V. FEJEZET. а 2) A törvényhatósági közigazgatási bizottságok hatásköre gyámügyekben.(1). 213. $. A közigazgatási bizottság elé az illető törvényhatóság és annak területén létező rendezett tanácsu városok, valamint a 174. S. értelmében gyámhatósággal felruházott községek árvaszékei részéről, évnegyedenkint következő kimutatások terjesztendők: 1. A gyámolt és gondnokoltak létszámának kimutatása az előbbi negyedben történt változások feltüntetésével. 2. Az árvaszék tevékenységének számszerinti kimutatása, mind a feldolgozás, mind a kiadmányozásra nézve, a netaláni hátralékok indokolásával. Ezen kimutatásban különös tekintet forditandó a számadások beérkezésére és megvizsgálására. 3. kimutatása az árvapénztár állásának, a kiadott kölcsönöknek, különösen pedig annak, hogy a pénztárba mennyi kamatnak kellett befolyni s mennyi folyt be, továbbá hány egyén szabadult fel a gyámi hatóság alól, ezek közül g vámpénztárilag kezelt pénz hánynak lett kiutalványozva, hánynak tényleg kiadvá, s hány volt vagyontalan ? 4. kimutatása annak, hogy hány és mily gvámhatósági közegektől nem érkezett be jelentés a gyámhatóság által kitűzött időre ? Ezen kimutatásokba az előbbi hátralékok is felveendők.(2) 214. $. A közigazgatási bizottság e kimutatások eredményéhez képest részint saját hatáskörében intézkedik, részint orvoslás vagy intézkedés végett a törvényhatósághoz vagy a belügyministerhez fordul. 215. $. A közigazgatási bizottság saját hatáskörében: 1. eljár az árvaszéki személyzet, - mint törvényhatósági és községi közegek — fegyelmi ügyeiben; 2. megvizsgálja az árvaszékek eljárása ellen felmerült panaszokat; 3. elintézi a területén létező községek, rendezett tanácsu városi és a törvényhatósági árvaszékek közt felmerült illetékességi kérdéseket. (202. S.); 4. intézkedik a gyámhatóság és közegei közt, valamint az utóbbiak és a községi előljárók közt működésük közben felmerült s fegyelmi eljárást nem igénylő összeütközések iránt; 5. határoz az illetékességébe eső (212. S.) felebbezések fölött. 216. S. A felebbezések tárgvalására a közigazgatási bizottság kebeléből egy küldöttség alakiitatik, mely áll a főispán elnöklete alatt, az árvaszéki elnökön és tiszti ügyészen kivül az alispán (elnökhelyettes), főjegyző és a közigazgatási bizottságnak a törvényhatósági bizottság által választott négy tagjából, kik közül kettőt egy póitaggal a közigazgatási bizottság válaszi, kettőt pedig szintén egy póttaggal a főispán nevez ki.(3) 217. S. Előadó az árvaszéki elnök, vagy az előadásra nézve általa helyettesitett árvaszéki ülnök. Az előadó és a tiszti ügyész döntő szavazattal nem birnak.(3) (3) (1) V.ö. 4., 11., 86., 152., 174.. 215., 216., 286.. 287. ss. Vi ö. a ministerelnök 1895. nov. 17. 3896. sz. rend., az 1870: 11. 1. cz. 64. §-a alapján felierjesztendő félévi jelentések szerkesztése tárgy. (1895. R. T. II. 276. sz.). (2) 1.0. 215. Ş. S. p. 218. $. Érvényes határozat hozatalára az elnökön kivül négy szavazattal biró tag jelenléte szükséges. (1) VI. FEJEZET. Eljivás az örökösödési ügyekben.(2) 219. §. Örökösödési ügyekben a községi hátrahagyott házastársa, sem önjogu gyermeke, elöljáróság és a gyámhatóság a jelen lörvény- sem más közeli rokona nincs, a kinek kezeinél ben meghatározoll módon és az ebben meg- s felügyelete alalt a hagyatéki javakat hagyni állapitott korlátok közölt járnak el.