XX. TÖRVÉNY-CZIKK.

a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről.(3)

(Szentesitést nyert 1877. évi julius 4-én. Kihirdettetett az országgyülés mindkét házában 1877. évi julius 7-én.)

I. RÉSZ.

A gyámság és gondnokságról.

I. FEJEZET.

Általános határozatok.

1. §. Teljeskoruság a személy életkora 24. évének elteltével éretik el. A nőkre nézve az 1874. évi XXIII. t.-czikk intézkedései érintetlenül maradnak.(2)

2. §. A kiskoruak atyai hatalom, vagy gyámság alatt állanak.(8)

3. §. Kiskoruak, kik éltök 14. évét betöltötték, arról, a mit szolgálatuk és munkájuk által szereznek, szabadon rendelkezhetnek, ha fentartásukról ma guk gondoskodnak.(4)

4. §. Életök 18-ik évét betöltött kiskoruak teljeskoruakká válnak, ha a gyámhatóság által nagykorusittatnak.

A nagykorusitás elhatározása előtt a szülők, nagyszülők s ezek nem létében a legközelebbi oldalrokonok s a gyám meghallgatandó. (6)

Nagykorusitásnak akkor van helye, ha a kiskoru saját ügyeinek vitelére elegendő képességgel és érettséggel bir.

Ha a nagykorusitás az ezen §. értelmében meghallgatottak egybehangzó véleménye alapján adatik meg, ahhoz további jóváhagyás nem szükséges,

(1) E törvény némely intézkedéseit lényegesen módosítják és pótolják az 1885: VI. t. cz., továbbá a közjegyzői törvényt módosító 1886: VII. t. cz., végül az örökösödési eljárásról szóló 1894: XVI. t. cz. (L. az egyes §§-okhoz fűzött megjegyzéseket.)

E törvény Fiume városában és kerületében nincs hatályban; itt a gyámságot és gondnokságot az osztrák polg. törvénykönyv rendelkezései szabályozzák, az eljárásra nézve pedig irányadó az 1854 aug. 9. ny. par. a peren kivüli jogügyletekben való eljárás tárgyában (1854. B. T. L. 208.); 1860 aug. 28. igazs. min. rend. az ezen eljárásban való felfolyamodásának beadása tárgyában (1860. B. T. L. 205.). Fiuméra nézve v. ö. még: 1858 nov. 9. cs. rend. az árvavagyon cumulativ befektetéséről (1858. B. T. L. 205.); továbbá 1879 máj. 26. 17,611. sz. belügymin. rend., a gyámhatóság gyakorlása tárgyában Fiume város területén. Régibb jogunknak a gyámság- és gondnokságra vonatkozó rendelkezései tekintetében v. ö. XX. 1. cz. egyes §§-ainál idézett jogszabályoktól eltekintve Hk. I. 55., 91., 111-132. cz.; 1655: XXIV. t. cz., Qualiter contra Tutores et Curatores, tam in rehabitatione Bonorum et Proventuum; quam exactione rationis; ac etiam Acquirentes Bona a Tutoribus et Curatoribus procedendum; 1659: XXXII. t. cz., Articulus 24. Anni 1655 extenditur ad summam Acquisitionis proventuum indefinitam: 1715: LXVIII. t. cz., Pupillis, eorumque Tutoribus et Curatoribus prospiciendi modalitas; 1765: XXVI. t. cz., De Pupillis.

az 1877:

Az országbirói értekezletnek az árvaügyekben tett javaslatát, a mely az 1877: XX. t. cz. életbeléptével hatályát vesztette, 1. az 1836-1868. törvényeket tartalmazó kötet 318. s kk. lapjain az 5. jegyzetben. (2) A teljeskoruságról régibb jogunkban v. ö. Hk. I. 51., 54., 111., 112., 117. cz.; 1500: XIV. t. cz. (Fœminæ evocantur, casu, quo violentiæ, quarum ratione evocandæ sint, in bonis ipsas concernentibus patrata sunt; et cum Tutricum officio suorum liberorum perfunguntur; alias non; sed pro eis, mariti evocantur.) V. ö. alább a 7. §-t.

