Page images
PDF
EPUB

20. CZIKK.

rületén át, a másiknak területéből ki- vagy oda be, átrakodás nélkül vitetnek, az árúbevallástól, lerakodástól és átvizsgálástól, mint szin- | Az árúk vagy csomagolásaik megjelölésére tén a csomózártól ugy az ország belsejében, nézve, valamint a gyári és kereskedelmi jemint a határszéleken menten hagyandók, a gyek, a mustrák és minták, továbbá a találmennyiben azok a rakjegyzékek és fuvarlevelek mányi szabadalmak tekintetében, az egyik átadása által átvitelre bejelentetnek. szerződő fél alattvalói a másik fél területein ugyanazon védelmet élvezendik, mint a saját alattvalók. A szerződő felek alattvalói mindazáltal a másik fél területén törvények vagy rendeletek által megszabott föltételeknek és alakszerűségeknek megfelelni tartoznak.

A fennebbi határozmányok foganatositása azonban attól föltételeztetik, hogy az érdeklett vaspálya-igazgatóságok a kocsiknak az ország belsejében levő elintéző hivatalnál, vagy a kimeneti hivatalnál sértetlen zárral és kellő időben megérkezése iránt kötelezettséget vállaltak.

A mennyiben a szerződő felek egyike a vámkezelés tekintetében más államokkal az itt emlitetteknél nagyobb könnyitéseket állapított volna meg, e könnyitések a másik féllel való | forgalomnál is, a kölcsönösség föltétele mellett, alkalmazást találnak.(1)

19. CZIKK.

A szerződő felek alattvalói kereskedés és ipar megkezdése és folytatása, valamint a fizetendő adóra nézve a belföldiekkel egyforma bánásmódban részesülnek. Vásárok és sokadalmak látogatásánál a másik fél alattvalói ugyanazon bánásmód alá esnek, mint a saját alattvalók.

A gyógyszerészeti iparra, a kereskedelmi alkuszok üzletére és a vándoriparra - beleértve a házalást is az emlitett határozmányok nem alkalmazhatók.

Kereskedők, gyárosok és más ipar-üzök, kik ki tudják mutatni, hogy azon államban, melyben laknak, az általuk gyakorlott üzlet után a törvényes adót fizetik, ha akár személyesen, akár szolgálatukban álló utazók által vásárlásokat tesznek, vagy magukkal vitt mustrák mellett megrendeléseket keresnek, a másik fél területén ezért semminemü további illetékek fizetésére nem kötelezhetők.

A szerződő felek egyikének alattvalói, kik különböző államok helyei közt fuvarozást, tengeri- vagy folyam-hajózást üznek, ezen iparüzletért a másik fél területén iparadó alá nem vethetők.

Az egyik szerződő fél területén jogszerüen fennálló részvénytársaságok, betéti részvénytársaságok és mindennemü biztositó-társaságok, a másik fél területén az itt érvényes törvényes határozatok megtartása mellett, üzletet folytathatnak és jogaikat a törvényszék előtt érvényesithetik.(1)

Gyári és kereskedelmi jegyek védelme a !másik fél alattvalóinak csak annyiban és addig nyujtatik, a mennyiben és a meddig saját hazájukban a jegyek használatában védetnek.(1)

1

21. CZIKK.

A szerződő felek kölcsönösen megengedik egymásnak, hogy a másik fél mindazon kikötőiben és kereskedelmi piaczain, a hol valamely más állam konzulai müködhetnek, ilyeket szintén nevezhessen.

A szerződő felek egyikének konzulai a kölcsönösség föltétele mellett a másik fél területében ugyanazon jogokat, szabadalmakat és kedvezményeket élvezendik, melyeket bármely más államéi birnak vagy birni fognak.(1)

22. CZIKK.

A szerződő felek mindegyike külföldi konzulait kötelezni fogja, hogy a másik fél alattvalóinak, a mennyiben az az illető helyen konzul által képviselve nincs, ótalmat és segedelmet ugyanazon módon, és nem magasabb illetékek mellett nyujtsanak, mint saját alattvalóinak.(1)

23. CZIKK.

A szerződő felek egymásnak kölcsönösen megengedik hogy vámhelyeikre tisztviselőket küldhessenek ki oly czélból, hogy a vámügyre és határszéli őrködésre vonatkozó ügykezelésről tudomást szerezzenek, mi végre ezen tisztviselőknek mindenkor készséggel alkalom nyujtandó.

