azonban az atya az ingóságok kimutatását a gyámhatóságnak évenként előterjeszteni.

Az atya haszonvételi joga a biztositási vagy átadási kötelezettség által nem szenved változást.(1) (2)

18. §. Biztositásul házak becsértékök feléig, egyéb ingatlanok becsértékök 2/3 részéig az előző terhek beszámitása mellett fogadandók el; s házaknál ezenkivül a tüzkár elleni biztositás igazolása szükséges.

Bekebelezett követelések biztositékul teljes értékökben elfogadtatnak, ha a jelzálog becsértéke a biztositandó összeget a netalán elsőbbséggel biró terheket együttvéve, kétszeresen fedezi.

Az állam által óvadékul elfogadhatónak kijelelt értékpapírok névszerinti értékök feléig, — de sohasem a letétel napján fennálló tőzsdei árfolyam 2/3 részét meghaladó értéken felül, — ékszerek és drágaságok pedig becsértékök feléig biztositásul szinte elfogadandók.

A biztositás ha a biztositékot ingatlan képezi: bekeblezés, ha bekebelezett követelés képezi: felülkeblezés által eszközöltetik, biztositásul adott értékpapirok, ékszerek és drágaságok a gyámpénztárba teendők le.(3) (4) 19. §. Az atya, ha kiskoru gyermeke készpénzét biztositani nem képes s ennélfogva magánál meg nem tarthatja, jogositva van a kikölcsönzésre nézve javaslatot tenni, mely javaslat a gyámhatóság által, ha az ajánlott kölcsönvevő a jelen törvény 295. §. 3. pontjában körülirt biztositékot nyujt, nem mellőzhető.

Ezen esetben az adóslevél a kiskoru nevére állittatik ki s a gyámpénztárban őriztetik, a kamatokat azonban az adóstól az atya veszi fel és hajtja be. (3)

20. §. Az atyai hatalmat gyakorló atya köteles a gyámhatóság jóváhagyását következő esetekben kikérni :

a) ha saját kiskoru gyermeke más által örökbe fogadtatik; (5)

b) ha a kiskoru részére ipar, gyári vagy kereskedői üzletet nyitni, valamely átháramlott ily üzletet átvenni vagy megszüntetni, közkereseti vagy betéti társasági szerződést kötni vagy megszüntetni kiván; (6)

e) ha a kiskoru részére ingatlant vagy tőke befektetésül ingó vagyont venni vagy egyébként szerezni, tőkepénzét felvenni, engedményezni vagy zálogjog-törlést megengedni kiván; (7)

d) ha a kiskorunak ingatlan vagyonát adásvevés, csere utján, vagy másként elidegeniteni avagy megterhelni, ugyszinte ha tőke befektetésül szolgáló ingóságokat elidegeniteni vagy egyébként a kiskoru törzsvagyonának állagát megváltoztatni szándékozik; (8)

(1) L. a 3. jegyzetet a 28. lapon.

(2) V. ö. alább 127. és 271. §§.; továbbá 1881: XVII. t. cz. (csödtörvény) 60. §. 4. p.; 1894: XVI. t. cz. 49. §.

(3) E §. hatályának a kiskoru vagyonát kezelő anyára kiterjesztéséről v. ö. 33. §.

(4) V. ö. alább 19. és 289. §§. Az óvadékul elfogadhatónak nyilvánított értékpapírok jegyzékét 1. az 1881: LX. t. cz. (végrehajtási törv.) 42. §-a kapcsán.

(5) V. ô. 15. §.

(6) V. ö. alább 271. §., továbbá a földmiv., ipar- és keresk. min. 1878 szept. 15. 19,912. sz. rend. az parűzhetési jognak kiskoruak részére történő adományozása esetében követendő eljárás tárgyában (1878. R. T. 535.). L. 1884: XVII. t. cz. (ipartörvény) 2., 3., 40., 42. §§.

(7) V. ö. 113. §. 7. p.

(8) A gyám, ill. gondnok hatásköréről bányavagyon tekintetében v. ö. Id. törv. szab. VII. R. 23-27. §§.

e) czégvezetői meghatalmazás esetében. (D)

Ézenfelül arra, hogy mint atya kiskoru gyermeke helyett váltói kötelezettséget vállalhasson, a gyámhatóság általános felhatalmazása szükséges.

