pitásánál a bejelentett üzleti nap töredéke egész | A lakásért és az irodáért fizetendő lakhér a üzleti napnak számittatik. pénzügyi hatóság és a gyáros között egyezségi4. Az üzletnek a termelési idény alatti meg-leg állapittatik meg. Ha e tekintetben egyezség szorítása nem ad igényt a megadóztatandó nem jönne létre, a lakbér az első folyamodásu répamennyiség lejebb szállitására. közigazgatási hatóság által állapittatik meg. 2. A répa felmérésénél 3 métermázsánál kevesebbet a mérlegre rakni nem szabad. 3. A mérlegre netán mosatlan állapotban hozott nyers répáért sulyelengedésnek nines helye. Ha azonban elhárithatlan akadály miatt a létermelő készülékek használatát a bejelentett üzleti időtartam alatt egy huzamban 24 vagy több órán át teljesen meg kell szüntetni, azon adóösszeg, mely a bejelentés szerinti munkaszünet idejére, az óratöredékek elhagyása 4. Ha valamely gyárban egy hónap alatt a mellett esik, azon feltétel alatt térittetik vissza bejelentett répa mennyiségénél kevesebb dolvagy iratik le, hogy a gyár vezetője az üzleti goztatik fel, az előirt vagy befizetett többlet akadályról annak beállta után azonnal, és a leiratik, illetőleg visszatérittetik. létermelés isméti megkezdéséről legalább is 6 órával a megkezdés előtt, a gyár közvetlen felügyeletével megbizott pénzügyi közegnek két példányban és a pénzügyigazgatóságnak egy példányban irott jelentést tegyen. Ha pedig a pénzügyigazgatóság székhelye és a gyár között távirati összeköttetés létezik, ezen jelentés a pénzügyigazgatósághoz táviratilag is megteendő. 5. A pénzügyigazgatóságnak jogában áll, kebeléből kiküldött tisztviselői által a gyár iparkönyveit, akár magában a gyárban, akár másutt vezettessenek azok megtekintetni és ezen könyvek azon adataiból, melyek a termelési és segédanyagok beszerzésére és hováforditására, valamint a czukornyerésre és a czukoreladásra vonatkoznak, kivonatokat késziteni. 5. §. A belföldi anyagokból termelt czukor után járó fogyasztási adó esedékes Az irásbeli bejelentésnek egyik példánya a benyujtás napjának és órájának hivatalos igazolásával ellátva, a gyárvezetőnek a fent emli-sége és hitelezése. tett pénzügyi közeg által visszaadatik. A munkaszünet időtartama az adó visszatéritése vagy leirása czéljából hitelt érdemlő módon megállapitott azon időponttól kezdve, melyben a létermelő-készülékek tökéletesen kiüritve lettek, azon időpontig számittatik, a midőn a répaapritás ismét kezdetét veszi. A legelőbb emlitett időpontra nézve az tételeztetik föl, hogy ez az üzletakadályról szóló bejelentés átnyújtásának időpontját legfeljebb annyi idővel előzte meg, a mennyi idő megkivántatik arra, hogy a gyár és az emlitett pénzügyi közeg állomása közötti ut, a legrövidebb idő alatt megtétethessék. A répaczukor termelése után járó fogyasztási adó akkor esedékes, a mikor az üzleti bejelentés benyujtatik. Azon czukorgyárosoknak, kik az illető szabályok szerint kellő biztositékot nyujtanak, megengedtetik, hogy adójukat annak esedékességétől számítandó legfeljebb 6 hónap alatt. fizethessék le. Biztositékot lehet nyújtani: 1. Oly nyilvános pénzintézet kezessége által, vagy legalább is három bejegyzett oly gyár és kereskedő czég részéről egyetemleges kötelezettséggel kiállitott kötvény letétele által, melyek ellen a hitelezési kedvezményt kizáró 4. S. Határozatok azon czukorgyárakra | aggály nem forog fenn; nézve, melyek adójukat a répa hivatalos felmérése alapján fizetik. Azon répaczukorgyárakra nézve, melyekben a megadóztatandó répamennyiség kipuhatolása a 2-ik §. 