Iván, Mohaly, Oláh-Vásárhely, Erdő-Szombattelke, Kötke, Szt.-Márton, NagyDevecser, Kis-Devecser, Noszoly, Buza, Feketelak, Melegföldvár, Kapor, Szász-Zsombor, Mányik, Veres-Egyháza, Kékes, Sz.-Miklós, Czente, Vicze, M.-Borzás, Kétej, Dellő-Apáti, Szász-Uj-Ős, Aranyos-Móricz, Szász-Máté, Szász-Ujfalu, Bödön, Ents, Fellak, Sz.-Szt.-Jakab, Sz.-Czegő, Árokalja, Kerlés, Sárvár, Sajó-Keresztur, Sajó-Szt.-András, Kentelke, Sajó-Magyorós, Szt.-Katolna-Dorna ;

c) a volt Kővárvidékének következő községei: Csokmány, Aranymező, Poinicza, Pirosa, Kucsulát, Kis-Solymos, Kozla, Csula, Letka, Lemény, Toplicza, Purkáriu, (Purkerecz), Dióspatak, Kis-Nyires, Resztolcz, Révkörtvélyes, Büdöspataka, Mályán, Kis-Berszó, Ilonda-Pataka, Szakatura, Sásza, NagyBuny, Frinkfalva, Zsugásztra, Románfalva, Szelnicze, Drága-Vilma, Groppa, Preluka, Magura, Russor, Brébfalva, Csernefalva, Kápolnok-Monostor, Szt.Kápolnok, Vaád, Fonácz, Laczkonya, Berencze, Kis-Körtvélyes, Garbonácz, Gyertyános, Kovács-Kápolnok, Csokotés, Kötelesmező, Plopis és Blózsa ; d) Szamosujvár;

e) Szék.

3. Szatmár megyébe kebeleztettek a volt Kővár vidékének következő községei: (1)

Kapnik-Bánya, Karullya, Szakállasfalva, Kölese, Kovás, Remete, Berkeszpatak, Butyásza, Kis-Buny, Váralja, Fericse, Durusa, Nagy-Körtvélyes, Gaura, Stezser, Hovrilla, Somkutpatak, Jeder, Gyökeres, N.-Nyires, Tölgyes, Törökfalva, Csolt, N.-Somkut, Berkesz, N.-Fentős, P.-Fentős, Fehérszék, Lukácsfalva, Dánfalva, Pribékfalva, Magosfalva, Hosszufalu, Kis-Fentős, Szappanpataka, Erdőaranyos, Koltó-Katalin, Hagymás-Lápos, Puszta-Hidegkut, Kolcér, Kis-Bozinta, Ó-Bozinta és Szaszar.

4. Szilágy megyét képezik : (2) a) a volt Közép-Szolnok megye; b) a volt Kraszna megye ;

c) a volt Doboka megyének következő községei: Őrmező, Tihó, Borzáva, Galgó, Farkasmező, Kettősmező, Balázsháza, Somróujfalu, Felső-Kékes-Nyárló, Romlott, Galponya, Alsó-Kékes-Nyárló, Csömörlő, Magyar-Egregy, Ördögkut, Pósa, Vaskapu, Szt.-Péterfalva, Puszta-Rajtolcz, Felegregy, Bodja, Szt.György, Vármező, továbbá Rákos és Kendermező ;

d) Kolozs megyéből a következő községek: Nagy-Rajtólcz, Kásapatak, ez utóbbi Huta nevü prædiummal együtt ;

e) Zilah.

5. Kolozs megyét képezik :(3)

a) az eddigi Kolozs megye valamennyi községe a Szilágy megyébe (4. d), a Torda-Aranyos megyébe (6. d), valamint a Maros-Torda megyébe (7. c) kebelezett községei kivételével ;

b) a volt Doboka megyének következő községei: Szt.-Mária, Kendermál, Puszta-Szt.-Mihály, Hidalmás, Bányika, Drág, Milvány, Dall, Ugrucz,.Adalin, Kis-Esküllő, Ördögkeresztur, Nagy-Esküllő, M.-Fodorháza, Sólyomkö, Babucz,

(1) V. ö. 1876: XXXIII. t. cz. 1. §. 2. p. utolsó mondat.

(2) V. ö. 1876; XXXIII. t. cz. 1. §. 3. p. tetéséről v. ö. 1884: VII. t. cz. 1. §. 7. p.

(3) V. ö. 1876: XXXIII. t. cz. 1. §. 4. p. LXIII. t. cz. 14. p.