(2)

A szokásos alkalmi-ajándékozások kivételével azon jogügyletek, melyek által a kiskoru viszteher nélkül köteleztetnék, vagy jogokról viszteher nélkül lemondana, továbbá a kezesség-vállalás, valamint általában azon jogügyletek, melyek által a kiskoru idegen kötelezettségeket vállalna el, az atyai hatalom alatt álló kiskorura nézve gyámhatósági jóváhagyás esetében sem kötelezők. (3)

21. §. Az atyai hatalom megszünik:

a) ha az atya vagy a gyermek meghal;

b) ha a gyermek teljeskoruvá válik.(4)

22. §. Megszüntethető továbbá az atyai hatalom, ha az atya gyermeke tartását és nevelését teljesen elhanyagolja vagy erkölcsiségét, vagy testi jólétét, vagy ha gyermeke vagyonának állagát rossz kezelés által veszélyezteti.

Az atyai hatalom megszüntetésének a jelen szakaszban meghatározott ez eseteiben a gyámhatóság a tényállás kideritése és a legközelebbi rokonok meghallgatása után határoz. Ha azonban az atya a gyámhatóság ezen határozatában meg nem nyugszik, az atyai hatalom megszünésének kérdésében a biróság dönt; az atya ez iránti kérelmét a gyámhatósági határozat jogerőre emelkedésétől számított három hó alatt terjesztheti elő; ennek azonban a gyámhatósági intézkedés foganatbavételére nézve halasztó hatálya nincsen.(5) 23. §. Az atyai hatalom gyakorlata felfüggesztetik : (6)

a) ha az atya gondnokság alá kerül; (7)

b) ha büntettért vagy vétségért 1 évnél hosszabb ideig tartó szabadságbüntetésre itéltetett, a mennyiben a törvény ellenkezőt nem rendel. (8)

Az atya az a) pont esetében a gondnokság alól való felmentés, a b) pont esetében, a mennyiben a törvény mást nem rendel, a szabadság-büntetés kiállása után az atyai hatalom gyakorlatát visszanyeri.

Ha az atya csőd alá kerül: a gyámhatóság az atyát a esőd tartama alatt a kiskoru vagyonára nézve számadástételre kötelezheti, vagy ha a csődbejutás körülményei indokolnák, a vagyonkezelést a csőd tartamára tőle elveheti.

24. §. Ha az atya tékozlás miatt gondnokság alatt állott, vagy hamis vagy vétkes bukás vagy oly más bűntett miatt elitéltetett, melynek alapján a vagyon hű vagy pontos kezelésére való alkalmatlansága alaposan feltehető: a gondnokság alól való felmentés, illetőleg a büntetés kiállása után kiskoru

(1) V. ö. 1875: XXXVII. t. cz. 20., 38. §§.

(2) V. ö. 1876: XXVII. t. cz. 103. §.

(3) V. ö. még fönn 10. §. c) és d) p., 15. §., alább 26., 73., 98–113. §§.; 1879: L. t. cz. 24. és 42. §§.: 1894: XXXI. t. cz. 8—10., 18., 131. §§.

(4) V. ö. 13., 15., 16., 22., 25. §§., 29. §. c) p., 30. §. a) és d) p.

(5) V. ö. 24. §.. 43. §. c) p. V. ö. továbbá 1881 nov. 1.3263. sz. igazs. min. rend. az atyai hatalom megszüntetése stb. tárgyában (1881. R. T. 1420.) 21—27. §§. L. még Hk. I. 113. cz. 2. §.

(6) E §. rendelkezéseit fentartja az 1880: XXXVII. t. ez. 25. §-a.

(7) V. ö. 24.. 28. és 31. §§.

(8) V. ö. 1878: V. t. cz. (btő törv.) 54. §., 55. §. 3. és 5. p.. 58. §.; 1880: XXXVII. t. cz. (btö tveket életbeléptető törv.) 25. §.

V. ö. alább 24. §. L. még Hk. I. 56. cz. 3. §.

gyermekének vagyonát csak számadás terhe mellett és csak azon esetben kezelheti, ha a gyámhatóság ezt a kiskoru érdekében szükségesnek tartja.

Ha a vagyonkezelés az atyára nem bizatik, e czélból külön gondnok rendelendő.

