tőkének megfelelő záloglevél-összeget bevál- befolyt összeg a záloglevelek koronkénti kitani. sorsolására forditandó.(1) A kikötött tőketörlesztési [részletek fejében

58. §. A záloglevelek tőkéjének pontos kamatoztatásáért és kifizetéseért első sorban a jelzálog követelések és azonkivül a bank egyéb ingó és ingatlan vagyona kezeskednek.

A banktársulat feloszlása vagy a jelzáloghitel osztálynak a bank többi üzletosztályaitól elkülönitése esetében ezen szavatosság (Társ. alapszab. 6. cz.) jelzálogilag biztositott követelései és a bank részvénytőkéjéből kihasitandó alapra lesz szoritva, mely alap az akkor forgalomban levő zálogleveleknek legalább is tizedrészével egyenlő és a záloglevelek beváltásának mérve szerint ugyanazon arányban leszállitható.

59. §. Mindenik záloglevél a bank alapszabályszerü czégjegyzésével és pecsétjével ellátandó. A záloglevél magában foglalja:

a) a tőkeösszeget, melyről kiállittatik;

b) a pénzértéket, melyben a tőkeösszeg kifizettetik és kamatoztatik; c) a kamatlábat és a kamatfizetési határidőket;

d) a tőkefizetésre nézve a kitüzött határidőt;

e) a bank kezességét a tőkére és kamatra nézve; és

mindkét kormánybiztos által aláirt abbeli bizonyitást, hogy a záloglevél a banknak kellőleg biztositott és telekkönyvileg bekeblezett követelései alapján állittatott ki.

60. §. A záloglevelek előmutatóra szólnak, félévi kamatszelvényekkel vannak ellátva, s a bank főtanácsa által meghatározott értékfokozatok szerint, de 100 forintnál nem csekélyebb összegben bocsáttatnak ki.

61. §. A záloglevelek vagy határozott vagy kisorsolás által meghatározandó lejáratra állithatók ki. De 12 havi lejáratnál rövidebb időre nem szólhatnak.

62. §. A záloglevelek beváltásánál mindenkor a hozzá tartozó, még le nem járt szelvények visszaadandók, vagy azoknak névértéke készpénzben megtérítendő.

63. §. Záloglevél-szelvények, melyek nem jártak le egy évnél régebben, a bank minden fő- és mellékintézeténél kifizettetnek. Záloglevelek és kamatnyugtatványok a bank bécsi jelzálog hitelpénztáránál vagy előleges 14 napi bejelentés után, a banknak valamely más helyen levő intézeténél fizettetnek ki.

64. §. Oly kamatok, melyek lejáratuktól számított három év alatt, és oly záloglevéltőkék, melyek lejáratuktól számított 30 év alatt fel nem vétettek elévültek és ennélfogva többé nem követelhetők.

65. §. Magasabb értékfokozatu záloglevelek alsóbb fokozatu záloglevelekért, és viszont, becsérelhetők.

66. §. A bank az előmutatóra szóló záloglevél birlalóját és a szelvény birlalóját annak tulajdonosául ismeri el.

Ha a záloglevél birtokosa a sajátját képező záloglevelei kamatjának felvételét magának biztositani kivánja, vagy ha a záloglevél és annak jövedelme bizonyos czélra van rendelve: ez esetben az illető záloglevél és szelvény

(1) E §-t pótolja és hatályon kívül helyezi: 1887: XXVI. t. cz. (1. §.) — V. ö. 9. §.

ivének bemutatása mellett, a lekötés (Vinculirung) a banknál irásban kérendő. Ezuttal a záloglevélre teendő lekötési záradék pontosan megjelölendő és azon személy is megnevezendő, mely a kamatok és a lekötött záloglevélre eső tőke felvételére fel van hatalmazva. Több tulajdonos javára való lekötés vagy a tőke és a kamatnak részletekben kiszolgáltatása meg nem engedhető.

A lekötött záloglevelek kamatai nyugtatvány mellett szolgáltatnak ki, ha ez a záloglevél minden lényeges ismertető jelét (a számot, tőkeösszeget, kamatlábat és a keltet) továbbá a helyes lejárati időt és a helyes kamatösszeget kimutatja, és a felvételre jogositott nevével van ellátva.

A bank az aláírás valódiságát nem vizsgálja, és azért jótállást nem vállal. A záloglevél tulajdonosának azonban szabadságában áll követelni, hogy a záloglevél-tőkének és kamatainak kifizetése, valamint a záloglevél lekötés alóli feloldása csak biróilag vagy közjegyzőileg hitelesitett saját aláírásának előmutatása mellett történhessék.(1)

67. §. Községek vagy hatósági felügyelet alatt álló más testületek vagy intézetek nevére lekötött zálogleveleknek lekötés alóli feloldása végett még a felügyelő hatóság beleegyezése is bemutatandó.

