Page images
PDF
EPUB

85. CZIKK.

Forgalomban levőknek tekintendők azon bankjegyek, melyek a bank által kibocsáttattak s pénztáraihoz még vissza nem kerültek.

A bekivánt, de az utolsó határnaptól 6 év alatt (89. czikk), beváltásra, vagy kicserélésre nem került bankjegyek azonban forgalomban többé nem levőknek tekintendők s a forgalomból leirandók.

86. CZIKK.

Az osztrák-magyar bank jegyei kizárólag élvezik azon kedvezményt, hogy minden osztrák-értékben teljesitendő olyan fizetésnél, mely törvényes rendelkezés, vagy szerződésszerü kötelezeitség folytán nem teljesitendő érczpénzben, az osztrák-magyar monarchia egész területén mindenki által, valamint minden közpénztárnál teljes névértékükben elfogadandók. (1)

87. CZIKK.

A bank köteles törvényes ezüstpénzt, vagy ezüst rudakat, 45 forintot bankjegyekben számitva a finom ezüst érczfontjáért, bécsi és budapesti főintézeteinél kivánatra mindenkor beváltani. A banknak jogában áll ezen beváltásért 1/4% jutalékot és ezen kivül ezüst rudaknál a bécsi csász. és kir. föpénzverde, illetőleg a körmöczi királyi pénzverde által az egyforintos darabokért koronként meghatározott veretési dijat, Budapesten ezenfelül a Budapest és Körmöcz közötti kétszeres szállitási költségeit levonni. Az ezüst rudakra nézve azonban ezen kötelezettség csak azon feltétel alatt áll fenn, ha az ezüst 1 forintosok veretése nincs megszüntetve. (2)

88. CZIKK,

A bank köteles jegyeit főintézeteinél és fiókjainál más értékfokozatu jegyekkel a bemutató felek ebbeli kivánságához képest felcserélni.

A bankjegyek biróilag meg nem semmisithetők, a bankjegyekre semminemü előjegyzés, vagy letiltás nem eszközölhető.(3)

L'j alaku bankjegyek kibocsátása előtt a bank azok pontos leirását a bécsi és budapesti hivatalos lapokban közzé teszi.(4)

89. CZIKK.

A bankjegyek egyes vagy összes nemeinek bevonása alkalmával, továbbá a bank szabadalmának lejártakor a két kormány a főtanácscsal egyetértőleg állapitja meg a határidőket, melyekben a bekivánt bankjegyek beváltás vagy felcserélés végett bemutatandók.

A bankjegyek egyes vagy összes nemeinek bevonására megszabott s

(1) V. ö. 110. cz. (2) V. ö. az 1892: XX. t. czikket az osztrák-magyar bank alapszabályai 87. czikkének kiegészítéséről. (3) V. ö. a közforgalom tárgyát képező érték papirok megsemmisítéséről szóló 1881:XXXIII. 1. cz. 21. 9-a 8. pontjának azonos rendelkezését.

14) V. ö. 99. cz.

a

nyilvánosan kihirdetett utolsó határidő lejárta után 6 év mulva a bank többé nem köteles a bekivánt bankjegyeket beváltani, vagy felcserélni.

A behivott, de beváltás alá nem került bankjegyek összege (85. czikk) a tartalékalap javára elévül. (1)

90. CZIKK.

Valahányszor az osztrák vagy a magyar gáltatik, a lelet a létező jegyzésekkel összeállamkormány kivánja, vagy ha egvik kormány- hasonlittatik s a vizsgálati okirat a fentnevezett biztos, a kormányzó, vagy a pénztár-igazgató személyek, valamint a vezértitkár, a főkönyvszemélyében, hivatalból való kilépés által vál- vezető s a bankjegygyártás főnöke által alátozás történik, a forgalomban levő bankjegyek iratik, azután pedig a levéltárban megőrizteaz időszerinti állása legpontosabban megvizs- tik.(2)

X. CZIM.

A bank külön jogai.(3)

91. CZIKK.

Az osztrák, illetőleg a magyar kereskedelmi

[ocr errors]

különösen nem köteles az osztrák-magyar

vonatkozó határozatai, a mennyiben az osztrák- czégét a kereskedelmi törvényszéknél bejegyezmagyar bank alapszabályaival ellentétben álla- tetni. nak, e bankra nem alkalmazhatók.