2-dik kikezdése szerint a répa sulyának hivatalosan ellenőrzött felmérése alapján történik, a czukoradó iránti törvény és szabályok hivatalos összeállitásának III. fejezetében foglalt határozatok a következő módosításokkal mérvadók, és pedig: 2. állami, vagy a kormány által biztositékadásra alkalmasnak nyilvánitott, és a tőzsdén jegyzett értékpapírok letétele által: 3. ingatlan birtokra vezetett jelzálog által. Az állami, vagy más értékpapirok, valamint a jelzálog-kötvények mindenkor oly nyilatkozat kiséretében teendők le, melyben kijelentetik : hogy azok a hitelezett adó biztositékául szolgálnak. A felett vajjon az ajánlott biztositék (1—3) 1. a gyáros köteles, a pénzügyigazgatóság elfogadható-e,vagy sem? esetről-esetre, a pénzkivánatára a gyár közvetlen felügyeletével meg-ügyi hatóság határoz. Ezen adónak fizetése a répaczukor-termelésre vállalkozót illeti. bizott pénzügyi közegeknek, magában a gyár- 6. §. A személyes fizetési és kezességi ban, vagy a gyárhoz tartozó vagy annak köze- kötelezettség ezen adóra nézve. lében fekvő épületben legalább két füthető szobából és konyhából álló és a többi szükséges mellékhelyiségekkel u. m. fakamarával stb. ellátott lakást, nemkülönben a gyárban a szükszéges asztallal, székekkel stb. felszerelt alkalmas szobát irodául átengedni. Az adómegrövidités miatt beszedendő illeték befizetésére azonban, ha a vállalkozó az üzletet nem maga vezeti, az üzletvezető a vállalkozó közvetlen kezessége mellett köteleztetik. 7. §. A be nem jelentett, vagy a bejelentéstől eltérő adó alá eső művelet beszámitása. Az üzletvezetőnek számittatik be azon adó alá eső művelet, mely a gyár székhelyén való jelenlétében bejelentés nélkül folyamatba vétetett, vagy az üzleti bejelentéstől eltérőleg történt. 8. §. A czukorgyári vállalkozónak kezessége a pénzbírságokért. A birság azon adó négyszeresétől annak nyolczszorosáig terjedhető összeggel szabandó meg, mely az 1. alatti esetben a czukormenynyiségnél talált különbségért; a 2. alatti esetben a megilletőnél magasabb összegben; a 3. alatti esetben pedig egyáltalában adóvisszatérités fejében igénybe vétetik. E birságokon kivül a valótlanul bejelentett czukor mindazon esetekben elkoboztatik, a melyekben ezen czukor a kincstár megrövidi csomagoltatik, mely után vám- vagy fogyasztási adó visszatérités, vagy magasabb vám- és fogyasztási adó visszatérités, vagy leirás jár. Azon pénzbírságokért, melyek a répaczukor-tésére irányzott szándékból oly czukor közé termelés után járó fogyasztási adót illető szabályok elleni kihágások miatt szabandók meg, a répaczukorgyártásra vállalkozó kezeskedik feltétlenül, a mennyiben ő már különben is, mint vétkes el nem lenne marasztalandó. Ha a czukor tartalma hivatalos megállapítása alkalmával 92%, illetőleg 99.5% polarisationalis százalékon alul találtatik és a különbség 1/2 százalékot meghalad, ezen különbség miatt E tekintetben kivételt a hivatalos zár megsértése miatt kiszabott birságok képeznek. 9. §. Czukorkivitel az adó visszatérítési¦ a vám- és fogyasztási adó visszatérítése egyigény fentartása mellett. a) az adóvisszatérítés kiszabása. Az 1878. évi augusztus 1-jétől kezdve a vámvonalon legalább is 500 kilogrammnyi mennyiségben kivitt gyarmat- vagy répa-czukorért a történt kivitel napjától számítandó 6 hónap letelte után esedékes utalványok mellett minden száz kilogrammtól vám- és fogyasz tási adó fejében visszatérittetik: a) oly czukorért, melynek polarisationalis százaléka 99-50-on alul áll, és legalább 92%-ot tesz, 9 frt 40 kr. ; általában, illetőleg annak magasabb kiszabása megtagadtatik. Ha a fentemlitett különbség egy százalékot halad meg, az adó visszatérités megtagadásán túl a büntető eljárás is megindittatik. 