Page images
PDF
EPUB

aa) az érczkészlet és érczben fizetendő váltók összege ;
bb) a leszámitolt váltók és kézi zálogra adott kölcsönök állaga ;
cc) az értékek :
dd) a jelzálogos kölcsönök állaga ;
ee) a többi követelések.

XII. CZIM.

A szabadalom tartama s a bank feloszlása.

105. CZIKK.

Az osztrák-magyar bank, szabadalma 1878. gyülés a felelt fog tanácskozni, és határozni : évi julius 1-től 1887. évi deczember 31-ig vajjon kérje-e, és esetleg mily módositásokkal tart.

a szabadalom megujitását. (1) A szabadalom lejárta előtt 3 évvel a köz

106. CZIKK.

Ha az osztrák-magyar banktársulat feloszlik, A fenmaradó összeg a társulati tagok közt a a főtanács az alapszabályok 6. czikikének figye- részvények arányában elosztatik.(2) lemben tartása mellett, a bank összes ingó és ingatlan vagyonát értékesiti s összes kötelezettségeit teljesiti.

107. CZIKK.

Az osztrák-magyar banktársulat saját kérelmére, a monarchia mindkét állama törvényhozásának jóváhagyása mellett, szabadalmának lejárta előtt is feloszlatható. Ily kérelem azonban csakis a közgyülésnek rendkivüli ülésében, a jelenlévő tagok 3/4-ének szavazata által határozható el. A főtanács részéről a bécsi és budapesti hivatalos lapokban 4 héttel előbb közhirré teendő, hogy ezen ülésben az osztrák-magyar banktársulat feloszlásának kérdése fog tárgyaltatni.(3)

3)

108. CZIKK.

Azon vitás kérdések felett, melyek a társulat Ezen választott biróság előtt érvényesitenfeloszlása alkalmából annak tagjai közt felme- dök azon igények is, a melyek a 35. és 43. rülnek, az 53. czikkben megjelölt választott czikkben kimondott felelősség alapján támaszbiróság határoz, melynek határozata ellen fel- tatnak.(1) lebbezésnek ez esetben sincs helye.

(1) E czikket hatályon kívül helyezi és pótolja: 1887: XXVI. 1. cz. (1. .). – V. 6. 21. cz. az a) alatti egyezmény IV. czikkét. (2) E czikket hatályon kívül helyezi és pótolja: 1887: XXVI. t. cz. (1. S.) (3) V. ö. 20., 21. cz.

XIII. CZIM.

Átmeneti határozatok.

109. CZIKK.

I. Az osztrák-magyar bank alakuló közgyülése a bank kormányzójának. elnöklete alatt, a bank alapszabályainak a monarchia mindkét részében törvényerőre emelkedése után legfölebb három hónap alatt megtartandó.

E közgvülést a szab. oszt. nemzeti bank igazgatósága hivja össze.

II. Az osztrák-magyar bank alakuló közgyülésén való részvételre nézve a bank alapszabályainak 14. és 15. czikke mérvadó, oly kivétellel, hogy a részvények birtoka november hava helvett (14. czikk) csak nyolcz nappal a közgyülés megtartása előtt igazolando, s a részvények letételére vonatkozó felhivás 30 nappal a közgyülés előtt bocsátandó ki.

III. Az alakuló közgyülés napirende 12 főtanácsos (26. czikk) és a számvizsgálók és póttagjai választására (50. czikk) szoritkozik.

IV. A javaslatot azon két-két főtanácsos választására, kik egyuttal a bécsi, illetőleg a budapesti igazgatóság tagjai (23. 41. czikk), az osztrák nemzeti bank igazgatósága fogja, az osztrák, illetőleg magyar pénzügyminister előzetes beleegyezése mellett, az alakuló közgyülés elé terjeszteni.

V. Az osztrák-magyar bank főtanácsának megalakulásáig, az osztrák nemzeti bank igazgatósága fogja a bank üzleteit az eddigi czég alatt és eddig fennálló szabályok értelmében folytatni.

