Iván, Mohaly, Oláh-Vásárhely, Erdő-Szombattelke, Kötke, Szt.- Márton, NagyDevecser, Kis-Devecser, Noszoly, Buza, Feketelak, Melegföldvár, Kapor, Szász-Zsombor, Mányik, Veres-Egyháza, Kékes, Sz.-Miklós, Czente, Vicze, M.-Borzás, kétej, Dellő-Apáti

, Szász-Uj-Ös, Aranyos-Móricz, Szász-Máté, Szász-L'jfalu, Bödön, Ents, Fellak, Sz.-Szt.-Jakab, Sz.-Czegő, Árokalja, Kerlés, Sárvár, Sajó-Keresztur, Sajó-Szt.-András, Kentelke, Sajó-Magyorós, Szt.-katolna-Dorna;

c) a volt Kővárvidékének következő községei : Csokmány, Aranymező, Poinicza, Pirosa, Kucsulát, Kis-Solymos, Kozla, Csula, Letka, Lemény, Toplicza, Purkáriu, (Purkerecz), Dióspatak, Kis-Nyires, Resztolcz, Révkörtvélyes, Büdöspataka, Mályán, Kis-Berszó, Monda-Pataka, Szakatura, Sásza, NagyBuny, Frinkfalva, Zsugásztra, Románfalva, Szelnicze, Drága-Vilma, Groppa, Preluka, Magura, Russor, Brébfalva, Csernefalva, kápolnok-Monostor, Szt.Kápolnok, Vaád, Fonácz, Laczkonya, Berencze, Kis-Körtvélyes, Garbonácz, Gyertyános, Kovács-Kápolnok, Csokotés, kötelesmező, Plopis és Blózsa ;

d) Szamosujvár ; e) Szék.

3. Szatmár megyébe kebeleztettek a volt Kővár vidékének következő községei : (1)

Kapnik-Bánya, Karullya, Szakállasfalva, Kölcse, Kovás, Remete, Berkeszpatak, Butyásza, Kis-Buny, Váralja, Fericse, Durusa, Nagy-körtvélyes, Gaura, Stezser, Hovrilla, Somkutpatak, Jeder, Gyökeres, N.-Nyires, Tölgyes, Törökfalva, Csolt, N.-Somkut, Berkesz, N.-Fentős, P.-Fentős, Fehérszék, Lukácsfalva, Dánfalva, Pribékfalva, Magosfalva, Hosszufalu, kis-Fentős, Szappanpataka, Erdőaranyos, Koltó-Katalin, Hagymás-Lápos, Puszta-Hidegkut, Kolcér, Kis-Bozinta, Ó-Bozinta és Szaszar.

4. Szilágy megyét képezik : (2) a) a volt Közép-Szolnok megye; 6) a volt Kraszna megye ;

c) a volt Doboka megyének következő községei: Őrmező, Tihó, Borzáva, Galgó, Farkasmező, kettősmező, Balázsháza, Somróujfalu, Felső-kékes-Nyárló, Romlott, Galponya, Alsó-kékes-Nyárló, Csömörlő, Magyar-Egregy, Ördögkut, Pósa, Vaskapu, Szt.-Péterfalva, Puszta-Rajtolcz, Felegregy, Bodja, Szt.György, Vármező, továbbá Rákos és Kendermező :

d) Kolozs megyéből a következő községek : Nagy-Rajtólcz, Kásapatak, ez utóbbi Huta nevü prædiummal együtt;

m) Zilah.
5. Kolozs megyét képezik : (3)

a) az eddigi Kolozs megye valamennyi községe a Szilágy megyébe (4. d), a Torda-Aranyos megyébe (6. d), valamint a Maros-Torda megyébe (7. c) kebelezett községei kivételével;

b) a volt Doboka megvének következő községei: Szt.- Mária, Kendermál, Puszta-Szt.-Mihály, Hidalmás, Bányika, Drág, Milvány, Dall, Ugrucz, Adalin, kis-Esküllő, Ördögkeresztur, Nagy-Esküllő, M.-Fodorháza, Sólyomkő, Babucz,

