Page images
PDF
EPUB

32. §. A 28. §. d) pontja esetében a gyámhatóság a távollevő rokonainak vagy azon község elöljáróságának jelentkezésére rendeli el a gondnokságot, melynek területén a távollevő utolsó rendes lakhelye volt, vagy a melynek területén legutóbb tartózkodott, avagy a hol ingatlan vagy ingó vagyona van.

Sürgős esetben egy év eltelte előtt a gyámhatóság előlegesen is megteheti a vagyon fentartására és kezelésére vonatkozó ideiglenes intézkedéseket.

Börtönbüntetésre itéltek részére gondnok az illetékes büntető biróság megkeresése alapján rendeltetik.(1)

33. §. A 28. §. a), b) és c) pontja esetében a biróság által a gondnokság alá helyezés a hivatalos hirlapban a gondnok kirendelésének bevárása nélkül közzé teendő, s a mennyiben a gondnokság alattinak ingatlan vagyona van, a telekkönyvi feljegyzés eszközlendő,(2)

Hasonló módon teendő közzé a kiskoruságnak jogérvényes határozattal kimondott meghosszabbitása, valamint a gyámhatóságnak azon határozata is, mely által az e tárgyban beadott kérelemnek halasztó hatálya kimondatott. (9. §.)

A gondnokság alá helyezést tárgyazó hirdetménynek a hivatalos lapban először való beigtatását követő naptól kezdve a gondnokság alá helyezett gondnokának jóváhagyása nélkül magát le nem kötelezheti, jogokról le nem mondhat, de visszteherrel nem járó jogügylet által jogokat szerezhet és kötelezettségektől mentesülhet.

A 28. §. d) és e) pontja alapján elrendelt gondnokság, a gondnokoltnak cselekvési képességét nem korlátozza.(3)

34. §. A gyámság első sorban azt illeti, a ki az atyai hatalmat gyakorló atya által a törvényben előirt alakszerűséggel ellátott végrendeletben, vagy közjegyzői okiratban gyámul neveztetett. (4)

35. §. Nevezett gyám nem létében a gyámság mint természetes és törvényes gyámra az anyára száll, a ki ujabb férjhez meneteléig kiskoru gyermekeinek vagyonát rendszerint számadás nélkül kezeli.

A 16., 17., 18., 19., 20. és 25. §§-ok intézkedései a kiskorunak vagyonát kezelő anyára is alkalmazandók.(6)

Az anya a kiskoru gyermeke vagyonának állagát a 17. és 18. §§. szerint azon esetben is tartozik biztositani, ha őt özvegyi jogon a vagyon haszonélvezete illeti.(6)

36. §. Nő általi örökbefogadás esetében, ha a törvényes atya az atyai

(1) V. ö. alább 33. §. utolsó bekezd, és 87. §. második bekezd.

(2) V. ö. tkvi rdts 52. §.; 1886: XXIX. t. cz. (a tkvi betétekről) 14. §.

(3) V. ö. 11.. 87.. 265. §§., továbbá 1876: XIV. t. cz. 73. §. V. ö. 1885: VI. t. ez. 7. §.

A gondnokság alatt állók főrendiházi tagságának szüneteléséről v. ö. 1885: VII. t. cz. 11. §. Közjegyző gondnokság alá helyezéséről v. ö. 1886: VII. t. cz. 1., 46., 47. §§. Gondnokság alatt álló nem lehet törvényhatósági bizottsági tag: 1886: XXI. t. cz. 23. §., sem törvényhatósági tisztviselő: 1886: XXIII. t. cz. 17. §. A vámszedési jog engedélyesének gondnokság alá helyezéséről v. ö. 1890: I. t. cz. 97. §. (4) L. fönn 29. §. a) és c) p., alább 41-44., 46., 51., 70., 75., 115. §§. 124. cz.; II. 62. cz.; osztr. polg. tvky. 196. §.