11. §. A birságok enyhítése. Sem a répaczukorgyártás fogyasztási adóját illető szabályok ellen elkövetett kihágások miatt, sem a fentebbi 40. §. alapján kiszabandó pénzburságokat nem szabad meghatározott legkisebb mértékükön alul még azon esetben sem enyhiteni, ha a törvényes büntető eljárás elejtése b) oly czukorért, melynél a polarisatio leg- lenne is engedélyezhető. alább is 99.5%, 14 frt 48 kr. Azon vámhivatalokat, melyek a vám- és fogyasztási adóvisszatérités fentartása mellett, kivitelre bejelentett czukorra nézve a kiviteli eljárást foganatosithatják, a pénzügyminister határozza meg. 40. §. b) büntetés kiszabása. Adómegröviditéskép büntetendő: 4. ha az adóvisszatéritési igény fentartásával benyujtott kiviteli nyilatkozatban a czukor sulymennyisége a hivatalos leletnél 50%-kal nagyobb vagy 12. §. Zárhatározmányok, A jelen törvény megsértésének eseteiben, a mennyiben a rendes büntető eljárás elejtése nem engedélyeztetett, a törvényhozás további intézkedéseig az 1871. évi LXVI. törvényezikk által megjelölt első folyamodásu törvényszékek, és az 4872. évi XXXVIII. törvényezikk alapján a királyi tábla, mint második és utolsó folyamodásu biróság határoznak. 13. §. A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a belföldi anyagokat felhasználó czukorgyártás megadóztatása iránt fennálló szabályokat, a mennyiben azok a jelen törvény által nem módosittattak, érvényben tarthassa. 14. §. Végrehajtási záradék. Jelen törvény végrehajtásával a pénzügy- és igazságügyi ministerek, illetőleg Horvát-Szlavon országokra nézve a pénzügyminister és Horvát-Szlavon országok bánja bizatnak meg. XXIV. TÖRVÉNY-CZIKK a szeszadóról.(1) (Szentesitést nyert 1878. évi junius 27-én. Kihirdettetett az országgyülés mindkét házában 1878. évi junius 28-án.) ELSŐ FEJEZET. 1. §. Az adó tárgya és kiszabása. Az égetett szeszes folyadék a termelés alkalmával minden hektoliter és szeszfok után (hektoliterfok) a meghatározott 400 foku szeszmérő szerint tizenegy krajezárnyi fogyasztási adó alá esik. Ugyanazon adó fizetendő azon anyaeczet és eczetgyártás után is, (2) mely nem égetett szeszes, hanem más folyadékból, például erjedt czefréből, lepárolás utján történik, és pedig azon szeszmennyiség után, melyet ezen folyadék adna, ha szeszfőzésre használtatnék. 2. §. Adómentes pálinkafőzés. Azoknak, kik a szeszes folyadékokkal sem kicsinyben, sem nagyban nem kereskednek, megengedtetik, hogy öntermesztette anyagokból önmaguk és velök egy kenyéren levő háznépük vagy cselédeik részére évenkint (az évet szeptember 1-től augusztus végeig számitva), legfeljebb 50 foku (a száz foku szeszmérő szerint) pálinkát, 1 hektolitert meg nem haladó mennyiségben, adómentesen főzhessenek. Ha lisztes anyagok fordittatnak az adómentes pálinkafőzésre, arra 2 hektoliternél nagyobb ürtartalmu főzőüstöket használni nem szabad. 3. §. Adóvisszatérités. lépése napjától számitandó hat hónap után válnak esedékessé. Ha liqueur vitetik ki a vámvonalon és a küldemény legalább is 100 negyed-, fél- vagy egyliteres palaczkokból áll, a fentemlitett módu utalványok mellett, minden 100 negyedliteres palaczk után 93 krajczár, minden 100 félliteres palaczk után 4 frt 86 krajczár, és minden 100 egyliteres palaczk után 3 frt 72 kr. térittetik vissza adó fejében. Ugyanazon kedvezményben részesül a liqueur, ha legalább is 25 literes hordókban vitetik ki; ez esetre literenként 3-4 krajczár térittetik vissza adó fejében. 25 literen alóli hordókban vagy 100 palaczkon alul elszállitott mennyiségekért, az adó nem térittetik vissza. 4. §. b) bizonyos gyártmányokra forditoll szeszért. A pénzügyi kormány felhatalmaztatik, hogy alkalmas feltételek és elővigyázatok alatt az adót azon zesz is visszataid esse nd emberi élvezeti ezikkek sorába nem tartozó gyártmányokra, p. o. fehér-ólom és ólom-czukor készitésére fordittatik. 