Kovácsi, Sz.-M.-Macskás, Gyula, Csomafája, Bodog, Kide, Magyar-Cjfalu,
Borsa, Válaszut, Bonczhida, Gvulatelke, Marokháza, Bogács, Ombuz, Szava,
Gyeke, Hosszu-Macskás ;

c) Kolozs.
6. Az egyesült Torda-Aranyos megyét képezik : (1)

a) a volt Torda megyének következő községei : Tur, Bányabükk, Csürülye, Hesdát, Indal, Kis-Fenes, Komjátszeg, Koppánd, Magyar-Szilvás, Mikes, Oláh-Rákos, Puszta-Csán, Puszta-Szt.-Király, Puszta-Szt. Márton, Szelicse, Szelistye, Szent-László, Magyar-Peterd, Felső-Peterd, Közép-Peterd, Szind, Alsó-Jára, Bikalat, Hagymás, kákova, kis-Oklos, Magura, Nagy-Oklos, PusztaEgres, Ruha-Egres, Runk, Szurduk, Felső-Füle, Magyar-Léta, Magyarosság, Oláh-Léta, Sütmeg. Felső-Fülehavas, Érezpataka, Kisbányahavasa, Berkes, Kisbánya-Bikalat havassal, Alsó-Füle, Asszonyfalva, Toroczkó, Bedelő, Bórév, Gyertyános, Toroczkó-Szt.-György, Alsó-Podsága, Alsó-Szolesva, Felső-Podsága, Felső-Szolcsva, Lupsa, Lunka, Sásza-V'incza, Vidaly, Gyéres, GyéresSzt.- Király, Aranyos-Lona, Egerbegy, Mező-N.-Csán, Mező-Szt.-Jakab, Cikud, Mező-Böö, Felső-Detrehem, Alsó-Detrehem, Mező-kook, Mező-Örke, Keresztes, Mező-sályi, Gerebenes, Soóspatak, Mező-Craly, Pete, Szt.- Margita, Cjfalu, Mező-kapus, Maros-Orbó, Magyar-Dellő, Nagy-sklánd, Kis-Ikland, MezőZáh, Oláh-Dellő, Vajdaszeg, Soós-Szt.- Márton, Gerend, Hadrév, Kecze, Gerend-keresztur, Maros-Ludas, Maros-Bogáth, Dátos, Maros-Lekencze, Mező-Bodon, Mező-Szengyel, Mező-Szakál, Mező-Keménytelke, Mező-Tóhát, Torda:

b) a volt Aranyosszék ;

c) Alsó-fehér megyéből a következő községek: Brezest, Szártos, Offenbánya, Muncsel, Felső-Csóra, Albák, Szkerisóra, Nyágra, Felső-Vidra, AlsóVidra, Szekatura, Csertés, Ponorel, Topánfalva, Bisztra ;

d) Kolozs megyéből a következő községek : Velkér, Méhes.
7. Az egyesüli Maros-Torda megyét képezik : (2)
a) a volt Maros szék ;
b) a volt Torda megyének következő községei :

Abafája, Puszta-Almás, Bala, Berectelke, Felfalu, Magyar-Fülpös, FelsőIdecs, Alsó-Idecs, Körtvekapu, Lővér, Majos, Póka, Radnótfája, Magyar-Régen, Erdő-Szakál, Vajda-Szt.-Ivány, Toldalag, Unoka, Vécs, Andrenyásza, Déda, Disznajó, Füleháza, Göde, Maros-Hodák, Holt-Maros, Orosz-Idecs, Idecspataka, Maros-kövesd, Ligeth, Magvaró, Mesterháza, Palota, Ratosnya, AlsóRépa, Oláh-Toplica, Adorján, Görgény-Hodák, Kakucs, Kincses, Kásva, AlsóKőhér, Felső-kőhér, Libánfalva, Görgény-Oroszfalu, Alsó-Oroszi, FelsőOroszi, Orsova, Görgény-Sóakna, Soropháza, Görgény-Szt. Imre, Soós-Szt.Márton, Szt.- Mihály-Telke, Üvegcsür. Magyar-Bölkény, Oláh-Bölkény, ErdőCsinád, Gernyeszeg, Hétbükk, kis-Illve, Maros-Jára, Körtvélvfája, Oláh-Nádas, Petele, M.-Péterlaka, Pókakeresztur, Sáromberke, Sárpatak, Kis-Szederjes, Nagy-Szederjes, Erdő-Szengyel, Oláh-Telek, Várhegy;

c) Kolozs megyéből a következő községek:
Nagy-Ercse, Szt.- Márton, Kis-Nyulas, Nagy-Ölyves, Felső-Répa ;

(1) V. ö. 1876: XXXIII. 1. cz. 1. §. 5. p. A Torda-Aranyos vármegyebeli Veresmart község területéből kisajálitolt résznek az alsó-fehérmegyei Maros-Ujvár községhez való átcsatolása tárgy. v. ö. 1894. jul. 18. 54,582. (1894. R. T. I. 830.) és 1894. aug. 31. 71,074. sz. belügymin, rend. (1894. R. T. II. 322.).