110. CZIKK.

Az osztrák-magyar banknak a 82. és 86. A meddig ezen államjegyek kényszerforgalma czikkben megadott kizárólagos jogok csak azon fennáll, az osztrák-magyar bank az 58. czikk megszoritással érvényesek, hogy a monarchia határozatai daczára köteles a monarchia két mindkét részében kényszerforgalomban része- részének közös adósságát képező ezen államsülő államjegyeknek az 1867. évi deczember jegyeket fizetésül elfogadni, s ennek ellenében 24-én kell törvény (birodalmi törvénylap 3. fel van jogosilva ezen államjegyeket a bankszám) illetve az 1867. évi IV. törvényezikk jegyek bankszerü fedezetébe (84. czikk) beáltal szabályozott forgalma érintetlenül marad. számitani. (1)

S

111. CZIKK.

A mig az államjegyek kényszerforgalma a nek törvényes vert pénzzel beváltására vonatmonarchia mindkét részében meg nem szün- koznak (83. czikk), fel vannak és maradnak tettetik, az osztrák-magyar bank alapszabályai- függesztve. (1) nak azon határozmányai, melyek a bank jegyei

112. CZIKK.

A szabadalmazott osztrák nemzeti bank vagyonának az osztrák-magyar bankra átruházása alkalmából kiállitandó mindennemü nyilatkozatokra, okmányokra és netalán eszközlendő telekkönyvi bejegyzésekre, valamint az

(1) E czikket hatályon kívül helyezi és pótolja: 1887: XXVI. 1. cz. (1. S.)

osztrák-magyar bank részvényeinek első kiállitására nézve a monarchia mindkét államában teljes bélyeg- és illetékmentesség biztosittatik.

A szabadalmazott osztrák nemzeti bank részvényei legfölebb két év alatt az osztrák-magyar bank részvényeivel kicserélendők.

113. CZIKK.

A szabadalmazott osztrák nemzeti bank osztrák-magyar bank neve alatt leendő ujjá alakulása alkalmából a monarchia mindkét államában a részvénytársulatok felszámolása tekintetében érvényes kereskedelmi jogi határozmányok alkalmazása alól világosan felmentetik.

Egyezmény, mely egyrészről a cs. kir. osztrák pénzügyminister és a magyar királyi pénzügyminister, más

részről a szabadalmazott osztrák nemzeti bank között megkötletetl.(1)

I. CZIKK.

A magyar bankpiaczok leszámitolási és általános tartalékaiból még a fönnebbi 50 millió kölcsön-üzlete czéljára 50 millió forint bocsát- frton tul is fog bizonyos időre összegeket botatik a budapesti főintézet rendelkezésére, csátani a budapesti igazgatóság rendelkezésére; mely összeg az osztrák piaczok üzletére nem a mely összegek azonban a főtanácsnak az forditható.

általa meghatározandó idő elmultával szabad Nagyobb hitelszükséget esetében, a főtanács rendelkezésére visszaszolgáltatandók. az osztrák-magyar bank rendelkezésre álló

II. CZIKK.

A birodalmi tanácsban képviselt királyságok- | által kijelölendő helyeken öt uj fiókot fog felban és országokban az osztrák-magyar bank állitani. 1878. és 1879. években az osztrák ministerium

III. CZIKK.

A magyar korona országaiban az osztrák- Ezenkivül későbbre még három uj fióknak magyar bank az 1878. év folyamában négy, és felállitása biztosittatik. A helyek meghatározása az 1879. év folyamában három uj fiókot álli- a magyar ministeriumot illeti. tand fel, a magyar ministerium által kijelölendő helyeken.

IV. CZIKK.

Az esetben, ha az osztrák-magyar bank a tartozik ebbeli kérelmét legalább két évvel a szabadalom további meghosszabbitását kérni szabadalom lejárata előtt a két állam kormászándékozik (az alapszabályok 105. czikke), nyához benyujtani.

(1) Ez egyezményt pótolja az 1887: XXVI. I. cz. 2. §-a alapján megkötött és e t. cz. A) mellékletét kópező egyezmény.