(3) V. ö. Hk. I. 112., 113., 124. cz.; osztr. polg. törvky. 187. §.

(4) V. ö. Hk. I. 51. cz. 9. §.; 1893: XVIII. t. cz. 7. §. L. alább 20. és 113. §§. V. ö. osztr. polg. törvky. 151. és 245. §§.

(5) V. ô. 9. §.

ellenkező esetben a határozat jóváhagyás végett a felsőbb gyámhatósághoz hivatalból felterjesztendő.(1)

5. §. Kiskoruak életkoruk 18. évének betöltése után az atyának, illetőleg a gyámnak gyámhatóságilag jóváhagyott beleegyezésével önálló ipart üzhetnek s ez által teljeskoruakká válnak. (2)

6. §. Kiskoruak, kik életkoruk 20. évét betöltötték, teljeskoruakká válnak, ha az atyai hatalmat gyakorló atya

1. a kiskorunak vagyonát ennek szabad rendelkezésre átadja, vagy

2. beleegyezik abba, hogy ez önálló háztartást alapitson. Mindkét esetben a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.“

(3)

7. §. A kiskorunak cselekvési képességére nézve fennálló jogszabályok, a mennyiben a jelen törvény változást nem állapit meg, érvényben hagyatnak.(4)

A szenvedő váltóképességre nézve az 1876. évi XXVII. t.-czikk 1. §-a érintetlenül hagyatván, azok, a kik a jelen törvény 4., 5. és 6. §§-ai szerint válnak teljeskoruakká, éltök 24. évének betöltése előtt is szenvedő váltóképességgel birnak.(5)

8. §. A kiskoruság meghosszabbitandó, ha az atyai hatalom vagy gyámság alatt álló személy, testi vagy lelki fogyatkozásai miatt életkora 24. évének betöltése után sem képes önmagát fentartani vagy ügyeiről kellőleg gondoskodni; vagy ha kiskoruságában magát tetemes adósságokba bonyolitotta. vagy oly kicsapongó életet folytat, mely miatt őt továbbra is atyai hatalom vagy gyámság alatt kell tartani.6)

9. §. A kiskoruság meghosszabbitását a biróság rendeli el.

Az ez iránti kérelem a 4-ik §. 2-ik bekezdésében emlitettek által a biróságnál, s rendszerint a kiskoru életkora 23. évének betöltése előtt adandó

(1) V. ö. alább 7., 39., 142., 143. §§.: 1. továbbá a váltótörvény (1876: XXVII. t. cz.) 1. §-át.

(2) V. ö. alább 7. §., továbbá 1884: XVII. t. cz. (ipartörvény) 2., 40. és 41. §§.; házasságkötés szempontjából v. ö. 1894: XXXI. t. cz. 130. §.

(3) V. ô. 7. S

V. ö. Hk. I. 51. cz.

(4) V. ö. Hk. I. 126., 132. cz., III. 30. cz.; 1715: LXVIII. t. cz. 10. §.; 1792: XVII. t. cz. 1. §. és 1802: XXI. t. cz. 2. §. L. alább 26., 91., 94.. 95.. 138. §§.

A kiskoruságnak, ill. a gondnokság alá helyezésnek a telekkönyvi betétekben feljegyzéséről v. ö. 1886: XXIX. t. cz. 14. §. (Tkvi rdts. 52. §. d)).

Képesítéshez kötött mesterség gyakorlására szükséges iparigazolvány kiadásáról a 21. életévét betöltött kiskoru számára v. ö. 1884: XVII. t. cz. 6. §. A tanonczokról v. ö. 1884: XVII. t. ez. 60–79. §§.; a kiskoru gyári munkásokról v. ö. 1884: XVII. t. cz. 115., 116. §§.

A kiskorunak cseléd-szolgálatba lépéséről v. ö. 1876: XIII. t. cz. 7. §.