(5) L. fönn 17-27., 29., 34. §§. és alább 37., 42., 43., 44., 66., 115.. 151. §§.

V. ö. Hk. I. 114., 119.,

V. ö. Szt. István II. k. 24. fej.; 1500: XIV. t. cz.; Hk. I. 91., 113., 114., 115., 116. cz.; 1715: LXVIII. t. cz., Pupillis, eorumque Tutoribus et Curatoribus prospiciendi modalitas.

L. még osztr. polg. tvky. 196., 198., 211-214.. 238. $$.

(6) Az özvegyi jogra nézve v. ö. Hk. I. 67., II. 98., 134. cz.; 1840: VIII. t. cz. 16. §.; Id. törv. szab. I. 16. §.

hatalmat vagy az anya a törvényes gyámságot fenn nem tartotta, a törvényes és természetes gyámság az örökbefogadó anyát illeti.(1)

37. §. Ha az atya kiskoru gyermekei részére gyámot nevezett, az anya követelheti, hogy kiskoru gyermekeit magánál tarthassa, és hogy azok személyi és vagyoni ügyeiben meghallgattassék; ha csak ellene oly okok nem forognak fenn, melyek miatt ő a 41., 43. és 44. §§-ok szerint a törvényes gyámságot különben sem igényelhette volna.

Ugyanezen jogok megilletik az anyát akkor is, ha a gyámságtól időközben mozdittatott el, ha csak a gyámhatóság fontos okokból ezen jog elvonását vagy megszoritását nem határozta el.

A gyermektartás költségei fejében az anyának fizetendő összeget ez esetben a gyámhatóság határozza meg.

38. §. Az anya a gyámságot elfogadni köteles, de kiskoru gyermekei vagyonát kezelni nem tartozik. (29. §. b) pont.) (2)

39. §. Az anya után a törvényes gyámság illeti az atyai nagyatyát; utána az anyai nagyatyát s ezután a fi-nembeli oldalrokonokat, unoka-testvérekig bezárólag.

Az oldalrokonok közt a rokonsági fok közelsége dönt. Több hasonló foku rokon közt a gyámhatóság választ.

Törvénytelen gyermek gyámsága törvény szerint csupán a teljeskoru anyát illeti.

Kiskoru anya törvénytelen gyermeke részére a gyámhatóság rendel gyámot, ha azonban az anya teljeskoruvá lesz, a törvényes és természetes gyámság őt illeti,(3)

40. §. A 28. §. eseteiben a gondnokság első sorban a házassági közösségben levő házastársat, másodsorban az atyát, ezután a 35. és 39. §§-ban megjelölt rokonokat illeti.

A 29. §. b) pontja esetében feltétlenül, az a) és c) pont esetében pedig akkor, ha külön gondnok nem neveztetett, a gondnokság a 39. §-ban megjelölt rokonokat illeti.(4)

41. §. A végrendeleti gyámot és gondnokot, továbbá a törvényes gyámok és gondnokok közül az anyát és az atyai és anyai nagyatyát csak a 43. és 44. §§-ban megállapitott okokból, az oldalrokonokat és házastársat pedig a gyámhatóság más fontos okból is kizárhatja.(5)

42. §. Ha a 34., 35., 39., 40., 41. §§-ok intézkedései szerint a gyámságra vagy gondnokságra hivatottak nem lennének, a rokonok meghallgatásával alkalmas és megbizható gyámot vagy gondnokot a gyámhatóság rendel. Mindegyik kiskoru részére külön rendeltetik gyám.

Több testvér részére rendszerint ugyanazon egy gyám rendelendő.

A 30. §. a) és b) pontjában megjelölt érdek-összeütközésről, gondnokrendelés végett az atya, gyám vagy gondnok tartozik a gyámhatóságnak jelentést tenni.

(1) V. ö. 15. §., 43. §. a) p. L. még: 1884. jan. 22. 3346. sz. igazs. min. rend., a kiskoruakat érdeklő örökbefogadások körüli eljárás tárgy. (1884. R. T. 90).

