től számitandó 3 hó alatt a gyámolt vagy gondnokolt ellen, birtokon kivül a törvény rendes utján orvoslást keresni.

131. §. Ha a gyám vagy gondnok a gyámság vagy gondnokság tartama alatt tisztétől felmentetett vagy elmozdittatott, tartozik az általa kezelt vagyont utódának haladéktalanul átadni, számadását pedig a felmentési vagy elmozditási határozat kézbesítésétől számitva a 121. §-ban megszabott határidő alatt a gyámhatósághoz benyujtani.(2)

132. §. Ha a gyámolt vagy gondnokolt a gyámság vagy gondnokság alul felszabadult, vagy a gyámság vagy gondnokság tartama alatt meghalt, a gyámhatóság az önjogosulttá vált egyént, illetőleg annak nagykoru jogutódait, esetleg a kiskoru jogutódok képviselőit felhivja, hogy a számadásokat a gyámhatóságnál megtekintvén, arra nézve, hogy a gyámot vagy gondnokot felmentik-e? nyilatkozzanak,(3)

Ez alkalommal az önjogosult, illetőleg a jogutód vagy képviselőik a 133– 134. §§. határozataira figyelmeztetendők.(4)

133. §. Az önjogosult, illetőleg annak jogutódai a számadásokat és okmá-nyait másolatban kivehetik.

134. §. Felmentés esetében az utolsó számadás alapján készitett leltár az önjogosultnak, illetőleg a jogutódoknak kiadandó.

135. §. Ha az önjogosultnak, illetőleg a jogutódnak a számadás ellen kifogásai vannak, tartozik a felhivás kézbesitésétől számitandó hat hó lefolyása alatt észrevételeit a gyámhatóságnak bejelenteni, mely a volt gyám vagy gondnok és a volt gyámolt vagy gondnokolt, illetőleg jogutódok között a kiegyenlítést megkisérti, a mennyiben pedig az ügy ily úton elrendezhető nem volna, a feleket a birói útra utasitja.(5)

136. §. Ha az önjogosult vagy annak jogutódai a felhivás kézbesítésétől számitandó hat hó alatt a számadásra nézve a gyámhatóság előtt nem nyilatkoztak, a gyámhatóság erről a gyám vagy gondnok részére bizonyítványt állit ki, mely a felmentés jogerejével bir.

137. §. Az önjogosult, vagy jogutód tartozik kártéritési igényét a volt gyám vagy gondnok ellen a 135. §-ban érintett gyámhatósági határozat kézbesitésétől számítandó egy év alatt, a gyámhatósági tagok ellen pedig az előbbi perben hozott itélet jogérvényességétől számítandó egy év alatt a biróság előtt érvényesiteni.

E határidők elmulasztása miatt a kereseti igény elévül.

Ha azonban büntetendő cselekmény forogna fenn, ennek és ezzel kapcsolatos kártérítési jognak elévülése az erre vonatkozó törvény szerint itélendő meg. (6)

(1) V. ö. 271. és 275. §§.

(2) V. ö. Hk. I. 125. cz.; 1659: XXXII. és 1715: LXVIII. t. cz.

(3) L. 117., 121. §§. V. ö. 1655: XXIV.; 1659: XXXII. és 1715: LXVIII. t. cz.

(Z) V. ô. 133—137. SỰ.

(5) V. ö. 80. és 132. §§. L. továbbá 1713: LXVIII. t. cz. 12. §. és 1881: LIX. t. cz. 85-87. §§. (6) V. ö. 73. §., továbbá 1872: XXXVI. t. cz. 115. és 116. §., 1886: XXI. t. cz. 89-94. §§.

Magyar Törvénytár. 1877-1878.

4

7. A gyámok és gondnokok jogai és kötelességei egyéb tekintetben.

138. §. Gyámság alatt álló kiskoru 14-ik éve beteltével személyi és vagyoni fontosabb ügyének rendezésénél meghallgatandó, nyilatkozata azonban döntő súlylyal nem bir.(1)

139. §. A gyámhatóság, a gyám vagy gondnok jogait, a gyámolt vagy gondnokolt személyi és vagyoni ügyeiben előterjesztett terv (250. §.) vagy az évi számadások vizsgálata alkalmával bizonyos ügyek tekintetében megszorithatja.

