63. CZIKK.

A benyujtott váltók elfogadása vagy visszautasitása felett a biráló bizottságok szavazattöbbséggel határoznak.

Az elnök csak szavazatok egyenlősége esetében szavaz, és szavazata döntő.

A biráló bizottság elnöke Bécsben és Budapesten az igazgatóságnak egy tagja; ennek akadályoztatása esetében, valamint a fiókok biráló bizottságaiban, egyátalában a bíráló bizottság tanácskozásaiban résztvevő hivatalnok elnököl.

Az elnöklőnek jogában áll a biráló bizottság által elfogadásra alkalmasnak talált váltó leszámitolását megtagadni. Ha ez oly biráló bizottságban történik, melyben hivatalnok elnököl, tartozik az elnöklő hivatalnok, a birálók többségének kivánatára, az esetet eldöntés végett az illető igazgatóság elé terjeszteni. (40. czikk.) (1) (2)

64. CZIKK.

Birálókká a két igazgatóság (25. 40. czikk.) az illető kereskedelmi kamara meghallgatása után, kereskedőket és a helyi kereskedelmi és ipari viszonyokat ismerő más egyéneket nevez ki.

A birálók három évre neveztetnek ki, melynek lefolyása után ugyanazon minőségben további három évre közvetlenül ismét meghivhatók.

A főtanács tagjainak, igazgatóknak és birálóknak fiai, társai és ügyvezetői birálókká nem nevezhetők ki.

B) Kölcsönüzlet.

65. CZIKK.

A banknak jogában áll kölcsönöket kézi zálogra, három hónapot meg nem haladó időre. adni.

Zálogul elfogadhatók :

c) az osztrák-magyar monarchiában levő jelzáloghitelintézetek záloglevelei ;

d) teljes üzletben álló osztrák vagy magyar közlekedési és iparvállalatok teljesen befizetett

1. arany és ezüst, osztrák-magyar vagy kül- részvényei; és földi vert pénzben és rudakban ;

2. az osztrák-magyar monarchia valamely nyilvános tőzsdéjén, hivatalosan jegyzett értékpapirok, még pedig:

a) osztrák és magyar állampapirok;

e) a d) alatt emlitett társulatok és vállalatok teljesen befizetett elsőbbségi kötvényei.

A főtanács határozza meg, mely értékpapirok, és az árfolyam mely hányadával, esetleg mely föösszeg erejéig fogadhatók el zálogul a

b) osztrák és magyar országos, illetőleg köz- bank pénztárainál a monarchia mindkét állaségi kölcsönök értékpapirjai ;

mában, (3)

66. CZIKK.

Az adósnak szabadságában áll az előleget annak lejárata előtt is visszafizetni, de ez által nem nyer jogot arra, hogy a bank részére előre lefizetett kamatok visszatéritését követelhesse.

(1) E czikket hatályon kívül helyezi és pótolja: 1887: XXVI. t. cz. (1. §.)

(2) L. a 2. jegyzetet a 273. lapon.

(3) E czikket hatályon kívül helyezi és pótolja: 1887: XXVI. t. cz. (1. §.). — V. ö. 56. cz. b) p., 61. cz.

67. CZIKK.

Ha a zálog tőzsdeszerű értéke csökkenést csakis a saját jogai és követelései kielégitése szenved, az adós köteles megfelelő pótzálogot után fenmaradó többletet az adós számára és adni, vagy a kölcsönnek megfelelő részét vissza- rendelkezésére kamatozás nélkül letétképen fizetni. Az utolsó esetben megfelelő kamat- (74. czikk) megőrizni, vagy azt a tulajdonos visszatéritésnek van helye. költségén és veszélyére birói kézhez letenni.

Ha a zálog eladásából nyert összeg a bank követelésének fedezésére elégtelen, a bank számára még fenmarad az adós elleni kártala

Ha az adós azonban sem a megkivántató pótzálogot nem adja, sem a kölcsön visszafizetését nem teljesiti, jogában áll a banknak, a zálogot még kölcsön lejárata előtt valamely nyilvános nitási kereseti jog.(D) tőzsdén egészben vagy részben eladni, és

68. CZIKK.

Ha a kölcsön lejártakor vissza nem fizettetik, | Eladás esetében az adósnál hátralevő tőkea banknak joga van saját kártalanitása czéljá- | tartozáshoz a kamatok, netaláni dijak és költból a zálogot az adós megkérdezése és birói közbenjárás nélkül egészen vagy részben eladni.

