a

tőkének megfelelő záloglevél-összeget bevál- befolyt összeg a záloglevelek koronkénti kitani.

sorsolására forditandó.(1) A kikötött tőketörlesztési (részletek fejében

58. $. A záloglevelek tőkéjének pontos kamatoztatásáért és kifizetéseért első sorban a jelzálog követelések és azonkivül a bank egyéb ingó és ingatlan vagyona kezeskednek.

A banktársulat feloszlása vagy a jelzáloghitel osztálynak a bank többi üzletosztályaitól elkülönitése esetében ezen szavatosság (Társ. alapszab. 6. cz.) jelzálogilag biztositott követelései és a bank részvénytőkéjéből kihasitandó alapra lesz szoritva, mely alap az akkor forgalomban levő zálogleveleknek legalább is tizedrészével egyenlő és a záloglevelek beváltásának mérve szerint ugyanazon arányban leszállitható.

59. $. Mindenik záloglevél a bank alapszabályszerü czégjegyzésével és pecsétjével ellátandó. A záloglevél magában foglalja :

a) a tőkeösszeget, melyről kiállittatik;
b) a pénzértéket, melyben a tőkeösszeg kifizettetik és kamatoztatik;
c) a kamatlábat és a kamatfizetési határidőket;
d) a tőkefizetésre nézve a kitüzött határidőt;
e) a bank kezességét a tőkére és kamatra nézve ; és

0) mindkét kormánybiztos által aláirt abbeli bizonyitást, hogy a záloglevél a banknak kellőleg biztositott és telekkönyvileg bekeblezett követelései alapján állittatott ki.

60. S. A záloglevelek előmutatóra szólnak, félévi kamatszelvényekkel vannak ellátva, s a bank főtanácsa által meghatározott értékfokozatok szerint, de 100 forintnál nem csekélyebb összegben bocsáttatnak ki.

61. $. A záloglevelek vagy határozott vagy kisorsolás által meghatározandó lejáratra állithatók ki. De 12 havi lejáratnál rövidebb időre nem szólhatnak.

62. $. A záloglevelek beváltásánál mindenkor a hozzá tartozó, még le nem járt szelvények visszaadandók, vagy azoknak névértéke készpénzben megtéritendő.

63. $. Záloglevél-szelvények, melyek nem jártak le egy évnél régebben, a bank minden fő- és mellékintézeténél kifizettetnek. Záloglevelek és kamatnyugtatványok a bank bécsi jelzálog hitelpénztáránál vagy előleges 14 napi bejelentés után, a banknak valamely más helyen levő intézeténél fizettetnek ki.

64. S. Oly kamatok, melyek lejáratuktól számitott három év alatt, és oly záloglevéltőkék, melyek lejáratuktól számitott 30 év alatt fel nem vétettek — elévültek és ennélfogva többé nem követelhetők.

65. S. Magasabb értékfokozatu záloglevelek alsóbb fokozatu záloglevelekért, és viszont, becsérelhetők.

66. S. A bank az előmutatóra szóló záloglevél birlalóját és a szelvény birlalóját annak tulajdonosául ismeri el.

Ha a záloglevél birtokosa a sajátját képező záloglevelei kamatjának felvételét magának biztositani kivánja, vagy ha a záloglevél és annak jövedelme bizonyos czélra van rendelve: ez esetben az illető záloglevél és szelvény

(1) E 8-1 pótolja és hatályon kívül helyezi: 1887: XXVI. 6. cz. (1. 8.) – V.ö. 9. §.

ivének bemutatása mellett, a lekötés (Vinculirung) a banknál irásban kérendő. Ezuttal a záloglevélre teendő lekötési záradék pontosan megjelölendő és azon személy is megnevezendő, mely a kamatok és a lekötött záloglevélre eső tőke felvételére fel van hatalmazva. Több tulajdonos javára való lekötés vagy a tőke és a kamatnak részletekben kiszolgáltatása meg nem engedhető.