140. §. A gyámok és gondnokok a sérelmesnek vélt gyámhatósági határozatok ellen a felsőbb foku gyámhatósághoz felebbezéssel élni jogositvák. (130. §.)(2)

141. §. A gyámok és gondnokoknak a szülők és nagyszülők, illetőleg a rokonok irányábani jogviszonyairól az I. rész VI. fejezete, az örökösödés körüli teendőkről pedig a II. rész VI. fejezete intézkedik.

VI. FEJEZET.

A rokonokról,(3)

142. §. A gyámolt vagy gondnokoltnak férfi és nő-ágon levő rokonai negyedízig, ha az országban tartózkodnak, szülők és nagyszülők nem létében, vagy ha ezek ellen oly okok forognak fenn, melyek őket a gyámság vagy gondnokságból kizárják, követelhetik, hogy gyámság vagy gondnokság alatt álló rokonaik ügyeinek elintézésénél meghallgattassanak és közreműködhessenek. (149. §.) Ebbeli jogukat azonban nem gyakorolhatják : 1) ha jelen törvény 43. §-ának b) c) és e) pontjai szerint gyámság vagy gondnokságból kizárvák ;

2) a kik hamis vagy vétkes bukás vagy oly bűntett miatt elitéltettek, melynek alapján a kiskoru ügyeibe való befolyás gyakorlására alkalmatlanságuk alaposan feltehető, habár büntetésüket kiállották is;

3) ha a gyámolttal vagy gondnokolttal perben állanak vagy köztük és a gyámolt vagy gondnokolt közt az utóbbi személyes állását vagy vagyonát érintő vitás viszony forog fenn, mindaddig, mig ezen akadály fennáll.

143. §. Nagyobbszámu rokonok e czélból maguk közül lehetőség szerint az atyai és anyai rokonok közül egyenlő számban legfeljebb négy tagot választanak és kijelölik azt, kivel a gyám vagy gondnok érintkezik.(4)

144. §. Rokonok hiányában a községi közgyám ajánlatára oly férfiu helyettesíthető, ki a gyámolt vagy gondnokolt családjával jó viszonyban áll. Ha ilyen sem léteznék, a rokonok jogait a községi közgyám gyakorolja. 145. §. Ha a gyám vagy gondnok és a rokonok által az érintkezésre kijelölt egyén közt e tekintetben nehézségek fordulnának elő: az érintkezést a községi közgyám közvetiti.

(1) V. ö. 1894: XXXI. t. cz. 10. §.

(2) V. ö. 73. §.: 1894: XXXI. t. ez. 8-10. SS.

(3) V. ö. 4., 13.. 22., 23., 42., 113., 123., 143., 147., 250., 276. §§. V. ö. még Hk. I. 29. cz. 9. §., 114. cz. 1. §.; 1715: LXVIII. t. cz.; 1765: XXVI. t. ez. L. osztr. polg, wvky. 178., 189. és 252. §§.

(4) V. 6. 259. §. 1. p.

146. §. A rokonok a gyámolt vagy gondnokolt ügyében tett e részbeni fáradozásaik és netaláni költségeik megtéritésére nem számíthatnak.

147. §. A rokonok beleegyezése következő ügyekben a gyámhatósági jóváhagyást mellőzhetővé teszi:

1) a gyámolt vagy gondnokolt tartása, nevelése, képzése, szolgálatba · adhatása,

2) a gyámolt vagy gondnokolt 18 éven túli fiu, vagy 16 évet meghaladott leány házassága,

3) ingóságok eladása (105. §.),

4) a vagyonkezelés módja (108. 109. SS.) iránt.

148. §. A rokonok irásban is nyilatkozhatnak :

Ha a rokonok többsége a gyám vagy gondnok javaslata mellett nyilatkozott, az egyetértés létrejöttnek tekintendő, ellenkező esetben, ha a gyám vagy gondnok javaslatához ragaszkodik, a gyámhatósághoz kell előter

jesztést tennie.

Ha a rokonok 15 nap alatt nem nyilatkoznak, a gyám vagy gondnok a 147. §. eseteiben saját felelősségére intézkedhetik.