92. CZIKK.

A bank vagyona és jövedelmei, - kivéve az ingatlanokat, a tartalékalap

értékpapirjait és az osztalékot, mely utóbbi után a bank fizeti a részvényesek helyett az adót --- adómentesek.

93. CZIKK.

A bank minden könyvei és előjegyzései, vala- monarchia mindkét részében bélyeg- és illetékmint az osztrák-magyar bank, annak fő- és mentesek. (2) fiókintézetei által kiállitott minden okmány, a

(1) V. ö. 1880 decz. 25. 3195. sz. pénzügymin, rend. az osztrák-magyar bank 1880 május 1-ről keltezett 0. é. tiz frtos bankjegyeinek kiadatása és a « szab. osztrák nemzeti bank» czíme alatt forgalomban lévő 1863 jan. 15-ről keltezeti tiz frios bankjeg veknek bevonása tárgyában (1880. R. T. 1343.); 1881 jun. 15. 1215. sz. pénzügymin. rend. az osztrák-magyar bank új tiz forintos bankjegyein észlelt visszaélések orvoslása tárgyában (1881. R. T. 905.); 1881 oki. 23. 2212. sz. pénzügymin. rend. az osztrák-magyar bank 1880 május 1-ről keltezett 0. é. 100 frtos bankjegyeinek kiadása, és a «szab. osztrák nemzeti bank» ezime alatt forgalomban levő 1863. évi január hó 15-ről keltezett 100 frtos bankjegyeknek bevonása lárgyában (1881. R. T. 1715.); ugyanannak 1881 okt. 29. 2274. sz. rend. az osztrák-magyar bank főtanácsa által az 1880. évi 10 és 100 frios használhatlan bankjegyek kicserélése és megsérült ily bankjegyek részleges megtérítése iránt megállapított szabályzat tárgyában (1881. R. T. 1724.); 1882 aug. 8. 1588. sz. pénzügymin. rend. az osztrák-magvar bauk 1880 május hó 1-röl keltezeit osztrák ért. 1000 frios bankjegyeinek kiadása és a “szab. osztrák nemzeti bank» czime alatt forgalomban levő 1858 márcz. 1-röl kellezett 1000 forintos bankjegyeknek bevonása tárgyában (1882. R. T. 1187.); 1882 aug. 25. 49,485. sz. pénzügymin. rend. az elszakadt és összeragasztott bank- és államjegvek elfogadása tárgyában (1882. R. T. 1235.).

(2) E czikket hatályon kívül helyezi és pótolja: 1887: XXVI. 1. cz. (1. g.)

(3) E külön jogokat érintetlenül fontartótta á végrehajtási eljárásról szóló 1881:LX. t. cz. 258. §-a. Az osztrák-magyar bank jelzáloghitelosztálya alapszabályaiban foglalt külön jogoknak a magyar földhitelintézetre kiterjesztéséről az 1879: XLV. t. cz. rendelkezik.

94. CZIKK.

Az osztrák-magyar bank által kibocsátott jegyek, részvények, kötvények és zálogleveleknek, vagy az azokhoz tartozó szelvényeknek és szelvényutalványoknak hamisitása (utánzása vagy megmásitása) a monarchia mindkét részében, mint nyilvános hitelpapirok hamisitásának bünténye, minden egyéb a bank által kiállitott okmány utánzása, vagy hamisitása pedig, mint közokirathamisitás, a büntető törvény határozmányai szerint büntettetik.

95. Czikk.

A bank ellen a bécsi főintézet és a banknak az osztrák tartományokban levő fiókjai üzletére vonatkozó kereset csakis a bécsi cs. kir. kereskedelmi törvényszéknél

, a budapesti főintézet és a banknak a magyar korona országajban levő fiókintézetei üzletére vonatkozó kereset pedig csakis a budapesti királyi váltó- és kereskedelmi törvényszéknél inditható meg.

Minden egyéb ügyekben, különösen jelzálog-hitel-ügyekben is, az osztrákmagyar bank ellen keresetet csak a cs. kir. bécsi országos törvényszéknél lehet meginditani.