A két vámterület számvitele és statisztikája iránt a szerződő felek egymásnak minden kivánt felvilágositást megadandnak.(1)

(1) V. ö. e szerződés zárjegyzőkönyvét.

[blocks in formation]

5. §. A két szerződő fél közötti határon alkalmazott vám- és adóhivatalnokok oda fognak utasittatni, hogy a csempészkedésnek mind a két oldalon meggátlására és fölfedezésére nézve egymást a legnagyobb készséggel támogassák, s e czélból egymással ne csak kölcsönösen közöljék a lehető legrövidebb idő alatt észrevételeiket, hanem jó szomszédokhoz illő egyetértésben is maradjanak, s czélszerű közreműködés megállapitása végett időről-időre és különös esetek alkalmából egymással tanácskozzanak.(1)

4. §. Mind a két szerződő fél kötelezi ma-tekintését, a hivatalos helyiségben minden gát, hogy a másik állam törvényei ellen való időben megengedik.(1) áthágások (13. és 14. §§.) meggátlására, fölfedezésére és megbüntetésére, a következő határozmányokhoz képest, közre fog működni. 2. §. Mindegyik szerződő fél kötelességévé teendi a saját vámtörvényei ellen való áthágások meggátlására vagy följelentésére utasitott tisztviselőinek, hogy mihelyt a másik fél hason törvényei ellen czélba vett, vagy már el is követett áthágásokról értesülnek, azt az elébbi esetben rendelkezésükre álló minden törvényes eszközökkel lehetőleg megakadályozzák, és mind a két esetben a belföldi vám- vagy adóhatóságnak, az osztrák-magyar monarchiában a fővámhivataloknak vagy a pénzügyőrségi biztosoknak (a német birodalomban a fővámhivataloknak vagy főadóhivataloknak), a leggyorsabban följelentsék.

3. §. Az egyik fél vám- vagy adóhatóságai a másik fél vámtörvényei ellen való áthágásokról, melyek értésükre esnek, az utóbbinak a 2. §-ban emlitett vám- vagy adóhatóságait tüstént értesitendik és azoknak a kipuhatolható idevágó körülményekről minden hasznavehető fölvilágositást megadandnak.

4. §. Mindegyik szerződő fél vámszedő hiva-¦ talai, a másik államnak erre felhatalmazott felsőb vám- vagy adóhivatalnokainak, kivánatukra azon lajstromok- és lajstrom-osztályoknak, melyek az utóbbi államnak kiviteli, beviteli s határszéli áruforgalmát kitüntetik, ugy szintén ama lajstromok mellékleteinek is meg

(1) V. ö. e szerződés zárjegyzőkönyvét.

6. §. A szerződő felek vám- és adóhivatalnokainak meg lesz engedve, hogy valamely csempészkedőnek üldözése, vagy a saját államuk vámtörvényei ellen való áthágásra vonatkozó tárgyak vagy nyomok kutatása alkalmával, a másik állam területére átmehessenek, oly czélból, hogy az ottani községi előljáróknál, vagy hatóságoknál a tényállás és a tettes kinyomozására s a bizonyitásra szükséges intézkedéseket, a véghezvitt vagy megkisérlett vámkijátszásra vonatkozó minden bizonyitékok megszerzését, nemkülönben a körülményekhez képest az árúk ideiglenes lefoglalását és a tettesek letartóztatását kivánják.

Mindegyik szerződő fél községelöljárói és hatóságai az ilyetén megkereséseket csak ugy teljesitendik, miként ez saját államuk vámtörvényeinek gyanitott vagy fölfedezett áthágásaira nézve jogukban és kötelességükben áll.