(2) V. ô. 50. .

(3) L. alább 40., 42., 43. §§.

V. ö. Hk. I. 113., 116., 117. §§.; osztr. polg. tvkv. 198. §.

(4) V. ö. 42. §., 43. §. a) p. - V. ö. Szt. István II. k. 28. fej.; 1500: XIV. t. cz.; Hk. I. 58., 61. és

24. cz.; 1723: XLVIII. t. cz., De sequestro Dilapidatoribus imponendo; osztrák polg. tvkv. 282., 191. és 192. §§.

(5) V. ü. 37., 42, 70. $$.

Ha ezenkivül a gyám- vagy gondnokrendelésnek esete áll elő, kötelesek a gyámság vagy gondnokság alá helyezendőnek rokonai vagy más vele közel viszonyban álló egyének és az illetékes községelöljáróság az esetet a gyámhatóságnak bejelenteni. (1)

43. §. Gyámságot és gondnokságot nem viselhetnek:(2)

a) a nők,

az anya, az örökbefogadó anya és a házastárs kivételével (35., 36., 40. §.); (3)

b) a gyámság vagy gondnokság alatt állók; (4)

e) kik az atyai hatalom gyakorlatától a 22. §. intézkedése szerint, vagy valamely gyámság és gondnokságtól megbizhatlanság miatt a gyámhatóság által elmozdittattak;

d) szerzetesek;

e) botrányos életüek;

f) csőd alatt állók;

g) a kik hamis vagy vétkes bukás, vagy a más büntett miatt elitéltettek, habár büntetémennyiben a törvény ellenkezőt nem rendel, söket kiállották is.(5)

A gyámság vagy gondnokság viselésének korlátozását tartalmazó külön jogszabályok (6) érintetlenül hagyatnak.

44. §. A jelen szakaszban megjelelt személyek :

a) a kik az atyai hatalmat gyakorló atya által kizárattak; (7)

b) kik vagy a kiknek házastársa, szülei, gyermekei vagy testvérei a gyámolttal vagy gondnokolttal perben állanak;

c) a kik, illetőleg a kiknek a b) pontban megjelölt valamelyik rokona és a gyámolt vagy gondnokolt közt az utóbbiak személyes állását vagy vagyonát érintő vitás viszony forog fenn,

ki vannak zárva azon gyámság vagy gondnokság viseléséből, a melyre az itt meghatározott esetek valamelyike vonatkozik.

A kik az örökhagyó vagy ajándékozó által a gondnokságból (29. §. c) kizárattak, a gondnokságot nem viselhetik.(9)

45. §. Azon személyek, a kik a gyámság vagy gondnokság alatt oly viszonyokba jutottak, melyek őket a 43. és 44. §-ok értelmében gyámság vagy gondnokság viselésére képtelenekké teszik, ebbeli tisztöktől a gyámhatóság által, a mint annak ily körülmények tudomására jönnek, fölmentendők.

lly esetet kötelesek a rokonok, községelöljárók, továbbá magok a gyámok vagy gondnokok a gyámhatóságnak bejelenteni és az utóbbiak felmentésüket kérni.(10)

(1) V. ö. 1885: VI. t. cz. 10. §. L. alább 68. és 228. §§. V. ö. még Hk. I. 115., 123–125. cz.; 1715: LXVIII. t. cz. 15. §.

(2) V. ö. alább 60. §.

(3) V. ö. Hk. I. 91. cz., 1. fönn 29. §. c) p., 34., 36., 40. §§.

(4) V. ö. fönn 41. §.; Hk. I. 117. cz. 2. §.. 121. cz. 3. §., 122. cz. 8. §.

(5) E pontot hatályon kívül helyezte a büntető törvényeket életbeléptető 1880: XXXVII. t. cz. 25. §-a és. helyében az 1878: V. t. cz. 54–59. §§-ai alkalmazandók.

