XXXIII. TÖRVÉNY-CZIKK a megyék 1879. évi közigazgatási-, árva- és gyámhatósági kiadásainak fedezéséről.(1) (Szentesitést nyert 1878. évi deczember 25-én. Kihirdettetett az országgyülés mindkét házában 1878. évi deczember 30-án.) 1. S. A megyék közigazgatási-, árva- és 1877. és 1878. évekre helybenhagyott költgyámhatósági kiadásaira 1879. évben, a meny-ségvetések alapján tényleg igénybe vett összenyiben a törvényhozás időközben másként gekben, az emlitett törvényezikk alapján ujból nem intézkedik, 4.850,000 forint fog az állam- megalakult megyék pedig az 1877. és 1878. pénztárból kiszolgáltatni. évekre helybenhagyott költségvetéseik alapján tényleg igénybe vett összegek mérvéhez képest részesittessenek, a mennyiben ezen költségek szükségét az 1879. évre is igazolják. Ezen törvény hatályának ideje alatt az emlitett törvényhatóságoknak ezen czélokra házi adónak kivetése meg nem engedtetik. Az egyes törvényhatóságok részére megállapitott évi illetmény havi részletekben előzetesen szolgáltatik ki. 2. §. Ezen összeg a belügyminister által az illető törvényhatóságok közt akként fog felosztatni, hogy az 1876. évi XXXIII. törvényczikk által érintetlenül maradt megyék a ré- | 3. §. Jelen törvény végrehajtásával a pénzszükre 1872., 1873., 1874., 1875., 1876., ügyi- és belügyministerek bizatnak meg. XXXIV. TÖRVÉNY-CZIKK az 1879. évben kiállitandó ujoncz- és póttartaléki jutalékok megajánlása tárgyában.(2) (Szentesitést nyert 1878. évi deczember 25-én. Kihirdettetett az országgyülés mindkét házában 1878. évi deczember 30-án.) 1. §. A hadsereg és a haditengerészet törvény által szabályozott számerejének biztositása végett a magyar korona országaira eső 40,933 főnyi ujonczjutaléknak és az ehhez megkivántató 4093 főnyi póttartaléknak kiállitása az 1879. évre, az 1868. évi XL. törvényezikk 3. és 32. szakaszainak és az 1878. évi XXXI. törvényezikk értelmében, megszavaztatik. 2. §. Ezen ujonez- és pót:artaléki jutalékok az 1859., 1858. és 1857. években született hadkötelesek korosztályaiból állítandók ki. 3. §. Az ujonczállitás átalában az eddig fennállott sorozójárások szerint foganatositandó. 4. §. Ezen törvénynek végrehajtásával a honvédelmi minister bizatik meg. XXXV. TÖRVÉNY-CZIKK az 1875: XLIX. és 1877:IX. törvényczikkek módosításáról.(3) (Szentesitést nyert 1878. évi deczember 26-án. Kihirdettetett az országgyülés mindkét házában 1878. éva deczember 30-án.) 1. §. A kormány azon intézkedése, mely kibocsátott aranyjáradék-kötvények második szerint az 1875: XLIX. törvényezikk alapján felét, 40 millió o. é. forint névszerinti érték 1) Ugyane kiadásoknak az 1878. évben fedezéséről az 1877: XXIII. t. cz.. az 1880, évben való fedezéséról pedig az 1880: XLIV. t. cz. rendelkezik. (2) Az 1878. évi jutalék megajánlásáról az 1877: XXIX. t. cz., az 1880. éviéről pedig az 1879: LXI. t. cz. rendelkezik. (1) Az ezen t. czikkben foglalt intézkedés után még fedezetlen azon összeg, a mely az 1874: XIV. t. cz. ben, az e törvényben előirt árfolyamtól eltekintve adta el, s e helyett az 4877. évi VII., IX., XIV., XV., XVII. és 4878. évi II., VIII., IX., XV., XVI. és XVII. törvényezikkek alapján kibocsátott aranyjáradék-kötvényekből ugyanannyi névértékű mennyiséget visszatartott, ezennel helybenhagyatik. törvényezikkben megállapitott árfolyamtól eltekintve, eladhassa, azon kikötéssel, hogy a befolyt összegből az 1877. évi IX. törvényezikk 2. §-a rendeletéhez képest 21-22 millió osztr. ért. forint erejéig az 1874. évi XIV. törvényezikk alapján kibocsátott kincstári utalványok lesznek visszaváltandók. 