XXXIII. TÖRVÉNY-CZIKK

a megyék 1879. évi közigazgatási-, árva- és gyámhatósági kiadá

sainak fedezéséről.(1)

(Szentesitést nyert 1878. évi deczember 25-én. Kihirdettetett az országgyülés mindkét házában 1878. évi

deczember 30-án.)

1. $. A megyék közigazựatási-, árva- és 1877. és 1878. évekre helybenhagyott költuvámhatósági kiadásaira 1879. évben, a menységvetések alapján tényleg igénybe vett összenyiben a törvényhozás időközben másként gekben, az emlitelt törvényczikk alapján ujból nem intézkedik, 4.850,000 forint fog az állam- megalakult meg vék pedig az 1877. és 1878. pénztárból kiszolgáltatni.

évekre helybenhagyott költségvetéseik alapján Ezen törvény hatályának ideje alatt az em- tényleg igénybe vett összegek mérvéhez képest litett törvényhatóságoknak ezen czélokra házi részesittessenek, a mennyiben ezen költségek adónak kivetése meg nem engedtelik.

szükségét az 1879. évre is igazolják. 2. S. Ezen összeg a belügyminister által az Az egyes törvényhatóságok részére meg illető törvényhatóságok közt akként fog sel-' állapitott évi illetmény havi részletekben előosztatni, hogy az 1876. évi XXXIII. törvény- zetesen szolgáltatik ki. czikk által érintetlenül maradt megyék a ré-! 3. S. Jelen törvény végrehajtásával a pénzszükre 1872., 1873., 1874., 1875., 1876., 1 ügyi- és belügyministerek bizalnak meg.

XXXIV. TÖRVÉNY-CZIKK

az 1879. évben kiállitandó ujoncz- és póttartaléki jutalékok meg

ajánlása tárgyában.(2) (Szentesilést nyert 1878. évi deczember 25-én. Kihirdettetett az országgyülés mindkét házában 1878. évi

leczember 31-án.)

1. §. A hadsereg és a haditengerészet tör- | 2. S. Ezen ujoncz- és pót:artaléki jutalékok vény által szabályozott számerejének biztosi- az 1859., 1858. és 1857. években született tása végett a magyar korona országaira eső hadkötelesek korosztályaiból állitandók ki. 10,933 főnyi ujonczjutaléknak és az ehhez 3. S. Az ujonczállitás átalában az eddig megkivántató 4093 fönyi póttartaléknak ki- fennállott sorozójárások szerint foganatosiállitása az 1879. évre, az 1868. évi XL. tör- landó. vényczikk és 32. szakaszainak és az 1878. 4. $. Ezen törvénynek végrehajtásával a

XI. törvényezikk értelmében, meg- honvédelmi minister bizatik meg. szavaztatik.

XXXV. TÖRVÉNY-CZIKK

az 1875: XLIX. és 1877:IX. törvényczikkek módositásáról.(3)

(Szentesitést nyert 1878. évi deczember 26-án. Kihirdeitetett az országgyülés mindkét házában 1878. év

deczebel 30-án.)

1. $. A kormány azon intézkedése, mely kibocsátolt aranyjáradék-kötvények második szerint az 1875 : XLIX. törvényezikk alapján felét, 40 millió 0. é. forint névszerinti érték

1) C'gyane kiadásoknak az 1878. évben fedezéséről az 1877: XXIII. 1. cz., az 1880. évben való fedezéséról pedig az 1880: SLIV. t. cz. rendelkezik.

2. Az 1878. évi jutalék megajánlásáról az 1877: XXIX. 1. cz., az 1880. éviéről pedig az 1879: LXI. t. cz. rendelkezik.

(1) Az ezen i. czikkben foglalt intézkedés után még fedezetlen azon összeg, a mely az 1874: XIV. 1. cz. ben, az e törvényben előirt árfolyamtól el- törvényezihkben megállapitott árfolyamtól eltekintve adta el, s e helvell az 1877. évi VII., tekintve, eladhassa, azon kikötéssel, hogy a IX., SIV., XV., XVII. és 1878. évi II., VIII., befolyi összegből az 1877. évi IX. törvényIX., XV., XVI. és XVII. törvényczikkek alapján czikk 2. s-a rendeletéhez képest 21-22 milkibocsátott aranyjáradék-kötvényekből ugyan- lió osztr. ért. forint erejéis az 1874. évi XIV. annyi névértékü mennyiséget visszatartott, törvényezikk alapján kibocsátott kinestári utalezennel helybenhagyatik.

ványok lesznek vissza váltandók. 2. $. A pénzügyminister fölhatalmaztatik, 3. S. Jelen törvény kihirdetése után azonhogy ezen visszatartott 10 millió forint értékü nal életbe lép és végrehajtásával a pénzüryaranyjáradék-kötvényeket, az 1875. évi XLIX. minister bizatik meg.