(6) V. ö. a bírákra nézve: 1869: IV. t. cz. 13. §.; a kir. ügyészekre nézve: 1871: XXXIII. t. cz. 16. §. L. alább 45., 49., 51., 70. §§.. továbbá fónn 37. §.

(7) V. ö. fönn 29. §. a) p. és 34. §.

(8) V. ö. fönn 30. §. a) p. és 41. §.

(9) V. ô. 37., 41, 40, 31. 70. Sự.

(10) V. 6. 43. §., 54. §. d) p., 55. §. d) p. 57. §. V. ö. 1880: XXXVII. t. cz. 25. §. A gyám és a gyámolt közti házasságkötés tilalmáról v. ö. 1894: XXXI. t. cz. 19. §.

46. §. A gyámhatóság határozza meg, vajjon az ily felmentés végleges legyen-e, vagy csak azon időre és körülményre terjedjen ki, mely alatt és mely miatt az illető gyámság vagy gondnokság viselésére képtelen.(1)

47. §. Nagykoru testvér, kiskoru testvérei felett azon esetben, ha vagyon létezik, csak akkor viselheti a gyámságot, illetőleg gondnokságot, vagy nagykoru testvérei felett a gondnokságot, ha közöttük az örökség vitássá nem vált, vagy a vitás kérdés elintéztetett.(2)

48. §. Gyámság és gondnokság viselése polgári kötelesség, azt a törvényben megállapitott esetek és okok kivételével elutasitani nem lehet.(3)

49. §. Gyámságot és gondnokságot viselni nem tartoznak, illetőleg a gyámság és gondnokság folytatásától kérelmükre felmentendők:

a) kik 60. évüket már betöltötték:

b) kik már egy terhesebb vagy két kisebb gyámságot vagy gondnokságot viselnek;

c) kik öt gyermeknek viselik gondját;

d) a ministerek:

e) az országgyülési képviselők;

1) a hadsereg (hadi tengerészet) és a honvédség tettleges állományához tartozó katonai személyek, továbbá közhivatalnokok, köztisztviselők, világi papok és tanítók, ha elöljáróik bizonyítványával igazolják, hogy állásukkali teendőik a gyám vagy gondnoki kötelességek teljesítésével össze nem egyeztethetők;

g) azon személyek, kik a kiskoru lakhelyétől és birtokától oly távol laknak, hogy a gyámságot vagy gondnokságot csak nagy költséggel és sok nehézséggel viselhetnék.(4)

Ezenfelül az anya gyermekei, a nő férje felett gondnokságot viselni nem köteles.(5)

50. §. A gyámhatóság a 49. §-ban érintetteken kivül oly személyeket, kik jelentékeny testi bajban vagy kedélykórban szenvednek, a gyámság vagy gondnokság elvállalásától kérelmükre felmenthet.(6)

51. §. Azon gyám vagy gondnok, kire e tiszt mint legközelebbinek vélt rokonra bizatott, jogositva van maga helyett egy később kitudott közelebbi rokont ajánlani és felmentetését kérni, az ily közelebbi rokonok közül csak a fivér követelheti, hogy ha a 43., 44. és 47. SS-ok esetei fenn nem forognak, a gyámság vagy gondnokság részére átengedtessék.

52. §. Az, a ki a reá ruházott gyámság vagy gondnokságot elvállalni nem akarja, tartozik erre vonatkozó okait azon időtől számítva, melyben ez tudomására jutott, vagy melyben a gyámhatósági határozat neki kézbesittetett, 8 nap alatt a gyámhatóságnak bejelenteni és igazolni.(7)

53. §. Az. a ki a gyámságot vagy gondnokságot törvényes okok hiányában el nem fogadja, a gyámhatóság által 200 frtig terjedő pénzbírságban marasztalható.

(1) V. ö. 54. §. d) p.. 55. §. d) p., 57. §.

(2) V. ö. 44. §. e) p. és 51. §.

(3) V. ö. Hk. L. 2., 122. cz.