(2) V. ö. 1876: XXXIII. 1. cz. 1. §. 6. p.

:

d) a volt Naszód vidékének következő községei : Maros-Oroszfalu, Monosfalu; e) Szászrégen. 8. Udvarhely megyét képezik : (1) a) az egész volt Udvarhelyszék, kivévén Telegdi-Baczon községet (15. g) ; b) Székely-Udvarhely ; c) Oláhfalu ;

d) a volt küküllő megyéből : Oláh-Hidegkut, Oláh-Andrásfalva ; a volt Felső-Fehér megyéből: Felek, Szederjes, Petek, Felső-Rákos; a volt Segesvár-székből : Bene (Méhburg), Erked; a volt kőhalom-székből : Darócz és Zsombor községek, ez utóbbi a volt Felső-Fehér megyében feküdt részével együtt.

9. Kis-Küküllő megyét képezik : (2)

a) a volt Küküllő megye az Udvarhely megyébe kebelezett községein kivül (8. d.);

b) a volt Medgyes-székből a következő községek :
Kőrös, Bogács, Felső-Bajom (Bázna), Völez, Nagy-Ekemező, Kis-Ekemező;

Erzsébetváros.
Priser hos megyel képezik : (x)

a) az eddigi Alsó-fehér megye, kivévén a Torda-Aranyos megvéhez (6. c) és Szeben megyéhez (14. e) csatolt községeket;

b) Gyulafehérvár ;
c) Abrudbánya;
d) Vizakna.
11. Hunyad megyét képezik : (h)
a) a volt Hunyad megye ;
b) a volt Szászváros-szék Szászvárossal együtt;
c) a volt Zaránd megyének következő községei :

Báldovin, Birtin, Brotuna, Bulcsesd, Cebea, Dobróc, Grohót, Karács, Karásztó, kazanesd, Körösbánya, Leanc, Lunka, Mestakon, Obersia, Prihogyest, Ribica, Ribicsóra, Riska, Riskulica, Steja, Tataresd, Ternáva, Tomesd, Tomnatek, Tyulesd, Cjbaresd, A.-Váca, F.-Váca, Vaka, Valemare, Zsunk, Blezseny, Boica, Brád, Buesesd, Bukuresd, Cerecel, Dupapiatra, Hercegány, kájanel, Kalamanesd, Kracsunesd, Kriscsor, kuréty, A.-Lunkoj, F.-Lunkoj, Mihelény, Ormindea, Pestyera, Podele, Potingány, Rovina, Ruda, Sicsuri, Szelistye, Szkrófa, Sztanizsa, Tresztia, Valeabrad, Zdrape, Csungány, Prevalény, Bászárábászá, Strimba;

d) Vajdahunyad ; e) Hátszeg.

12. Arad megyébe kebeleztettek a volt Zaránd megyének következő községei :

Acsuca, Acsuva, Bánvesd, Bogvesd, Brusztur, Bugvesd, Csucs, Csermusa, kohesd, Dumbráva, Gross, Guravoj, kis-Halmágy, N.-Halmáyy, Juonesdi,

(1) V. ö. 1876: XXXIII. t. cz. 1. §. 8. p. V. ö. 1893. jul. 30. 65,817. sz. belügymin. rend., egyes területeknek Nagy-Küküllő vármegyéből Udvarhely vármegyébe áthelyezése tárgvában (1895. R. T. 195. sz.). (2) V. ö. 1876: XXXIII. 1. cz. 1. §. 9. p. Kisküküllő megyének székhelyéről (Dicső-Szent-Márton) 1. 1879:

. SIVI. t. cz.

(3) V. ö. 1876: XXXIII. t. cz 1. §. 10. p. L. még az 1. jegyzetet a 6. lapon. 144) V. ö. 1876: XXXIII, 1. cz. 1. §. 11. p.