A 18 éven aluli kiskoru írásbeli magánvégrendeletnél nem lehet tanu: 1876: XVI- t. cz. 2. §. A kiskoru közvégrendeletéről v. ö. u. e. t. cz. 21. §-át.

A kiskoru házasságkötése tekintetében v. ö. a házassági jogról szóló 1894; XXXI. t. ez. 7—10., 20., 127-130. §§-ait.

A kiskoru bünös cselekményeinek beszámításáról és büntetéséről v. ö. 1878: V. t. cz. 83-86. §§.: 1879: XL. t. cz. 19. §. A gyámolt, ill. gondnokolt által a gyám, ill. gondnok ellenében elkövetett lopásról v. ö. 1878: V. t. cz. 342. §. A gyám, ill. gondnok felelősségéről a gyámolt, ill. gondnokolt erdei kihágásáért v. ö. 1879: XXXI. t. cz. 84. §.; egyéb kihágásaiért: 1879: XL. t. cz. 27. és 64. §§.; vadászati kihágásaiért: 1883: XX. t. cz. 35. §.

A kiskorunak tanuskodásáról és esküképességéről v. ö. 1881: LIX. t. ez. 21. §.: 1893: XVIII. t. cz. 86.. 91. §§.

(5) A kiskoru helyett tett váltónyilatkozatról: 1876: XXVII. t. cz. 105. §. L. továbbá osztr. polg. tvky. 21., 48., 151., 243., 244., 246., 247., 248., 569., 865., 866. §§.

(6) A meghosszabbított kiskoruság-állapotában levők házasságkötéséről v. ö. 1894: XXXI. t. cz. 127. §. e) p., 128. §. b) p.. 130. §.

L. Hk. I. 55. és 124. cz. és osztr. polg. tvkv. 173. és 251. §§.

V. ö. alább a 9. és 28. §§-t. az 54. §. c) pontját és az 1885: VI. t. cz. 1. §-át, valamint az 1881 nov. 1. 3263. sz. igazs. min. rend. (1881. R. T. 1420.) 3. §-át.

be. Ezen életkor betöltése után, mindazonáltal a teljeskoruság bekövetkezése előtt, csak az esetben kérelmezhető a kiskoruság meghosszabbitása: ha azon ok, mely a meghosszabbitást szükségessé teszi, a kiskoru életkora 23. évének betöltése után következett be.

Ha a gyámhatóság a kiskoruság meghosszabbítása iránt a jelen törvény értelmében beadott kérvényt a 8. §. alapján maga részéről indokoltnak találja, a kiskorunak teljes koruvá váltát ideiglenesen a biróság határozatának jogerőre emelkedéséig felfüggeszti.

Ha megszünt az ok, mely miatt a kiskoruság meghosszabbittatott: a teljeskoruság szintén a biróság határozatával mondandó ki s e határozatnak jogerőre emelkedésével lép hatályba.(1)

10. §. A kiskorunak személye fölötti felügyeletet a szülők, ezek nem létében a gyám gyakorolja.

A kiskoruak a szülők és a gyám iránt tartozó engedelmességre mindaddig, mig eltartásukról önmaguk nem gondoskodnak, vagy atyjokkal, illetőleg gyámukkal házi közösségben élnek, házi fegyelem által szoríthatók.

A házi fegyelem csak a kiskoru egészségére ártalmatlan módon gyakorolható.(2)

11. §. A vagyontalan kiskoruakat első sorban az atya, ha ez erre magában nem képes, vele együtt az anya, ha atya nincs vagy arra teljesen képtelen, az anya, végre a nagyszülők tartozvak eltartani és neveltetni.(3)

A törvénytelen gyermekek tartását és nevelését tárgyazó kötelezettségre nézve a fennálló jogszabályok érintetlenül hagyatnak s e kötelezettség iránt, ha az vitássá válik, a biróságok határoznak.