(3) lehetne; vagy ha az örökösök közölt oly sze220. S. Haláleset alkalmával a községi halott- mélyek vannak, kik jogaikra fel nem ügyelhetkém erről, a hullavizsgálat megtörténtével, a nek' s ezek törvényes képviselővel még nem közséynek jelentést tenni tartozván, e jelentést birnak ; addiy is, mig a gyámhatóság, illetőleg azon esetre, ha nézete szerint bármi okból hagyatéki biróság intézkedhetik, a hagyatékot i bagyaték elidegenithetésétől lehet tartani, zár alá venni, lepecsételni és a községi köz<sürgős szóval jelzi meg. (4) (5) gyám felügyelete alá helyezni, az eltarthatan 221. $. E jelentés beérkeztével a községi ingóságok értékesitéséről pedig a közgyámmal (kör) jegyző (városokban pedig az erre rendell egyetértöley gondoskodni.(8) hivatalos közey) köteles sürgős esetben, vagy Ha az örökhagyó végrendeletet hagyott ha ő más okból az eljárást sürgősnek tartja, hátra, az attól, kinél létezik, átveendő és a azojmal a halottas házhoz menni, s a hagyaték haláleseti felvételhez csatolandó. Ha az, kinél biztositására nézve intézkedéseket temi.(4) (6' a végrendelet letéve volt, ugyanezt át nem(9) 222. §. Ha az elhunyt lakásán senki sincs, adja, ezen körülmény a haláleset felvételében kire annak vagyona megnyugvással bizható megemlitendő. lenne, jogában áll a 221. S-ban megnevezelt Szóbeli végrendelet esetében a végrendeleti közegeknek a különben veszélyben forgó ingó tanuk neve, polgári állása s tartózkodási helye vagyont temetés előtt vagy közvetlen utána, a felvételi ivbe feljegyzendő.() (9) kél tanu jelenlétében jegyzékbe véve, megőrzés 227. S. A közsévi jegyző a haláleset felvévegelt a község házához viletni, vagy a körüi- telét azon járásbiróságnak, melyhez a község ménvekbez képest pecsél és zár alá tenni. (4)(6) tartozik, beküldi. (1) (10) 223. S. Nem sürgős esetben köteles i köz- 228. S. Midőn kiskoru örökösök maradtak, ségi jeryző a halálesetet, a jelentés beérkezté- a járásbiróság a végrendeletet haladéktalanul től számjlandó 3 nap alatt két példányban sel- kilirdetni, annak hivatalból hitelesitett másovenuj.(4) (7) latát az illető községnek megküldeni, s ha a 224. S. A haláleset felvételéhez tartozik végrendeletben gyám vagy gondnok, vagy végizon körülmények kinyomozása, melyekből az rendeleti végrehajtó van nevezve, ezeket erről öröksék megnyiltának idejét, a hagyaték hoz- értesileni köleles. závetőleges ériékét, az örökösök neveit, élet- A községi jegyző a végrendelet hiteles mákorál, tartózkodási helyét, netaláni elmeheli solatát a halál-felvételnek a gyámhatóságot fony alkozását s az illetékes hagyatéki biróságot illető példányához csatolja s a nevezett gyám és gyámhatóságot kiludni lehel. 4) (7) vagy gondnok vagy végrehajtó nevél, állását 225. §. A haláleset felvételére szolgáló minta és tartózkodási helyét, a haláleset selvételéről az ügyrendtartásban foglaltatik. (4)(7) szóló ivbe beigtatja, ha pedig nevezett gyám 220. §. A községi jegyző tartozik azon esel- vagy gondnok nincsen, a netalán életbe lévő ben, ha az öröklagyónak halála helyén sem anyát megkérdezi, vajjon a vagyont kezelni (1) 1. ö. fönn 186. S., továbbá 1876: VI. t. cz. 11. S. 2. E fejezelet lényegesen módosította az örökösödési eljárásról szóló 1894: IVI. 1. cz., melynek kapcsán egybefoglaltuk az örökösödési eljárásban korábban, valamint jelenleg érvényes jogszabályokat. V. ö. 1868: LIV. 1. cz. 99-394. SS.; 1881: LIX. 1. cz. 92. Ş. (3) ES-t hatályon kívül helvezi: 1894: IVI. 1. cz. 128. §. és pótolja: 1894: IVI. t. cz. 6. S. 61 E s-1 pótolja: 1894: XVI. i. cz. 10. $. nem kivánja-e ? és válaszát a felvételi ivbe be-, végre a kiskoru örökösök születési bizonviljegyzi. ványát az illető egyházi közeg utján megszerzi, Ha szülők léteznek, kipuhatolja a felvételi ivhez csatolja és az ekként kiegésziazokat, kik törvényszerint ( 12. S.) a gyámság