35. CZIKK. A Lloyd köteles Bécsben és Fiuméban főügynökségeket felállítani. 36. CZIKK. Az osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási vállalata arra kötelezi magát, hogy az áruk rendes szállitására gondot visel. E czélból üzleti szabályzatot fog kidolgozni és a külügyi ministeriumnak jóváhagyás végett előterjeszteni. Ezen szabályzat netaláni módosításához a nevezett ministerium jóváhagyása szükséges. A társaság továbbá arra kötelezi magát, hogy az utasokat kellő és figyelmes bánásmódban részesitendi. A társaság hajóin ép ugy, mint ügynökségeinél, panaszkönyvek fognak rendelkezésre állani, melyeket az illető révhivatalok és consuli hatóságok bármikor meg tekinthetnek. 37. CZIKK. A Lloyd-vállalatnak igénye van arra, hogy neki a szerződéses járatokért (2. czikk) bizto- ! sitott állami költségtérités tizenkét havi részletekben fizettessék ki. De minthogy a költség-! térités számszerinti összege a megjárt tengeri mértföldek arányához képest véglegesen csak az év végével állapítható meg, ennek fejében az állampénztárból kamat nélküli előlegek engedélyeztetnek. Ezen előlegek a vállalatnak következő módon nyujtatnak : 1. 1878. és 1879. években : a) az említett évek tartama alatt esedékes azon osztr. ért. négyszázhetvenötezer négyszáz forintnyi évi törlesztési részleteknek kifizetése által, melyeket a Lloyd gőzhajózási társaság az 1858. évi márczius 2-án kelt egyezmény értelmében a cs. k. szab. hitelintézetnek fizetni tartozik és landó, hogy a menetek a kimutatott számban s kiterjedésben valósággal megtörténtek. Mihelyt ezen kimutatás megvizsgáltatott s érvényesittetett, megtörténik a leszámolás a fölvett előlegekkel szemben, ideértve az emlitett évi járadékokat is, s vagy kifizettetik a Lloydvállalatnak a netaláni birságpénzek levonása után a javára mutatkozó követelés, vagy ha a követelés kisebb volna a fölvett előlegek összegénél, levonatik a fölülfizetett összeg a legközelebbi vagy következő több hónapra eső részletekből, vagy esetleg a szerződés lejártával készpénzben térittetik vissza. Ha a szerződésszerű menetek hosszabb ideig tartó félbeszakitása állana be, fentartja magának a kormány a 4. czikkben megállapított határozatok épségben hagyása mellett azt a jogot, hogy a fentebb biztositott havi előlegeket alább szállithassa vagy egészen megszüntethesse; mindazáltal oly esetben, ha a félbeszakítás nem a vállalat hibájából keletkezett, a Lloydnak jutó költségtérités, a cs. kir. szab. hitelintézetnek fizetendő összeg beszámitásával, évenkint egy milliónál kevesebbre le nem szállitható. 38. CZIKK. Az osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási társaságnak, az 1865. évi julius 27-én kelt szerződés(1) és az 1866. május 1-én kelt kötelezvény alapján engedélyezett három millió forintnyi állami előlegekből 1877. évi deczember 31-ikével fenmaradó 4.340,000 osztr. ért. forintot tevő tartozása, négy százaléknyi kamatoztatásának fentartása mellett, a jelen szerződés tartamára meghosszabbittatik és visszafizetése az 1878. évtől kezdve, tiz évi egyenlő, minden deczember hó utólján esedékes részletekben fog történni. Az elsőbbségre, továbbá a meghosszabbitott föntebbi tartozás tőkéjének s kamatainak biztositására nézve a társaságnak a fentidézett szer b) osztr. ért. hatvanötezer forintnak min-ződéssel és a hivatkozott kötelezvénynyel den hó elején utalványozása által. magára vállalt kötelességei továbbra is fennállanak. 2. 4880. évtől kezdve a jelen szerződés lejártáig osztr. ért. egyszázötezer forintnak minden hó elején utalványozása által. Minden polgári év végével az osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási társaság a cs. és kir. közös 39. CZIKK. külügyi ministerium elé terjesztendi az év foly- | A külügyi ministeriumnak engedélye nélkül tában tett szerződésszerü menetek kimutatását, az osztrák-magyar Lloyd-társaság négy százamely alkalommal az illetékes kikötői s consuli léknál magasabb osztalékot nem adhat. hatóságok hivatalos bizonyitványaival igazo (1) V. ö. 1865. R. G. Bl. 51. (1865 jul. 8. törv., a tengeri postai szolgálatnak az osztrák Lloyd által való ellátásáért járó kárpótlásról). az osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási vállalat által bel- és külföldön szerződésileg teljesitendő téhez. Az osztrák-magyar Lloyd-társasággal kötött. Az 1. czikkhez és a szerződés melléklehajózási és posta-szerződésnek mai napon történt aláírása alkalmával a jelen jegyzőkönyvbe még a következő megjegyzések és kölcsönös megállapodások vétettek föl: 1. A közös külügyi ministerium fentartja magának, hogy a konstantinápoly-várnai jára (1) L. az ezen t. czikk mellékletét képező jegyzőkönyvet. tokat megváltoztathassa vagy az egész járatot megszüntethesse és az utóbbi esetben a megfelelő segélyezési összeget beszüntethesse, ha csak az a 2. pontban emlitett vonalakra nem fordittatik. 