XXXVI. TÖRVÉNY-CZIKK

a német birodalommal 1878. évi deczember 16-án kötött kereske

delmi szerződésről.(1)

(Szentesitést nyert 1878. évi deczember 28-án. Kibirdettetett az országgyülés mindkét házában 1878. évi

leczember 31-ản.)

az

Ő császári és apostoli királyi Felségének és Gróf Wolkenstein-Trostburg Antalt, ügyŐ Felsége a német császárnak meghatalma- vivőjét zottjai által

1878 : XX. törvényezikk és III. czikkében megszabott módon kötött és Ő Felsége a német császár, Poroszország Berlinben 1878. évi deczember hó 16-án ala- királva : irt kereskedelmi szerződés, miután az ország- Bülow Bernát Ernő, államministert és a külgyülés által elfogadtatott és utóbb mindkét ügyi hivatal államtitkárát, szerződő fél részéről szokott módon megerő- kik jó és illő alakban talált meghatalmazásittelett, a hozzávaló mellékletek- és zárjegyző- saik kölcsönös közlése után, a következő kekönyvvel együtt, ezennel az ország törvényei reskedelmi szerződést állapitották és kötötték közé iktattatik.

meg : Az emliteli szerződés szövege következő:

1. Czikk.

(Hivatalos forditás.)

A szerződő felek kötelezik magukat, hogy

az országaik közti kölcsönös forgalmat semmiŐ Felsége az ausztriai császár, Csehország féle be-, ki- vagy átviteli tilalom által nem gákirálya stb. és Magyarország apostoli királya tolják. egyrészről

Ez alól kivételeknek belve lehet csupán :

a) a dohány, só és löpornál ; Ő Felséve a német császár, Poroszország ! b) egészségrendőri tekintelekből; királva másrészről

c) hadi szükségleteknél rendkivüli körülméazon óhajtástól vezéreltetve, hogy mindkét nyek között.(2) részbeli területeiken a kereskedés és forgalom előmozdittassék, az 1868 márczius 9-iki vám- i és kereskedelmi szerződésnek fölmondása után

2. Czikk. uj szerződés kötésére elhatározták magukat, és e czélból meghatalmazottaikka kinevezték : A ki- és beviteli illetékeknek összegére,

Ő Felsége az ausztriai császár, Csehország biztositására és beszedésére, valamint az álkirálya stb. és Magyarország apostoli királya : vitelre nézve is, a két szerződő fél közül egyik

alapján kibocsátott utalványok beváltására szükséges volt, az 1879: II. 1. czi iben meghatározott hitelmüveletek útján fedeztelett. Az 1878: XXXV. I. czikk alapján hibocsátott aranyjáradék-kötvények beváltásáról v. ö. az 1881: XXXII. 1. czikket.

(1) E szerződést megelőzte a német vámegylettel kötött és az 1869: XII. 1. czihh be ihtatott kereskedelmi és vámszerződés, melyet hatályában meghosszabbított volt az 1877: XXVII. t. cz. 2. §-a, majd az 1878: XVIU. 1. cz. 1. S-a.

Az 1878: XXXVI. t. czikk he iktatott szerződés hatályát ideiglenesen meghosszabbították az 1879: LVIII. 1. cz., az 1880: XXVIII. (részben módosítva) és 1880: XXIX. 1. cz. A későbbi szerzőilések tekintetében v.ö. 1881: LVII. 1. cz. (1881: LXVIII. 1. cz.), 1887: XLI. I. (Z., 1888: V. I. cz., 1892: 1. 1. (2. (2) V.ö. ezen szerződés zárjegyzőkönyvét.

sem bánhatik más államokkal kedvezőbben, oda szállittatnak, de ott szabad forgalomba mint a másik szerződő féllel. Ennélfogva más nem tétetnek, hanem a vámhatóságok ellenállamoknak ezen tekintelekben engedett min- őrzése alatt nyilvános rakhelyeken (rakudvaden kedvezmény a másik szerződő félnek vi- rokban, árucsarnoki hivatalokban sth.) leszonkedvezmény nélkül egyidejüleg megadandó. rakatnak, valamint a kereskedő utazók által Kivétetnek ez alól :

behozott mustrák, ha mindezen tárgyak előre 4. azon kedvezmények, melyeket egyik meghatározott határidő alatt el nem kelve, szerződő fél valamely szomszéd országnak bi- visszavitetnek : zonyos határvonalak és egyes területi részek b) oly marha, mely a másik szerződő fél válakosai számára engedélyezni fogna, az ottan sáraira vitetik, és el nem kelvén, onnan visztermelt tápszerek és a házi ipar tárgyai forgal- szaszállittatik (1) mának könnyitése czéljából :