96. CZIKK. Az osztrák-magyar bank könyvei s ezeknek a bank alapszabályszerü czégjegyzésével ellátott kivonatai, közokiratok bizonyitó erejével birnak.

97. CZIKK.

A ki a banknál letett pénzekre és értékekre vagy a banknál felveendő követelésekre letiltást, zálogolást, vagy végrehajtást kieszközölni kiván, köteles az iránt az illetékes birósághoz fordulni, mely efféle biztositási vagy végrehajtási intézkedést mindég csak a bankot ezen értékekre nézve megillető jogok épentartásával rendelheti el, és erről a bankot közvetlenül értesiteni tartozik.

De mindezen esetekben jogában áll a banknak a pénzeket, vagy az illető követelési összeget a tulajdonos, vagy a követelésre jogosult személy költségén birói kézhez letenni.

Ha a banknál levő pénzek vagy értékek tulajdonosa csöd alá kerül, vagy meghal, a csőd-, illetőleg hagyatéki tömeg képviselőjének kötelessége erről a bankot az illetékes hatóság utján értesiteni s annak tudomására hozni, mely személyek vannak jogositva a pénzek és értékek feletti rendelkezésre. Ha ezen közlés elmaradt, a bank ebből a csőd- vagy hagyatéki tömegre háramló károkért nem kezeskedik.

A banknál levő pénzek és értékek biroilag igazolt harmadik személveknek mindenkor csakis az illető okmány visszaadása mellett szolgáltathatók ki. (1)

(1) V. ö. 77, cz.

98. CZIKK.

A bank az általa nyujtott hitelekről senki- A biróságok joga, felvilágositást követelnek sem, az általa kiadott részvényekről és hetni, ez által nem érintetik. (1) záloglevelekről és a nála levő pénzekről és értékekről csakis azok tulajdonosainak ád felvilágositást (48. czikk).

99. CZIKK.

a

a

Az osztrák-magyar bank által kiállitott rész- ' misitésére kizárólag a bécsi cs. kir. országos vények, záloglevelek és az azokhoz tartozó törvényszék, a bank intézetei által a magyar osztalék, illetőleg kamatszelvények birói meg. korona országaiban kiállitott okiralok birói semmisjtése a bécsi cs. kir. országos törvény- megsemmisitésére, kizárólag a budapesti kir. széknél kérendő.

kereskedelmi és váltótörvényszék illetékes. Utalványok birói megsemmisitésénél (78. E részben a bécsi cs. kir, országos törvényczikk) a fizetéshelyen váltókra nézve érvény- szék az állampapirok birói megsemmisitésére ben álló szabályok szerinti eljárásnak van nézve, a budapesti kir. kereskedelmi és váltóhelye.

törvényszék pedig a Magyarországban a földMinden egyéb, az osztrák-magyar bank tehermentesitési kötvényekre nézve fennálló. vagy annak egyik intézete által valamely szabályok szerint jár el.(2) osztrák helyen kiállitott okirat birói megsem

100. CZIKK.

A banknak saját követelései kielégitése vé- | sának vagyona felett netalán nyitott csődön gelt feltétlen elsőbbségi joga van a birtokában kivül is, a fennebb emlitett értékekből az levő pénzekre és értékekre.

általa legalkalmasabbnak talált módon behajEzen elsőbbségi jog a bankot nemcsak azon tani és ezen elsőbbségi jogának gyakorlatában pénzekre és értékekre nézve illeti meg, egy harmadiknak igénye, sőt tulajdoni igények melyek neki követelései biztositására átadattak, és korábban szerzett jogok által sem akadályozhanem különbség nélkül az adós minden ingó ható vagy gátolható, a mennyiben a bank az vagyonára, melynek birtokába a bank bár- illető pénzeket és értékeket adósának vagyomikor és bármi czélból jutott.

naként vette át, és az emlitett tulajdonjogi A banknak jogában áll követelését biróivagy egyéb igények az átvételnél általa világofelhatalmazás vagy közbenjárás nélkül és adó- san felismerhetők nem voltak.(1)

XI. CZIM.

Évi mérleg és heti kimutatások.