5. §. A szeszadó iránti illetékesség. Sem azon kérdés: fizetendő-e a szes dó vagy sem? sem az adó mérvének meghatározása birósági eljárás tárgya nem lehet. 6. §. A szeszadóbeli hátralékok. A le nem fizetett szeszadó azon módon hajtandó be, mint egyéb állami adók. 7. § A szeszadó osztályozása csőd esetében. a) a kivitt égetett szeszes folyadék után, Ha égetett szeszes folyadék az adóvisszatéritési igény fentartásával hordókban, és legalább is 50 liternyi mennyiségben a vámvonalon kivitetik, a meghatározott száz foku szeszmérő A szeszadó csőd esetében az állami adókkal segedelmével megállapitott szeszfoktartalom egy osztályba sorozandó. minden hektoliterje (hektoliter szeszfok) után fogyasztási adó fejében tizenegy krajczár térittetik vissza, oly módon, hogy a visszatéritendő adóösszegről utalványok állittatnak ki, melyek ezen folyadéknak a vámvonalon át történt ki 8. §. A szeszadó elévülése. A szeszadó elévül, ha annak beszedése vagy biztositása három éven át nem szorgalmaztatott. (1) E t. czikket hatályon kívül helyezte az 1884: XXI. t. cz. a szeszadóról, valamint a sajtolt élesztőnek a szesztermeléssel együttes készítésének megadóztatásáról és a sajtolt élesztő után eső behozatali vám felemeléséről (112. §.). Az 1884: XXIV. t. czikket pedig hatályon kívül helyezték az 1888: XXIV. t. cz. (az égetett szeszes folyadékok után járó vámról, a szeszadóról, valamint a szesztermeléssel együttesen készített sajtolt élesztőnek megadóztatásáról) és az 1888: XXV. t. cz. (a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék által egy-egy termelési időszak alatt a kisebbik adótétel mellett termelhető alkoholmennyiségnek fölosztásáról). E t. czikkek kapcsán található a szeszadóra vonatkozó egyéb szabályok foglalatja. A szeszadóra vonatkozó korábbi törvényhozás tekintetében v. ö. az 1868: XVI. t. czikket. (2) V. ö. 73., 77., 107. SS. MÁSODIK FEJEZET. Általános szabályok az adó biztositása és beszedése iránt. 9. §. Az üzleti helyiségek leirása és az üzleti műeszközök jegyzéke. A ki égetett szeszes folyadékot termelni vagy ezt lepárolás utján átalakitani, nemkülönben a ki anyaeczetet nem égetett szeszes, hanem más folyadékból lepárolás utján termelni szándékozik: köteles az üzleti helyiségek leirását és az üzleti műeszközök jegyzékét a kiszabott határidő alatt (30., 53., 64. és 74. §§.) benyujtani.(1) 10. §. A lepároló készülékek bejelentése. A lepároló készülékek azon birtokosai, kik a 9. §-ban emlitett foglalkozások egyikét sem üzik, és ilynemü lepároló eszközök készitésével vagy eladásával sem foglalkoznak, ezen készülékeket beszerzésüktől számítandó 48 óra alatt az illetékes helybeli vagy legközelebbi pénzügyi közegnek irásban két egyenlő példányban bejelenteni tartoznak. A bejelentés egyik példánya, a megtörtént benyujtásról szóló záradékkal ellátva, a félnek saját fedezésére és igazolására visszaadatik. Ezen bejelentéstől a gyógyszerárusok is csak azon lepároló eszközökre nézve vannak felmentve, melyeknek ürmérete egy liternél nem nagyobb, vagy melyek nem fémből, hanem más anyagból készitvék.(2) 14. §. A vállalkozó általános kötelezettségei az iparüzlet tekintetében. A vállalkozó köteles, az iparüzletet a gyártási helyiségek külső részén könnyen felismerhető felirással megjelelni. Felelős továbbá az üzleti müeszközökön és műszereken levő hivatalos jelek épségben tartásáért, és főleg köteles ezen jeleknek vagy mások által vagy véletlenül történt megsértését vagy teljes megsemmisitését legfelebb 24 óra alatt azon időponttól számitva, midőn arról tudomása lett, a jelzés megujitása végett a legközelebbi pénzügyi közegnek bejelenteni. Függetlenül a 30., 61. és 74. §§-ban a vállalkozóra rótt abbeli kötelességtől, hogy az üzletvezetőt és a felügyelő személyzetet bejelenteni tartozik, köteles a vállalkozó távolléte