Almás községnek Szilágy megyéből Bihar megyébe kebelez–

- Felek községnek Kolozs megyébe kebeleztetéséről v. ö. 1881:

Kovácsi, Sz.-M.-Macskás, Gyula, Csomafája, Bodog, Kide, Magyar-Ujfalu, Borsa, Válaszut, Bonczhida, Gyulatelke, Marokháza, Bogács, Ombuz, Szava, Gyeke, Hosszu-Macskás ;

c) Kolozs.

6. Az egyesült Torda-Aranyos megyét képezik: (1)

a) a volt Torda megyének következő községei: Tur, Bányabükk, Csürülye, Hesdát, Indal, Kis-Fenes, Komjátszeg. Koppánd, Magyar-Szilvás, Mikes, Oláh-Rákos, Puszta-Csán, Puszta-Szt.-Király, Puszta-Szt.-Márton, Szelicse, Szelistye, Szent-László, Magyar-Peterd, Felső-Peterd, Közép-Peterd, Szind, Alsó-Jára, Bikalat, Hagymás, Kákova, Kis-Oklos, Magura, Nagy-Oklos, PusztaEgres, Ruha-Egres, Runk, Szurduk, Felső-Füle, Magyar-Léta, Magyarosság, Oláh-Léta, Sütmeg, Felső-Fülehavas, Érezpataka, Kisbányahavasa, Berkes, Kisbánya-Bikalat havassal, Alsó-Füle, Asszonyfalva, Toroczkó, Bedelő, Bórév, Gyertyános, Toroczkó-Szt.-György, Alsó-Podsága, Alsó-Szolesva, Felső-Podsága, Felső-Szolcsva, Lupsa, Lunka, Sásza-Vincza, Vidaly, Gyéres, GyéresSzt.-Király, Aranyos-Lona, Egerbegy, Mező-N.-Csán, Mező-Szt.-Jakab, Čikud, Mező-Böö, Felső-Detrehem, Alsó-Detrehem, Mező-Kook, Mező-Örke, Keresztes, Mező-Sályi, Gerebenes, Soóspatak, Mező-Uraly, Pete, Szt.-Margita, Ujfalu, Mező-Kapus, Maros-Orbó, Magyar-Dellő, Nagy-İklánd, Kis-Ikland, MezőZáh, Oláh-Dellő, Vajdaszeg, Soós-Szt.-Márton, Gerend, Hadrév, Kecze, Gerend-Keresztur, Maros-Ludas, Maros-Bogáth, Dátos, Maros-Lekencze, Mező-Bodon, Mező-Szengyel, Mező-Szakál, Mező-Keménytelke, Mező-Tóhát, Torda;

b) a volt Aranyosszék ;

c) Alsó-Fehér megyéből a következő községek: Brezest, Szártos, Offenbánya, Muncsel, Felső-Csóra, Albák, Szkerisóra, Nyágra, Felső-Vidra, AlsóVidra, Szekatura, Csertés, Ponorel, Topánfalva, Bisztra ;

d) Kolozs megyéből a következő községek: Velkér, Méhes. 7. Az egyesült Maros-Torda megyét képezik: (2)

a) a volt Maros szék;

b) a volt Torda megyének következő községei :

Abafája, Puszta-Almás, Bala, Berectelke, Felfalu, Magyar-Fülpös, FelsőIdees, Alsó-Idees, Körtvekapu, Lővér, Majos, Póka, Radnótfája, Magyar-Régen, Erdő-Szakál, Vajda-Szt.-Ivány, Toldalag, Unoka, Vécs, Andrenyásza, Déda, Disznajó, Füleháza, Göde, Maros-Hodák, Holt-Maros, Orosz-Idecs, Idecspataka, Maros-Kövesd, Ligeth, Magyaró, Mesterháza, Palota, Ratosnya, AlsóRépa, Oláh-Toplica, Adorján, Görgény-Hodák, Kakucs, Kincses, Kásva, AlsóKőhér, Felső-Kőhér, Libánfalva, Görgény-Oroszfalu, Alsó-Oroszi, FelsőOroszi, Orsova, Görgény-Sóakna, Soropháza, Görgény-Szt.-Imre, Soós-Szt.Márton, Szt.-Mihály-Telke, Üvegesür, Magyar-Bölkény, Oláh-Bölkény, ErdőCsinád, Gernyeszeg, Hétbükk, Kis-Illye, Maros-Jára, Körtvélyfája, Oláh-Nádas, Petele, M.-Péterlaka, Pókakeresztur, Sáromberke, Sárpatak, Kis-Szederjes, Nagy-Szederjes, Erdő-Szengyel, Oláh-Telek, Várhegy;

c) Kolozs megyéből a következő községek :