Ha a záloglevélnek lekötés alóli feloldását nem a lekötési záradékban megnevezett tulajdonos, hanem más valaki kéri, a benyujtó a banknak közokiratokkal, vagy pedig biróság vagy közjegyző által hitelesitett okmányokkal kimutatni tartozik, hogy a záloglevél tulajdonát megszerezte.(1)

68. §. Az osztrák nemzeti bank sorsolás alá eső zálogleveleinek lekötése és feloldása tekintetében a 66. és 67. §§. határozatai birnak érvénynyel. 69. §. Az osztrák-magyar bank zálogleveleinek elzálogositása vagy engedményezése nem esik a törvényes illeték alá. (2)

70. §. Az osztrák-magyar bank záloglevelei a monarchia mindkét részében, a községek, testületek, alapitványok nyilvános felügyelet alatt álló intézetek pénzei, ugyszintén gyám- és árvahatósági, hitbizományi és letéti pénzek gyümölcsöző elhelyezésére használhatók, végre katonai házassági biztositékokra és tőzsdei árfolyam szerint szolgálati és üzletbiztositékokra fordithatók, a mennyiben a biztositékok külön szabályok értelmében készpénzben le nem teendők.

71. §. Az osztrák-magyar bank záloglevelei a tőzsdén eladhatók és azoknak ára a hivatalos árjegyzékben jegyezhető.

(1) V. ô. 68. Ş.

(2) Az ezen §-ban foglalt rendelkezést az 1879: XLV. t. cz. 1. §-a a magyar földhitelintézetre is kiterjeszti.

XXVI. TÖRVÉNY-CZIKK

a szabadalmazott osztrák nemzeti bankot cselekvőleg illető 80 millió forint államadósságot illetőleg kötendő egyezmény iránt.(1) (Szentesitést nyert 1878. évi junius 27-én. Kihirdettetett az országgyülés mindkét házában 1878. évi junius 28-án.)

Az 1863. évi január hó 3-án az akkori cs. kir. pénzügyministerium és a szab. osztrák nemzeti bank közt kötött egyesség(2) 4. §-ában emlitett, a szab. osztrák nemzeti bankot cselekvőleg illető 80 millió o. é. forintnyi államadósság az 1867: XII. t. cz. 53. §-ának világos kijelentése szerint a magyar korona országait jogilag nem terhelhetvén, az azon t. cz. 54. és 55. §§-aiban elfogadott méltányosság szempontjának pedig a törvényhozás az 1867 XV. t. cz. által eleget tévén, a magyar korona országai ezen adósság törlesztéséhez járulni kötelezve nincsenek. Mégis azon czélból, hogy a Magyarország és ő Felsége többi királyságai és országai között függőben levő pénzügyi és gazdasági kérdések törvényes rendezése további késedelmet ne szenvedjen, felhatalmaztatik a kormány: hogy a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával a következő egyezményt köthesse meg.

I. CZIKK.

Az osztrák-magyar bank évi tiszta jövedelméből a bank alapszabályai 102-ik czikke értelmében, a magyar korona országai, illetőleg a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok javára eső rész, az osztrákmagyar bank szabadalmának tartama alatt, évről-évre az 1863. évi január 10-én kötött egyezményből származó 80 millió osztrák forintnyi kölcsön törlesztésére fordítandó, és ezen tartozásból leirandó (3)

II. CZIKK.

A magyar korona országai a 80 millió osztrák forintnyi adósság azon részének törlesztéséhez, a mely az osztrák-magyar bank szabadalma lejártával még törlesztetlenül fenmarad, oly módon járulnak, hogy a 80 millió osztrák forintnyi adósság törlesztetlenül fenmaradt része 30 százalékának megfelelő összeget 50 egyenlő évi részletben kamat nélkül fogják a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok részére lefizetni.

Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.(^)

(1) Az ezen t. czikkben foglalt intézkedéseket további tiz évre kiterjeszti az 1887: XXVII. t. cz. V. ö. az 1877: XXVII., 1878: IV. és XHI. t. czikkeket, a tényleges állapotnak a nemzeti bankkal szemben ideiglenes fentartásáról.

E t. czikknek megfelel az osztrák 1878 jun. 27. törv. (1878. R. G. Bl. 64.).

(2) V. ö. az e tárgyban alkotott 1862 decz. 27. osztrák törvényt az osztrák nemzeti bankkal kötendő egyezmény tárgyában (1863. R. G. Bl. 2.).

(3) E czikk érvényét 1897 decz. 31-ig változatlanul érvényben tartja az 1887: XXVII. t. cz. I. czikke. (4) E czikk foganatosítását az osztrák-magyar bank meghosszabbított szabadalmának lejártáig elhalasztja az 1887: XXVII. t. cz. III. czikke.