149. §. A rokonok a gyám vagy gondnok által mindazon esetekben, melyek gyámhatósági jóváhagyást (113. §.) igényelnek, meghallgatandók.

A gyámhatóságnak jogában áll a rokonokat kétely esetében, vagy ha nem nyilatkoztak, maga elé idézni, vagy meghallgatásuk iránt más uton intézkedni s a gyámolt vagy gondnokolt ügyében kihallgatni.

Köteles pedig azokat a gyám vagy gondnok személyét illető ügyekben meghallgatni.

Hogy a gyámhatóság mennyiben van kötve a rokonok véleményéhez, a II. rész VIII. fejezete határozza meg.(1)

150. §. A 145-149. §§-okban foglalt határozatok azon esetekben is alkalmazandók, midőn a gyámnak vagy gondnoknak, a szülők vagy nagyszülőkkel kell érintkeznie.

VII. FEJEZET.

A családtanácsról.

151. §. Az atyai hatalmat tényleg gyakorló atyának jogában áll, végrendeleti uton, vagy a végrendeletekre előszabott alakban kiskoru gyermekei részére, ha összes hagyatéka a terhek levonásával 100,000 frtot felülhalad, családtanácsot felállitani s annak tagjait kijelölni.

152. §. lly atyai rendelkezés hiányában családtanács felállitását az anya, nagyszülők vagy rokonok kérelmére, melylyel a családtanács tagjai is javaslatba hozandók, az alantas gyámhatóságok meghallgatásával oly esetekben, midőn a kiskoruakra terjedelmes s kezelésének felügyeletére nézve gyors és szakszerű eljárást kivánó vagyon háramlott, vagy a gondnokság alá helyezett ily vagyon birtokában van, a belügyminister megengedheti. Az anya ugyanez iránti kérelmét végrendeletileg is kifejezheti. 153. §. A családtanács az elnökön kivül 4 tagból áll.

(1) V. 6. 270. §.

154. §. A családtanács elnöke azon árvaszék elnöke, illetőleg elnöki helyettese, mely a kiskoru illetékes gyámhatósága lenne.

155. §. Oly ügyekben, melyek rendszerint a gyám vagy gondnok és a szülők és nagyszülők, esetleg rokonok egyetértő intézkedésétől függnek, (147. §.) családtanács felállitása esetében, a gyám vagy gondnok és a családtanács elnöke intézkednek.

156. §. A családtanács tagjai rendszerint csak rokonok lehetnek, egy tag azonban a gyámolt vagy gondnokolt családjával jó viszonyban élő és ügyeit ismerő nem rokon is lehet.

A rokonok közül, a mennyiben lehetséges, egynek az atyai, egy másiknak pedig az anyai részről kell lenni.

157. §. A családtanácsnak átalában csak azok lehetnek tagjai, kik a gyámságra vagy gondnokságra jelen törvény szerint alkalmasak; nőrokonok azonban, ha egyébként akadály fenn nem forog, a családtanácsba beválaszthatók.

158. §. A családtanács létszámában időközben felmerült hiányok betöltését, az illető gyámhatóság és családtanács meghallgatása mellett, a belügyminister eszközli.

159. §. A kijelölt tagok arra nézve, hogy a tagságot elvállalják-e? tartoznak a hatósági felszólitás kézbesitésétől számitandó 8 nap alatt nyilatkozni. Az elvállalt tagságtóli felmentés a belügyminister által a 49. §. határozatai szerint történhetik.

160. §. A családtanács tagjai a gyámolt vagy gondnokolt vagyonának fentartásáért felelősek.

161. §. A családtanács gyámhatósági jogkörrel bir; ha azonban határozatainak végrehajtásánál a közhatósági tisztviselők igénybe vétele szükséges, ez iránt az illetékes gyámhatóságot keresi meg.

A gyám vagy gondnokrendelés, nagykorusitás, leltározás és hagyatéki tárgyalás, nem különben a birságolás és fegyelmi jog az illetékes gyámhatóságnak tartatik fenn.

162. §. A családtanács a kiskoru vagy gondnokolt ügyeiben szótöbbséggel határoz. (188. §.)