telt és a közelebbi rokonok jegyzékével ellátolt vagy gondnokságra hivatvák, a rokonokat halálesetrőli felvételt a gyámhatósághoz beterpedig (esetleg a kiskoruakat) meghallgatja az jeszti. (1) (2) iránt, hogy kit ajánlanak gyámul vagy gondno- 229. S. Holttá nyilvánitás esetében a közkul, az erre hivatottak közül vagy átalában ? ségi jegyző a halálesetfelvétel iránt, a biróság esetleg kit ajánlanak gondnokul a méhmagzat vagy gyámhatóság rendelete alapján jár el. (1(2) vagy távollevő örökösök részére ? ebbeli nyi- 230. S. Az anyakönyvvezető egyházi közey latkozatukat, valamint a lelkész, közgyám és köteles a jegyző felszólitására a kiskoru örösaját e részbeni ajánlatát, ugy azt, hogy a ja- | kösök születésére vonatkozó bizonyitványt vaslatba hozottak a gyámságot vagy gondnok- hivatalból dijmentesen kiszolgáltatni. (1) (3) ságot elvállalják-e ? ä selvételi ivbe feljegyzi, 231. $. A gyámhatóság a halálesetrőli jelentés beérkeztével annak netalán szükséges kijavitása, valamint más községben levő hagyatéki javak leltározása végett intézkedik és az atyai hatalom, illetőleg a gyámság vagy gondnokság kérdését tárgyalja. E czélból kiskoru örökösök létében a gyám személye iránt a még meg nem hallgatott rokonokat kihallgattatja ; fontosabb ügyekben, melyek ellátására a községi közgyám alkalmasnak nem mutatkozik, vagy ha a kijelölt gyám vagy gondnok iránti tárgyalás előre láthatólag több időt venne igénybe, ideiglenesen gyámot vagy gondnokot rendel ki.(4) 232. S. Ha nehézségek nem merülnek fel, a gyámhatóság tudomásul veszi az atyai hatalom gyakorlatának bejelentését, vagy a körülményekhez képest megerősiti , vagy kirendeli a gyámot vagy gondnokot s utasitja őt: 1. hogy a leltározásban, a mennyiben az még meg nem történt volna, részt vegyen; 2. hogy a kiskoruak gondozását és a leltár alapján a kiskoruak vagyonát vegye át, s mindkét tekintetben az elhalaszthatlan intézkedéseket tegve meg. (5) 233. $. A hagyaték leltározásának következő 234. §. A községi jegyző a 228. S-ban köesetekben van helye : rülirt teendőinek végezle után, a leltározást és 1. ha az örökösök közt kiskoruak, vagy pedig, ha a kiskoruak szülőinek egyike életben gondnokság alá tartozó személyek vagy méh- van, legfeljebb 3 nap mulva, ha gyám vagy magzat van; gondnok neveztetett, ennek közbenjöttével és 2. ha azok közül, kiket az örökség valószi- ludósitásától számitva 8 nap alatt, mely határnüleg illetni fog, habár azok nagykoruak is, idő azonban a kinevezelt gyám vagy gondnok egyik vagy másik ismeretlen helyen távol van; kivánságára 14 napra hosszabbitható, ily ese 3. ha az örökösök ismeretlenek vagy örökös lek nem létében pedig 8 nap alatt a községi átalában nem létezik. közgyám közbenjöttével megkezdi.(1) (7) (8) Ez esetekben a községi jegyző hivatalból, 235. S. A leltár felvétele az örökösödési különben a gyámhatóság vagy biróság rende- eljárást szabályozó törvények szerint törtélete folytán tartozik a leltárt felvenni.(1) (6) nik.(1) (8) (9) (1) ES-1 hatálvon kívül helyezi: 1894: XVI. 1. cz. 128. S. (8) V. ö. az 1886: VII. l. cz. 32. s-át, ill. az ennek helyébe lépett 1894: XVI. 1. cz. 117. §-át (1894: XVI. t. cz. 128. S.). (9) E 8-1 pótolja: 1894: XVI. t. cz. 35. §. a 236. §. A leltár a 233. §. 1., 2. pontjai 243. g. A gyámhatóság a leltár beérkeztével esetében a nyámhatóságnak, a 3. pont eselé- | azon esetre, ha az örökösödésre hivatottak ben pedig a járásbiróságnak küldendő be. vagy azok egy része atyai hatalom, gyámság A közgyámmal egyetértőleg megállapitott vagy gondnokság alatt áll; - az örökösödési halaszthalan kiadások fedezésére nem szük- eljárás meginditása czéljából tárgyalást renséges pénz, továbbá kötvények, értékpapirok, del. (1) (8) ékszerek és drágaságok, a leltárral együtt be- 244. $. A tárgyalás a helyszinére tüzendő küldendők.