Nagy-Ercse, Szt.-Márton, Kis-Nyulas, Nagy-Ölyves, Felső-Répa ;

(1) V. ö. 1876: XXXIII. t. cz. 1. §. 5. p. A Torda-Aranyos vármegyebeli Veresmart község területéből kisajátított résznek az alsó-fehérmegyei Maros-Ujvár községhez való átesatolása tárgy. v. ö. 1894. jul. 18. 54,582. (1894. R. T. I. 830.) és 1894. aug. 31. 71,074. sz. belügymin. rend. (1894. R. T. II. 322.). (2) V. ö. 1876: XXXIII. t. cz. 1. §. 6. p.

d) a volt Naszód vidékének következő községei:

Maros-Oroszfalu, Monosfalu;

e) Szászrégen.

8. Udvarhely megyét képezik :)

a) az egész volt Udvarhelyszék, kivévén Telegdi-Baczon községet (15. g); b) Székely-Udvarhely;

c) Oláhfalu;

d) a volt Küküllő megyéből: Oláh-Hidegkut, Oláh-Andrásfalva ; a volt Felső-Fehér megyéből: Felek, Szederjes, Petek, Felső-Rákos; a volt Segesvár-székből: Bene (Méhburg), Erked; a volt Köhalom-székből: Darócz és Zsombor községek, ez utóbbi a volt Felső-Fehér megyében feküdt részével együtt.

9. Kis-Küküllő megyét képezik : (2)

a) a volt Küküllő megye az Udvarhely megyébe kebelezett községein kivül (8. d.);

b) a volt Medgyes-székből a következő községek:

Kőrös, Bogács, Felső-Bajom (Bázna), Völcz, Nagy-Ekemező, Kis-Ekemező ; c) Erzsébetváros.

10. Alsó-Fehér megyét képezik: (3)

a) az eddigi Alsó-Fehér megye, kivévén a Torda-Aranyos megyéhez (6. c) és Szeben megyéhez (14. e) csatolt községeket ;

b) Gyulafehérvár ;

c) Abrudbánya;

d) Vizakna.

11. Hunyad megyét képezik: (4)

a) a volt Hunyad megye;

b) a volt Szászváros-szék Szászvárossal együtt ;

c) a volt Zaránd megyének következő községei:

Báldovin, Birtin, Brotuna, Bulcsesd, Cebea, Dobróc, Grohót, Karács, Karásztó, Kazanesd, Körösbánya, Leanc, Lunka, Mestakon, Obersia, Prihogyest, Ribica, Ribicsóra, Riska, Riskulica, Steja, Tataresd, Ternáva, Tomesd, Tomnatek, Tyulesd, Ujbaresd, A.-Váca, F.-Váca, Vaka, Valemare, Zsunk, Blezseny, Boica, Brád, Bucsesd, Bukuresd, Cerecel, Dupapiatra, Hercegány, Kájanel, Kalamanesd, Kracsunesd, Kriscsor, Kuréty, A.-Lunkoj, F.-Lunkoj, Mihelény, Ormindea, Pestyera, Podele, Potingány, Rovina, Ruda, Sicsuri, Szelistye, Szkrófa, Sztanizsa, Tresztia, Valeabrad, Zdrape, Csungány, Prevalény, Bászá– rábászá, Strimba;

d) Vajdahunyad ;

e) Hátszeg.

12. Arad megyébe kebeleztettek a volt Zaránd megyének következő községei:

Acsuca, Acsuva, Bányesd, Bogyesd, Brusztur, Bugyesd, Csucs, Csermusa, Kohesd, Dumbráva, Gross, Guravoj, Kis-Halmágy, N.-Halmágy, Juonesdi,

(1) V. ö. 1876: XXXIII. t. cz. 1. §. 8. p. V. ö. 1895. jul. 30. 65,817. sz. belügymin. rend., egyes területeknek Nagy-Küküllő vármegyéből Udvarhely vármegyébe áthelyezése tárgyában (1895. R. T. 195. sz.). (2) V. ö. 1876: XXXIII. t. cz. 1. §. 9. p. Kisküküllő megyének székhelyéről (Dicső-Szent-Márton) 1. 1879: XXVI. t. cz.