Az anya azonban addig is, mig a tartási és nevelési kötelezettségre nézve a biróságok határoznak, a törvénytelen gyermeket tartani és neveltetni köteles.(4)

A szülők és nagyszülőknek azon jogára nézve, hogy gyermekeiktől vagy unokáiktól tartást követelhessenek, a fennálló jogszabályok érintetlenül hagyatnak.

(1) V. ö. e kérdésben a 8. és 33. §§-t, az 54. §. c) pontját, továbbá az 1881 nov. 1. 3263. sz. igazs. min. rend. (1881. R. T. 1420) 3–12., 15—20., 52–55. §§-ait. L. még 1878 máj. 26. 18,369. sz. belügymin. rend. (1878. R. T. 276) — V. ö. 1885: VI. t. cz. 1. §.

(2) V. ö. alább 22., 37. §§. L. továbbá Hk. I. 51. cz. 5. §.; 1723: CXI. t. ez., Ut Excessuosi delitescentes, coerceantur; 1878: V. t. cz. (btő törv.) 83.. 84., 313. §§. Az atya, ill. gyám beleegyezéséről kiskoru gyermekének a közös hadseregbe vagy a honvédségbe való belépéséhez ö. v. 1889: VI. t. cz. 22.. 23. §§. Az atya, ill. gyám beleegyezéséről a szeszes ital kimérésének nem teljeskoruak részére történő engedélvezésénél: 1888: XXXV. t. cz. 5. §. 1890: XXXVI. t. cz. 2. és 5. §§. A gyámság vagy gondnokság alatt állók kivándorlásának közvetítéséről v. ö. 1881: XXXVIII. t. cz. 11. és 12. §§.

(3) V. ö. Szt. Istv. I. 8. fej. 1. p., II. 24. fej.; Hk. I. 51. cz. 6. §., 52. cz. 3. §., 53. cz. 8., 10., 106., 108. §§., 55. cz. L. továbbá osztr. polg. törvky. 154., 166–171. §§.

L. alább 91.. 191. §§. I. továbbá 1881. XVII. t. cz. (esödtörv.) 67. §., 1881: LX. t. ez. (végrehajt, törv.) 54., 55., 61.. 62. §§., 1893: XVIII. t. cz. (somm. elj.) 1. §. 5. 6) p. Kiskoru leszármazók tartási igényéről v. ö. 1885: VI. t. cz. 11. §. Az elhalt államtisztviselő stb. gyermekének ellátásáról, nevelési járulékáról v. ö. 1885: XI. t. cz. 4., 18., 38., 39., 41., 42., 44., 45., 46., 49., 51., 54. §§. A tiszti és legénységi árva nevelési járulékáról v. ö. 1887: XX. t. cz. 15., 18. és 32. §§. A tanítók árváinak ellátásáról v. ö. 1891: XLII. t. ez. 8. és 9. §§-ait. A gyám, ill. gondnok rendelkezési jogáról a nevelési és temetési járulék tekintetében v. ö. 1885; XI. t. cz. 40, és 54. §§.

Az özvegy anya egyetlen fiának, ill. az özvegy nagyanya egyetlen unokájának a tényleges szolgálat alól felmenthetéséről v. ö. 1889: VI. t. cz. 34. §.

V. ö. 1893 febr. 28. 12,765. sz. keresk. min. rend. a vagyontalan árvákra kivetett útadó mérséklése, ill. elengedése tárgyában (1893. R. T. 495.).

(4) A törvénytelen gyermek vallásáról v. ö. 1894: XXXII. t. cz. 3. §. A törvénytelen gyermek elismeréséről v. ö. 1894: XXXIII. t. ez. 41., 43. §§.

A kiskoru gyermek vagy unoka részéről, a szülő vagy a mennyiben ennek a fennálló jogszabályok szerint helye van, nagyszülő részére és viszont fizetendő tartási összeget a gyámhatóság állapitja meg.

Az ez iránti határozat a felsőbb gyámhatósághoz hivatalból felterjesztendő.