(1) (2) (3) ki, s annak vezetésére, ha a helyszine a gram237. S. A telekkönyvi hatóság köteles a lel- hatóság székhelye, az árvaszék egy tagja ; kütározó jegyzőnek szóbeli vagy irásbeli felszóli- lönben pedig a szolgabiró, és ha a gyániliatótására az örökhagyó ingatlan birtokál, telek- ság az örökösök kérelme folytán vagy különkönyviley bejegyzett joyait s követeléseit tár-, ben szükségesnek tartja, mellé az ügyész is gyazó telekkönyvi hiteles kiadványt sürgősen kirendelendő.(1) (9) (10) kiszolgáltatni, mely a leltárhoz csatolandó; a 245, S. Az örökösök kivánatára, vagy ha a telekkönyv által előtüntetett hagyatéki terhek gyámhatóság czélszerünek lálja, a tárgyalás a leltárba felveendők. (1) (4) vezetésével a királyi közjegyző is megbiz238. S. A leltározásnál a rokonok is jelen ható. (1) (9) (10) lehetnek, s megjegyzéseik a leltárhoz csatolan- 246. S. Oly esetekben, midőn csupán jeszárdók vagy abba röviden beirandók.(1) (5) mazó kiskoru vagy nagykoru, de gyámhatóság 239. $. A leltár a leltározó, a tanuk és az alatti törvényes örökösek vagy ilyenek és nagyérdeklettek állal aláirandó.(1) koru törvényes örököstársak és csekély vagy 240. Ş. A községi jegyző részére leltározás- csak annyi vagyon maradt, melynek jövedelme ért szabályrendelettel a törvényhatóság szal) nem több, mint a mennyi a kiskoruak emeg mérsékelt díjakat. (1) (6) Itartására okvellen szükséges, a tárgya241. $. A községi jegyző által felvett leltár, lás vezetésével a községi előljáróság bizható a közje vző vagybirósági közeg által felvell meg. (9) (10) (11) leltárakéhoz hasonló joghatálylyal bir.(1) (7) 247. Š. Az örökösödési tárgyaláshoz an 242. $. A leltározás, ha a szülők, az örökö- nak vezetője által minden érdekelt megidésök vagy a rokonok kivánják, vagy ha a gyám- zendő.(9) (11) hatóság elrendeli, közjegyző vagy Valamely gyámhatósági közeg által is teljesithető.(1) (7) 218. S. Ha a rokonok közül valamelyik meg nem idéztetett volna, ez az illetőt törvényes jogának gyakorlatától nem fosztja meg, a tárgyalás folyamát azonban neni akadályoztathatja. (12) 219. S. A tárgyalás mindenkor szóbeli. (1) (13) 250. S. A tárgyalás alkalmával: 1. A rokonok megválasztják maguk közül azokat, kik a kiskoruak ügyé a ben jelen törvény szerint meghallgatandók. (143. $.)(14) a (1) E S-t hatályon kívül helyezi: 1897: IVI. 1. cz. 128. S. (8) E S-t hatályon kívül helyezte volt az 1886: VII. t. cz. 31. §-a, melyet jelenleg az 1894: XVI. 1. cz. 52. §-a pótol (1894: XVI. t. cz. 128. S.). 19 E S-1 pótolják: 1894: XV1. t. cz. 51., 52. SS. (10) V. ö. az 1886: VII. 1. cz. 30. s-ál, ill. iz ennek helyébe lépelt 1894: XVI. 1. cz. 51. 8-át (1894: IVI. 1. cz. 128. S.). (11) E s 1 pótolja: 1894: XVI. t. cz. 33. $. 112 E 3-1 halálvában fentartja: 1894: XVI. 1. cz. 128. S. ( 13 E $-1 pótolja: 1894: XVI. 1. cz. 55. Ş. 14) E pontot módosítja: 1894: XVI. I. cz. 128. S. t 2. A megválasztott rokonok és az összes nincs az örökhagyó nevére telehkönyvezve, érdekelt örökösök közbenjöttével véglegesen megszereztetik az okirat, illetőleg az érdekelmegállapillatik s aláiralik a leltár. (1) tek megidézésével jegyzőkönyvbe vétetik azon 3. Tárgyaltatik az örökösödési jogczim és nyilatkozat, melynek alapján az átirás eszköaz örökség elfogadásának kérdése s esetleg be- zölhető. (1) szereztetnek azon okmányok, a melyek alap- 4. Ha a tárgyalás alkalmával