A lekötött záloglevelek kamatai nyugtatvány mellett szolgáltatnak ki, ha ez a záloglevél minden lényeges ismertető jelét (a számot, tőkeösszeget, kamatlábat és a keltet) továbbá a helyes lejárati időt és a helyes kamatösszeget kimutatja, és a felvételre jogositott nevével van ellátva.

A bank az aláirás valódiságát nem vizsgálja, és azért jótállást nem vállal. A záloglevél tulajdonosának azonban szabadságában áll követelni, hogy a záloglevél-tőkének és kamatainak kifizetése, valamint a záloglevél lekötés alóli feloldása csak birbilag vagy közjegyzőileg hitelesitett saját aláirásának előmutatása mellett történhessék.(1)

67. S. Községek vagy hatósági felügyelet alatt álló más testületek vagy intézetek nevére lekötött zálogleveleknek lekötés alóli feloldása végett még a felügyelő hatóság beleegvezése is bemutatandó.

Ha a záloglevélnek lekötés alóli feloldását nem a lekötési záradékban megnevezett tulajdonos, hanem más valaki kéri, a benyujtó a banknak közokiratokkal, vagy pedig biróság vagy közjegyző által hitelesitett okmányokkal kimutatni tartozik, hogy a záloglevél tulajdonát megszerezte. (1)

68. S. Az osztrák nemzeti bank sorsolás alá eső zálogleveleinek lekötése és feloldása tekintetében a 66. és 67. SS. határozatai birnak érvénynyel.

69. S. Az osztrák-magyar bank zálogleveleinek elzálogositása vagy engedményezése nem esik a törvényes illeték alá.(2)

70. S. Az osztrák-magyar bank záloglevelei a monarchia mindkét részében, a községek, testületek, alapitványok nyilvános felügyelet alatt álló intézetek pénzei, ugyszintén gyám- és árvahatósági, hitbizományi és letéti pénzek gyümölcsöző elhelyezésére használhatók, végre katonai házassági biztositékokra és tőzsdei árfolyam szerint szolgálati és üzletbiztositékokra fordithatók, - a mennyiben a biztositékok külön szabályok értelmében készpénzben le nem teendők.

71. S. Az osztrák-magyar bank záloglevelei a tőzsdén eladhatók és azoknak ára a hivatalos árjegyzékben jegyezhető.

(1) V. ö. 68. $.

(2) Az ezen s-ban foglalt rendelkezést az 1879: XLV. I. cz. 1. $-a a magyar földhitelintézetre is kiterjeszti.

XXVI. TÖRVÉNY-CZIKK

a szabadalmazott osztrák nemzeti bankot cselekvőleg illető 80 millió forint államadósságot illetőleg kötendő egyezmény iránt.(1) (Szentesitést nyert 1878. évi junius 27-én. Kihirdettetett az országgyülés mindkét házában 1878. évi

junius 28-án.)

Az 1863. évi január hó 3-án az akkori cs. kir. pénzügyministerium és a szab. osztrák nemzeti bank közt kötött egyesség(2) 4. S-ában emlitett, a szab. osztrák nemzeti bankot cselekvőleg illető 80 millió o. e. forintnyi államadósság az 1867 : XII. t. cz. 53. §-ának világos kijelentése szerint a magyar korona országait jogilag nem terhelhetvén, - az azon t. cz. 54. és 55. $$-aiban elfogadott méltányosság szempontjának pedig a törvényhozás az 1867 : XV. t. cz. által eleget tévén, – a magyar korona országai ezen adós