Érvényes határozathozatalra az elnökön kivül legalább 2 tag jelenléte szükséges.

163. §. Felebbezésnek a családtanács határozatai ellen a gyám vagy gondnok vagy a tanács valamelyik tagja részéről csak oly esetben van helye, midőn a gyámolt vagy gondnokolt törzsvagyona megváltoztatnék és ha ezt az illető a gyámolt vagy gondnokolt érdekeire hátrányosnak, vagy nagy koczkáztatással járónak tartaná.

A gyám vagy gondnok azonban a reá nézve sérelmesnek vélt határozatot felebbezheti.

164. §. A felebbezés a II. rész IV. fejezetének határozatai szerint(1) a belügyministerhez történik.

165. §. Ha a családtanács felállitása az atyától származott, a gyámhatóság birálja meg, vajjon az törvényszerüleg alakittatott-e ?

Törvényszerű alakitás esetében a családtanácsot elismeri, és ezen elisme

(1) V. 6. 207_211. §s.

rést a tagok megnevezésével a gyám vagy gondnok részére, valamint a tanács elnökének kiszolgáltatja s ebbeli határozatának jogérvényre emelkedésével a családtanács felállitását a hivatalos hirlapban közzé teszi.

Ez utóbbi eljárás a 152. §. esetében a belügyministert illeti.

166. §. A családtanács működhetése ezen közzétételtől kezdődik, ellenkező esetben a gyámolt vagy gondnokolt ügyében az I. rész VI. fejezetének határozatai alkalmazandók.

167. §. A családtanács felügyelete alatt álló gyámoltak vagy gondnokoltak drágaságai, kötvényei és értékpapirjai, megőrzés végett a szokásos őrzési díjak fizetése mellett bármely gyámpénztárba letehetők.

168. §. A csaladtanács tartozik a gyámolt vagy gondnokolt vagyoni állásáról a belügyministernek évenként jelentést tenni.

A belügyminister, ha e jelentésből, vagy az első foku gyámhatóság a rokonok vagy a gyámgondnok indokolt előterjesztéséből arról győződnék meg, hogy a családtanács működése vagy mulasztásai folytán a gyámolt vagy gondnokolt szellemi vagy anyagi érdekei veszélyeztetnének, a családtanácsot feloszlathatja.

II. RÉSZ.

A gyámhatóságokról.

I. FEJEZET.

A község teendői gyámügyekben.

169. §. A község jegyzője vagy körjegyzője

nevezett gyám vagy gondnok nem létében gyámot vagy gondnokot hoz javaslatba.

170. §. A községi közgyám:

1. felügyel a zár alá tett hagyatékra (226. §.);

2. gyám vagy gondnokot hoz javaslatba (228. §.(4)) ;

3. közreműködik a leltározásnál (234. §.~)) ;

4. helyettesiti a gyámot vagy gondnokot, mig az kirendeltetik, illetőleg mig működését megkezdi (68. §.);

5. helvettesiti a rokonokat (144. §.);

6. közvetiti az érintkezést a gyám vagy gondnok és a szülők, nagyszülők esetleg rokonok közt (145., 150. §§.);

7. nyilvántartja a községbeli gyámoltakat és gondnokoltakat;

(1) V. ö. Hk. I. 115. cz.; 1655: XXIV. t. cz., 1659: XXXII. t. cz., 1715: LXVIII. t. cz., 1729: XLIII. t. cz. 7. §., 1765: XXVI. t. cz., 1836: IX. t. cz. 6–9. §§. (1848: IX. t. cz. 4. §.) 1868: LIV. t cz. 23. §.

A gyámhatóságról a törvényhatóságban v. ö. 1886: XXI. t. cz. 13. §., a községekben (r. t. városok és nagyközségek) v. ö. 1886: XXII. t. cz. 23. §. A gyámhatóságról Fiuméban 1. az 1. jegyzetet a 24. lapon. (2) Jelenleg: 1894: XVI. t. cz. III. és V. fejezete.

(3) Ez idézetet pótolja: 1894: XVI. t. cz. 14. §. (4) Ez idézetet pótolja: 1894: XVI. t. ez. 18. §. (5) Ez idézetet pótolja: 1894: XVI. t. cz. 39. §.