Az egyik rész vám- és adóhivatalnokai | tani vám- vagy adóhivatali elintézés után, vagy elöljáró hatóságuknak, a másik rész illető ható ellátni a szükséges igazolványokkal.(1) sága általi megkerestetése folytán arra is felszólittathatnak, hogy akár ezen utóbbi hatóság előtt akúr saját országuk illető hatósága előtt, a vámcsonkitásra vonatkozó körülményekről vallomást tegyenek.(1)

7. §. A szerződő felek egyike sem fog saját területén a másik fél területére való csempészkedésre alakult egyesüléseket megtürni, sem a csempészkedési vállalatok lehető hátrányai ellen biztositó szerződéseket érvényeseknek ismerni.

40. §. Szintugy mind a két fél az isméti kivitelre szánt meg nem vámozott árúkért nála letett biztositékok kiadását, valamint a kivitelért járó elengedéseket vagy visszatéritéseket csak akkor teljesitendi, ha a belépti hivatal részére kiállitott, az eljárás lajstromozási tételét és keletét tartalmazó bizonyitvány által igazoltatik, hogy az emlitett szomszéd országba kivitt áru emez utóbbi hivatalnál bejelentetett. (1) 11. §. A 9. §-ban b) alatt, és a 40. §-ban foglalt határozatok foganatositása előtt, a szer8. §. A szerződő felek mindegyike meggá-ződő felek a közös határon az árúk átvitelére tolni köteles, hogy oly árúkészletek, melyek a másik fél területére való átesempészésre szántaknak tekinthetők, az utóbbi határszélének közelében föl ne halmoztassanak, vagy a lehető visszaélés ellen szolgáló elengedő biztositék nélkül le ne rakassanak.

A határszéli kerületen belül, idegen, meg nem vámozott árúk raktárai rendszerint csak oly helyeken türhetők meg, hol vámhivatal van, s ez esetben a vámhatóság részéről zár és ellenőrizet alá helyezendők.(1)

Ha egyes esetekben a hivatalos zár nem alkalmazható, helyette más, lehető biztosságot nyújtó ellenőrködési intézkedések teendők, Idegen megvámozott árúk és belföldi árúk készleteinek a határszéli kerületen belül a megengedett, azaz a belföld helyi fogyasztásához mért forgalom szükségletét nem szabad meghaladniok. Ha azon gyanu támad, hogy ilynemü áruk készletei az érintett szükségleten felül és csempészkedési czélra alakultak, az ily raktárak, a mennyiben ez törvényesen megtörténhetik, a vámhatóságnak különös, a csempészkedés meggátlására alkalmas ellenőrizete alá helyezendők.

9. §. Mindegyik szerződő fél köteles:

a) oly árúknak, melyek be- vagy átvitele a másik államban tilos, vám- vagy adóhivatali elintézését emez utóbbi állam felé csak akkor teljesíteni, ha ennek különös engedelme mutattatik elé;

b) oly árúkat, melyek a másik államban beviteli vám alá esnek, és oda rendelvék;

4. csak valamely ottani, megfelelő hatáskörrel felruházott belépti hivatal felé vezető irányban ;

[ocr errors]

2. a kilépti hivataloktól vagy igazolási heyektől, csak oly nappali időben, hogy a ha-¦ táron tul ott megengedett időben érkezhessenek meg;

3. a kilépti hivataloktól vagy igazolási hely és a határ között minden elkerülhető tartózkodás megakadályozása mellett - elbocsá

(1) V. ö. e szerződés zárjegyzőkönyvét.

Magyar Törvénytár 1877-1878.

rendelt bejelentő és vizsgáló helyek kellő száma és hatásköre iránt, azoknak egymással való közvetlen viszonya tekintetében, összhangzólag kiszabandó elintézési órái iránt, s a kivitt árúknak a határontuli bejelentési hivatalig a szükséghez képest elrendelendő hivatalos kisérése iránt, nemkülönben a vaspályai forgalomra vonatkozó különös rendszabályok iránt, egymással készséggel egyezkedésbe bocsátkozandnak.(1)

12. §. Mindegyik szerződő fél köteles a másik fél vámtörvényeinek a 43. és 14. §§-ban emlitett áthágásait nem csak saját alattvalóinak, hanem mindazoknak is, kik területén ideiglenesen laknak, vagy csak mulólag tartózkodnak | is, az idézett szakaszokban kijelölt büntetések terhe alatt megtiltani.