A bank azonban az eladásra nines kötelezve, és ha azt a kölcsön lejárata után nem foganatositja, egész követelési joga tőkében, kamatokban és költségekben ki van véve az elévülés alól.

ségek, és az egész követeléstől egy harmad százaléknyi külön eladási jutalék hozzáadatnak, és csak a fenmaradó összeg szolgáltattatik ki, a zálogjegy visszaadása és formaszerű nyugtázás mellett.(1)

69. CZIKK.

Ha a lejárat napján vissza nem váltott értékpapirok el nem adhatók, e körülmény nem ad igényt a kölcsön meghosszabbítására, és az adósnak kötelezettségét a bank irányában fenálló tartozásának teljes lefizetésére nézve nem szünteti meg.

70. CZIKK.

A bank valamely fő- vagy fiókintézete által kiállitott zálogjegy birlalóját jogositottnak tekinti arra, hogy a záloggal minden általában megengedhető változtatást tehessen, és azt visszaválthassa. A bank a megkivántató aláirások valódiságát nem vizsgálja, és azok valódiságáért kezességet nem vállal.

C) Letétek.

74. CZIKK.

A bank a főtanács által megállapitandó sza- | papirokat és okmányokat megőrzés, végre érbályok szerint átvesz készpénzt, továbbá érték- tékpapirokat kezelés végett. (2)

72. CZIKK.

A bank a nála letett tárgyakat gondosan megőrizni, és azok száma és minőségéért kezeskedni tartozik, kezeskedik különösen hütlen kezelés és

(1) E czikket hatályon kívül helyezi és pótolja: 1887: XXVI. t. cz. (1. §.)

(2) E ezikket hatályon kívül helyezi és pótolja: 1887: XXVI. t. cz. (1. §.). — V. ö. 56. cz. c) p., 67. cz.

sikkasztás esetében, de nem kezeskedik háboru, zendülés, elemi csapások vagy más véletlen esetek által okozott károkért, melyek az általános törvényes szabályok szerint kizárólag a tulajdonost érik.

A bank kezessége a neki megőrzés végett átadott letétekre nézve megszünik a letétjegyben kijelölt vagy meghosszabbitott letéti idő lejártával, ha a bank a letett tárgyat a tulajdonos költségén és veszélyére birói kézbe leteszi.

73. CZIKK.

A bank által a nála letett értékekről és ok- letevő aláírásával ellátandó, és a banknak bemányokról kiállitott letéti jegyek átruházhatók, jelentendő.(1)

Az engedmény vagy a forgatmány (giro) a

74. CZIKK.

Harmadik személy számára letett tárgy felett a letevő a bemondott tulajdonos által kiállitott felhatalmazási okmány felmutatása nélkül nem rendelkezhetik, valamint harmadik által letett tárgy tulajdonosa, ha személyesen követeli a letett tárgyat, személye azonosságát a bank által elegendőnek itélt módon igazolni tartozik.

D) Pénzek átvétele elismervényre.

75. CZIKK.

A banknak jogában áll, készpénzt jegyekben vagy vert pénzben, kamat nélkül, bizonyos vagy bizonytalan időre elismervény mellett átvenni.(2)

E) Forgatmányi (giro) üzlet.

76. CZIKK.

A forgatmányi (giro) üzletben átvesz a bank pénzeket, rövid lejáratu váltókat és értékpapirokat folyó számlára, kamatozásra vagy kamat nélkül. A laptulajdonos követelése felett, ha ez már a bankhoz befolyt, utalvány (chéque) által rendelkezhetik, még pedig akár készpénzben való felvétel által, akár egy harmadik személy javára.

A bank a forgatmányi lapnak kért megnyitását megtagadhatja, vagy a megnyitott lapot a laptulajdonosnak felmondhatja a nélkül, hogy ennek okát adná.

Minden laptulajdonos saját elfogadványait kifizetés végett a bank illető giró-pénztárához utalhatja.(3)

(1) E czikket hatályon kívül helyezi és pótolja: 1887: XXVI. t. cz. (1. §.)

(2) V. ö. 56. cz. d) p.

(3) V. ö. 56. cz. e) p.

77. CZIKK.

Ha egy laptulajdonos vagyona felett csőd nyittatik s a bank erről a 97. czikknek megfelelőleg értesittetik, a laptulajdonos utalványai, legyenek azok bármikor kiállitva és akár még az ő kezei között, akár egy harmadik személy birtokában, figyelembe többé nem vétetnek.

A laptulajdonos követelése a 97. czikkben foglalt határozatok szerinti eljá

Az utalványok bemutatása, átruházása és kifizetése tekintetében az ezen cselekvények helyén a váltókra nézve érvényben álló szabályok alkalmazandók.

80. CZIKK.

Ha egy utalvány elvész, az elvesztő fél a kifizetést a banknak a fizetés helyén levő intézeténél 14 nap tartamára betilthatja az esetben, ha az utalvány számát, összegét, a kiállitás helyét és napját és azon személynek, kire az utalvány szól, nevét helyesen bejelenti.

