók.

10. §. Az ezen egyezményben megjelölt vállalatoknak a másik állam területén engedélyezett üzlet gyakorlása alól, a takarék-betétek elfogadására alapitott takarékpénztári üzlet kivétetik.

XXIII. TÖRVÉNY-CZIKK

a czukoradóról.(2)

(Szentesitest nyert 1878. évi junius 27-én. Kihirdettetett az országgyülés mindkét házában 1878. évi junius 28-án.)

4. §. Adótételek.

A répaczukorgyártás megadoztatása iránt eddig érvényben levő fogyasztási adótételek továbbra is fentartatnak.

2. §. A czukoradó megszabásanak és beszedésének módjai.

1. 1878. évi augusztus hó 1-jétől kezdve azon répaczukorgyárakban, melyek a répalevet viznyomásu sajtók vagy telepekbe (u. n. batteriákba) egyesitett áztató edények segedelmével állitják elő, a fogyasztási adó kizárólag átalányozás utján, és pedig a létermelő készülékek termelő képességének és azok használati idejének alapul vétele mellett szabatik ki.

Midőn a répaczukorgyártásra más létermelő készülékek használtatnak, az ezeket használó répaczukorgyárakban a megadóztatandó répamennyiség, mindaddig a répa közvetlen felmérése által puhatoltatik ki, mig a termelő képesség mérvei a nyert tapasztalatok alapján biztos módon megállapittathatnak. (3)

2. A létermelő készülékek naponkénti termelőképességének mérvei a czukorgyárosok

[blocks in formation]

(1) E §. határozmányainak végrehajtása tárgyában v, ö, a földmiv., ipar- és keresk. min. 1878 aug. 29. 19,620. sz. rend. (1878. R. T. 337.).

(2) V. ö. 1880: XLVII. t. ez, a czukoradóról szóló 1878: XXIII. t. cz. módosításáról és a mindkét t. czikk helyébe lépett 1888: XXIII. t. czikket a czukoradóról, melynek kapcsán egybefoglaltuk a czukoradóra nézve érvényes szabályokat.

A korábbi törvényhozásra nézve v. ö. az 1868: XX., 1869: XX., 1870: LVII., 4871: LXII, 1873: XVI., 1874: XXXVII., 1875: XIX. és XLVIII. t. czikkeket. A czukorfogyasztási adók tekintetében v. ö. az 1881: IV., 1883: V. és 1887: XLVII. t. czikkeket.

(3) V. ô. 4. Ş.

melő-készülékek megadóztatásának egyenlősitése czéljából való szabályozása kizárva nin

esen.

Termelési idény alatt az augusztus 1-jétől a következő év julius végeig terjedő időszak értetik.

lékek naponkénti termelőképességének mérvei minden termelési idényre nézve, a termelési | idényt megelőzőleg, legkésőbb junius 4-éig közzé tétetnek.

2. A termelési idény (átalányozási időszak) alatt a létermelő készülékeket sem megváltoztatni, sem a bejelentéstől eltérő más módon használni, sem a bejelentetteken kivül más, vagy uj készülékeket felállitani nem szabad, azon eset kivételével, midőn egy megromlott létermelő készülék egyenlő űrmérettel, minőséggel, és termelő képességgel biró készülékkel kicseréltetik, magától értetvén, hogy ily kicserélés csak előleges bejelentés és hivatalos hitelesités után eszközölhető.

A szabályszerű czukor-megadóztatás tiszta jövedelme akként állapittatik meg, hogy azon összeghez, melyet a magyar-osztrák közös vámterületen a répaczukor-termelés után járó fogyasztási adó fejében az illető termelési idényben előirt összegek az üzleti akadályok folytán törvényszerűen járó adóleirások illetőleg adóvisszatérítések levonása után eredményeznek, az ugyanazon termelési idényben a behozott nyers és finomitott czukor után szedett vám Ezen tilalom megsértése 400-2000 forintig hozzáadatik, és ezen összegből azon összeg terjedhető birsággal fenyittetik. levonatik, melyet az ugyanazon termelési idény- | Azonkivül a megrövidített adónak négyszeben, az adóvisszatérités fentartása mellett, a res összegétől annak nyolczszoros összegéig vámvonalon át történt czukorkivitel adóvissza- terjedhető bírság alkalmazandó, ha a létermelő térités fejében igénybe vesz. képesség a foganatositott változtatás folytán fokoztatik.