: ság törlesztéséhez járulni kötelezve nincsenek. – Mégis azon czélból, hogy

, a Magyarország és ő Felsége többi királyságai és országai között füygőben levő pénzügyi és gazdasági kérdések törvényes rendezése további késedelmet ne szenvedjen, felhatalmaztatik a kormány: hogy a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával a következő egyezményt köt

hesse meg

I. CZIKK.

Az osztrák-magyar bank évi tiszta jövedelméből a bank alapszabályai 102-ik czikke értelmében, a magyar korona országai, illetőleg a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok javára eső rész, az osztrákmagyar bank szabadalmának tartama alatt, évről-évre az 1863. évi január 10-én kötött egyezményből származó 80 millió osztrák forintnyi kölcsön törlesztésére forditandó, és ezen tartozásból leirandó. (3)

II. CZIKK.

A magyar korona országai a 80 millió osztrák forintnyi adósság azon részének törlesztéséhez, a mely az osztrák-magyar bank szabadalma lejártával még törlesztetlenül fenmarad, oly módon járulnak, hogy a 80 millió osztrák forintnyi adósság törlesztetlenül fenmaradt része 30 százalékának megfelelő összeget 50 egyenlő évi részletben kamat nélkül fogják a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok részére lefizetni.

Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg. (4)

(1) Az ezen l. czikkben foglalt intézkedéseket további tiz évre kiterjeszti az 1887: XXVII. 1. cz. V.ö. az 1877: XXVII., 1878: IV. és XIII. 1. czikkeket, a tényleges állapotnak a nemzeti bankkal szemben ideiglenes fentartásáról.

E l. czikknek megfelel az osztrák 1878 jun. 27. törv. (1878. R. G. Bl. 64.). (2) V. ö. az e tárgyban alkotott 1862 decz. 27. osztrák törvényt az osztrák nemzeti bankkal kötendő egyezmény tárgyában (1863. R. G. Bl. 2.).

(3) E czikk érvényét 1897 decz. 31-ig változatlanul érvényben tartja az 1887: XXVII. 1. cz. I. czikke.

(4) E czikk foganatosítását az osztrák-magyar bank meghosszabbitott szabadalmának lejártáig elhalasztja. az 1887: XXVII. 1. cz. III. czikke.

XXVII. TÖRVÉNY-CZIKK

az „osztrák-magyar Lloyd" gőzhajózási vállalattal kötött hajózási

és postaszerződésről.(1)

(Szentesitést nyert 1878. évi junius 27-én. Kihirdettetett az országgyülés mindkét házában 1878. évi

junius 28-án.)

)

a

A közös külügyminiszter és az aosztrák- toztatása, szaporitása, kevesbitése vagy teljes magyar Lloyd) gőzhajózási vállalat közt 1877-ik megszüntetése a szerződő felek közt kötendő évi november 6-án kötött hajózási és posta- külön egyezményeknek van fentartva.(2) szerződés a törvényhozás által jóváhagyatván, a hozzávaló és a szerződés kiegészitő részét képező jegyzőkönyvvel együtt ezennel oly

2. CZIKK. észrevétel mellett iktattik az ország törvényei közé, hogy valamint a szerződés a földmivelés-,

A segélyezett járatok után fizetendő költségipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister térités tengeri mérföldenként a konstantiegyetértésével jött létre, ugy ezentul is minden nápoly-várnai járatoknál 4, azaz 0. é. négy oly intézkedés, mely a szerződésben és a forintot, a trieszt- (fiume-) alexandriai, a hozzácsatolt és kiegészitő részét képező jegyző- trieszt-syra-konstantinápolyi járatoknál i frt könyvben a közös külügyministerre bizatik, a 80 krt, azaz o. é. egy forint nyolczvan krajföldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar czárt, valamennyi többi járatoknál pedig 1 frl királyi ministernek a kereskedelmi és vám- 15 krt, azaz 0. é. egy forint tizenöi krajczárt szövetség által kikötött egyetértésével tör- tesz. ténjék.

Mindazonáltal a fönnebbi mértföldpénzek Szövege a következő :

évi összege o. é. 1.300,000 forintnál nagyobb nem lehet.