101. CZIKK.

:

Az évi mérleg a következő határozatok szerint állitandó fel: 1. a mérleg minden évi deczember 31-én zárandó le;

2. a bank birtokában levő értékek a deczember 31-iki napi árfolyammal veendők fel a mérlegbe; a bank birtokában még meglevő értékek után elért, pénztárilag még be nem folyt árfolyamnyereség, a tartalékalap javára.

irandó;

(1) E czikket hatályon kívül helyezi és pótolja: 1887: XXVI. 1. cz. (1. S.)

(2) E czikket hatályon kívül helyezi és pótolja: 1887: XXVI. 1. cz. (1. 8.). Az osztrák-magyar bank jegyei nem tárgyai a birói megsemmisítésnek: 1881: X.XXIII. t. cz. 21. Ś 8. p. – V. ö. fönn 88. cz.

3. a kezelési költségek közül csakis uj alaku bankjegyek kibocsátásával járó költségek oszthatók fel több évre.

102. CZIKK.

A bank üzleteinek és vagyonának évi jöve- nyiben az a fennebbi határozatok szerint a delméből az összes költségek levonása után a részvényesek közt kiosztható, minden év julius részvényeseket legelőbb is a befizetett rész- havában egy, a főtanács által meghatározandó. vénytőkének öt százaléka (5%) illeti meg. összeg szolgáltatik ki a részvényeseknek. A még fenmaradó tiszta évi jövedelemből 10%/ A mi a tiszta évi jövedelemből ezután marad, a tartalékalap javára helyeztetik el, és a marad- az a közgyűlésnek legkésőbben a következő év ványból legelőbb az osztalék a betizetett rész- február havában tartandó rendes évi ülése után vénytőke 7°/-ára kiegészittetik.

fizettetik ki. A tiszta nyereség még azután fenmaradó Azon esetre, ha a tiszta jövedelem a betizerészének fele a részvényeseket megillető oszta- tett részvénytőke után számitandó 50%-os oszlékhoz számittatik : másik fele a két állam talék fedezésére elégtelen lenne, a hiány a javára esik, még pedig ugy, hogy abból 70% tartalékalapból pótolható, a mennyiben ezáltal az osztrák, 30°/o a magyar kormányt illeti. a tartalékalap a befizetett részvénytőke 10%

Az első félév tiszta jövedelméből, a meny- | nál alább nem száll. (1)

103. CZIKK.

a

A tartalék alap rendeltetése az, hogy belőle nem nyer, mindaddig, mig a fönnebbi összegmég az 5°/-os rendes osztalék (102. czikk) nél alább nem száll. Mi módon gyümölcsözteskiegészilése előtt a neláni veszteségek és le-sék a tartalékalap, azt a főtanács határozza irások fedeztessenek.

meg. Ha a tartalékalap a befizetett részvénytőke A bank saját részvényeiben azonban azt 20°/o-ával felérő összegre felszaporodott, az elhelyezni nem szabad. (2) évi tiszta jövedelemből további szaporitást

101. Czikk.

Az osztrák-magyar bank a Bécsben és Budapesten megjelenő hivatalos lapokban közzé tenni tartozik :

1. követelései és tartozásai állását minden hó 7-ik, 15-ik, 23-ik és utolsó napjáról, legkésőbb ezen határidő utáni 5-ik napon, és

2. a bank mérlegét s a nyereség és veszteség számla évi zárlatát legkésőbb 8 nappal a közgyülés rendes évi ülése előtt. (13. czikk.) (3)

A bank követeléseinek és tartozásainak közzé teendő állagába felveendők : A tartozások lapján: a) a befizetett részvénytőke ; b) a tartalékalap; c) a forgalomban levő bankjegyek összege ; d) a többi azonnal lejáró tartozások ; e) a felmondási határidőhöz kötött tartozások ; D) a forgalomban levő záloglevelek ; g) a többi tartozások. A követelések lapján :

(1) E czikket hatályon kívül helyezi és pótolja: 1887: XXVI. t. cz. (1. §.). — V. ö. 103. cz. és 1878: XXVI. 1. cz. I. cz.; 1887: XXVII. t. cz. II. cz.

(2) E czikket hatályon kívül helyezi és pótolja: 1887: XXVI. 1. cz. (1. S.) (3) V. ö. 17. cz.

« PreviousContinue »