(3) V. ö. 1876: XXXIII. t. cz 1. §. 10. p. L. még az 1. jegyzetet a 6. lapon.

(4) V. ö. 1876: XXXIII. t. cz. 1. §. 11. p.

Krisztesti, Lazur, Leasza, Lestyora, Lungsóra, Magulicsa, Mermesd, Ocs, Ocsisor, Pleskuca, Pojána, Pojenár, Rosztocs, Szirb, Talács, Ternavica, Tisza, Vidra, Vosdocs.

13. Nagy-Küküllő megyét képezik :(1)

a) a volt Köhalom-szék, kivéve az Udvarhely megyéhez csatolt községeit (8. d);

b) a volt Segesvár-szék, Segesvárt is odaértve, kivévén Udvarhely megyé-hez csatolt községeit (8. d);

c) a volt Nagy-Sink-szék ;

d) a volt Medgyes-szék, Medgyest is odaértve, kivévén azonban Kis-Küküllő megyéhez csatolt községeit (9. b);

e) a volt Felső-Fehér megyének következő községei:

Ágostonfalva, Ürmös, Alsó-Rákos, Bogáth, (2) Datk, Héviz, Hidegkut, Királyhalma, Longodár, Máthéfalva, Moha, Pálos, Voldorf, Almakerék, Bese, Fehéregyháza, Földszin, Héjjasfalva, Réten, Keresd, Sárpatak, Szász-Ujfalu, Rudály, Volkány, Zoltány, Alsó-Gezés, Bürkös, Felső-Gezés, Kövesd, Oláh-Ivánfalva, Szász-Zalathna, Vecsérd, Bólya, Hidegviz, Ingodály, Isztina, Mártonfalva, Mártontelke, Mihályfalva, Péterfalva, Rovás, Salkó, Saldorf, Szász-Vesződ; f) a volt Ujegyház-széknek következő községei : Magare (Magarei), Abtsdorf (Apátfalva).

14. Szeben megyét képezik : (3)

a) a volt Szeben-szék, beleértve Nagy-Szebent is; b) a volt Szászsebes-szék és Szászsebes város ;

e) a volt Szerdahely-szék;

d) a volt Ujegyház-szék, Nagy-Küküllő megyéhez csatolt községein kivül (13. f);

e) Alsó-Fehér megyéből a következő községek:

Mág, Szecsel, Ecsellő, Sebeshely, Szász-Csór, Láz, Kákova, Kápolna, Sugag; f) a volt Felső-Fehér megyének következő községei:

Hortobágyfalva (Kornicel), Szt.-Jánoshegye, (Nucsed). 15. Háromszék megyét képezik : (4)

a) a volt Háromszék;

b) a volt Felső-Fehér megyének következő községei:

Márkos, Nyén, Bodola, Bodza, Lüget, Nyáros-Patak, Előpatak, Hidvég, Árapatak, Erősd, Bükszád, Mikó-Ujfalu, Alsó-Volál, Felső-Volál, Karatna, Peselnek, Száraz-Patak ;

c) Sepsi-Szt.-György ;

d) Kézdivásárhely; e) Illyefalva;

Bereczk;

g) a volt Udvarhely-székből:

Telegdi-Baczon község (8. a).

(1) V. ö. 1876: XXXIII. t. cz. 1. §. 12. p. L. az 1) jegyzetet a 6. lapon.

(2) Az Olt-Bogáth község határában fekvő 1124 holdnyi erdőterületnek Nagy-Küküllő megyéből Brassó megyébe kebeleztetéséről v. ö. 1884: VII. t. cz. 1. §. 11. p.

(3) V. ö. 1876: XXXIII. t. cz. 1. §. 14. p.

(4) V. ö. 1876: XXXIII. t. cz. 1. §. 15. p.

16. Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyét képezik: (1)

a) a volt Jászság községei: u. m. Árokszállás, Dózsa, Fényszaru, Jákóhalma, Jászapáthi, Jász-Alsó-Szt.-György, Jászberény, Jász-Felső-Szt.-György, Jászladány, Jász-Kisér, Mihálytelek ;

b) a volt Nagy-Kunság községei, u. m. Karczag, Kis-Uj-Szállás, Kunhegyes, Kun-Szent-Márton, Madaras, Turkeve;

c) Heves megyéből a következő községek :

Monostor (Kerekudvar pusztával), Alattyán, Besenszög, Kötelek, NagyKörü, Tisza-Sülly, Szt.-Imre, Tisza-Derzs, Tisza-Abád, Tisza-Szalók, Kenderes, Bura, Tisza-Beő, Fegyvernek, Tisza-Roff, Török-Szt.-Miklós, Tisza-Püspöki, Szajol, Csépa, Czibakháza, Földvár, Inoka, Tisza-Kürt, Nagy-Rév, Szelevény, Sas, Tisza-Ugh, Várkony, Vezseny, Szolnok, Mezőtúr, végre Dévaványa, de ez a közigazgatásilag hozzá tartozott Cséfán nevű pusztája nélkül, mely utóbbi Békés megyébe kebeleztetett (22. c);

d) a volt Pest-Pilis- és Solt megyéből Jánoshida község.