2. Az osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási társaság késznek nyilatkozik azon esetre, hogy ha erre szükség mutatkoznék, a szerződés tartama alatt, egyetértésben a külügyi ministeriummal, Salonich-Dedeagatsch és Galatzból a közép- és fekete-tengeri kikötőkbe új járatokat 1 frt 15 krnyi mértföldpénz mellett és 8 tengeri mértföldnyi sebességgel a megállapitott segély összeg erejéig berendezni. 3. Egyuttal arra is vállalkozik, hogy az Alexandriával közlekedő gőzöst (1. a szerződéshez csatolt kimutatás 2. tételét), a mennyiben a Fiuméban vagy Fiume számára havonként átlag feladott árumennyiség 750,000 kilogrammot ér el, minden négy hétben egyszer, a mennyiben pedig ama mennyiség kétannyira emelkednék, minden két hétben egyszer, közvetlenül Fiuméból inditandja. Ez esetben a hetenkénti közvetlen járatokat Trieszt és Alexandria közt fenn fogja tartani, a nélkül, hogy a segélyösszeg felemelését követelhetné. A Fiuméból kiinduló közvetlen járatok meg kezdésének időpontját a magyar kir. kormány határozandja meg, mindazonáltal jogában áll a társaságnak, hogy ha a fenn kitett átlagos havi mennyiség az egyenes járatok hat havi fennállása alatt el nem éretnék, azok felfüggesztését követelhesse. A 4. czikkhez. A részletes menettervek, melyeket a Lloyd a szerződés mellékletében megállapitott megegyezések alapján fog kidolgozni, a külügyi ministeriumnak legkésőbb egy hónappal a szer-¦ ződés élethelépte előtt jóváhagyás végett bemutatandók. A. ezikkhez. A Lloyd mindaddig köteles belföldi szenet a kikötött mennyiségben fogyasztani, mig a belföldi kőszénnek tüzelőereje a Lloyd által közönségesen használt angol kőszén tüzelőerejéhez legalább is ugy viszonylik, mint 84 a 100-hoz, és mig a belföldi köszén ára Trieszt és Fiuméban nem nagyobb, mint ugyanott az angol köszéné. A 9. czikkhez. Az osztrák cs. kir., valamint a magyar királyi kormány késznek nyilatkozott az osztrák XXVIII. TÖRVÉNY-CZIKK az 1871: LV. törvényczikk alapján inditandó birtokrendezési eljárás bélyeg- és illetékmentessége iránt. (Szentesitést nyert 1878. évi junius 28-án. Kihirdettetett az országgyülés mindkét házában 1878. évi junius 29-én.) 1. §. Az 1871: LV. törvényezikk alapján inditandó birtokrendezési és felosztási eljárás egyszersmindenkorra bélyeg- és illetékmentességben részesittetik. 2. §. Ezen kedvezmény az 1871: LV. törvényczikk 29., illetőleg az 1874 : XLI. törvényezikk 1. §-ában ideiglenesen megadott bélyeg- és illetékmentességi határidő lejárta óta inditott ügyekre is kiterjesztetik. 3. §. Jelen törvény végrehajtásával a pénz- és igazságügyi ministerek bizatnak meg. XXIX. TÖRVÉNY-CZIKK Versecz sz. kir. város központi választmánya által 1878. évre elkésve kiigazitott országgyülési képviselőválasztók névjegyzékének kivételes összeállitásáról. (Szentesitést nyert 1878. évi junius 28-án. Kihirdettetett az országgyülés mindkét házában 1878. évi junius 29-én.) 1. §. Versecz sz. kir. város központi választmánya által az országos képviselő-választók névjegyzékének 1877. évi kiigazitása alkalmával az 1874. évi XXXIII. törvényczikk 48., 49., 50., 53. és 54. §§-aiban megszabott határidők meg nem tartásával elkésve teljesitett munkálat ezen esetben kivételesen a királyi Curia felül vizsgálatára alkalmasnak elfogadtatik, és a királyi Curia felhatalmaztatik, hogy ezen központi választmánynak, az emlitett névjegyzékre nézve tett felszólalásokra vonatkozó határo zatai ellen intézett s a királyi Curiához az 4874. évi XXXIII. törvényczikk 54. §-ában megszabott határidőn tul elkésve felterjesztett felebbezéseket a most idézett §. rendelkezéséhez képest előirt határidőn tul kivételesen elintézhesse s azok felett érdemleges határozatot hozhasson. 