RÖVIDITÉSEK MAGYARÁZATA. Ap. P. T. a. vagy ed. = Approbatæ Constitutiones, Pars, Titulus, articulus vagy edictum. Art., art. Articulus. B. T. L. = Az osztrák Birodalmi Törvénylap (Reichsgesetzblatt. Pl. 1851. B. T. L. 49 1851. évi B. T. L. 49. szám). = Comp. P. T. a. Compilatæ Constitutiones, Pars, Titulus, articulus. CS. Cz.,cz. = császári. Czim. Hk. = Werbőczy István Hármaskönyve. (Hk. I. 1. = I. Rész 1 czim.) Id. tōrv. szab. = Az 1861. évi országbirói értekezlet által javaslatba hozott ideiglenes törvénykezési szabályok. k. = könyv, kötet. = kor. e. A II. Mátyás megkoronázása előtt alkotott 1608. évi törvényczikkek. kor. u. = A II. Mátyás megkoronázása után alkotott 1608. évi törvényczikkek. min. = miniszter, miniszteri. Ny. p., par. Császári nyilt parancs. R. G. Bl. = Az osztrák «Reichsgesetzblatt» (hivatalos törvény- és rendeletgyüjtemény. Pl. 1878. R. G. Bl. 64. = 1878. Reichsgesetzblatt 64. szám.) R. T. = Magyarországi Rendeletek Tára (Pl. 1869. R. T. 89 = 1869. évi R. T. 89. lap). rend. szab. T., Tit. urb. = rendelet. szabály, szabályzat. = urbéri. V. Ô. = Vesd össze (Pl. v. ö. 1875: XX. t. cz. 20. §. = vesd össze az 1875: XX. törvényczikk 20. §-ával); v. ö. 20. §. =vesd össze az illető t. czikk 20. §-ával. I. TÖRVÉNY-CZIKK némely törvényhatóságok véglegesen megállapitott területének az 1876: XXXIII. t. cz. rendelkezése folytán törvénybe iktatásáról.(1) (Szentesitést nyert 1877. évi márczius 13-án. Kihirdettetett az országgyülés képviselőházában 1877. évi márczius 16-án, a főrendek házában márczius 17-én.) 1. §. Az 1876. évi XXXIII. törvényezikk 1-ső és 3-ik §§-ban területileg szabályozott törvényhatóságok közül, a terület végleges megállapításánál érintetlenül hagyattak a következő megyék ; névszerint: Csík, Fogaras, Brassó, Bihar, Szepes, Torontál, Somogy, Baranya, Komárom, Esztergom. (2) 2. §. Az ugyanazon törvényczikk 1-ső és 3-ik §§-ban felsorolt többi törvényhatóságok véglegesen megállapitott területe törvénybe iktattatik, a mint következik: 1. Egyesült Besztercze-Naszód megyét képezik:(8) a) az egész volt Besztercze vidéke, beleértve Beszterczét is ; b) a volt Naszód vidéke, azon két községe kivételével, melyek MarosTorda megyéhez csatoltattak (7. d.) ; e) a volt Doboka megyének következő községei: Kusma, Sófalva, Szeredfalva, Harina, Netz, Galatz, Bilak, Simontelke, Kis-Budak, Várhely, Sirling, Berlád, Solymos, Nagy-Sajó, Árdány, Friss, Alsó-Sebes, Felső-Sebes, AlsóBalázsfalva, Felső-Balázsfalva, Kajla és Szász-Bongard; d) a volt Belső-Szolnok megyének következő községei: Entradám, Priszlop, Csépán, Luska, Oláh-Nemegye, Oláh-Németi, Magyar-Nemegye és Tóhát. 2. Az egyesült Szolnok-Doboka megyét képezik ¿(4) a) a volt Belső-Szolnok megye összes községei azok kivételével, melyek belőle az egyesült Besztercze-Naszód megyéhez csatoltattak (1. d.); b) a volt Doboka megyének következő községei: Komlós-Ujfalu, FüzesSzt.-Péter, Füzes, Csáki-Gorbó, Paptelke, Kalocsa, Vajdaháza, Szótelke, Récze-Keresztur, Kecskeháta, Völes, Pánczéleseh, Magyar-Derzse, Köblös, Alsó-Töök, Felső-Töök, Igricze, Tótfalu, Szarvaskend, Esztény, Poklostelke, Moró, Doboka, Kendilóna, Lozsárd, Onok, Tötör, Kecsed-Szilvás, Kecsed, Nagy-Iklód, Kis-Jenő, Kis-Iklód, Viz-Szilvás, Hesdát, Mikola, Boncz-Nyires, Szekuláj, Szt.-Egyed, Pujon, Szt.-Gothard, Czege, Göcz, Császári, Vajda-Szt. (1) V. ö. az 1876: XXXIII. t. czikket és 1. jegyzetét; továbbá az 1877: X. t. czikket, az 1876: XXXIII. t. cz. által területükre nézve szabályozott törvényhatóságokban az országgyülési képviselő-választókerületek új beosztásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről. L. a törvényhatóságokról szóló 1886: XXI. t. czikket. melynek kapcsán egybefoglaltuk a törvényhatóságokra vonatkozó érvényes rendelkezéseket. (2) E megyék tekintetében v. ö. 1876: XXXIII. t. cz. 1. §. 7., 13., 16., 20., 22., 23. p., továbbá 3. §. a)-d) p. (3) V. ö. 1876: XXXIII. t cz. 1. §. 1. p. (4) V. ö. 1876: XXXIII. t. cz. 1. §. 2. p. |