2. az egyik szerződő fél által már megkötött vagy jövőben megkötendő vámegylet alapján

6. CZIKK. nyujtott kedvezmények.

Az árúk kikészitése czéljából való, a szer

ződő felek területei közti szomszédos forga3. CZIKK.

lomnak szabályozása végett megállapittatik,

hogy be- és kiviteli illetékektől mentesek : A szerződő államok mindegyikében némely a) a belföldön készült azon fonalak és szötermények kivitelénél engedett kiviteli vissza- vetek, melyek a másik fél területére kikészités léritéseknél csak azon vámok vagy belső adók vagy kidolgozás végett vitetnek, és a munka térithetők meg, melyek az emlitett termények- befejezése után visszahozatnak, és pedig fotől vagy azok készitésére felhasznált anyagok- nalak és szövetek mosásra, fehéritésre, festól szedettek. Ezeket meghaladó kiviteli jutal- tésre, kallózásra, kikészitésre, szinnyomatásra mat ama visszatéritések ne foglaljanak magok- és himzésre, fonalak lánczra mérve (pépezetten ban. Ezen visszatéritések összegének, vagy is) a szövetek előállitására szükséges vetőlékazoknak a vámokhoz és a belföldi adókhoz kel együtt valamint fonadékok (a szükséges való arányának megváltoztatása kölcsönösen hozzávalóval) csipkék és paszomántáruk késziközöltetni fog (1)

tésére ;

b) a kijavitás végett kivitt és azután ismét

behozott mindenféle tárgyak ; 4. CZIKK.

c) másféle áruk és tárgyak, melyek kikészi

tés vagy kidolgozás végett a határkerületből Azon árúktól, melyek az egyik szerződő fél kivitetnek és lényeges minőségük és a keresterütetén át, a másik szerződő fél területéből kedésben szokásos megnevezésük megváltoki- vagy abba bevitetnek, átviteli illetékeket zása nélkül ismét behozatnak. szedni nem szabad.

A forgalom mindazáltal mindezen esetekben Ezen megállapodás mind a történt átrakodás attól a föltételtől tétetik függővé, hogy a kivitt vagy lerakás után, mind a közvetlenül átszál- és ismét visszahozott áruk és tárgyak ugyanlitott árukra is alkalmazandó.

azonos volta megállapitható legyen.(1)

a

A kölcsönös forgalom további könnyitése Az oly áruk vámhivatali kezelésére nézve, czéljából ha a kivitt és ismét visszahozott melyek a kisérő jegy melletli eljárás alá esnek, tárgyak azonossága kétségen kivül való a forgalmi könnyités kölcsönösen az által mindkét részról be- és kiviteli vámmentessé- nyujtatik, hogy az ily áruknak az egyik szerget élvezendnek :

ződő fél területéről a másik fél területére való a) oly áruk (a fogyasztási tárgyak kivételé- közvetlen átvitele alkalmával, a zárlevétel, más vel), melyek az egyik szerződő félnek szabad zár rátétele, és az árúk kirakatása elmarad, forgalmából a másik terület vásáraira vagy a mennyiben az e végett megállapitott követelsokadalmaira vitetnek, vagy a sokadalmi és ményeknek elég létetett. Egyáltalában az elvásári forgalmon kivül bizonytalan eladásra intézés lehetőleg siettetendő. (1)

(1) 1. ö. e szerződés zárjegyzőkönyvét.