2. S. A pénzügyminister fölhatalmaztatik, 3. §. Jelen törvény kihirdetése után azonhogy ezen visszatartott 40 millió forint értékű ' nal életbe lép és végrehajtásával a pénzügyaranyjáradék-kötvényeket, az 1875. évi XLIX. minister bizatik meg. XXXVI. TÖRVÉNY-CZIKK a német birodalommal 1878. évi deczember 16-án kötött kereskedelmi szerződésről.(1) (Szentesitést nyert 1878. évi deczember 28-án. Kihirdettetett az országgyülés mindkét házában 1878. évi deczember 30-án.) Ő Felsége a német császár, Poroszország királya másrészről azon óhajtástól vezéreltetve, hogy mindkét részbeli területeiken a kereskedés és forgalom előmozdittassék, az 1868 márczius 9-iki vámés kereskedelmi szerződésnek fölmondása után uj szerződés kötésére elhatározták magukat, és e czélból meghatalmazottaikká kinevezték : Bülow Bernát Ernő, államministert és a külügyi hivatal államtitkárát, kik jó és illő alakban talált meghatalmazásaik kölcsönös közlése után, a következő kereskedelmi szerződést állapították és kötötték meg: 1. CZIKK. A szerződő felek kötelezik magukat, hogy az országaik közti kölcsönös forgalmat semmiféle be-, ki- vagy átviteli tilalom által nem gátolják. Ez alól kivételeknek helye lehet csupán : a) a dohány, só és lőpornál; b) egészségrendőri tekintetekből ; c) hadi szükségleteknél rendkivüli körülmények között.(2) 2. CZIKK. A ki- és beviteli illetékeknek összegére, Ő Felsége az ausztriai császár, Csehország biztositására és beszedésére, valamint az átkirálya stb. és Magyarország apostoli királya: vitelre nézve is, a két szerződő fél közül egyik alapján kibocsátott utalványok beváltására szükséges volt, az 1879: II. t. czikkben meghatározott hitelműveletek útján fedeztetett. Az 1878: XXXV. t. czikk alapján kibocsátott aranyjáradék-kötvények beváltásáról v. ö. az 1881: XXXII. t. czikket. (1) E szerződést megelőzte a német vámegylettel kötött és az 1869: XII. t. czikkbe iktatott kereskedelmi és vámszerződés, melyet hatályában meghosszabbított volt az 1877: XXVII. t. cz. 2. §-a, majd az 1878: XVIII. t. cz. 1. §-a. Az 1878: XXXVI. t. czikkbe iktatott szerződés hatályát ideiglenesen meghosszabbították az 1879: LVIII. t. cz., az 1880: XXVIII. (részben módosítva) és 1880: XXIX. t. cz. A későbbi szerződések tekintetében v. ö. 1881: LVII. t. cz. (1881: LXVIII. t. cz.), 1887: XLI. t. cz., 1888: V. t. cz., 1892: V. t. cz. (2) V. ö. ezen szerződés zárjegyzőkönyvét. sem bánhatik más államokkal kedvezőbben, oda szállittatnak, de ott szabad forgalomba mint a másik szerződő féllel. Ennélfogva más államoknak ezen tekintetekben engedett minden kedvezmény a másik szerződő félnek viszonkedvezmény nélkül egyidejűleg megadandó. Kivétetnek ez alól : 1. azon kedvezmények, melyeket egyik szerződő fél valamely szomszéd országnak bizonyos határvonalak és egyes területi részek lakosai számára engedélyezni fogna, az ottan termelt tápszerek és a házi ipar tárgyai forgalmának könnyítése czéljából ; 2. az egyik szerződő fél által már megkötött vagy jövőben megkötendő vámegylet alapján nyujtott kedvezmények. 3. CZIKK. nem tétetnek, hanem a vámhatóságok ellenőrzése alatt nyilvános rakhelyeken (rakudvarokban, árucsarnoki hivatalokban stb.) lerakatnak, valamint a kereskedő utazók által behozott mustrák, ha mindezen tárgyak előre meghatározott határidő alatt el nem kelve, visszavitetnek ; b) oly marha, mely a másik szerződő fél vásáraira vitetik, és el nem kelvén, onnan viszszaszállittatik.