10 évre igénybe nem vétetvén, az 1878. évi julius 1-től 1887. évi deczember 31-ig terjedő időre egy osztrák-magyar bank létesitése határoztatik el. 2. §. Az osztrák-magyar banknak az 1878. évi julius 1-étől 1887. évi deczember 31-ig terjedő időre az alább következő, s ezen törvény kiegészitő részét képező alapszabályokban foglalt szabadalom adatik. 3. §. A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy az alább következő, s ezen törvény kiegészitő részét képező egyezményt a szabadalmazott osztrák nemzeti bankkal a magyar állam részéről megköthesse. 4. §. Ezen törvény kihirdetése napjával életbe lép; végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg. Az osztrák-magyar bank alapszabályai. I. CZIM. A bank czége és székhelye. 1. CZIKK. Az osztrák-magyar bank, melylyé a szab. osztr. nemzeti bank» átalakul, részvénytársaság, mely alapszabályszerű működését a birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban, és a magyar korona országaiban gyakorolja. Czége német nyelven: «Österreichisch-Ungarische Bank », magyar nyelven: «Osztrák-magyar bank». Pecsétje: az osztrák-magyar monarchia czímere, a czéget mindkét nyelven tartalmazó körirattal. 2. CZIKK. Az osztrák-magyar bank székhelye: Bécs. A bank minden üzletágára nézve (a jelzáloghitel- és záloglevélüzlet kivételével, 56. czikk) Bécsben és Budapesten főintézetek állittatnak fel. A szabadalmazott osztrák nemzeti banknak a monarchia mindkét felében, egyéb helyeken egy vagy több üzletágra nézve fennálló fiókintézeteinek üzletét az osztrák-magyar bank, további alapszabályszerü határozatának fentartása mellett, egyelőre változatlanul folytatja.(1) A bank jogában áll az osztrák-magyar monarchia területén egy vagy több üzletág folytatása czéljából fiókintézeteket felállitani. A bank köteles az osztrák vagy a magyar ministerium által, a bank főtanácsával egyetértőleg felismert szükség folytán, a monarchia illető állama területén a leszámitolási, kölcsön és utalványozási üzlet számára fiókokat még pedig a határozat keltétől számítva, legkésőbb 6 hónap alatt fel állitani. Létező fiókok, a bank fennállására nézve megszabott idő lefolyása előtt, csakis az illető pénzügyminister beleegyezésével szüntethetők meg. (2) (1) Az osztrák-magyar bank által Magyarországon fizetett községi adó rendeltetéséről v. ö. 1884: XXV. 4. czikk. V. ö. még: 1870: X. t. cz. 4. §. d) p. (2) V. ö. 25. cl. II. CZIM. Társulati tőke, részvények és részvényesek. 3. CZIKK. A szabadalmazott osztrák nemzeti bank minden ingó és ingatlan vagyona ideértve a tartalék- és nyugdijalapot és a jelzálogos követeléseket is, - ezen alapszabályok erejénél fogva az osztrák-magyar bank tulajdonéba megy át; szintúgy átveszi az osztrák-magyar bank saját tartozásai és kötelezettségeikép a szabad. osztrák nemzeti banknak minden tartozását és kötelezettségét, különösen az utóbbi által kibocsátott bankjegyeket és zálogleveleket. 4. CZIKK. Az osztrák-magyar bank részvénytőkéje 90 millió forintból áll, mely 600 forintjával, 150 ezer részvényre van befizetve. A részvénytőke felemelése vagy leszállitása csak a monarchia mindkét részének törvényhozása által helybenhagyott közgyülési határozat folytán eszközölhető.(1) 5. CZIKK. A részvényesek összesége képezi a banktársulatot. A bank vagyonából a részvényeseket minden egyes részvény után egyenlő rész illeti meg. A részvények oszthatlanok. A részvény alapszabályszerű összegén túl egy részvényes sem kezeskedik. 