12. §. Ha az örökhagyó az örökség vagy hagyomány haszonélvezetét a szülőknek vagy nagyszülőknek vagy ezek egyikének, a tulajdont pedig a kiskoru gyermekeknek vagy unokáknak hagyja: a mennyiben a rendelkezésben az ellenkező világosan kimondva nincsen, az örökség vagy hagyomány haszonélvezete a jövedelem egy harmadát meg nem haladó összeg erejéig, a kiskoru gyermekek vagy unokák tartási és neveltetési költségeinek fedezetéül is szolgál, miáltal azonban a szülők, illetőleg nagyszülők ez irányban megállapitott kötelezettsége (11. §.) változást nem szenved.

Ezen esetben a gyámhatóság állapitja meg, hogy a gyermekek vagy unokák tartása és nevelésére a haszonélvezetnek ezen §-ban meghatározott részéből mennyi forditandó és a mennyiben a haszonélvezet tárgyát ingatlan vagy telekkönyvi jog képezi, a haszonélvezet ezen korlátozása telekkönyvileg kitüntetendő.

Ha a szülő vagy nagyszülő a gyámhatóság megállapitásával magát sértve találná, a gyámhatósági határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 hó alatt jogait a törvény rendes utján érvényesítheti.(2)

13. §. Törvényes elválás esetében az iránt,│ hogy a gyermeket melyik szülő tartsa magánál, s a tartás és nevelés költségeit melyik legyen köteles viselni, a fennálló jogszabályok érteltelmében a biróság határoz.

E határozat a gyámhatósággal hivatalból közlendő.

Addig, mig a biróságok ez iránti határozata jogerőre emelkedik, a mennyiben a szülök erre nézve meg nem egyeztek, a tényállás kideritése és a legközelebbi rokonok meghallgatása után deiglenesen a gyámhatóság határoz.

A jelen szakasz intézkedései alkalmazandók az esetben is, ha a szülők törvényesen nem váltak ugyan el, azonban tartósan különválva élnek s gyermekeik tartása és ellátásáról kellőleg nem gondoskodtak.

A kiskoru gyermekek életök 7-ik évének betöltéséig, a kiskoru leányok pedig 7-ik életévök betöltése után is rendszerint az anyánál hagyandók, ha csak a gyámhatóság fontos okok miatt eltérő intézkedést nem lát szükségesnek.(3)

14. §. Ha a kiskoru nem adatik át annak, a ki őt a törvény, a birósági határozat, vagy gyámhatósági intézkedés szerint magánál tartani jogositva van, vagy ha azt a kiskoru jogtalanul oda hagyja, ugyszintén, ha attól jogtalanul elvitetik, az átadás vagy visszajuttatás iránt a gyámhatóság intézkedik.(4)

(1) V. 6. 12. 8.

(2) V. ö. 25. §. V. ö. osztr. polg. tvkv. 150. §.

(3) E S-t pótolják 1894: XXXI. t. cz. (házassági törvény) 95-97., 102., 103., 105. §§-ainak rendelkezései L. alább 22.. 43., 57. §§.

(4) V. ö. 1876: XIII. t. cz. (cselédtörv.) 52. §., 1878: V. t. ez. (btő törv.) 317. és 322. §§.

II. FEJEZET.

Az atyai hatalomról.

15. §. Az atyai hatalmat törvényes és törvényesitett gyermeke felett az atya gyakorolja.(1)

Örökbe fogadó atvára csak az esetben száll át az atyai hatalom, ha ez iránt az örökbe fogadás alkalmával ellenkező megállapodás nem jött létre (36. §.). (2)

E hatalomnál fogva az atya kiskoru gyermekeinek törvényes képviselője. azok vagyonát rendszerint (16., 24., 25. §§.) számadás terhe nélkül kezelni s részökre gyámot nevezni és valakit a gyámságból kizárni van jogositva.(1)

16. §. Az atyai hatalom alatt álló kiskoru vagyonának jövedelme mindenekelőtt a folyó terhek fizetésére s a kiskoru tartási és nevelési költségeire forditandó.

A jövedelem-felesleg az atyát illeti.