(1) 6. CZIKK. Az árúk kikészitése czéljából való, a szerződő felek területei közti szomszédos forgalomnak szabályozása végett megállapittatik, hogy be- és kiviteli illetékektől mentesek : A szerződő államok mindegyikében némely a) a belföldön készült azon fonalak és szötermények kivitelénél engedett kiviteli vissza- vetek, melyek a másik fél területére kikészités téritéseknél csak azon vámok vagy belső adók vagy kidolgozás végett vitetnek, és a munka térithetők meg, melyek az emlitett termények- befejezése után visszahozatnak, és pedig fotől vagy azok készitésére felhasznált anyagok- nalak és szövetek mosásra, fehéritésre, festól szedettek. Ezeket meghaladó kiviteli jutal- tésre, kallózásra, kikészitésre, szinnyomatásra mat ama visszatéritések ne foglaljanak magok- és himzésre, fonalak lánczra mérve (pépezetten ban. Ezen visszatéritések összegének, vagy is) a szövetek előállitására szükséges vetőlékazoknak a vámokhoz és a belföldi adókhoz kel együtt valamint fonadékok (a szükséges való arányának megváltoztatása kölcsönösen hozzávalóval) csipkék és paszomántáruk késziközöltetni fog.(1) 4. CZIKK. Azon árúktól, melyek az egyik szerződő fél terütetén át, a másik szerződő fél területéből ki- vagy abba bevitetnek, átviteli illetékeket szedni nem szabad. Ezen megállapodás mind a történt átrakodás vagy lerakás után, mind a közvetlenül átszállitott árukra is alkalmazandó. 5. CZIKK. A kölcsönös forgalom további könnyitése czéljából ha a kivitt és ismét visszahozott tárgyak azonossága kétségen kivül való mindkét részről be- és kiviteli vámmentességet élvezendnek: a) oly áruk (a fogyasztási tárgyak kivételével), melyek az egyik szerződő félnek szabad forgalmából a másik terület vásáraira vagy sokadalmaira vitetnek, vagy a sokadalmi és vásári forgalmon kivül bizonytalan eladásra tésére: b) a kijavitás végett kivitt és azután ismét behozott mindenféle tárgyak; c) másféle áruk és tárgyak, melyek kikészités vagy kidolgozás végett a határkerületből kivitetnek és lényeges minőségük és a kereskedésben szokásos megnevezésük megváltozása nélkül ismét behozatnak. A forgalom mindazáltal mindezen esetekben attól a föltételtől tétetik függővé, hogy a kivitt és ismét visszahozott áruk és tárgyak ugyanazonos volta megállapitható legyen. (1) 7. CZIKK. Az oly áruk vámhivatali kezelésére nézve, melyek a kisérő jegy melletti eljárás alá esnek, a forgalmi könnyités kölcsönösen az által nyujtatik, hogy az ily áruknak az egyik szerződő fél területéről a másik fél területére való közvetlen átvitele alkalmával, a zárlevétel, más zár rátétele, és az árúk kirakatása elmarad, a mennyiben az e végett megállapitott követelményeknek elég tétetett. Egyáltalában az elintézés lehetőleg siettetendő.(1) ö. e szerződés zárjegyzőkönyvét. 8. CZIKK. A szerződő felek továbbra is figyelemmel lesznek arra, hogy átellenes határszéli vámhivatalaikat, hol azt a viszonyok megengedik, mindenkor egy helyre rendelendik, hogy igy az árúknak az egyik vámvidékből a másikba át lépésénél a hivatalos eljárás egyidejűleg történhessék. (1) 9. CZIKK. Oly belső adók, melyek a szerződő felek területei egyikében, akár az állam, akár községek és testületek javára, valamely termék előállitását, elkészitését vagy fogyasztását terhelik, a másik fél termékeit semmi szin alatt sem illethetik nagyobb mértékben vagy terhelöbb módon, mint a saját terület hasonnevü termékeit. 