6. CZIKK. Az osztrák-magyar bank minden kötelezettségeiért összes vagyonával kezeskedik. A szabad. osztr. nemzeti bank és az osztrák-magyar bank által kibocsátott záloglevelek kamatainak és tőkéjének pontos fizetéséért első sorban a bank jelzálogilag biztositott követelései és azonfelül a bank egyéb ingó és ingatlan vagyona kezeskednek. A banktársulat feloszlása vagy a jelzálog-hitel-osztálynak a többi üzleti osztályoktól elkülönitése esetében, ezen szavatosság a bank jelzálogilag biztositott követeléseire és a bank részvénytőkéjéből kihasitandó alapra lesz szoritva, mely alap az akkor forgalomban levő zálogleveleknek legalább is egy tizedével egyenlő, és a záloglevelek beváltásának mérve szerint ugyanezen arányban leszállitható.(2) 7. CZIKK. A részvények névre szólnak és egy külön részvénykönyvbe iratnak be. Azok szelvény-ivvel és szelvény-utalványnyal láttatnak el, és a mellékelt minta szerint állittatnak ki. 8. CZIKK. Oly részvények, melyek szabad névre szólnak, a bank által bármily névre átiratnak, ha az átengedés vagy forgatmány annak névaláirásával van ellátva, kire a részvény szól. A bank nem vizsgálja az aláirás valódiságát és azért szavatosságot nem vállal. Minden részvényes biztosithatja a birtokában levő részvényekhez való tulajdonjogát. E czélra a részvényes, részvényeinek előmutatása mellett, a banktól követelheti, hogy a részvény-könyvben följegyeztessék, miszerint ezen részvények más névre átirása csak az ő hitelesitett aláírása alapján eszközölhető. A történt előjegyzés magán a részvényen kitüntetendő. 9. CZIKK. Oly részvények, melyek nem szabad névre szólnak, akkor irathatnak át, ha az előmutató közokiratok, vagy pedig biróilag vagy közjegyzőileg hitelesitett okmányok által igazolja, hogy a részvény tulajdonjogát megszerezte. Az átiratási engedély, a tulajdonjog szerzését igazoló okmányok előmutatása mellett, a főtanácsnál eszközlendő ki. Nem szabad névre szóló részvények azok: a) melyeken határozottan fel van jegyezve, hogy azok kiskoru vagy gondnokság alatt álló személy tulajdonát képezik; b) melyek valamely testület, község, alapitvány, vagy hatósági kezelés, vagy felügyelet alatt álló intézet nevére szólnak; c) melyek le vannak kötve, (lekötési záradékkal ellátva, 10. czikk); vagy: d) olyanok, a melyeken a tulajdonos szabad rendelkezési jogát gátló birói rendelet van feljegyezve, vagy melyekre nézve ily rendelet közvetlenül a bankkal közöltetett. 10. CZIKK. Ha valamely részvénybirtokos a saját részvényei után őt megillető osztalék felvételét magának biztositani kivánja, vagy ha valamely részvény és annak jövedelme bizonyos czélra lekötendő, akkor a részvénynek, a mennyiben nem a tulajdonos nevére szól, ennek nevére leendő átiratása és a részvénynek lekötése a részvény és a szelvényivnek előmutatása mellett, a banknál irásban kérendő. Ilyenkor a részvényre irandó lekötési záradék pontosan megjelölendő és azon személy megnevezendő, ki a lekötött részvény után időnkint kijáró osztalék felvételére és nyugtázására fel van hatalmazva. Több tulajdonos javára lekötésnek, vagy az osztalék rész-összegekben való kiszolgáltatásának nincs helye. A lekötés a részvénykönyvben és a részvényen, melynek szelvényivét a bank visszatartja, feljegyeztetik; a minek az a következménye, hogy a lekötött részvényre eső osztalék csak a lekötési záradék tartalmának megfelelő nyugtára fizettetik ki. A részvény lekötésének feloldására ugyanazon hatóság vagy személy beleegyezése kivántatik meg, mely a lekötést eszközöltette. Ha a lekötés alóli feloldást nem a részvényen megnevezett tulajdonos, hanem más valaki kéri, ez esetben a 9. czikknek az átiratásra vonatkozó határozatai mérvadók. 