A rendes időjárásnál elérendő sebesség a Hajózási és postaszerződés, konstantinápoly-várnai járatoknál óránként tiz,

a trieszl-(fiume-) alexandriai és trieszt-syramely egyrészről a magyarországgyülés és az konstantinápolyi járatoknál kilencz, a többi oszirák birodalmi tanács alkotmányos jóváha- járatoknál pedig legalább nyolcz tengeri mértgyásának fentartása mellett a császári és kirá- földben állapittatik meg. (3) lyi közös külügyminiszter, másrészről az osztrák-magyar Lloydgözhajózási vállalata közi, alulirt napon a következő módon köttetett meg :

3. CZIKK.

A Lloyd gőzhajózási vállalata arra kötelezi 1. CZIKK.

magát, hogy a szerződéses járatoknál a meg

állapitott sebességnek megfelelően épült, a Az osztrák-magyar Lloyd gözhajózási válla- személy-szállitás, a levéi- és a kocsipostai lata arra kötelezi magát, hogy a mellékletben szolgálat követelményeihez képest felszerell, elősorolt járatokat a jelen szerződés idejére a rendes forgalomhoz mért rakóhelylyel biró és következő czikkben megállapitott állami segély- kellő biztonságot nyujtó hajókat fog alkalmazni, zés mellett fenn fogja tariani. Ezen melléklet melyeknek teltleges vitelképessége átlag legegész tartalmára nézve a jelen szerződés ki- alább 800 tonnára rug, a miről a lársaság egészitő részét képezi.

minden év végén a közös külügyministerium A szerződéses járatoknak netaláni megvál-, elé kimutatást terjeszteni köteles. A magyar

(1) Az osztrák-magyar Lloyddal első ízben kötött szerződést (a tengeri postaszolgálat ellátása iránt) az 1872: XXVI. t. cz. tartalmazza. E szerződés hatályát meghosszabbították az 1877: XXVII., az 1878: IV. és az 1878: XIII. t. czikkek, míg 1878 junius 30-án hatályba lépett a fönti 1878: XXVII. t. czikkibe iktatott szerződés, melyet az 1888: XXI. t. czikkbe foglalt ujabb szerződés váltott fel, a melyet azonban az 1891: XXIX. t. czikkbe iktatott egyezmény 1891 decz. 31-ével hatályon kívül helyezett, úgy, hogy jelenleg a magyar állam az osztrák-magyar Lloyddal semmiféle szerződéses viszonyban nincs. – V. ö. még az 1867: XVI. 1. cz. 6. §-át; az 1878: XX. t. cz. VI. czikkét és az 1887: XXIV. 1. cz. 2. §-át.

(2) L. az ezen t. cz. mellékletét képező jegyzőkönyvet. (3) V. ö. 37. cz.

kir. kormánynak és az osztrák cs. k. kormány- l tökéletesen ugyanaz lesz, mint a Triesztből és nak bármikor szabadságában áll az osztrák-, Triesztbe, illetőleg Fiumeból és Fiumeba való magyar Lloyd hajoit, az emlitett követelmények szállitás tarifaja; és a Lloyd mindenkép azon iránt, az e czélra kiküldendő biztosok által lesz, hogy a Fiumeból, illetőleg Triesztből jövő megvizsgáltatni.

küldeménvek elszállitásában a közvetlenül Triesztben, illetőleg Fiumeban feladottakhoz

képest, se késedelem, se károsodás elő ne 4. CZIKK.

forduljon.