Mind a két szerződő fél kölcsönösen kötelezi magát, hogy a másik szerződő félnek azon alattvalóit, kik csempészkedés gyanuját költöt ték maguk iránt, saját területén belül szemme fogja tartani.

43. §. Mindegyik szerződő fél a másiknak be-, ki- és átviteli tilalmainak áthágásait, s a vám- vagy adócsonkitásokat, azaz oly cselekvényeket vagy törvényellenes mulasztásokat, melyek által amaz államtól az öt törvényesen megillető be- vagy kiviteli vám elvonatik, vagy fel nem födöztetése esetében elvonatnék, tetszése szerint vagy az áthágás tárgyának elkobzásával s esetleg a teljes érték megtéri!tetésével s a mellett arányos pénzbírsággal, vagy ugyanazon pénz- vagy vagyon-büntetésekkel illetendi, melyek alá saját adótörvényeinek ugyanazon vagy hasonló áthágásai vetvék.

Ez utóbbi esetben a büntetési összeg, a mennyiben az törvényesen az elvont adóösszeghez aránylik, azon állam tarifája szerint szabandó ki, melynek adótörvénye ellen követtetett el az áthágás.(1)

14. §. A másik állam vámtörvényeinek olyatén áthágásaira, melyek bebizonyithatólag sem valamely be-, ki- vagy átviteli tilalom

21

megszegését, sem valamely vámilleték elvoná-| bizonyitó erővel birandnak, mint a mely sát nem tartalmazzák vagy nem czélozzák, hasonló esetekben a saját állami hatóságok bizonyos határok között a büntető biró itéle- vagy tisztviselők hivatalos előadásainak tulajtétől függő, elegedő pénzbüntetések szaban- donittatik. dók.(1)

15. §. Fogság- vagy munkabeli büntetéseket (ide nem értve a végrenemhajtható pénzbüntetéseknek a saját adótörvények szerint fogságvagy munkabeli büntetésre változtatását) nemkülönben becsületbeli büntetéseket, ipar-jogositványok elvonását, vagy a büntetés sulyosbitásakép a megtörtént elitéltetések kihirdetését kiszabni, a szerződő felek egyike sem köteles ezen egyezmény alapján.

16. §. Ellenben a másik állam vámtörvényeinek megszegéseinél netalán előforduló egyéb kihágások-, vétségek- s büntetteknek, p. o. bántalmazások-, jogellenes ellenszegülés-, fenyegetések vagy erőszakoskodás-, hamisitások-, megvesztegetések- vagy zsarolásoknak stb. törvényszerű megbüntetése a 12-15. §§-ok szerint kibocsátandó büntetési határozatok által sem ki nem zárható, sem meg nem szoritható.

17. §. A másik fél vámtörvényeinek áthágásait, annak valamely illetékes hatóságának megkeresésére, mindegyik szerződő fél ugyanazon biróságok által s ugyanazon eljárási formák szerint fogja vizsgálat és törvényes büntetés alá vétetni, mint saját hasonló törvényeinek áthágásait :

1. ha a vádlott vagy azon állam polgára, mely által vizsgálat és büntetés alá vonatik, vagy

2. ha nemcsak az áthágás idejében ezen állam területén, bár csak mulólag is lakott, vagy az áthágást ezen területből követte el, hanem a vizsgálatot inditványozó megkeresés beérkeztekor vagy azután is, emez állam területén kerittetik kézre;

a 2. alatt érintett esetben mindamellett csak akkor, ha a vádlott nem polgára azon államnak, melynek törvényei a vád alatti áthágás tárgyát képezik,(2)

20. §. A 17. §. alapján inditott büntetőeljárással és a büntetés végrehajtásával járó költségek ugyanazon elvek szerint határozandók meg s vetendők ki, melyek a saját állambeli törvények hasonnemű áthágásai folytán inditott büntető-eljárásra nézve érvényesek.