Ezen esetben, valamint a 22. §. esetében addig, mig a biróság az atyai hatalom megszüntetése tárgyában jogerejü határozatot nem hoz, végre a 23. §. a) pontjában emlitett és azon esetben is, midőn az atyától a kiskoru vagyonának kezelése a csőd tartama alatt elvonatott, az atyai hatalom gyakorlásának felfüggesztése, illetőleg a kezelés elvonása alatt is a kiskoru tiszta jövedelmének azon feleslegéből, mely a folyó terhek s a kiskoru tartási és nevelési költségének fedezése után fenmaradt, a gyámhatóság az atya részére tartási átalányt állapíthat meg, mely azonban a jövedelem-felesleg egyharmad részét meg nem haladhatja.(1)

25. §. A kiskoruak vagyonának az atya által kezelt s a 12. §. alá nem eső jövedelme az utóbbinak hitelezője által csak annyiban vehető igénybe, a mennyiben a vagyon fentartására, a folyó terhek fedezésére, a kiskoruaknak tartására és neveltetésére, az atyának és az általa tartani kötelezett családtagoknak ellátására, végre a 16. §. szerint megállapitott tartozás törlesztésére nem szükséges.

Ha a kiskoru vagyonának ily módon kezelt jövedelmére az atya hitelezői részéről foglalás intéztetik: a gyámhatóságnak jogában áll a vagyon kezelésére gondnokot rendelni.

Ha a gyámhatóság e joggal élni nem akar, az atya számadást adni köteles.

Az atya hitelezői által igénybe vehető jövedelem-felesleg mindkét esetben a számadások megvizsgálása alkalmával a gyámhatóság által állapittatik meg.(2)

26. §. Jelen törvény IV-ik fejezetében a gyám- és gondnoki felelősségre nézve, továbbá az V-ik fejezetben a gyámoltak és gondnokoltak képviseltetése és a kiskoruak nevelésére nézve foglalt szabályok az atyai hatalmat gyakorló atyára is megfelelően alkalmazandók, azon eltéréssel, hogy a 91. §. esetében az atya önállóan intézkedik, a gyámhatósági jóváhagyást csak akkor tartozik kikérni, ha a nevelési költségekre a kiskorunak törzsvagyona szándékoltatnék igénybe vétetni.

Az atyai hatalom alatt álló kiskoruak, ha 16-ik évüket meghaladják, és az életpálya választásánál atyjokkal egyet nem értenek, előterjesztést tehetnek a gyámhatóságnál, mely az atya, s a mennyiben szükségesnek mutatkozik, a legközelebbi rokonok meghallgatása után, a kiskoru társadalmi, vagyoni és egyéb viszonyainak figyelembevételével határoz.(3)

Azon esetekben, a melyekben az atya a jelen törvény szerint a jövedelemről számot adni tartozik, erre nézve a gyámi és gondnoki számadásra vonatkozó szabályok jönnek alkalmazásba.(3)

(1) E §. rendelkezéseit fentartja az 1880: XXXVII. t. cz. 25. §-a. V. ö. 15., 16. és 25. §§.

(2) E§. hatályának a kiskoru vagyonát kezelő anyára kiterjesztéséről v. ö. 35. §. V. . 15., 23. és 24. §§.

(3) V. ö. alább 73., 87-90., 115–137., 265. §§. és fönn 13., 23-25. §§.

III. FEJEZET.

A gyámság és gondnokságról.

27. §. Mindazon kiskoruak, kik atyai hatalom alatt nem állanak, gyámság alá helyeztetnek.

28. §. Nagykoruak gondnokság alá helyeztetnek:

a) ha elmebetegek vagy siket-némák és magukat jelekkel megértetni nem tudják; (1) (2) (3) (4)

b) oly gyenge elméjüek, és a magukat jelekkel megértetni tudó siketnémák, kik ezen bajok egyike vagy másika miatt vagyonuk kezelésére képtelenek ; (1) (3) (4) (5) (6)

c) a tékozlók;

(1) (4) (5) (7)

d) azok, a kik legalább egy év óta távol vannak, ha tartózkodási helyök ismeretlen vagy hazajövetelökben és vagyonuk kezelésében gátolva vannak :(8) (9) (10)

e) a börtönbüntetésre itéltek. (11) (12)

A d) és e) pont esetében gondnokság alá helyezésnek csak akkor van helye, ha a távollevő vagy börtönbüntetésre itélt megbizottat nem rendelt, ha

(1) V. 6. 31., 33. As.

(2) E pontot

- a kiskoruakra nézve

megszüntetéséről v. ö. u. a. t. cz. 2. §. 127. §. c) és e) p

kiegészíti: 1885: VI. t. cz. 1. §. Az így elrendelt gondnokság Az ezen pont alá esök házasságkötéséről v. ö. 1894: XXXI. t. cz.