idejére az üzleti helyiségben tartozkodó oly egyént is kijelölni, a ki az üzleti helyiség felügyeletével megbízott pénzügyi közegek által kivánt felvilágosításokat az ő nevében megadja. Ellenkező esetben feltétetik az üzlet vezetőjéről vagy arról, a ki annak távollétében a többi munkásokra felügyel, hogy ő a vállalkozó által ezen felvilágositásoknak a vállalkozó nevében való megadására felhatalmaztatott. Ha a vállalkozó erre más valakit rendel, ezt. az iparüzlet felügyeletével megbizott legközelebbi pénzügyi közegnek irásban tartozik bejelenteni. Az üzleti helyiségek leirásának, a műeszközök és műszerek jegyzékének, az adóköteles. művelet bejelentésének, az üzleti akadályokról tett és más szükségessé vált jelentéseknek a benyujtásukat igazoló hivatalos bizonyítványnyal ellátott példányait az adóbárczával és a vállalat lajstromával együtt az üzleti helyiségben kell tartani oly helyen, hogy azokhoz a pénzügyi közegek könnyen hozzá férhessenek. Ha a vállalkozó egészen felhagy üzletével,. tartozik ezt a most emlitett pénzügyi közegnek. irásban bejelenteni, mert azon kötelezettségétől, mely szerint az üzleti helyiségeken, a műeszközökön és edényeken levő hivatalos jelekrevigyázni tartozik, csak is akkor mentetik fel, ha az ezen jelentés benyujtásának megtörténtét igazoló bizonyitvány kezében van. 12. §. Az erjesztő kádak nagysága, ürméretük nagyobbítása, a termelési anyagok és a moslék eltartása az edényeknek a földbe való beeresztése a műeszközöknek helyükből való kimozdítása, a főzési üzlethez nem tartozó műeszközöknek és edényeknek az üzleti helyiségekben való tartása. Tilos : 1. a czefre kiömlését az erjesztő kádakon alkalmazott készülék által meggátolni, a kiömlőczefrét erjesztési czélokra be nem jelentett edényekben felfogni vagy általában a czefre készitésére rendelt és bejelentett edényeket a bejelentett ürméreten túl nagyobbitani ; 2. az üzleti helyiségekben az adó alá eső műveletre bejelentett anyagokon kivül más. szeszfőzésre vagy anyaeczet- és eczetgyártásra alkalmas anyagokat, vagy ezen anyagokat be-czefrézett állapotban az üzleti helyiségeken kivül tartani; 3. a moslékot a főzési helyiségben tartani; 4. a czefretartó kivételével bármely más. edényt, külön engedély nélkül, a földbe beereszteni; 5. a műeszközöket és edényeket, az anyaélesztő edényeknek, az élesztő edényeknek és élesztő keverő kádaknak kivételével, az üzleti helyiségekben a számokra kijelölt helyről kimozditani, kivéve azon esetet, midőn ez csak rövid időre, azoknak tisztitása czéljából történik; 6. az üzleti helyiségekben az iparvállalat folytatásához nem tartozó üzleti eszközöket ésedényeket tartani. 1) V. ô. 14. 8. (2) V. ô. 75. §. 13. §. Az edényeknek vagy műeszközök- | rint valamely hivatalos zár alatt levő műesznek más czélokra való használata. köznek (edénynek) szabad használatára kerül a sor, a pénzügyi közeg annak levételére meg nem jelenik, a vállalkozó maga veheti le a hivatalos zárt. Az iparvállalat teljes megszüntetését kivéve, a czefre készitésére rendelt edényeket és főzőkészülékeket ha ezek hivatalos zár alá helyezve nem volnának is sem az üzleti helyiségekből eltávolitani, sem más czélra mint a bejelentettre használni nem szabad, mielőtt a vállalkozó ebbeli szándékát az üzleti helyiség felügyeletével megbizott pénzügyi közegnek bejelentette és ezen bejelentésnek megtörténtét igazoló bizonyítványt kezéhez vette volna. Azon kisebbszerű szeszfőzdékben, melyek a 20. §. II. száma alatt felsorolt főzőkészülékkel birnak, és melyekben a főzőkészülék, az üstsisak és a hűtőkészülék lepecsételése által tétetik használaton kivül, a főzőkészüléknek más ezélra mint pálinkafőzésre való használata bejelentés nélkül is szabad. 