(4) V. ö. Hk. I. 122. cz.

(5) V. ö. még fönn 42. §. 6) p. és 44. §. c) p., továbbá alább 50. §., 54. §. d) p., 55. §. d) p. (6) V. ö. fönn 41., 42. §§.; 1. még Hk. I. 121. cz. 2. §. és 123. cz. 3. §.

(7) V. ô. 43., 4., 9–51., 57, 67., 72. $$.

54. §. A gyámi tiszt megszünik:

a) a gyám halála által; D

b) a kiskoru halála által; (2)

c) ha a kiskoru teljeskoruvá válik,

8., 9. §§.

vagy atyai hatalom

alá kerül;

d) a gyám kérelmére a 49. §. eseteiben vagy a 45. és 46. §-ok alapján hivatalból történt felmentés által; (3)

e) elmozdítás által.(4)

55. §. A gondnoki tiszt megszünik: a) a gondnok halála által;

b) a gondnokolt halála által;

c) felmentés utján, ha a gondnokság megszüntettetik; (5)

d) a gondnok kérelmére a 49. §. esetében vagy a 45. és 46. §§-ok alapján hivatalból történt felmentés által;

e) elmozditás által.

56. §. Azon esetekben, a melyekben a biróság rendelte el a gondnokságot, annak megszüntetését a biróság, minden más esetben a gyámhatóság mondja ki.

A 28. §. b) és c) pontja esetében, ha a gondnokság egyedül a gondnokolt saját kérelmére rendeltetett el, az ő kérelmére azonnal megszüntetendő, kivéve, ha csak időközben a gondnokolt fel- és lemenő ágbeli rokonai kérelmére kimondatott, hogy a gondnokság fennállása az ő érdekökben is történt.(6)

A gondnokság megszüntetendő a 28. §. d) pontja esetében, ha a távollevő visszaérkezik; az e) pont esetében, ha az elitélt szabadságbüntetését kiállotta, s ezen felül mindkét esetben, ha vagyonának kezelésére szabályszerü meghatalmazással ellátott megbizottat rendelt.

A 29. §. a), b) és c) pontja esetében megszünik a gondnokság, ha a kiskoru teljes koruvá válik, vagy atyai hatalom alá kerül.

A 30. §. a) és c) pontja esetében megszűnik a gondnokság, ha elenyészett azon ok, mely a gondnokságot szükségessé tette.

A 30. §. b) pontja esetében megszünik a gondnokság, ha a méhmagzat megszületik, vagy bizonyossá válik, hogy a születés nem fog bekövetkezni. 57. §. A gyám vagy gondnok a 45. és 46. §-ban foglalt felmentés eseten kivül tisztétől elmozditható, ha ezen tisztében kötelességellenesen jár el.

Különösen elmozditásnak van helye: ha a gyám a kiskoru tartását és nevelését elhanyagolja, erkölcsiségét vagy testi jólétét veszélyezteti, továbbá ha a gyám vagy gondnok a kiskorunak vagy gondnokoltnak vagyonát hűtlenül vagy hanyagul kezeli, ha a kiskoru vagy gondnokolt képviseletének elmulasztása folytán kárt okoz, gyámi vagy gondnoki számadásának beadása körül nagyobb mérvü hanyagsággal jár el.(7)

(1) V. ö. Hk. I. 125. cz. 2. §.

(2) V. ö. alább 132. §.

(3) V. ö. még 50. §.

(4) V. ô. 57., 87–89., 200. 82.

(5) V. ö. alább 56. §. L. még 1881 nov. 1. 3263. sz. igazs. min. rend. (1881. R. T. 1420.) 49. §. (6) V. ö. 1885; VI. t. cz. 2. és 3. §§.

(7) V. ö. alább 97., 128.. 139., 208.. 281. §§.; I. még Hk. I. 123., 125. cz., továbbá 1878: V. t. cz. (btő törv.) 235., 247., 361., 362. §§.

« PreviousContinue »