L. továbba: 1874 máj. 29. 16,080. sz. igazs. min. rend., mely szerint az elmekórosoknak gondnokság alá helyezése iránt az orsz. tébolyda igazgatósága részéről teendő megkeresés folytán, a gondnokság alá helyezés biróilag kimondandó, az illetékes árvaszék pedig a gondnok kinevezése irant hivandó fel (1874. R. T.393.). Ennek kapcsán v. ö. 1890 okt. 22. 36.802. sz. igazs. min. rend.. mely szerint az elmebetegségnek birói megállapítására és az elmebeteg gondnokság alá helyezésére vonatkozólag hozott jogerős birói határozatok az illető gyógyintézeti igazgatósággal is közlendők (1890. R. T. 1765); 1893 nov. 1. 40,335. sz. igazs. min. rend. a bunvad terhe alól elmebetegség miatt fölmentett és tényleg még elmebajos egyéneknek gondozás végett a közigazgatási hatóságokhoz átszolgáltatása tárgyában (1893. R. T. 2465.). V. ö. a belügyminister 1896. jan. 30. 9598/VIII. sz. a. rend., az orsz. elmegyógyintézetekből gondnokság alatt álló meg meg nem gyógyult és esetleg közveszélyes elmebetegek házi ápolás alá bocsátásához a gyámhatóságtól kért hozzájárulás megadásánál követendő eljárás tárgy. (1896. Bpesti Közlöny 34. sz.) V. ö. még az igazságügyminiszter 1879 decz. 17. 33.786. sz. körrend. a tiszti ügyészeknek elmebetegek gondnoksága ala helyezése körüli ügyekben tett munkálataikért járó illetményeik meghatározása tárgyában (1879, R. T. 719.). L. továbbá 1879. jan. 10. 35,199. sz. igazs. min. rend., a kiskoruság meghosszabbításának, vagy az elrendelt gondnokságnak megszüntetése, úgy nemkülömben a gondnokság alá helyezés körüli eljárásban felmerülő költségek mikénti fedezése tárgy. (1879. R. T. 20.); 1895. decz. 16. 102,463. sz. be!ügymin. rend.. az elmebetegek tébolydába vitele körüli eljárás tárgy. (1895. R. T, II. 1443.). (3) V. ö. 1894: XVI. t. cz. (örökös. elj.) 15. §. 2. p.. 30. §. utolsó bekezd.

(4) A zárlat elrendeléséről è §. fenforgásakor v. ö. 1885: VI. t. cz. 5—9. §§.

(5) E pontot kiegészítik: 1885: VI. t. cz. 3. és 4. §§.

(6) Az ezen pont alá esök házasságkötéséről v. ö. 1894: XXXI. t. cz. 15. §. és 128. §. b) és c) pont. (7) V. ö. Hk. I. 59–61. cz.; 1647: CXXV. t. cz.; 1723: XLVIII. t. cz.; Id. törv. szab. I. R. 4. §. (8) V. ô. 32. 8.

(9) E pontot kiegészítik: 1885: VI. t. cz. 11. és 12. §§.

(10) A távolievő alperes számára kirendelt gondnokról v. ö. 1868: LIV. t. cz. 268. §. A megszökött adós számára csődnyitás kérésekor rendelt gondnokról v. ö. 1881: XVII. t. cz. 85. és 248. §§. A kisajátítási eljárásnál a távollevő számára rendelt gondnokról v. ö. 1881: XLI. t. cz. 37., 46., 50. és 65. §§. A holtnak nyilvánítási eljárásban kirendelt gondnokról v. ö. 1868: LIV. t. cz. 524. §. és 1881: LIX. t. cz. 89. §. Gondnok rendeléséről távollevő számára a végrehajtási eljárásban v. ö. 1881: LX. t. cz. 14., 16., 17., 24., 25., 118., 124-126., 139., 188. §§.; a házközösség megszüntetésénél: 1885: XXIV. t. cz. 14., 50. §§. V. ö. még Szt. István II. k. 28. fej.; Hk. I. 36. cz. 4. §. és 61. cz.; 1840: XV. t. cz. II. R. 210. §.; 1840: XVI. t. cz. 46. §.; Id. törv. szab. 65., 88., 130. §§. — V. ö. még osztr. polg. tvkv. 276. §. (11) V. ö. a 33. §.