11. CZIKK. Fel nem vett osztalékok azon hónak, a melyben kifizetésre esedékesek valának, utolsó napjától számítandó 3 év alatt a tartalékalap javára elévülnek. Különösen figyelemreméltó esetekben a főtanács e részben kivételt tehet. III. CZIM. 12. CZIKK. A részvényeseket a bank ügyeire nézve megillető jogokat, a részvényesek összeségének nevében, a közgyülés gyakorolja. 13. CZIKK. A közgyülés egybegyül: a) a rendes évi ülés megtartására legkésőbb minden év február havában; b) a rendkivüli ülésekre, valahányszor ennek szüksége fenforog. A közgyülés a főtanács által hivatik össze és Bécsben tartatik. Negyven tag (14. czikk) irásbeli kérelmére a közgyülés 60 nap alatt rendkivüli ülésre hivandó össze. 14. CZIKK. Az osztrák-magyar bank közgyüléseiben esak osztrák és magyar állami alattvalók vehetnek részt. Mindazok a részvényesek, kik a rendes évi ülést megelőző november havában 20, saját nevükre szóló és ugyanazon év julius hava előtt keltezett részvény birtokát letevés vagy lekötés által igazolják, az azon évi üléssel kezdődő év tartama alatt, a legközelebbi rendes évi ülés összejöveteléig, a mennyiben a 15. czikk határozatai ennek utjában nem állanak, tagjai a közgyülésnek. A részvények letételére a felhivás évenként október hava utolsó hetében történik a főtanács által, a Bécsben és Budapesten megjelenő hivatalos lapokban közzéteendő hirdetmény utján. A közgyülés üléseire a meghivás ugyanazon módon történik, még pedig a rendes évi ülésre 45 nappal, rendkivüli ülésre 14 nappal annak megtartása előtt. A közgyülés rendkivüli üléseiben csak azon tagok vehetnek részt, kik a rendes évi ülésben is részt venni jogositva voltak, s kik, a mennyiben rész vényeik nincsenek lekötve, a részvények folytonos birtoklását azoknak ujabbi letétele által 8 nappal a rendkivüli ülés előtt igazolják.(1) A közgyülésből ki van zárva : 15. CZIKK. a) a ki polgári jogai teljes élvezetében nincs, különösen az is, a kinek vagyona felett a csődeljárás megindittatott, ennek bevégzéseig; b) a ki fenyitó itélet folytán polgári, politikai, vagy becsületbeli jogaiban korlátolva van ezen korlátozás tartama alatt.(2) 16. CZIKK. A közgyülés 100 tag jelenléte által határozatképessé lesz. Ha a rendes évi ülésre, vagy rendkivüli ülésre történt meghivás folytán határozatképes gyülés nem jött egybe, 8 nap alatt az ülés tartására uj határidő tüzendő ki, mely alkalommal a gyülés, tekintet nélkül a megjelent tagok számára, határozatképes; de ez esetben a gyülés csak oly tárgyak felett határozhat, melyek az eredeti napirendbe fel voltak véve. A második meghivás az ülésre legalább 8 nappal annak megtartása előtt közzéteendő. 17. CZIKK. A megelőző év zárszámadása (104. czikk 2.) 8 nappal a közgyülés rendes évi ülésének megtartása előtt a bécsi és budapesti főintézetnél közmegtekintésre kiteendő, és a közgyülés minden tagjának, ha kivánja, egy-egy példányban ingyen kiszolgáltatandó. Nyolcz nappal a közgyülés minden ülése előtt a napirend a közgyülés tagjaival a főtanács által a bécsi és budapesti hivatalos lapokban közzé teendő hirdetmény utján közlendő. Kellő időben beadott önálló indítványok a napirendre felveendők,(3) 18. CZIKK. A közgyülés minden tagja csak személyesen jelenhet meg, és magát meghatalmazott által nem képviseltetheti; és a tanácskozmányokban és határozathozatalnál, habár többféle minőségben venne is részt a tárgyalásokban, csak egy szavazattal bir. 19. CZIKK. Ha a részvények jogi személyre, nőre, vagy több résztvevőre szólnak, annak van joga a közgyülésen megjelenni és a szavazati jogot gyakorolni, a ki a részvénytulajdonosoktól, feltéve, hogy ezek vagy osztrák vagy magyar alattvalók, felhatalmazást mutat fel. A meghatalmazottaknak azonban a rész (1) V. ö. 13., 19., 23., 42., 109. cz. (2) V. ö. 14., 18., 23., 42.. 109. cz. (3) V. ö. 20., 22. cz. |