Page images
PDF
EPUB

03. CZIKK.

A benyujtott váltók elfogadása vagy visszautasitása felett a biráló bizottságok szavazattöbbséggel határoznak.

Az elnök csak szavazatok egyenlősége esetében szavaz, és szavazata döntő.

A biráló bizottság elnöke Bécsben és Budapesten az igazgatóságnak egy tagja; ennek akadályoztatása esetében, valamint a fiókok biráló bizottságaiban, egyátalában a biráló bizottság tanácskozásaiban résztvevő hivatalnok elnököl.

Az elnöklőnek jogában áll a biráló bizottság által elfogadásra alkalmasnak talált váltó leszámitolását megtagadni. Ha ez oly biráló bizottságban történik, melyben hivatalnok elnököl, tartozik az elnöklő hivatalnok, a birálók többségének kivánatára, az esetet eldöntés végett az illető igazgatóság elé terjeszteni. (40. czikk.) (1) (2)

64. CZIKK.

Birálókká a két igazgatóság (25. 40. czikk.) az illető kereskedelmi kamara meghallgatása után, kereskedőket és a helyi kereskedelmi és ipari viszonyokat ismerő más egyeneket nevez ki.

A birálók három évre neveztetnek ki, melynek lefolyása után ugyanazon minőségben további három évre közvetlenül ismét meghivhatók.

A főtanács tagjainak, igazgatóknak és birálóknak fiai, társai és ügyvezetői birálókká nem nevezhetők ki.

B) Kölcsönüzlet.

65. CZIKK,

A banknak jogában áll kölcsönöket kézi zá- c) az osztrák-magyar monarchiában levő logra, három hónapot meg nem haladó időre. jelzáloghitelintézetek záloglevelei ; adni,

d) teljes üzletben álló osztrák vagy magyar Zálogul elfogadhatók :

közlekedési és iparvállalatok teljesen befizetett 1. arany és ezüst, osztrák-magyar vagy kül- részvényei ; és földi vert pénzben és rudakban ;

e) a d) alatt emlitett társulatok és vállalatok 2. az osztrák-magyar monarchia valamely teljesen befizetett elsőbbségi kötvényei. nyilvános tőzsdéjén, hivatalosan jegyzett érték- A főtanács határozza meg, mely értékpapipapirok, még pedig :

rok, és az árfolyam mely hányadával, esetleg a) osztrák és magyar állampapirok ; mely főösszeg erejéig fogadhatók el zálogul a

b) osztrák és magyar országos, illetőleg köz- bank pénztárainál a monarchia mindkét állaségi kölcsönök értékpapirjai ;

mában.(3)

66. CZIKK.

Az adósnak szabadságában áll az előleget annak lejárata előtt is visszafizetni, de ez által nem nyer jogot arra, hogy a bank részére előre lefizetett kamatok visszatéritését követelhesse.

(1) E czikket hatályon kívül helyezi és pótolja: 1887: XXVI. t. cz. (1. S.) (2) L. a 2. jegyzetet a 273. lapon. (3) E czikket hatályon kívül helyezi és pótolja: 1887: XXVI. t. cz. (1. $.). – V.ö. 56. cz. b) p., 61. cz.

67. CZIKK.

Ha a zálog tőzsdeszerű értéke csökkenést csakis a saját jogai és követelései kielégitése szenved, az adós köteles megfelelő półzálogot után fenmaradó többletet az adós számára és adni, vagy a kölcsönnek megfelelő részét vissza- rendelkezésére kamatozás nélkül letétképen fizetni. Az utolsó esetben megfelelő kamat- (71. czikk) megőrizni, vagy azt a tulajdonos visszatéritésnek van helye.

költségén és veszélyére birói kézhez letenni. Ha az adós azonban sem a megkivántató pót- Ha a zálog eladásából nyert összeg a bank zálogot nem adja, sem a kölesön visszafizetését követelésének fedezésére elégtelen, a bank nem teljesiti, jogában áll a banknak, a zálogot számára még fenmarad az adós elleni kártalamég kölcsön lejárata előtt valamely nyilvános nitási kereseti jog. (1) tőzsdén egészben vahy részben eladni, és

68. CZIKK.

Ha a kölcsön lejártakor vissza nem fizettetik, l Eladás esetében az adósnál hátralevő tőkea banknak joga van saját kártalanitása czéljá- | tartozáshoz a kamatok, netaláni dijak és költból a zálogot az adós megkérdezése és biroi ségek, és az egész követeléstől egy harmad közbenjárás nélkül egészen vagy részben el százaléknyi külön eladási jutalék hozzáadatnak, adni.

és csak a fenmaradó összeg szolgáltattatik ki, A bank azonban az eladásra nincs kötelezve, a zálogjegy visszaadása és formaszerű nyugés ha azt a kölesön lejárata után nem fogana- i tázás mellett. (1) tositja, egész követelési joga tőkében, kamatokban és költségekben ki van véve az elévülés alól.