XXVII. TÖRVÉNY-CZIKK

az „osztrák-magyar Lloyd“ gőzhajózási vállalattal kötött hajózási és postaszerződésről.(1)

(Szentesitést nyert 1878. évi junius 27-én. Kihirdettetett az országgyülés mindkét házában 1878. évi junius 28-án.)

toztatása, szaporitása, kevesbitése vagy teljes megszüntetése a szerződő felek közt kötendő külön egyezményeknek van fentartva.(2)

2. CZIKK.

A közös külügyminiszter és az osztrákmagyar Lloyd» gőzhajózási vállalat közt 1877-ik évi november 6-án kötött hajózási és postaszerződés a törvényhozás által jóváhagyatván, a hozzávaló és a szerződés kiegészitő részét képező jegyzőkönyvvel együtt ezennel oly észrevétel mellett iktattik az ország törvényei közé, hogy valamint a szerződés a földmivelés-, A segélyezett járatok után fizetendő költségipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister térités tengeri mérföldenként a konstantiegyetértésével jött létre, ugy ezentul is minden nápoly-várnai járatoknál 4, azaz o. é. négy oly intézkedés, mely a szerződésben és a forintot, a trieszt- (fiume-) alexandriai, a hozzácsatolt és kiegészitő részét képező jegyző- trieszt-syra-konstantinápolyi járatoknál 1 frt könyvben a közös külügyministerre bizatik, a 80 krt, azaz o. é. egy forint nyolczvan krajföldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar czárt, valamennyi többi járatoknál pedig 1 frt királyi ministernek a kereskedelmi és vám- 15 krt, azaz o. é. egy forint tizenöt krajczárt szövetség által kikötött egyetértésével tör- tesz. ténjék.

Szövege a következő:

Hajózási és postaszerződés,

mely egyrészről a magyar országgyülés és az osztrák birodalmi tanács alkotmányos jóváhagyásának fentartása mellett a császári és királyi közös külügyminiszter, másrészről az osztrák-magyar Lloydgözhajózási vállalata közt, alulirt napon a következő módon köttetett meg:

1. CZIKK.

Az osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási vállalata arra kötelezi magát, hogy a mellékletben elősorolt járatokat a jelen szerződés idejére a következő czikkben megállapitott állami segélyzés mellett fenn fogja tartani. Ezen melléklet egész tartalmára nézve a jelen szerződés kiegészitő részét képezi.

A szerződéses járatoknak netaláni megvál

Mindazonáltal a fönnebbi mértföldpénzek évi összege o. é. 1.300,000 forintnál nagyobb nem lehet.

A rendes időjárásnál elérendő sebesség a konstantinápoly-várnai járatoknál óránként tiz, a trieszt-(fiume-) alexandriai és trieszt-syrakonstantinápolyi járatoknál kilencz, a többi járatoknál pedig legalább nyolez tengeri mértföldben állapittatik meg.(3)

3. CZIKK.

A Lloyd gőzhajózási vállalata arra kötelezi magát, hogy a szerződéses járatoknál a megállapitott sebességnek megfelelően épült, a személy-szállitás, a levéi- és a kocsipostai szolgálat követelményeihez képest felszerelt, rendes forgalomhoz mért rakóhelylyel biró és kellő biztonságot nyujtó hajókat fog alkalmazni, melyeknek tettleges vitelképessége átlag legalább 800 tonnára rug, a miről a társaság minden év végén a közös külügyministerium elé kimutatást terjeszteni köteles. A magyar

(1) Az osztrák-magyar Lloyddal első ízben kötött szerződést (a tengeri postaszolgálat ellátása iránt) az 1872: XXVI. t. cz. tartalmazza. E szerződés hatályát meghosszabbították az 1877: XXVII., az 1878: IV. és az 1878: XIII. t. czikkek, míg 1878 junius 30-án hatályba lépett a fönti 1878: XXVII. t. czikkbe iktatott szerződés, melyet az 1888: XXI. t. czikkbe foglalt ujabb szerződés váltott fel, a melyet azonban az 1891: XXIX. t. czikkbe iktatott egyezmény 1891 decz. 31-ével hatályon kívül helyezett, úgy, hogy jelenleg a magyar állam az osztrák-magyar Lloyddal semmiféle szerződéses viszonyban nincs. V. ö. még az 1867: XVI. t. cz. 6. §-át; az 1878: XX. t. cz. VI. czikkét és az 1887: XXIV. t. cz. 2. §-át.

(2) L. az ezen t. cz. mellékletét képező jegyzőkönyvet.