kitünnék, hogy ján az örökösödési jog igazolandó. a kiskoruak érdeke, szülőinek, a gyám vagy Azon esetekben, midőn csupán az örök-, gondnoknak, vagy más kiskoru testvérnek érhagyó leszármazói, felmenői, testvérei, vagy dekével összeütközik, az esethez képest és ezek leszármazói és házastársa örökösödnek azon eset tartamára a tárgyalás vezetője a s örökjoguk iránt kétség nem forog fenn, a gyámhatóság utólagos jóváhagyás mellett akár családi összeköttetés igazolására a haláleset a közgvám, akár más alkalmas községi lakos felvétel elegendő bizonyitékul tekintendő ; más személyében ügygondnokot rendel, ha pedig a esetekben a családi összehöttetés anyakönyvi kiskoruak érdeke egymással jő összeütközésbe, kivonatokkal, vagy más teljes hitelü okiratok- mindegyik érdek részére külön ügygondnok kal bizonyitandó. rendelendő.(1) Oly esetekben pedig, midőn az ingatlan, 5. Megállapittatik a kiskoruak neveltetése és kiképeztetésének módja és költségei, továbbá a vagyonkezelés módja; a gyámság vagy gondnokság alatti egyéneket illetőleg megállapittatik továbbá az ingatlanok és ingóságoknak eladhatása és eladási módja, a kötvények és értékpapirok iránti intézkedés, nemkülönben a terhek mikénti lerovása és azon összeg, mely a fennebbiek czéljából, a gyám vagy gondıok kezén hagvandó lesz, illetőleg azon összeg, melvet a szülőnek biztositnia kell.2) (3) 231. S. Ha a tárgyalás alkalmával az örökö- darabolása szükséges, az eldarabolási vázlat a södési jog vitássá nem vált, e jognak igazolása telekkönyvi törvények rendelete szerint kiállia tárgyalási jegyzőkönyvbe felvétetik, s meg- tandó, s az iratokhoz csatolandó.() (6) állapodás történik arra nézve, vajjon az örö- 253. Ş. Az ekként felszerelt és a jelenlevők kösök vagyonközösségben maradjanak-e, vagy által aláirt jegyzőkönyv, a tárgyalás vezetője köztük osztály történjék? | által a gyámhatósághoz beterjesztetik. (4) (7) Ha a kiskoru örökösök érdeke egymásba 254. S. A gyámhatóság nehézségek nem léütközik vagy az örökösök közt önjoguak is tében, vagy a kipótolandók kipótolása után a vannak, köztük és a gyámhatóság alá tartozók jegyzőkönyvi megállapodásokat jóváhagyja s közt az osztályos egyezség megkisérlendő; ha annak biteles másolatát az atyának vagy gyámlétre jön, az jegyzőkönyvbe vételik, s az egyez- nak, illetőleg gondnoknak végrehajtás és miségről külön okirat álliitatik ki. heztartás végett kiadja. A tárgyalás vezetője köteles mind az örö- Ha az örökségi jog vitássá nem vált, a kösödési jogra, mind az osztályra nézve az! jegyzőkönyv és az összes iratok csak azon egyezséget, még pedig ha az eredményhez esetben teendők át a hagyatéki birósághoz, remény mutatkozik, ismételve megkisérleni. ha az örökség tárgyát ingatlanok vagy telek Ha az önjogu örökösökkel sem az örökösö- könyvileg bejegyzett jogok is képezik. dési jog sem az osztály iránt egyezség létre Azon esetben, midőn az ingatlan vagy teleknem jöll, ez szinte jegyzőkönyvbe veendő.(4)(5) könyvi jog az örökhagyó nevén áll, vagy ha 252. S. Végrendelet esetében a netaláni nem áll is, de a hagyatéki tárgyalás folytán hagyományosok értesitése, s ha valamely annak az örökhagyóra történt átháramlása, örökösnek ebbeli joga feltételtől van függővé telekkönyvi bejegyzésre alkalmas okirattal, téve: a feltétel teljesitése is igazolandó. vagy jegyzőkönyvi nyilatkozattal (250. S. 6. Ingatlanok osztály alá vétele esetében, a bekezdése) igazoltatott: a hagyatéki biróság mennyiben egyes hagyatéki ingatlanok szét-, minden vizsgálat mellőzésével, az ingatlannak (1) E pontot hatályon kívül helyezi: 1894: XVI. t. cz. 128. §. |