69. CZIRK.

Ha a lejárat napján vissza nem váltott értékpapirok el nem adhatók, o körülmény nem ad igényt a kölcsön meghosszabbitására, és az adósnak kötelezettségét a bank irányában fenálló tartozásának teljes lefizetésére nézve nem szünteti meg.

70. CZIKK.

A bank valamely fő- vagy fiókintézete által kiállitott zálogjegy birlalóját jogositottnak tekinti arra, hogy a záloggal minden általában megengedhető változtatást tehessen, és azt visszaválthassa. A bank a megkivántató aláirások valódiságát nem vizsgálja, és azok valódiságáért kezességet nem vállal.

C) Letétek

71. CZIKK.

A bank a főtanács által megállapitandó sza- | papirokat és okmányokat megőrzés, végre érbályok szerint átvesz készpénzt, továbbá érték-, tékpapirokat kezelés végett.(2)

72. Czikk.

A bank a nála letett tárgyakat gondosan megőrizni, és azok száma és minőségeért kezeskedni tartozik, kezeskedik különösen hütlen kezelés és

67. cz. p. (3) V. ö. 56. cz. P) p.

(1) E czikket hatályon kívül helyezi és pótolja: 1887: XXVI. t. cz. (1. S.)
(2) E czikket hatályon kívül helyezi és pótolja: 1887: XXVI. 1. cz. (1. 8.). – V. ö. 56. cz. c) p.,

sikkasztás esetében, de nem kezeskedik háboru, zendülés, elemi csapások vagy más véletlen esetek által okozott károkért, melyek az általános törvényes szabályok szerint kizárólag a tulajdonost érik.

A bank kezessége a neki megőrzés végett átadott letétekre nézve megszünik a letétjegyben kijelölt vagy meghosszabbitott letéti idő lejártával, ha a bank a letett tárgyat a tulajdonos költségén és veszélyére birói kézbe leteszi.

73. CZIKK.

a

A bank által a nála letelt értékekről és ok- letevő aláirásával ellátandó, és a banknak bemányokról kiállitott letéti jegyek átruházhatók. jelentendő. (1)

Az engedmény vagy a forgatmány (giro) a

74. CZIKK.

Harmadik személy számára letett tárgy felett a letevő a bemondott tulajdonos által kiállitott felhatalmazási okmány felmutatása nélkül nem rendelkezhetik, valamint harmadik által letett tárgy tulajdonosa, ha személyesen követeli a letett tárgyat, személye azonosságát a bank által elegendőnek itélt módon igazolni tartozik.

D) Pénzek átvétele elismervényre.

75. CZIKK.

A banknak jogában áll, készpénzt jegyekben vagy vert pénzben, kamat nélkül, bizonyos vagy bizonytalan időre elismervény mellett átvenni.(2)

E) Forgatmányi (giro) üzlet.

76. CZIKK.

A forgatmányi (giro) üzletben átvesz a bank pénzeket, rövid lejáratu váltókat és értékpapirokat folyó számlára, kamatozásra vagy kamat nélkül. A laptulajdonos követelése felett, ha ez már a bankhoz befolyt, utalvány (chéque) által rendelkezhetik, még pedig akár készpénzben való felvétel által, akár egy harmadik személy javára.

A bank a forgatmányi lapnak kért megnyitását megtagadhatja, vagy a megnyitott lapot a laptulajdonosnak felmondhatja a nélkül, hogy ennek okát adná.

Minden laptulajdonos saját elfogadványait kifizetés végett a bank illető giró-pénztárához utalhatja. (3)

(1) E czikket hatályon kívül helyezi és pótolja: 1887: XXVI. 1. cz. (1. S.) (2) V. ö. 36. cz. d)

77. CZIKK.

Ha egy laptulajdonos vagyona felett csőd nyittatik s a bank erről a 97. czikknek megfelelőleg értesittetik, a laptulajdonos utalványai, legyenek azok bármikor kiállitva és akár még az ő kezei között, akár egy harmadik személy birtokában, figyelembe többé nem vétetnek.

A laptulajdonos követelése a 97. czikkben foglalt határozatok szerinti eljárás alá esik.

F) Utalványozási üzlet.

78. CZIKK.

Az utalványozási üzlethen a bank e czélra A bank nem kezeskedik a forgatmány (giro) kijelölt pénztárainál pénzek fogadtatnak el, oly vagy nyugtázás (acquit) valódiságáért. czélból, hogy azok a máshelyt fennálló pénz- Bizonyos időre lát után szóló utalványok a táránál kifizetlessenek s e pénzekről látra vagy banknak a fizetés helyén levő pénztáránál bemeghatározott időre fizetendő utalványok állit- mutatandók a czélra, hogy azokra a fizetés tatnak ki. Ezen utalványok az átvevő nevére napja följegyeztessék.(1) vagy annak rendeletére szólnak.

79. CZIKK.

Az utalványok bemutatása, átruházása és kifizetése tekintetében az ezen cselekvények helyén a váltókra nézve érvényben álló szabályok alkalmazandók.