8. Czikk.

rint érvényes mérölevelek, hajózási- és kikötő

illetékek megállapitásánál elégségesek, és a A szerződő felek továbbra is figyelemmel hajómértékek átszámjtása mindaddig nem fog lesznek arra, hogy átellenes határszéli vám- alkalmaztatni, mig a mérõlevelek kölcsönös hivatalaikat, hol azt a viszonyok megengedik, egyenlősitése tekintetében a szerződő felek mindenkor egy helyre rendelendik, hogy igy az közt jegyzékváltás által 1872-ben megállapilotl árúknak az egyik vámvidékből a másikba ál-, egyezmény hatályban marad. (1) lépésénél a hivatalos eljárás egyidejüleg történhessék.(1)

12. Czikk.

9. CZIKE.

A szerződő felek egyikének azon hajóitól,

melyek szerencsétlenséy vagy szükség eseteiOly belső adók, melyek a szerződő jelek le-ben a másik fél kikötőibe futnak be, ha csak rületei egyikében, akár az állam, akár közsé- a tartózkodás szükségtelenül meg nem hoszgek és testületek javára, valamely termék elő- szabbittatik, vagy kereskedelmi forgalomra allitását, elkészitését vary fogyasztását ter- nem használtatik, hajózási vagy kikötői illetéhelik, a másik fél termékeit semmi szin alatt kek nem szedhetők. sem illethetik nagyobb mértékben vagy terhe- Oly megsérült vagy partra vetett áruktól, Több módon, mint a saját terület hasonnevü melyek az egyik szerződő fél hajójára voltak termékeit.

rakva, a másik fél, fentartva eg vedül a netaláni mentő-dijt, csak akkor szedhet illetéket,

1 ha fogyasztás alá kerülnek. 10. CZIKK.

niazza.

A szerződő felek hötelezik magukat, hogy

13. Czikk. ezentul is a területeikre vagy azokból kiselé való csempészkedés elháritására és megbün- A szerződő felek területein levő minden tetésére kellő eszközök által közremüködni s természetes és mesterséges vizi utakon, a az e czélra kibocsátott büntető törvényeket i hajózás az azok egyikéhez tartozó hajósoknak fentartani, a birói segélyt megadni, a másik és jármüveknek ugyanazon föltételek alatt, s a szerződő fél felügyelő hivatalnokainak a csem- hajó vagy rakmánytól fizetendő ugyanazon pészek üldözését területeikben megengedni, s illetékek mellett fog megengedtetni, mint az a azoknak adó-, vám- és rendőrhivatalnokaik,' saját hajósoknak és jármüveknek engedielik. mint szintén a helységi előljárók által minden szükséges felvilágositást és segitséget nyujtani fognak.

14. Czikk. Az ezen átalános határozmányok szerint megkötött vámkartelt az i) melléklet tartal- Az országos és egyéb utak, csatornák, zsi

lipek, kompok, hidak és hidnyilások, kikötők Határszéli vizekre és oly határszéli terület- és kiszálló helyeknek, a hajózható viz megrészekre nézve, hol a szerződő felek területei jelölésének és világitásának, a réven kalauzolás, idegen államokkal határosak, az örködési szol- i a darucsigák és mérlegintézetek, a lerakó heyálatnál a kölcsönös gyámolitás végett meg- lyek, a hajóárúk megmentésére és biztonságba állapiloti szabályok fentartatnak.(1).

helyezésére szolgáló intézeteknek S több efféléknek használata, a mennyiben az épit

| mények vagy intézetek közforgalomra szánvák, 11. CZIKK.

akár az állam, akár magános jogositottak által

kezeltessenek, a másik államhoz tartozóknak, Mindegyik szerződő fél a másik fél tengeri hasonló föltételek és illetékek mellett engehajoit s azok rakományait, ugyanazon fölté- dendő meg, mint a saját államhoz tartozóknak. telek alatt s ugyanazon illetékek mellett bocsá- | Illetékek, a tengervilágitás- és hajókalauzotandja be, mint saját tengeri hajoit. Ez áll a lásnál megengedhető eltérő határozatok fentartengerparti hajózásra nézve is.

tása mellett, csak az ily épitmények vagy intéMindenik szerződő fél hajoinak állami illető-zetek valóságos használatánál szedethetnek be. sége hazájuk törvényei szerint itélendő meg. I Az ország határain áthaladó forgalomra ve

A tengeri kereskedelmi hajók teherképessé- tett utivámok oly országutakon, melyek közgének igazolására a hazájukbeli törvények sze- vetlenül vagy közvetve a szerződő feleknek

(1) V.ö. e szerződés zárjegyzőkönyvét.

egymásközti vary a külfölddel való összeköt- összetalálkozó pályák közti közvetlen sinösztetésére szolgálnak, az ut hosszához mérve a szeköttetések előállitása és a szállitó eszkösaját állami területre szoritkozó forgalomért zöknek egyik pályáról a másikra átvitele által járókat meg nem haladjik.

lehetőleg megkönnyittessék.

A két szerződő fél oda foy hatni, hogy a két

részbeli vasuti igazgatóságok a személy- és 15. Czikk.