Azoknak egyelőre való fedezéséről azon állam tartozik gondoskodni, melyben a vizsgálat foly.

Az eljárással és a büntetés végrehajtásával járó azon költségeket, melyek, ha az eljárás a saját adótörvények áthágása miatt indittatott volna utoljára, ezen állam terhére esnének, a mennyiben azok a vádlottól be nem hajthatók, vagy a befolyt büntetési összegek által nem fedezhetők, azon állam köteles megtériteni, melynek hatósága a vizsgálatot inditványozta.(1)

21. §. A 17. §. alapján meginditott büntetőeljárás folytán a vádlottól behajtott, vagy az áthágás elárusitott tárgyai után befolyó pénzösszegekből először is a hátralevő perköltségek, ezután a másik államtól elvont adók, s végre a birságok fedezendők.

Ezen utóbbiakról azon állam intézkedik, melyben az eljárás véghez ment.

22. §. A 17. §. alapján inditott vizsgálat azon idő alatt, mig jogerejü véghatározat nem hozatott, azon állam hatóságának megkeresésére, mely meginditotta, tüstént abbanhagyandó.(1)

23. §. Azon büntetéseknek, melyekre a vádlott a 17. §. alapján inditott eljárás folytán itéltetett vagy önkéntesen ajánlkozott, elengedése vagy enyhítése azon államot illeti, melynek biróságánál az elitélés vagy ajánlkozás történt.

Az ily büntetési elengedések vagy enyhitések előtt mindazáltal azon állam hatóságának, melynek törvényei ellen követtetett el az áthágás, alkalom nyujtandó ez iránti nyilatko

18. §. A 17. §-ban megjelölt vizsgálat meg-zásra. ejtésére azon biróság, melynek kerületéből 24. §. Mindegyik szerződő fél biróságai, a történt az áthágás, és azon biróság, melynek másik államban ennek vámtörvényei ellen elkerületében a vádlott vagy állandóan lakik, követt áthágások miatt vagy a 47. §. alapján vagy mint idegen, ideiglenesen tartózkodik, meginditott minden büntető-eljárásra vonatannyiban illetékesnek tekintendő, a mennyiben kozólag, kötelesek az illető biróság megkereugyanazon áthágás miatt ugyanazon vádlott sésére: ellen netalán más biróság előtt már tárgyalás folyamatban vagy végitélet által befejezve nincsen.

1. a birósági kerületükben tartózkodó tanukat és szakértőket, ha kivántatik, hit alatt kihallgatni, és amazokat, a mennyiben az orszá19. §. A 17. §-ban megjelölt vizsgálatok gos törvények a tanuskodás megtagadását meg folyamában a másik fél hatóságainak vagy nem engedik, például a tanuskodás a tanuk tisztviselőinek hivatalos előadásai ugyanazon saját bűntársaságára nem vonatkozik, vagy oly

(1) V. ö. e szerződés zárjegyzőkönyvét.

(2) V. ô. 18—24. 88.

körülményekre nem terjeszkedik, melyek a váddal közel kapcsolatban állanak, tanuságtételre szükség esetében szoritani is;

2. hivatalos szemléket tartani, s a leletet hitelesiteni ;

3. oly vádlottaknak, kik a megkeresett biróság járásában tartózkodnak, a nélkül, hogy az utóbbi állam kapcsolatához tartoznának, idézéseket és határozatokat kézbesiteni ;

mely a kérdéses törvényszegésnek maga részéről való kellő megvizsgálására és megbüntetésére szerződésileg kötelezve van.

25. §. A jelen egyezményben «vámtörvények alatt a be-, ki- és átviteli tilalmak, és «biróságok» alatt a szerződő államok mindegyikében az ilynemü saját törvényeik áthágásainak megvizsgálására és megbüntetésére rendelt hatóságok is értetnek.