2. §. Ezen törvény a kihirdetés után azonnal életbe lép s végrehajtásával a bel- és igazságügyi ministerek bizatnak meg. XXX. TÖRVÉNY-CZIKK az 1873: XXXIV. t. cz. 3. §-ában megállapitott határidőnek, valamint a Horvát-Szlavonországok beligazgatási költségei fedezésére meghatározott százalék érvényének meghosszabbításáról szóló 1878. évi I. törvényczikk hatályának kiterjesztéséről.(1) (Szentesitést nyert 1878. évi deczember 22-én. Kihirdettetett az országgyülés mindkét házában 1878. évi deczember 24-én.) 4. §. Az 1873. évi XXXIV. törvényezikk a Horvát-Szlavonországok önkormányzati bel3. §-ában megállapitott határidőnek, valamint igazgatási költségei fedezésére meghatározott (1) E t. ezikk hatályát 1880 decz. végéig kiterjesztette az 1879: LX. t. cz., de még e határidő lejárta elött jött létre az 1880: LIV. t. cz.. a Magyarország és Horvát-Szlavon-Dalmátországok közt létrejött pénzügyi egyezmény beczikkelyezéséről. százalék érvényének 1878. évi deczember hó 2. §. Ezen törvény a kihirdetés napjával végeig meghosszabbitásáról szóló 1878. évi lép érvénybe; annak végrehajtásával a pénzI. törvényezikk hatálya 1879. évi deczember ügyminister bizatik meg. hó végeig kiterjesztetik. XXXI. TÖRVÉNY-CZIKK az 1868: XL. t. cz. 11. és 13. szakaszai rendelkezésének, illetőleg a hadsereg és haditengerészet hadi létszámának és a monarchia két államára nézve megállapitott ujonezjutalék mennyiségének az 1879. év végeig való fentartása tárgyában.(1) (Szentesitést nyert 1878. évi deczember 22-én. Kihirdettetett az országgyülés mindkét házában 1878. évi deczember 24-én.) 4. §. A véderőről szóló 1868. évi XL. tez. 11. szakaszának rendelkezése, a mely a monarchia közös védelmére szükséges hadseregnek és haditengerészetnek hadi létszámát 800,000 főben határozza meg, s ugyanezen törvényezikk 13. szakasza alapján a monarchia két államára nézve megállapított ujonezjutaléknak mennyi sége, az ezen utóbbi szakaszban különben foglalt föltételeknek és korlátozásoknak is fentartásával, az 1879. év végeig kiterjesztetik, illetőleg fentartatik. sára czélzó javaslatok, alkotmányos utou leendő ujabbi megegyezés végett, oly időben terjesztendők a monarchia két államának törvényhozó testületei elé, hogy az e tekintetben szükséges alkotmányos tárgyalás és az annak alapján való törvényhozási intézkedés, a véderőről szóló 1868. évi XL. tez. 44. §-a értelmében, az 1879. év lefolyása előtt kellő időben legyen eszközölhető és foganatositható. 3. §. Ezen törvénynek végrehajtásával a honvédelmi minister bizatik meg, a ki az ennek folytán szükséges intézkedéseket az 1868. évi XL. tez. 59. szakasza értelmében teszi 2. §. A hadsereg és haditengerészet ezen létszámának a körülmények szerint továbbra is változatlanul hagyására, vagy megváltoztatá- meg. XXXII. TÖRVÉNY-CZIKK az 1879. év első negyedében viselendő közterhekről és fedezendő államkiadásokról (2) (Szentesitést nyert 1878. évi deczember 22-én. Kihirdettetett az országgyülés mindkét házában 1878. évi deczember 24-én.) 1. §. A ministerium felhatalmaztatik, hogy a magyar korona országaiban jelenleg fennálló adókra és államjövedékekre vonatkozó összes törvényeket, azoknak időközben bekövetkezhető módosításaival, az 1879. év első évnegyede alatt érvényben tarthassa, s az azok alapján befolyó adókból s egyéb bevételekből az állam szükségletét a következő szakaszban meghatározott módon fedezhesse. 2. §. A kiadási tételekre nézve, az 1878. évi államköltségvetésről szóló 4878. évi XVII. tez. rendeletei szolgálnak zsinórmértékül. 3. §. Az ezek folytán teendő költségek az 1879. évi költségvetés keretébe lesznek beillesztendők. 4. S. Jelen törvény hatálya az 1879. évi államköltségvetésről szóló törvény kihirdetése napján megszűnik. 5. §. Ezen törvény 1879. évi január hó 4-én lép életbe ; végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg. (1) V. ö. az 1879: LI. t. ezikket, a hadsereg és hadi tengerészet hadi létszámának, illetőleg a monarchia két államára nézve meghatározott hadjutaléknak az 1889. év végéig való megállapítása tárgyában. — V. ö. még: 1878: XXXIV. t. cz. 1. §. (2) E törvény hatályát kiterjeszti az 1879: VI. t. czikk. Az 1878. évi államköltségvetést az 1878: XVII. t. cz., az 1879. évit pedig az 1879: XII. t. cz. tartalmazza. |