Az osztrák-magyar Lloyd gözhajózási vál

6. CZIRK. lalata arra kötelezi magát, hogy a mellékletben elősorolt járatokat a közös külügyi ministerium Az osztrák-magyar Lloyd arra kötelezi marészéről helybenhagyott járatrend szerint fogja gát, hogy szénszükségletét lehetőleg belföldi fentartani, s arról fog gondoskodni, hogy ezen szénnel fedezi, s e czélra belföldi bányákból járatok félbe ne szakiltassanak, sem pedig a évenként legalább 22,000 tonna köszenet járatrend meg ne háboritt asséh, a mire nézve pályázat utján azon kikötéssel szerez be, hogy a felelősséget magára vállalja. Ha a belföldi, a Fiumeból kiinduló vonalak számára szükséges valamint a konstantinápoly-várnai, a trieszt- mennyiség Fiumeba, a Triesztből kiinduló vo(fiume-)alexandriai, a trieszt-syra-konstanti- nalak számára szükséges mennyiség pedig nápolyi és a konstantinápoly-smyrna-alexan- | Triesztbe mint átadási helyre szálliiassék. driai vonalak valamely vég-, vagy fontosabb csatlakozási pontján az érkezésben a menetrend ellenére öt órát meghaladó késedelem

7. CZIKK. fordul elő, szintugy ha bármely segélyzell voDalok menetrendébe felvett valamely kihötő Az osztrák-magyar Lloyd gözösei ezentul is érintése elmarad, a társasáy szerződési birság azon kedvezményben részesülnek, hogy ha alá esik.

azon helyre való tekintetből, hová a hajó indul Az 1. sz. járatban előfordult késedelemnél vagy a honnan érkezik, egyáltalán szüksége minden további órára 50 frtiy, a 2., 3. és 17. forog fenn az egészségügyi és rendőri közegek sz. járatokban minden további órára 25 frtig, közbenjöttének, induláskor az utra bocsájtó a többi járatokban minden további órára 15 (speditio), érkezéskor a partra bocsájtó engefrtig és valamely kikötő nemérintésének eseté- dély (pratica) kiszolgáltatása végell az egészben 120 frtig terjedő birság vetendő ki, mely ségügyi és rendőri közegek mindannyiszor a mértföldpénzekből levonatik. kivételnek nap- és éjközben egyaránt magán a hajón akkor van helye, ha a félbeszakitást vagy tartoznak megjelenni. rendzavarást oly rendkivüli eset idézte elő, melynek elháritása nem állott a vállalat hatalmában.

8. Czikk A szerződés szerint fennálló vagy jövendőben szerződésileg berendezendő járatoknál, Oly időben, midőn a Levante irányában csak a külügyi ministerium előlegesen nyilvá-. vesztegzár van elrendelve, megengedtelik az nitott helybenhagyásával történhetik a járat- osztrák-magyar Lloyd gözhajózási vállalatnak, rendben és a kijelölt megállapodási helyehben hogy mindazon meneteknél, melyeknél a fennváltoztatás. (1)

álló rendszabályok értelmében a vesztegzár tartama megrövidittetik az által, ha a lengeri

egészségügyi rendszabályoknak megfelelő teen5. CZIKK.

dőket a hajón levő hites egészségügyi örök

utazásközben végezik, az egészségügyi öröket, Az osztrák-magyar monarchia be- és kivi- l már valamelyik belföldi kikötőből való elinduteli forgalmára megállapitoll tarifák, nevezele- láskor vehesse föl a hajóra, azok kirendelésére sen a Trieszt, Fiume és Galatz kikötőire szólók, az illető rév- és egészségügyi hivatalt kérnem lehetnek magasabbak azoknál, melyek a rén fel. külföld versenyző kikötőivel való forgalomra nézve azonos, vagy hasonló feltételek mellett

9. CZIKE. fennállanak.

A segélyezett külföldi vonalokon a Fiumeból Az osztrák-magyar Lloyd gőzösei számára vagy Fiumeba, illetőleg Triesztből vagy Triesztbe mindazon belföldi kikötőkben, hol rendszerint való személy-, áru- vagy pénzszállitás tarifája' megfordulnak, a ki- és berakodás könnyitése s

a

(1) L. az ezen t. cz. mellékletét képező jegyzőkönyvet.