26. §. A fentebbi határozatok által a szerződő államok között a csempészkedés elnyomása végett megállapitott további kedvezmények sem meg nem szünnek, sem meg nem

4. a megkeresett biróság járásában található törvényszegőket s ezeknek ingó vagyonát letartóztatni és kiadni, ha csak ama törvényszegők a megkeresett biróság állami kapcsolatához vagy oly más államhoz nem tartoznak, változnak.]

Zárjegyzőkönyv.

Az osztrák-magyar monarchia és a német nan eladatlanul visszahozott marhára nézve birodalom közt kötött kereskedelmi szerződés- mindkét részről lehetőleg könnyített vámeljánek mai napon történt aláírásánál a két rész- rás fog alkalmaztatni.

beni meghatalmazottak a következő megjegy- Az azonosság megállapitására rendszerint a zéseket, nyilatkozatokat és megállapításokat | marhának faj, darabszám és szin szerinti megiktatták a jelen jegyzőkönyvbe. jelölése, esetleg különös jelvények fölemlitése mellett, elégségesnek fog tekintetni.

A szerződés 1. czikkéhez.

1. Az 1. czikk b) pontja alatt levő fentartás azon elővigyázati intézkedésekre is kiterjed, melyek a mezőgazdaság védelme végett kár tékony rovarok (mint például a phylloxera és colorado rovar) becsempészése és terjedése ellen czéloztatnak.

2. A szerződő felek az egészségrendőri szempontból kibocsátott minden forgalmi megszoritást kölcsönösen egymással közölni fogják,

A szerződés 3. czikkéhez.

A két szerződő fél gondoskodni fog arról, hogy a törvényhozás a belső adónak alávetett ipar technikai fejlődését ugy kövesse, hogy az adóvisszatérités a tényleg fizetett adót túl ne haladja.

A szerződés 5. czikkéhez.

Azon árúk tekintetében, melyek az egyik szerződő fél területéből a másik területre vásárokra vagy sokadalmakra hozatván, vagy oda vásárokon és sokadalmakon kivül bizonytalan eladásra küldetvén, előre meghatározandó idő alatt eladatlanul visszavitetnek, továbbá a kereskedelmi utazók által behozott mustrák tekintetében, a mindkét részbeli területeken ez idő szerint alkalmazásban levő szabályok fentartatnak.

A másik fél területére vásárokra vitt és on

A.

A szerződés 6. czikkéhez.

A közelebbi föltételek és alakszerüségek tekintetében, melyek mellett a 6. czikkben megállapitott forgalmi könnyitések alkalmazandók, a következő megegyezés jött létre :

1. belföldi készitésü fonalak és szövetek alatt

az elküldő országban font fonalak és szött szövetek, továbbá oly fonalak és szövetek értetnek, melyek ugyan nyers állapotban a külföldről behozattak és vámhivatali kezelés után a szabad forgalomba mentek, de az elküldő országban fehéritve vagy festve vagy szinnyomatva lettek, hogy azután további kidolgozás vagy kikészités végett a kikészitő országba vitessenek. A belföldi készitésnek igazolására az árún alkalmazandó gyárijegy, illetőleg az árú belföldi készitőjének bizonyítványa szolgál.

2. A másik szerződő fél területére kikészités végett kivitt árúk és tárgyak vámmentes viszszahozatala a kiküldő országban az első árúküldemény kivitele előtt szerzendő engedélytől tehető függővé. Ezen engedély határozott vagy határtalan időre, a visszavonás kikötése mellett adatik, és meg nem tagadható oly önálló iparosoktól és kereskedőktől kik :

a) vámáthágás miatt nincsenek elitélve, vagy nem állanak vizsgálat alatt ; és

b) kik a készités végett kiviendő árukat és tárgyakat magában a belföldön előállitni, vagy azokat az 1. pont értelmében belföldivé tenni képesek, vagy pedig azoknak jövendőben belföldi gyárosoktól leendő szerzését ez utóbbiaknak nyilatkozata által igazolják.

« PreviousContinue »