17. Heves megyét képezik : (2)

A volt Heves- és Külső-Szolnok megyének következő községei:

Besenyő, Dormánd, Deménd, Erdőtelek, Eger-Szalók, Füzes-Abony, Káál, Kompolt, Kerecsend, Maklár, Mező-Tárkány, Nagy-Tálya, Szóláth, Aldebrő, Detk, Domoszló, Feldebrő, Felső-Nána, Halmáj, Kápolna, Karácsond, Ludas, Markaz, Szt.-Mária, Tófalu, Ugra, Verpelét, Vécs, Visonta, Átány, Bod, Boczonád, Érk, Heves, Kömlő, Méra, Nagy-Füged, Pély, Zaránk, Tarna-Örs, Tarna-Szt.-Miklós, Visznek, Vezekény, Zsadány, Apcz, Csány, Ecséd, Fancsal, Hasznos, Hatvan, Horth, Pásztó, Szt.-Jakab, Szurdok-Püspöki, Tar, Atkár, Adács, Gyöngyös-Püspöki, Gyöngyös-Halász, Oroszi, Pata, Rhéde, Szücsi, Solymos, Sáár, Tarján, Vámos-Györk, Veresmart, Balla, Badony, Derecske, Dorogháza, Erdőkövesd, Füzes, Istenmezeje, Ivád, Mindszent, Maczonka, Nádujfalu, Nagy-Bátony, Pétervásár, Parád, Recsk, Szuha, Várasszó, Aranyos, Bekölcze, Bátor, Bocs, Bakta, Csehi, Felnémet, Fedémes, Lelesz, Mikófalva, Szarvaskeő, Szücs, Szent-Erzsébet, Szt.-Domonkos, Sirok, Szék, Szajla, Terpes, Kis-Köre, Nagy-Iván, Poroszló, Sarud, Tisza-Halász, Tisza-Nána, TiszaFüred, Tisza-Igar, Tisza-Eőrs, Tisza-Szőllős, Tisza-Eörvény, Eger, Gyöngyös. 18. Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun megyét képezik: (3)

a) a volt Pest-Pilis-Solt t. e. megyék, Jánoshida kivételével (16. d); b) a volt Kis-Kunság és a volt Jász-Kun kerületnek következő községei: Fülöp-Szállás, Halas, Kis-Kun-Félegyháza, Kun-Szt.-Miklós, Laczháza, Majsa, Szabadszállás, Szank, Lajos-Mizse, Kerekegyháza, Karajenő, SzentLászló és Kocsér puszta, valamint a Jászkún kerületnek részint Pest megye, részint a Kis-Kúnság területén fekvő egyéb pusztái.

19. Hajdu megyét képezik:)

a) a volt Hajdu városok: u. m. Nánás, Dorog, Böszörmény, Hadház, Szoboszló, Vámos-Pércs ;

(1) V. ö. 1876: XXXIII. t. cz. 1. §. 17. p.; 3. §. c) p.

Bánréve pusztának Békés megyéből JászNagy-Kun-Szolnok megyébe kebeleztetéséről v. ö. 1881: LXIII. t. cz. 1. §. 15. p.

(2) V. ö. 1876: XXXIII. t. cz. 1. §. 18. p. Felső-Tárkány községnek Borsod megyéből Heves megyébe kebelezéséről 1. 1884: VII. t. cz. 1. §. 5. p.

(3) V. ö. 1876: XXXIII. t. cz. 1. §. 19. p. V. ö. az 1877: II. t. czikket, Könesög, Matkó és Bugacz pusztáknak Kecskemét város törvényhatósága alá helyezéséről. Kis-Oroszi községnek Nógrád megyéből PestPilis-Solt-Kis-Kún megyébe kebeleztetéséről v. ö. 1881. LXIII. t. cz. 1. §. 9. p.

(4) V. ö. 1876: XXXIII. t. cz. 1. §. 20. p.