(3) V. ö. 37. cz.

kir. kormánynak és az osztrák cs. k. kormány- tökéletesen ugyanaz lesz, mint a Triesztből és nak bármikor szabadságában áll az osztrák- Triesztbe, illetőleg Fiumeból és Fiumeba való magyar Lloyd hajóit, az emlitett követelmények szállitás tarifája; és a Lloyd mindenkép azon iránt, az e czélra kiküldendő biztosok által lesz, hogy a Fiumeból, illetőleg Triesztből jövő megvizsgáltatni. küldemények elszállitásában a közvetlenül Triesztben, illetőleg Fiumeban feladottakhoz képest, se késedelem, se károsodás elő ne forduljon.

4. CZIKK.

6. CZIKK.

Az osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási vállalata arra kötelezi magát, hogy a mellékletben elősorolt járatokat a közös külügyi ministerium Az osztrák-magyar Lloyd arra kötelezi marészéről helybenhagyott járatrend szerint fogja gát, hogy szénszükségletét lehetőleg belföldi fentartani, s arról fog gondoskodni, hogy ezen szénnel fedezi, s e czélra belföldi bányákból járatok félbe ne szakittassanak, sem pedig a évenként legalább 22,000 tonna köszenet járatrend meg ne háborittassék, a mire nézve pályázat utján azon kikötéssel szerez be, hogy a felelősséget magára vállalja. Ha a belföldi, a Fiumeból kiinduló vonalak számára szükséges valamint a konstantinápoly-várnai, a trieszt- mennyiség Fiumeba, a Triesztből kiinduló vo(fiume-)alexandriai, a trieszt-syra-konstanti- nalak számára szükséges mennyiség pedig nápolyi és a konstantinápoly-smyrna-alexan- Triesztbe mint átadási helyre szállitassék. driai vonalak valamely vég-, vagy fontosabb csatlakozási pontján az érkezésben a menetrend ellenére öt órát meghaladó késedelem fordul elő, szintugy ha bármely segélyzett vonalok menetrendébe felvett valamely kikötő | érintése elmarad, a társaság szerződési bírság alá esik.

Az 1. sz. járatban előfordult késedelemnél minden további órára 50 frtig, a 2., 3. és 17. sz. járatokban minden további órára 25 frtig, a többi járatokban minden további órára 15 frtig és valamely kikötő nemérintésének esetében 120 frtig terjedő birság vetendő ki, mely a mértföldpénzekből levonatik. Kivételnek akkor van helye, ha a félbeszakitást vagy rendzavarást oly rendkivüli eset idézte elő,| melynek elhárítása nem állott a vállalat hatalmában.

A szerződés szerint fennálló vagy jövendőben szerződésileg berendezendő járatoknál, csak a külügyi ministerium előlegesen nyilvánitott helybenhagyásával történhetik a járatrendben és a kijelölt megállapodási helyekben változtatás.(1)

5. CZIKK.

Az osztrák-magyar monarchia be- és kiviteli forgalmára megállapitott tarifák, nevezetesen a Trieszt, Fiume és Galatz kikötőire szólók, nem lehetnek magasabbak azoknál, melyek a külföld versenyző kikötőivel való forgalomra nézve azonos, vagy hasonló feltételek mellett fennállanak.

A segélyezett külföldi vonalokon a Fiumeból vagy Fiumeba, illetőleg Triesztből vagy Triesztbe való személy-, áru- vagy pénzszállitás tarifája

7. CZIKK.

Az osztrák-magyar Lloyd gözösei ezentul is azon kedvezményben részesülnek, hogy ha azon helyre való tekintetből, hová a hajó indul vagy a honnan érkezik, egyáltalán szüksége forog fenn az egészségügyi és rendőri közegek közbenjöttének, induláskor az utra bocsájtó (speditio), érkezéskor a partra bocsájtó engedély (pratica) kiszolgáltatása végett az egészségügyi és rendőri közegek mindannyiszor nap- és éjközben egyaránt magán a hajón tartoznak megjelenni.

8. CZIKK.

Oly időben, midőn a Levante irányában vesztegzár van elrendelve, megengedtetik az osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási vállalatnak, hogy mindazon meneteknél, melyeknél a fennálló rendszabályok értelmében a vesztegzár tartama megrövidittetik az által, ha a tengeri egészségügyi rendszabályoknak megfelelő teendöket a hajón levő hites egészségügyi őrök utazásközben végezik, az egészségügyi őröket, már valamelyik belföldi kikötőből való elinduláskor vehesse föl a hajóra, azok kirendelésére az illető rév- és egészségügyi hivatalt kérvén fel.

(1) L. az ezen t. cz. mellékletét képező jegyzőkönyvet.

9. CZIKK.

Az osztrák-magyar Lloyd gözösei számára mindazon belföldi kikötőkben, hol rendszerint megfordulnak, a ki- és berakodás könnyítése s