10. CZIKK. A szerződő felek kötelezik magukat, hogy ezentul is a területeikre vagy azokból kifelé való csempészkedés elháritására és megbüntetésére kellő eszközök által közreműködni s az e czélra kibocsátott büntető törvényeket fentartani, a birói segélyt megadni, a másik szerződő fél felügyelő hivatalnokainak a csempészek üldözését területeikben megengedni, s azoknak adó-, vám- és rendőrhivatalnokaik, mint szintén a helységi előljárók által minden szükséges felvilágositást és segítséget nyujtani fognak. Az ezen átalános határozmányok szerint ' megkötött vámkartelt az A) melléklet tartal mazza. Határszéli vizekre és oly határszéli területrészekre nézve, hol a szerződő felek területei idegen államokkal határosak, az örködési szolgálatnál a kölcsönös gyámolitás végett megállapított szabályok fentartatnak.(1).) 11. CZIKK. Mindegyik szerződő fél a másik fél tengeri hajóit s azok rakományait, ugyanazon föltételek alatt s ugyanazon illetékek mellett bocsá-| tandja be, mint saját tengeri hajóit. Ez áll a tengerparti hajózásra nézve is. Mindenik szerződő fél hajóinak állami illetősége hazájuk törvényei szerint itélendő meg. A tengeri kereskedelmi hajók teherképessé gének igazolására a hazájukbeli törvények sze (1) V. ö. e szerződés zárjegyzőkönyvét. rint érvényes mérőlevelek, hajózási- és kikötőilletékek megállapitásánál elégségesek, és a hajómértékek átszámitása mindaddig nem fog alkalmaztatni, mig a mérőlevelek kölcsönös egyenlősitése tekintetében a szerződő felek közt jegyzékváltás által 1872-ben megállapitott egyezmény hatályban marad.(1) 12. CZIKK. A szerződő felek egyikének azon hajóitól, melyek szerencsétlenség vagy szükség eseteiben a másik fél kikötőibe futnak be, ha csak a tartózkodás szükségtelenül meg nem hoszszabbittatik, vagy kereskedelmi forgalomra nem használtatik, hajózási vagy kikötői illetékek nem szedhetők. Oly megsérült vagy partra vetett áruktól, melyek az egyik szerződő fél hajójára voltak rakva, a másik fél, fentartva egyedül a netaláni mentő-dijt, csak akkor szedhet illetéket, ha fogyasztás alá kerülnek. 13. CZIKK. A szerződő felek területein levő minden természetes és mesterséges vizi utakon, a hajózás az azok egyikéhez tartozó hajósoknak és járműveknek ugyanazon föltételek alatt, s a hajó vagy rakmánytól fizetendő ugyanazon illetékek mellett fog megengedtetni, mint az a saját hajósoknak és járműveknek engedtetik. 14. CZIKK. Az országos és egyéb utak, csatornák, zsilipek, kompok, hidak és hidnyilások, kikötők és kiszálló helyeknek, a hajózható viz megjelölésének és világitásának, a réven kalauzolás, a darucsigák és mérlegintézetek, a lerakó helyek, a hajóárúk megmentésére és biztonságba helyezésére szolgáló intézeteknek s több efféléknek használata, a mennyiben az épitmények vagy intézetek közforgalomra szánvák, akár az állam, akár magános jogositottak által kezeltessenek, a másik államhoz tartozóknak, hasonló föltételek és illetékek mellett engedendő meg, mint a saját államhoz tartozóknak. Illetékek, a tengervilágitás- és hajókalauzolásnál megengedhető eltérő határozatok fentartása mellett, csak az ily épitmények vagy intézetek valóságos használatánál szedethetnek be. Az ország határain áthaladó forgalomra vetett utivámok oly országutakon, melyek közvetlenül vagy közvetve a szerződő feleknek egymásközti vagy a külfölddel való összeköt- összetalálkozó pályák közti közvetlen sínösztetésére szolgálnak, az ut hosszához mérve a szeköttetések előállitása és a szállitó eszkösaját állami területre szorítkozó forgalomért zöknek egyik pályáról a másikra átvitele által járókat meg nem haladják. lehetőleg megkönnyíttessék. 