3. Ha a szabályszerü czukormegadóztatás által valamely termelési idényben kilátásba vett tiszta jövedelem nem éretik el, az átalányozott répaczukorgyárak vállalkozói az ezen termelési idényben mutatkozó hiányt oly módon tartoznak fedezni, hogy mindegyik az illető termelési idényre eső, az üzletakadályok után járó adó-¦ leirások illetőleg adóvisszatérítések levonása által helyreigazitott adóátalányának annyi százalékát köteles az állampénztárba pótlólag befizetni, a hány százalékot azon hiány tesz, mely az üzletakadályok folytán járó adóleirások illetőleg adóvisszatéritések levonása után fenmaradt összes átalányösszegekben a kérdéses termelési idényben mutatkozik.

Ha pedig azon termelési idényt, melyre bizonyos hiány fedezendő, közvetlenül oly idény, előzte meg, melyben a kilátásba vett tiszta jövedelemhez képest többlet mutatkozik, ezen többlet a hiánynak részbeni, esetleg teljes fede-' zésére betudatik.

A netalán teljesitendő pótfizetések fejében az átalányozott répaczukorgyárak minden vállalkozója a termelési idény megnyitása előtt│ elégséges biztositékot tartozik nyujtani, mely biztositék azon átalányösszeg rendeleti uton megállapítandó bizonyos százalékának megfelel, a mely a vállalkozó gyárát 120 üzleti napra terheli, a pótfizetés azonban az erre vonatkozó hivatalos értesítéstől számítandó egy hónapnál előbb nem esedékes.

3. §. Határozatok a czukoradónak áta-| lányozása tekintetében.

A répaczukortermelés után járó fogyasztási adónak átalányozás utján való megszabásánál

[ocr errors]

Megröviditett adónak ezen esetekben azon összeg veendő, mely a termelőképesség-fokozások után azon időszakra, melyben ezen nagyobb termelőképesség létezett de legalább is 24 órára esik.

Ha ezen időszak megbizható módon nemi állapitható meg, a megröviditett adó kiszámitásának alapjául az üzlet idejének a kilágás felfedezésekor már lejárt része veendő.

A termelőképesség növekedése a termelési idénynek a tilalom megszegése napjától még hátralévő idő tartamára, ha pedig ezen nap biztosan meg nem állapítható, az egész termelési idényre az adó-átalány megszabásánál betudatik.

3. Az üzleti bejelentésben, az üzletből és ez által a megadóztatásból csak a vasárnapok és más elismert ünnepnapok rekeszthetők ki.

Karácsonkor a kirekesztés, a karácsonyi ünnepnapok betudásával, 14 közvetlenül egymásra következő napot magában foglaló időszakra is kiterjedhet.

Ha a répa-czukorgyár üzlete nem a termelési idény első hónapjának első napjával kezdődik, vagy nem az utolsó hónapjának utolsó napjáig folytattatik, ez esetben a bejelentésnek azon napokra nem kell kiterjedni, melyek az első üzleti hónapban az üzlet kezdetét megelőzik, az utolsó üzleti hónapban pedig az üzlet berekesztése után következnek.

Üzletnap alatt a reggeli 6 órától a következő nap reggeli 6 órájáig terjedő idő értetik.

Ha tehát a bejelentésben például egy vasárnapnak az üzleti időből való kirekesztéséről a czukoradó iránt érvényben levő törvénynek van szó, akkor az üzleti időből a vasárnap regés törvényesitett szabályoknak az adómegvál- ' geli 6 órájától a hétfő reggeli 6 órájáig tertásra vonatkozó rendelkezései következő mó- jedő idő kizáratik. dositásokkal alkalmazandók:

A létermelőkészülékek termelőképessége sze

1. Az átalányozás alá eső létermelő-készü- rint megadóztatandó répamennyiség megálla

« PreviousContinue »