80. CZIKK.

Ha egy utalvány elvész, az elvesztő fél a kifizetést a banknak a fizetés helyén levő intézeténél 14 nap tartamára betilthatja az esetben, ha az utalvány számát, összegét, a kiállitás helyét és napját és azon személynek, kire az utalvány szól, nevét helyesen bejelenti.

Ha az elvesztő fél az emlitett adatokat teljesen és pontosan bemondani nem képes, a bank illető intézete saját belátása szerint határoz a felett, vajjon a kifizetés 14 napi felfüggesztésének egyelőre lehet-e helye vagy sem ?

G) Bizományi üzlet.

81. CZIKK.

Az osztrák-magyar banknak jogában áll pénzeket bizományképen behajtani, idegen számlára előzetesen kézhez vett készpénzbeli fedezett mellett, mindennemü értékpapirokat, nemkülönben nemes érczeket venni, és azokat előzetes beszállitás után eladni. (2)

(1) E czikket hatályon kívül helyezi és pótolja: 1887: XXVI. t. cz. (1. S.). – V. ö. 56. cz. f) p., 99. cz. (2) V. ö. 56. cz. g) p.

IX. CZIM.

Bankjegyek.

82. CZIKK.

Az osztrák-magyar bank szabadalmának ide- Ezen utalványok egyik oldalon német, a májére az osztrák-magyar monarchia egész terü- sik oldalon magyar azonos tartalmu szöveggel letén kizárólagos joggal bir önmagára szóló s az osztrák-magyar monarchia czimerével, utalványokat, melyek kamatot nem hoznak s valamint a bank alapszabályszerű czégjegyzéséa bemutatónak kivánatára kifizetendők, kiálli- vel (38. czikk) vannak ellátva. (1) tani és forgalomba bocsátani.

A bank ezen utalványai (bankjegyek) nem szólhatnak 10 forintnál kisebb összegről.

83. CZIKK.

Az osztrák-magyar bank köteles az általa jegybeváltásnak a monarchia mindkét államákibocsátott jegyeket bécsi és budapesti főinté- | ban törvényes uton egyidejüleg történt ideigzeteinél kivánatra azonnal törvényes érezpénz- lenes felfüggesztésének esetét, a szabadalom zel beváltani.

elvesztését vonja maga után. Az ebbeli igéret a bankjegyek szövegébe sel- A bank köteles jegyeit egyéb pénztárainál veendő.

is, a mennyiben ezek készlete és pénzszükségHa e kötelezettség a bécsi, vagy budapesti lete megengedi, törvényes érczpénzzel beválfőintézetnél legföljebb 24 óra alatt a bemuta- tani. (2) tástól számilva nem teljesittetik, ez, kivéve a

84. CZIKK.

A főtanács tartozik arról gondoskodni, hogy Bankszerü fedezetül szolgálhatnak: az érczalap a bankjegyforgalomhoz oly arány- a) az alapszabályok szerint leszámitott válban legyen, mely a 83. czikkben foglalt köte- tók és értékpapirok ; lezettség tökéletes teljesitését biztositani al- b) az alapszabályok szerint zálogul elfogadott kalmas.

nemes érczek és értékpapirok ; Azon összegnek azonban, melylyel a forga- c) osztrák és magyar állami, országos, illelomban levő bankjegyek összege a 200 milliót tőleg községi kölcsönök beváltott lejárt kötvémeghaladja, ezüstben vagy aranyban, vertpénz- nyei és szelvényei ; ben vagy rudakban mindenesetre meg kell lenni. d) külföldi piaczokra szóló váltók.

Szintugy bankszerüleg fedezve kell lenni azon Ha a tapasztalás azt mutatná, hogy az itt összegnek, melylyel a forgalomban levő bank- megállapitoit

, csak bankszerüleg fedezeti bankjegyek, hozzászámitva az elismervény mellett, jegymennyiség elégtelen, a bank jogában álland, vagy folyó számlára átvett rögtön visszafize- tényekkel indokolandó javaslatait a kormányok tendő idegen pénzeket, a meglevő érezkészletet elé terjeszteni s azoknak alkotmányos tárgyameghaladják.

lását kivánni.(3)

(1) E czikket hatályon kívül helyezi és pótolja: 1887: XXVI. 1. cz. (1. §.). V. ö. az 1880: XIII. 1. czikket, az osztrák-magyar banknak az 1878: XXV. i. czikkhez mellékelt alapszabályai 82. czikkében foglalt, a bankjegyeken alkalmazandó czimerről szóló rendelkezés függőben tartásáról. – V.ö. 58., 110. cz.

(2) E czikket hatályon kívül helyezi és pótolja: 1887:XXVI. 1. cz. (1. $.). – V. ö. 111. cz.

(3) E czikket hatályon kívül helyezi és pótolja: 1887: XXVI. 1. cz. (1. 8.). — E czikknek a most említett t. cz. által módosítoti határozmányait a bank által leszámítolandó, ill. leszámítolt közraktári zálogjegyekre kiterjesztette az 1890: XX. 1. cz. 2. $. – V.ö. 39., 110. cz.

« PreviousContinue »