Ha azonban a kiskoru vagyonát adósság terheli, a gyámhatóság megrendelheti, hogy a jövedelem-felesleg az adósság törlesztésére fordittassék, ugy azonban, hogy az atya évenkint a jövedelem-felesleg 2/3 részénél többet törlesztésre forditani nem köteles.

:

Ha az évenként törlesztendő összeg iránt az atya és a gyámhatóság közt egyetértés nem jő létre az atya a vagyonkezelésről évenként számot adni s a jövedelem-felesleg 2/3 részét az adósság törlesztésére forditani köteles,(3)

17. §. Köteles az atya kiskoru gyermekének készpénzét, a mennyiben az általa kezeltetik, biztosítani; kötvényeit és értékpapirjait pedig saját választása szerint biztosítani vagy a gyámhatóságnak átadni.

A gazdaság, háztartás vagy üzlet folytatásához szükséges ingóságok és készpénz biztositását, továbbá drágaságok és ékszereknek biztositását vagy átadását a gyámhatóság csak azon esetben követelheti, ha ezt a kiskoru érdekei veszélyeztetése miatt szükségesnek tartja. Mindkét esetben köteles

(1) A törvényes gyermek fogalmáról v. ö. Hk. II. 62., 108.. 114. cz. L. még e kérdésről (perjogilag) 1492: XLVI. és 1563: XXVII. t. cz., továbbá 1868: LIV. t. cz. 22. §. V. ö. Szt. István II. k. 25. sej.; Szt. László II. k. 9. fej.; Hk. I. 29. cz. 9. §., 51.. 52., 53., 54., 55., 56., 108., 113., 114., 115. cz.. III. cz. 30. §.; 1435: XX., 1486: XXVI., 1492: LXIII., 1514: LXII., 1659: XXXVI. és CIV., 1715: LXVIII. t. cz. 13. §., 1723: CV., 1764/5: XXVI, 1792: XVII., 1802: XXI. t. cz. L. fönn 3-6., 10., és 14., alább 16-20., 22., 26., 27., 34., 37, 39., 44., 91., 113., 151. §§.

Az atya bejelentési kötelességéről gyermeke születése esetén v. ö. 1894: XXXIII. t. cz. 35. §. a) p. L. az 1879: L. t. cz. (állampolgárság) 7.. 24. és 42. §§-ait, továbbá (a községi illetőség tekintetében) 1886: XXII. t. cz. (községi törv.) 5-18. §§-ait. A kiskoru házasságáról v. ö. 1894: XXXI. t. cz. (házassági törv.) 8-10. §§. V. ö. még 1887. okt. 21. 51,201. sz. belügymin. rend., a kiskoruak (gyermekek) által elkövetett s a vasuti közlekedés biztonságát veszélyeztető cselekményekért az illető szülők, rokonok, gyámok vagy felügyelők vonandók felelősségre (1887. R. T. 2043.).

(2) Az örökbefogadásról v. ö. Hk. I. 8. 66. cz.; 1894: XXXI. t. cz. 9., 18., 131. §§. L. még alább 20.. 113. és 138. §§.

1872 jan. 30. 3091. sz. bel- és igazs. min. szabályrend. a bírói és árvaszéki hatáskörök megjelölése tárgyában (1872. R. T. 83. X. cz.); 1884 jan. 22. 3546. sz. igazs. min. rend. a kiskoruakat érdeklő örökbefogadások körüli eljárás tárgyában (1884. R. T. 90.); Fiuméra nézve v. ö. 1831 decz. 26. igazs. min. rend. az örökbefogadás és törvényesítés iránti kérvények elintézésére vonatkozó szabályok tárgyában (1851. B. T. L. 263.), továbbá v. ö. osztr. polg. tvky. 106., 147, 148., 149., 150–132., 172., 174–178., 181. 233., 244., 1219., 1224. §§.

(3) E §. hatályának a kiskoru vagyonát kezelő anyára kiterjesztéséről v. ö. 35. §. alább még 25. és 26. §§., továbbá osztr. polg. tvkv. 150. §.

V. ö. fönn 15. §.,