Ha az elvesztő fél az emlitett adatokat teljesen és pontosan bemondani nem képes, a bank illető intézete saját belátása szerint határoz a felett, vajjon a kifizetés 14 napi felfüggesztésének egyelőre lehet-e helye vagy sem?

G) Bizományi üzlet.

81. CZIKK.

Az osztrák-magyar banknak jogában áll pénzeket bizományképen behajtani, idegen számlára előzetesen kézhez vett készpénzbeli fedezett mellett, mindennemű értékpapirokat, nemkülönben nemes érczeket venni, és azokat előzetes beszállitás után eladni.(2)

(1) E czikket hatályon kívül helyezi és pótolja: 1887: XXVI. t. cz. (1. §.). (2) V. ö. 56. cz. g) p.

IX. CZIM.
Bankjegyek.

82. CZIKK.

Az osztrák-magyar bank szabadalmának idejére az osztrák-magyar monarchia egész területén kizárólagos joggal bir önmagára szóló utalványokat, melyek kamatot nem hoznak s a bemutatónak kivánatára kifizetendők, kiállitani és forgalomba bocsátani.

A bank ezen utalványai (bankjegyek) nem szólhatnak 10 forintnál kisebb összegről.

Ezen utalványok egyik oldalon német, a másik oldalon magyar azonos tartalmu szöveggel s az osztrák-magyar monarchia czimerével, valamint a bank alapszabályszerű czégjegyzésével (38. czikk) vannak ellátva,(1)

83. CZIKK.

Az osztrák-magyar bank köteles az általa jegybeváltásnak a monarchia mindkét államákibocsátott jegyeket bécsi és budapesti föinté- ban törvényes uton egyidejűleg történt ideigzeteinél kivánatra azonnal törvényes érczpénz- lenes felfüggesztésének esetét, a szabadalom zel beváltani. elvesztését vonja maga után.

Az ebbeli igéret a bankjegyek szövegébe felveendő.

Ha e kötelezettség a bécsi, vagy budapesti főintézetnél legföljebb 24 óra alatt a bemutatástól számítva nem teljesittetik, ez, kivéve a

A bank köteles jegyeit egyéb pénztárainál is, a mennyiben ezek készlete és pénzszükséglete megengedi, törvényes érczpénzzel beváltani. (2)

84. CZIKK.

A főtanács tartozik arról gondoskodni, hogy az érczalap a bankjegyforgalomhoz oly arányban legyen, mely a 83. czikkben foglalt kötelezettség tökéletes teljesitését biztositani alkalmas.

Bankszerü fedezetül szolgálhatnak :

a) az alapszabályok szerint leszámitott váltók és értékpapirok;

b) az alapszabályok szerint zálogul elfogadott nemes érczek és értékpapirok;

d) külföldi piaczokra szóló váltók.

Azon összegnek azonban, melylyel a forga- | c) osztrák és magyar állami, országos, illelomban levő bankjegyek összege a 200 milliót tőleg községi kölcsönök beváltott lejárt kötvémeghaladja, ezüstben vagy aranyban, vertpénz-nyei és szelvényei; ben vagy rudakban mindenesetre meg kell lenni. Szintugy bankszerüleg fedezve kell lenni azon összegnek, melylyel a forgalomban levő bankjegyek, hozzászámitva az elismervény mellett, vagy folyó számlára átvett rögtön visszafizetendő idegen pénzeket, a meglevő érczkészletet meghaladják.

Ha a tapasztalás azt mutatná, hogy az itt megállapitott, csak bankszerüleg fedezett bankjegymennyiség elégtelen, a bank jogában álland, tényekkel indokolandó javaslatait a kormányok elé terjeszteni s azoknak alkotmányos tárgyalását kivánni.(3)

(1) E czikket hatályon kívül helyezi és pótolja: 1887: XXVI. t. cz. (1. §.). V. ö. az 1880: XIII. t. czikket, az osztrák-magyar banknak az 1878: XXV. t. czikkhez mellékelt alapszabályai 82. czikkében foglalt, a bankjegyeken alkalmazandó czímerről szóló rendelkezés függőben tartásáról. – V. ö. 58., 110. cz.

(2) E czikket hatályon kívül helyezi és pótolja: 1887: XXVI. t. cz. (1. §.). · V. ö. 111. cz. (3) E czikket hatályon kívül helyezi és pótolja: 1887: XXVI. t. cz. (1. §.).

E czikknek a most említett

t. cz. által módosított határozmányait a bank által leszámítolandó, ill. leszámítolt közraktári zálogjegyekre kiterjesztette az 1890: XX. t. cz. 2. §. — V. ö. 39., 110. cz.