áruforgalomban közvetlen expeditiókat vagy

direct tarifákat léptessenek életbe, mihelyt és Vasutakon a hel szerződő fél területeinek a mennyiben ezt a két fél kivánatosnak jelölakói közt sem a viteldijakra, sem a kezelés lendi meg. idejére és módjára nézve különbség nem fog A direct forgalomra nézve egységes szállitétetni. Névszerint az egyik fél területéről a tási határozmányoknak megállapitása, különömásik fél területére menő, vagy ez utóbbin sen a szállitási határidők tekintetében, a mindkeresztülmenő szállitmányok sem a kezelésre, két részbeli legfelsőbb felügyelő hatóságok sem a viteldijakra nézve kedvezőtlenebb bá- közvetlen megegyezésének sentartatik.(1) násmód alá nem fognak esni, mint az illető fél területéből elmenő, vagy az abban maradó szállitmányok.

17. Czikk. Az egy fél területéről a másik fél lerületére való forgalomban, valamint a másik A szerződő felek arra kötelezik magukal, fél területére menő vagy az onnan jövő ál- hogy mindkét részbeli területeiken a vasuti vitelnél, közhirré nem tell tarifák alkalmazása forgalmat akadályoztatások ellen biztositsák. vasutakon tilos. A közhirré lett tarisatételek A vasutüzleti eszközöket illetőleg, melyek az mindenült és mindenki irán vában közhirré | egyik szerződő fél területeiből a másik fél tenem tett visszatéritések (rabattok, resactiák és rületére forgalomban átmentek, ez utóbbi terüeffélék) kizárása mellett egyenlőkép alkal- leten, soglalás, zálogolás, vagy más bármilyenmazandók. A szerződő felek oda fognak hatni, nemü ha bár csak ideiglenes biztositási vagy hogy ezen határozmányoknak a vasuti igazga-végrehajtási intézkedés, azon vasuti intézet tóságok részéről való megszegése megfelelő ellen, mely az üzleti eszköz tulajdonosa, semmibüntetéssel sujtassék.

nemü követelések végett sem birósági, sem Az egyik szerződő fél területén fekvő vasuti közigazgatási ulon meg nem engedtetik. állomások közt közvetlen vasuti összeköttetés Vasuti kocsik, melyekben lovak, öszvérek, által fentartott személy- és áruforgalom szá- szamarak, szarvasmarhák, juhok, kecskék és mára a tarifák ezen terület törvényes pénz- sertések szállittatnak, és melyek az emlitett értékében állapitandók meg még az esetben is, faju állatoknak az egyik fél területéből a máha az ezen forgalomban használt vasuti össze- sikba való szállitására használtatnának, előbb költetés egészen vagy részben oly vasuti inté- külön egyezmény által megállapitandó fertőzzet kezelése alatt áll is, melynek székhelye a tetlenitő eljárás alá vetendők, mely alkalmas másik fél területén fekszik.

| arra, hogy a kocsikon netalán levő ragályos Csatlakozási vonalokon és a mennyiben anyag teljesen elpusztittassék. egyedül a határhoz legközelebb fekvő mindkét részbeli állomások közti forgalomról van szó : a személy- és árúsorgalomban fizetendő illeté

18. CZIKK. kek beszedésénél, még az esetben is, ha a tarisa nem a beszedő helyen érvényes pénzérték- A szerződő felek ott, hol határszéleiken közben szól, a beszedő helyen érvényes törvények' vetlen sinösszeköttetések léteznek és a szállitó szerint megengedett fizetési eszközöknek el-, eszközök átmenete történik, azon árúkat, mefogadása az idő szerinti árfolyam számba-' lyek szabályszerüleg lezárható kocsikban vivételével meg nem tagadható.

tetnek be, és ugyanazon kocsikon az ország A fizetési eszközöknek igy szabályzott el- belsejében oly helyre szállittatnak, hol az elfogadása, a leszámolás tekintetében érdekelt intézésre jogositott vám- vagy adóhivatal létevasuti igazgatóságok közti megállapodást semmi zik, a határszélen való bevallástól, lerakástól tekintetben nem gátolja.

és átvizsgálástól, mint szintén a csomózártól

fölmentendik, a mennyiben azok a rakjegyzé16. Czikk.

kek és fuvarlevelek átadása által bevitelre be

jelentetnek. A szerződő felek azon lesznek, hogy terü- Oly úrúk, melyek szabályszerüleg lezárható Ieteikben a vasuti árúszállitás az egy helyen' vaspálya-kocsikon valamelyik szerződő fél te

(1) 1.0. e szerződés zárjegyzőhönyvét.