14. §. Hivatalos felügyelet alatt álló üzleti helyiségek. A 9. -ban megjelölt vállalatok üzleti helyi sége hivatalos felügyelet alatt áll. Az üzleti helyiséghez tartoznak : 1. azon helyiségek, melyekben az iparüzlet gyakoroltatik; 2. azon helyiségek, melyekben az ezen üzlethez szükséges nyers anyag, vagy melyekben az azokból készitett termény tartatik; 3. minden az 4. vagy 2. pont alatt felsorolt helyiségek valamelyikével közvetlen összeköttetésben álló helyiség.(1) 15. §. A hivatalos zár alkalmazása. Felelősség annak épségben tartásáért. Az iparüzlet szünetelése alatt a műeszközök hivatalos lepecsételés által vagy más alkalmas módon (hivatalos lezárolás által) használaton kivül helyeztetnek. Az üzleti időszak alatt az üzlet vezetője, az üzleti időszakon kivül az iparvállalat tulajdonosa vagy bérlője felelős a hivatalos zárlat épségben tartásáért, ha csak be nem bizonyithatná, hogy a megsérülés neki (az üzletvezetőnek, illetőleg vállalkozónak) be nem számitható véletlen eset, vagy felelőssége alatt nem álló idegen személy hibája által történt. Mi módon helyeztessenek a műeszközök használaton kivül, azt, tekintettel ezen müeszközök minőségére, a pénzügyi közegek határozzák meg. Műeszközök és műszerek, melyek nem szándékoltatnak használatba vétetni, az iparüzlet folyama alatt is használaton kivül helyeztethet nek hivatalos zár alkalmazása által, ha a pénzügyi közegek szükségesnek találnák. 16. §. A hivatalos zár levétele. 17. §. Az adó alá eső művelet fogalma. Az üzletvezető felelőssége. Az iparüzlet azon cselekményei, melyeknek bejelentése a fogyasztási adó megszabása vagy biztositása végett elrendeltetett (41., 55. és 65. §§.), adó alá eső műveletnek neveztetnek. A megtörtént bejelentésről annak megvizsgálása után a vállalkozónak az e czélra rendelt hivatalos lajstromokból nyomtatott bárcza állittatik ki, és abban az adó megtörtént lefizetése, vagy, ha és a mennyiben adóhitelnek van helye, az adó előirása nyugtatványoztatik. Csak akkor, ha ezen bárcza az üzleti helyiségben és a vállalkozó vagy azon személy kezében van, ki a vállalkozó nevében a kellő felvilágositásokat megadni tartozik, szabad az adó alá eső műveletet a bejelentett időben megkezdeni, és az arra megjelölt műeszközöket és edényeket használatba venni. Az adó alá eső művelet ugy hajtandó végre, a mint az bejelentetett, és a mint azt a kiszolgáltatott báreza tartalmazza, minden igazolatlan eltérés az illető büntetési szabályok alkalmazását vonja maga után. Különösen meg van tiltva az adó alá eső műveletre szabályos hivatalos megjelöléssel e nem látott edényeket és műeszközöket használatba venni. Az, a ki az adó alá eső műveletet vezeti, az üzleti helyiségekben való jelenléte alatt foganatba vett s be nem jelentett, vagy a bejelentéstől és a bárcza tartalmától eltérő adó alá eső művelet tettesének tekintetik. (2) 18. §. Hivatalos szemle. A szeszadót szabályozó rendeletek végrehajtására hivatott pénzügyi közegek az üzleti helyiségekbe (44. §.) nappal és a bejelentett üzlet folyama alatt éjjel is szabadon bemehetnek és hivatalos eljárásuk kellő befejezéseig ottan tartózkodhatnak. A vállalkozó köteles vagy személyesen vagy munkásai által nekik hivatalos eljárásukban kivánságukra segédkezet nyujtani. Ezen közegek az üzleti helyiségekbe a fentemlitett eseteken kivül is szabadon bemehetnek valamely hatósági személy vagy a községi előljáróság tagjának jelenlétében, és hivatalos eljárásukban őket akadályozni nem szabad. A kutatásokhoz meghivott hatósági személy, vagy a községi elöljáróság tagja, köteles a pénzügyi közeg hivatalos eljárásánál folytonosan Ha azon időpontig, a mikor a bejelentés sze- jelen lenni; ha netalán kihágás vagy szabály (1) V. ô. 18. 8. (2) V. ö. 93. §. 1. p. |