(12) E rendelkezés - az 1880: XXXVII. t. cz. 23. §-a értelmében mindazokra hatályos, a kik egy évnél hosszabb ideig tartó szabadságvesztés-büntetésre itéltettek. L. 1888 jun. 30. 12,563. sz. igazs. min. rend. az egy évnél hosszabb ideig tartó szabadságvesztés-büntetésre itéltek vagyonának kezelésére gondnok kirendelése végett a gyámhatóság megkeresése tárgyában (1888. R. T. 946.).

a megbizott a vagyonkezelésben akadályozva van, vagy érdeke megbizottja érdekével összeütközésbe jő; végre ha a megbizás megszünt.(1)

29. §. Kiskoruak vagyonuk kezelésére nézve gondnokság alá helyeztetnek: a) ha az atyai hatalmat tényleg gyakorló atya a 34. §-ban megirt alakszerűségek megtartása mellett a vagyonkezelésre gondnokot nevezett, vagy az anyát a vagyonkezelésből kizárta ;

b) ha az anya, mint természetes és törvényes gyám, a kiskoru vagyonát. kezelni nem akarja (38. §.);

c) ha az, a ki a kiskorunak örökség, hagyomány vagy ajándékozás czimém vagyont hagyott, a 34. §-ban megirt alakszerűségek megtartásával, e vagyon kezelésére nézve külön gondnokot nevezett vagy e vagyon kezeléséből az atyát vagy gyámot kizárta.(2)

30. §. Az előző szakaszokban meghatározott eseteken kivül következő esetekben van gondnokságnak helye: (3)

a) ha valamely kiskorunak vagy gondnokoltnak érdeke atyjának, gyámjának vagy gondnokának érdekével, vagy vele ugyanazon gyám vagy gondnok alatt állónak érdekével összeütközik; (4)

b) valamely méhmagzat képviselete szempontjából azon esetben, ha világra jövetel folytán atyai hatalom alá kerülne, s érdeke atyja érdekével ellenkeznék; ha pedig atyai hatalom alá nem kerülne, a mennyiben világra jövetele esetén érdeke anyja érdekével ellenkeznék, vagy ha a gondnokság elrendelését az anya kéri; (4) (5)

c) a születendő végrendeleti utó-örökösök képviseletére, mennyiben ez a hagyatéki eljárás során vagy ezenkivül is szükségesnek mutatkozik; (5)

d) a kiskoruság meghosszabbitására vonatkozó eljárásnál a kiskoru érdekének képviselete esetére.(6)

31. §. A gondnokság alá helyezést a 28. §. a), b) és c) pontja esetében a biróság mondja ki, még pedig a 28. §. b) és c) pontja esetében csak akkor, ha ezt a gondnokság alá helyezendő maga vagy pedig fel- és lemenő ágbeli rokonai kérik.(7)

A biróság által rendelendő el a gondnokság alá helyezés a 30. §. b) és c) pontja esetében is, kivéve, ha a gondnok-rendelés oly hagyatéki tárgyalás alkalmából válik szükségessé, melyre a gyámhatóság illetékes (8)

Minden más esetben a gondnokság alá helyezést a gyámhatóság rendeli el. A biróság a 28. §. a), b) és c) pontja esetében gondnokság alá helyezés elrendelése után gondnok kirendelése végett a gyámhatóságot hivatalból keresi meg. A 30. §. b) és c) pontjai esetében, ha a gondnokság a biróság által rendeltetett el, a gondnok kirendelése is a biróságot illeti.(8) (9)

(1) A gondnokról v. ö. 40. §.; a gondnokság megszüntetéséről v. ö. 56. §.; a gondnokolt képviseltetéséröl v. ö. 87-90. §§. Az egész 28. §. tekintetében 1. még 1894: XVI. t. cz. 2. §. 1. p., 15. §. 1. p., 36. §. utolsóelőtti bekezd. V. ö. még Hk. 1. 55.. 115. és 124. cz.; I. osztr. polg. tvky. 270., 273. §§.

(6) V. ö. 36., 87. §§.; továbbá 1881 nov. 1. 3263. sz. igazs. min. rend. a gondnokság alá helyezés tárgyában (1881. R. T. 1420.) 33., 43. §§.

(7) V. 6. 1889: VI. t. cz. 2. S

(8) E bekezdést módosítja: 1894: XVI. t. cz. 128. §.

(9) V. ö. alább 233., 236., 250. §§. V. ö. 1881 nov. 1.3263. sz. igazs. min. rend. a gondnokság alá helye

zés tárgyában (1881. R. T. 1420.). L. még 1868: LIV. t. cz. 30-32., 34. §§., osztr. polg. tvkv. 273., 275. §§.

Magyar Törvénytár. 1877-1878.

3