45. CZIKK. Vasutakon a két szerződő fél területeinek lakói közt sem a viteldijakra, sem a kezelés idejére és módjára nézve különbség nem fog tétetni. Névszerint az egyik fél területéről a másik fél területére menő, vagy ez utóbbin keresztülmenő szállítmányok sem a kezelésre, sem a viteldijakra nézve kedvezőtlenebb bánásmód alá nem fognak esni, mint az illető fél területéből elmenő, vagy az abban maradó szállítmányok. A két szerződő fél oda fog hatni, hogy a két részbeli vasuti igazgatóságok a személy- és áruforgalomban közvetlen expeditiókat vagy direct tarifákat léptessenek életbe, mihelyt és a mennyiben ezt a két fél kivánatosnak jelölendi meg. A direct forgalomra nézve egységes szállitási határozmányoknak megállapítása, különösen a szállitási határidők tekintetében, a mindkét részbeli legfelsőbb felügyelő hatóságok közvetlen megegyezésének fentartatik.(1) 17. CZIKK. Az egyik fél területéről a másik fél területére való forgalomban, valamint a másik A szerződő felek arra kötelezik magukat, fél területére menő vagy az onnan jövő át- hogy mindkét részbeli területeiken a vasuti vitelnél, közhirré nem tett tarifák alkalmazása | forgalmat akadályoztatások ellen biztositsák. vasutakon tilos. A közhirré tett tarifatételek mindenütt és mindenki irányában közhirré nem tett visszatéritések (rabattok, refactiák és effélék) kizárása mellett egyenlőkép alkalmazandók. A szerződő felek oda fognak hatni, hogy ezen határozmányoknak a vasuti igazgatóságok részéről való megszegése megfelelő büntetéssel sujtassék. Az egyik szerződő fél területén fekvő vasuti állomások közt közvetlen vasuti összeköttetés által fentartott személy- és árúforgalom számára a tarifák ezen terület törvényes pénzértékében állapítandók meg még az esetben is, ha az ezen forgalomban használt vasuti összeköttetés egészen vagy részben oly vasuti intézet kezelése alatt áll is, melynek székhelye a másik fél területén fekszik. Csatlakozási vonalokon és a mennyiben egyedül a határhoz legközelebb fekvő mindkét részbeli állomások közti forgalomról van szó: ¦ a személy- és árúforgalomban fizetendő illetékek beszedésénél, még az esetben is, ha a tarifa nem a beszedő helyen érvényes pénzértékben szól, a beszedő helyen érvényes törvények szerint megengedett fizetési eszközöknek elfogadása az idő szerinti árfolyam számbavételével meg nem tagadható. A fizetési eszközöknek igy szabályzott elfogadása, a leszámolás tekintetében érdekelt vasuti igazgatóságok közti megállapodást semmi tekintetben nem gátolja. A vasutüzleti eszközöket illetőleg, melyek az egyik szerződő fél területeiből a másik fél területére forgalomban átmentek, ez utóbbi területen, foglalás, zálogolás, vagy más bármilyennemü habár csak ideiglenes biztositási vagy végrehajtási intézkedés, azon vasuti intézet ellen, mely az üzleti eszköz tulajdonosa, semminemü követelések végett sem birósági, sem közigazgatási uton meg nem engedtetik. Vasuti kocsik, melyekben lovak, öszvérek, szamarak, szarvasmarhák, juhok, kecskék és sertések szállittatnak, és melyek az emlitett faju állatoknak az egyik fél területéből a másikba való szállitására használtatnának, előbb külön egyezmény által megállapítandó fertőztetlenitő eljárás alá vetendők, mely alkalmas arra, hogy a kocsikon netalán levő ragályos anyag teljesen elpusztíttassék. 48. CZIKK. A szerződő felek ott, hol határszéleiken közvetlen sinösszeköttetések léteznek és a szállitó eszközök átmenete történik, azon árúkat, melyek szabályszerüleg lezárható kocsikban vitetnek be, és ugyanazon kocsikon az ország belsejében oly helyre szállittatnak, hol az elintézésre jogositott vám- vagy adóhivatal létezik, a határszélen való bevallástól, lerakástól és átvizsgálástól, mint szintén a csomózártól fölmentendik, a mennyiben azok a rakjegyzékek és fuvarlevelek átadása által bevitelre bejelentetnek. Oly úrúk, melyek szabályszerüleg lezárható vaspálya-kocsikon valamelyik szerződő fél te |