(3)

Krisztesti, Lazur, Leasza, Lestyora, Lungsóra, Magulicsa, Mermesd, Ocs, Ocsisor, Pleskuca, Pojána, Pojenár, Rosztocs, Szirh, Talács, Ternavica, Tisza, Vidra, Vosdocs.

13. Nagy-Küküllő megyét képezik : (1)

a) a volt Kőhalom-szék, kivéve az Udvarhely megyéhez csatolt községeit (8. d);

1) a volt Segesvár-szék, Segesvárt is odaértve, kivévén Udvarhely megyéhez csatolt községeit (8. d);

c) a volt Nagy-Sink-szék ;

il) a volt Medgyes-szék, Medgyest is odaértve, kivévén azonban kis-Küküllő megyéhez csatolt községeit (9. b); e) a volt Felső-Fehér megyének következő községei :

Ágostonfalva, Ürmös. Alsó-Rákos, Bogáth, (2) Datk, Héviz, Hidegkut, királyhalma, Longodár, Máthéfalva, Moha, Pálos, Voldorf, Almakerék, Bese, Fehéregyháza, Földszin, Héjjasfalva, Réten, Keresd, Sárpatak, Szász-Ujfalu, Rudály, Volkány, Zoltány, Alsó-Gezés, Bürkös, Felső-Gezés, Kövesd, Oláh-Ivánfalva, Szász-Zalathna, Vecsérd, Bólya, Hidegviz, Ingodály, Isztina, Mártonfalva, Mártontelke, Mihályfalva, Péterfalva, Rovás, Salkó, Saldorf, Szász-Vesződ ;

1) a volt Ujegyház-széknek következő községei :
Magare (Magarei), Abtsdorf (Apátfalva).
14. Szeben megyét képezik : (3)
a) a volt Szeben-szék, beleértve Nagy-Szebent is ;
b) a volt Szászsebes-szék és Szászsebes város ;
c) a volt Szerdahely-szék ;

d) a volt Ujegyház-szék, Nagy-Küküllő megyéhez csatolt községein kivül (13.0);

e) Alsó-fehér megyéből a következő községek : Mág, Szecsel, Ecsellő, Sebeshely, Szász-Csór, Láz, Kákova, Kápolna, Sugag; 1) a volt Felső-Fehér megyének következő községei : Hortobágyfalva (kornicel), Szt.-Jánoshegye, (Nucsed). 15. Háromszék megyét képezik : (-) a) a volt Háromszék ; b) a volt Felső-Fehér megvének következő községei :

Márkos, Nyén, Bodola, Bodza, Lüget, Nyáros-Patak, Előpatak, Hidvég, Árapatak, Erősd, Bükszád, Mikó-Ujfalu, Alsó-Volál, Felső-Volál, Karatna, Peselnek, Száraz-Patak ;

c) Sepsi-Szt.-György ;
d) Kézdivásárhely;
e) Illyefalva ;
1) Bereczk;
g) a volt Udvarhely-székből:
Telegdi-Baczon község (8. a).

!1) V.ö. 1876: XXXIII. 1. cz. 1. §. 12. p. L. az 1) jegyzetet a 6. lapon.

(2) Az Oll-Bogáthi község határában fekvő 1124 holdnyi erdőterüleinek Nagy-Küküllő megyéből Brassó megyébe kebeleztetéséről v.ö. 1884: VII. t. cz. 1. §. 11. p.

(37 V. ö. 1876: XXXIII. I. cz. 1. §. 14. p. (4) V.ö. 1876: XXXIII, 1. cz. 1. $. 15. p.

16. Jász-Nagy-kun-Szolnok megyét képezik : (1)

a) a volt Jászság községei : u. m. Arokszállás, Dózsa, Fényszaru, Jákóhalma, Jászapáthi, Jász-Alsó-Szt.-György, Jászberény, Jász-Felső-Szt.-György, Jászladány, Jász-hisér, Mihálvtelek ;

b) a volt Nagy-Kunság községei, u. m. Karczag, kis-lj-Szállás, Kunhegyes, kun-Szent-Márton, Madaras, Turkeve ;

c) Heves megyéből a következő községek:

Monostor (kerekudvar pusztával), Alattyán, Besenszög, kötelek, Nagykörü, Tisza-Sülly, Szt. Imre, Tisza-Derzs, Tisza-Abád, Tisza-Szalók, Kenderes. Bura, Tisza-Beő, Fegyvernek, Tisza-Roff, Török-Szt.-Miklós, Tisza-Püspöki, Szajol, Csépa, Czibakháza, Földvár, Inoka, Tisza-Kürt, Nagy-Rév, Szelevény, Sas, Tisza-lgh, Várkony, Vezseny, Szolnok, Mezőtúr, végre Dévaványa, de ez a közigazgatásilag hozzá tartozott Cséfán nevü pusztája nélkül, mely utóbbi Békés megyébe kebeleztetett (22. c);

d) a volt Pest-Pilis- és Solt megyéből Jánoshida község.
17. Heves megyét képezik : (2)
A volt Heves- és külső-Szolnok megyének következő községei :

Besenyő, Dormánd, Deménd, Erdőtelek, Eger-Szalók, Füzes-Abony, Káál, Kompolt, Kerecsend, Maklár, Mező-Tárkány, Nagy-Tálya, Szóláth, Aldebrő, Detk, Domoszló, Feldebrő, Felső-Nána, Halmáj, kápolna, Karácsond, Ludas, Markaz, Şzt.- Mária, Tófalu, l'gra, Verpelét, Vécs, Visonta, Átány, Bod, Boczonád, Érk, Heves, Kömlő, Mera, Nagy-Füged, Pély, Zaránk, Tarna-Örs, Tarna-Szt.-Miklós, Visznek, Vezekény, Zsadány, Apcz, Csány, Ecséd, Fancsal, Hasznos, Hatvan, Horth, Pásztó, Szt.-Jakab, Szurdok-Püspöki, Tar, Atkár, Adács, Gyöngyös-Püspöki, Gyöngyös-Halász, Oroszi, Pata, Rhéde, Szücsi, Solymos, Sáár, Tarján, Vámos-Györk, Veresmart, Balla, Badony, Derecske, Dorogháza, Erdőkövesd, Füzes, Istenmezeje, lvád, Mindszent, Maczonka, Nádujfalu, Nagy-Bátony, Pétervásár, Parád, Recsk, Szuha, Várasszó, Aranyos, Bekölcze, Bátor, Bocs, Bakta, Csehi, Felnémet, Fedémes, Lelesz, Mikófalva, Szarvaskeő, Szücs, Szent-Erzsébet, Szt.-Domonkos, Sirok, Szék, Szajla, Terpes, kis-Köre, Nagy-Iván. Poroszló, Sarud, Tisza-Halász, Tisza-Nána, TiszaFüred, Tisza-Igar, Tisza-Eőrs, Tisza-Szőllős, Tisza-Eörvény, Eger, Gyöngyös.

18. Pest-Pilis-Solt-kis-kun megyét képezik :(
a) a volt Pest-Pilis-Solt t. e. megyék, Jánoshida kivételével (16. d);
b) a volt kis-kunság és a volt Jász-kun kerületnek következő kö

Fülöp-Szállás, Halas, kis-kun-Félegyháza, kun-Szt.- Miklós, Laczháza, Majsa, Szabadszállás, Szank, Lajos-Mizse, Kerekegyháza, karajenő, SzentLászló és kocsér puszta, valamint a Jászkún kerületnek részint Pest megye, részint a kis-kúnság területén fekvő egyéb pusztái.

19. Hajdu megyét képezik : (*)

a) a volt Hajdu városok : 11. m. Nánás, Dorog, Böszörmény, Hadház, Szoboszló, Vámos-Péres ;

(3)

:

(1) V.ö. 1876: XXXIII. I. cz. 1. §. 17. p.; 3. $. c) p. Bánréve pusztának Békés megyéből JászNagy-Kun-Szolnok megvébe kebeleztetéséről v.ö. 1881: LXIII. t. cz. 1. §. 15. p.

(2) V. ö. 1876: XXXII. t. cz. 1. §. 18. p. Felső-Tárkány községnek Borsod megvéből lleves megyébe kebelezéséröl I. 1884: VII. 1. cz. 1. $. 5. p.

(3) V. ö. 1876: XXXIII. 1. cz. 1. S. 19. p. V. ö. az 1877: II. 1. czikket, Köncsög, Matkó és Bugacz pusztáknak kecskemét város törvényhatósága alá helyezéséről. Kis-Oroszi községnek Nógrád megyéből PestPilis-Solt-kis-kún megvébe kebeleztetéséről v. ö. 1881. LXIII. t. cz. 1. §. 9. p.

(4) V. ö. 1876: XXXIII. 1. cz. 1. 9. 20. p.