AZ OSZTRÁK-MAGYAR BANK RÉSZVÉNYE. Az osztrák-magyar bank kijelenti, hogy vagy ezen okmány minden jogos birlalója hatszáz osztrák értékü forintnyi összegnek, melyre további befizetés soha sem követelhető, az alapszabályok értelmében történt befizetése folytán, a

részvény tulajdonosa s mint ilyen. mind azon jogokban részesül melyek az osztrák-magyar bank részvényeseit az alapszabályoh és a szabadalom értelmében megilletik vagy megilletendik.

kelt Bécsben 187

[merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][ocr errors][merged small][merged small][merged small][merged small]

Szelvényutalvány az osztrák-magyar bank

számu részvényéhez. Ezen szelvényutalvány birlalója annak beszolgáltatása mellett a fennebb megjelölt részvényhez uj szelvényivel és szelvényutalványt kap.

Ha a szelvényutalvány elveszése bejelentetik, a részvény bemutatása pótolja a szelvényutalvány beszolgáltatását.

OSZTRÁK-MAGYAR BANK.

Áz osztrák-magyar bank jelzálog-hitel-osztályának alapszabályai.(1)

1. CZIM.

Az osztrák-magyar bank jelzálog-hitel-osztályának ügyköre. 1. $. Az osztrák-magyar bank átveszi a szab. osztr. nemzeti bank jelzálog-hitel-ügyeit további keresztülvitel végett mindazon jogokkal és kedvezményekkel, melyek ez utóbbit jelzálog hitel-osztályának alapszabályai és rendtartása (reglement) szerint, valamint az egyes kölcsön-szerződéseknél fogva illetik.

Az osztrák-magyar bank átveszi a szab. osztrák nemzeti banknak mindazon kötelezettségeit, melyek ez utóbbinak sorsolás alá eső, még forgalomban levő záloglevelei beváltását és kamatozását illetőleg fennállanak.

Az osztrák nemzeti bank jelzálog-követeléseinek tulajdona az osztrákmagyar bank alapszabályainál fogva (3. czikk) ez utóbbira száll át, a nélkül, hogy e részben telekkönyvi bekeblezésre lenne szükség.

A szab. osztrák nemzeti banktól átvett jelzálog-hitel és záloglevél ügyletek keresztülvitelén kivül, az osztrák-magyar bank jelzálogi hitelosztályának müveletei kiterjednek :

a) az általa közvetlenül vagy megváltás utján engedélyezendő jelzálogkölcsönökre, és

b) az általa kiadott záloglevelekre.

II. CZIM.

A jelzáloghitel- és záloglevél-üzlet vezetése.

2. $. Az osztrák-magyar bank jelzáloghitel- és záloglevél-üzletének legfőbb vezetése a bank főtanácsát illeti. (Társulati alapsz. 25. czikk.)

A főtanács alkalmazza a közvetlen ügyvezetésre szükséges közegeket; meghatározza az engedélyezendő kölcsönök vagy megváltandó jelzálogkövetelések kamatlábát és egyéb feltételeit, nemkülönben a kiadandó záloglevelek kamatlábát és egyéb feltételeit.

3. $. A jelzálog-hitelosztály azon ügyei, melyekben az osztály alapszabályai egyes előforduló esetekre alkalmazandók: egy bizottság állal láttatnak el, mely a bank kormányzójának vagy egyik alkormányzójának elnöklete alatt, bárom – a főtanács által saját kebeléből választott tagból áll. (2)

4. $. Ha azonban egy engedélyezendő kölcsön, vagy megváltandó jelzálog-Követelés biztositásának kérdése forog szóban, a 3. §. szerint alakitott

(1) Az ezen alapszabályokban foglalt külön jogokat a magyar földhitelintézetre is kiterjeszti az 1879: SLV. t. cz., a földhitelintézet által engedélyezett szabályozási és talajjavítási kölcsönökre és az ezek köveikeztében keletkező jogviszonyokra pedig az 1889: XXX. t. cz. 1. $.

Az osztrák-magyar bank által kibocsátott záloglevelek és szelvényeinek bélyeg-, illeték- és adómentességéről v. ö. 1889: XXX. 1. cz. 10. Ş. Az osztrák-magyar bank záloglevelei a postatakarékpénztár folyó szükségletét meghaladó takarékbetétek elhelyezésére fordíthatók: 1885: IX. t. cz. 5. §. 3. p.

(2) V. ö. 4., 7. $$.

« PreviousContinue »