vagy telekkönyvi jognak az örökös vagy ha- nézve nem egyeztek meg: az összes iratok to;gyományos nevére leendő átiratását megren- vábbi intézkedés végett a hagyatéki birósághoz. delni, s e végből az illetékes telekkönyvi ható-, haladéktalanul ülteendők. ságot esetle; a senn megjelölt okiral vagy A hagyatéki vagyon ezen esetben a hagyajegyzőkönyvi nyilatkozat áltétele mellett léki biróság további intézkedéseiy, esetley hivatalból megkeresni köteles.

zárlat elrendeléseix, annak birtokában és kezeHa pedig az örökhagyó nevére való átirásra lése alatt marad, a ki a gyámhatósági eljárás alkalmas ily okmányok nem télettek át, a biro- folyama alatt a vagyont birta és kezelte. ság csupán azt állapítja meg, hogy az örök- Ez azonban a hagyatéki biróságnak a kezehayvó nevére még ál nem jrt ingatlan, mint lésről számot adni tartozik. (1) (3) örökség vagy hagyomány kire szállott ; és ezen 256. S. Ha a gyámhatóság alatt álló egyéörökös vagy hagyományos az ilyen ingatlanok nekre hagyomány háramlotl, a gyámhatóság a telekkönyvi átirását a fennálló törvények értel- hagyaték leltározását csak oly esetben rendeli mében szükség esetében a telekkönyvi el, ha ezt a hagyomány biztositására nézve tulajdonos ellen meginditandó per utján van szükségesnek tartja. jogositya eszközöltetni.

Oly esetben, midőn örökösök is vannak, ha Midőn az ilyen mér az örökhagyó nevére az örökösök a hagyományt a gyámhatóság át nem irt ingatlan valamely kiskorunak vagy által elfogadható módon biztosítják, követelhegondnokság alatt állónak osztályrészébe jut, tik, hogy a gyámhatósági beavatkozás abbani az álirás eszközöltetésére a gyámhatóság a hagyassék. kiskorunak vagy gondnokság alattinak lörvé- A gyámhatóság egyébiránt a hatósága alal! nyes képviselőjét s a mennyiben szükségesnek álló egyénekre háramlott hagyomány kezelése mutatkozik, törvényhatósági (árvaszéki) iránt, a fentebbi szabályok határai között jár ügyészt köteles ulasitani.

el.(1) (4) Ha a hagyaték csak ingókból áll, a tárgya- 257. §. Távollevő önjogu örökösök öröksélási jegyzőkönyv hiteles másolatát a leltár s gének kezelésére a gyámhatóság gondnokot esetleg a végrendelet hiteles másolatával fel- rendel, ki a kezelési módozatnak gyámhatósági szerelt hagyatéki kimutatás kiséretében a jóváhagyása és számadása mellett azt mindgyámhatóság az illető adó (illetékszabási) hi- addig kezeli, mig a felett a biróság az 1868: vatalnak az illeték kiszabása végeit megküldi ; | LIV. törvényezikk 576. S-a értelmében intézmidőn pedig a hagyatékhoz ingatlanok is tar- kedik; ha azonban a távollevő gyámhatóság toznak, az emlitett iratok áttételét az illető alá tartozik, vagy ilyenek örökös társa, a senbiróság eszközli.(1) (2)

érintett szakaszban előirt hirdetményi és örö255. S. Ha a tárgyalás alkalmával az örök- kösödési eljárás a gyámhatóságot illeti. (1) (3) jog vitássá vált, vagy az örökösök az osztályra

a

VII. FEJEZET.

Gyámügyi eljárás, nagy koruak gondnoksági eseteiben. 258. S. Az árvaszék elmebetegek részére addig is, mig gondnokság alá helyezésük biróilag kimondatnék, s a rokonok meghallgatásával a gyámhatóság által gondnok rendeltetnék, szükség esetében ideiglenes gondnokot rendel.(6)

259. $. Az ideiglenes gondnok hatásköre csupán a gondnokolt személyi ügyeire s vagyonára való felügyeletre terjed ki.

Addig, mig ily ideiglenes gondnok rendeltetnék, a vagyon körüli felügyelet a fennérintett vagy más gondnoksági esetekben is a községi közgyámot illeti.(7)

(1) E $-t hatályon kivül helyezi: 1894: XVI. t. cz. 128. §.
(2) E S-1 pótolja: 1894: XVI. t. cz. 67. S.
(3) E 3-t pótolja: 1894: XVI. i. cz. 90. Š.
(4) E $-t pótolják: 1894: XVI. 1. cz. 36., 82. SS.
(5) E S-t pótolja: 1894: IVI. 1. cz. 51. S.
(6) V. ö. 28. $. a) p.; 1894: XVI. 1. cz. 15. §. 3. p.
(7) V. ö. 28. §. a), d) és e) p.

.

260. $. A gondnokrendeléssel egyidejüleg az árvaszék a fentebbi, valamint a nagykoruak egyéb gondnoksági eseteiben intézkedik, hogy a leltár a községi jegyző, valamely gyámhatósági közeg vagy kir. közjegyző által a gondnok közbenjöttével felvétessék. (1)

261. $. A leltár beérkeztével az árvaszék tárgyalást tűz ki (243., 244., 245., 246. SS.) a gondnokolt személyi és vagyoni ügyeinek rendezése czéljából és a jegyzőkönyv alapján határoz a körülmények és jelen törvény szabályai szerint.

262. $. A gondnok számadására nézve az I. rész V. fejezetének határozatai az irányadók.

VIII. FEJEZET.

Általános szabályok a gyámhatósági eljárásra nézve. (2)

263. S. A gyámoltak és gondnokoltak szellemi és anyagi érdekeinek megóvása és előmozditása a gyámhatóságnak legfőbb feladata.

264. S. Kötelessége különösen felügyelni, hogy a kiskoruak szorgalmas tanulásra és kitartó munkásságra szoktattassanak, szükség esetében kényszeritessenek.

Minden kiskoru kiképzése (nagy vagyonnal biroké is) oly irányban vezetendő, hogy esetleges vagyontalanság esetében keresetképesség álljon rendelkezésére.

Különösen a községek feladata vagyontalan árvákat viszonyaik és hajlamuknak megfelelő életpályán szakismeretek elsajátitásában községi költségen gyámolitani, melyért a kiskoru a község részére viszonszolgálat teljesitésére szerződésileg leköthető.

Ily viszonszolgálat értékének arányban kell lenni a gyámoltra forditott költségekkel; az erre vonatkozó szerződés csak bizonyos meghatározott időre szólhat s mindenkor az árvaszék jóváhagyása alá bocsátandó.

265. S. A vagyon állagának csonkitása (26. S.) csak a kiskoru érdekében engedhető meg.

Változtatások a vagyon állagában, ha a gyámolt vagy gondnokoltra nézve előnynvel járnak, nem gátolandók.

Nagykoru gondnokoltak vagyona állagának és kezelésének megváltoztatása, főleg, ha a gondnokság megszünésére még annak életében kilátás van, sürgős szükség nélkül mellőzendő.

266. S. kiskoruak részére vagyonszerzés készpénzzel kifizethetés esetén kivül csak azon esetben engedélyezhető, ha e szerzés folytán előállott adósság törlesztésére s a kamatok fizetésére minden kétséget kizáró fedezet mutattatik ki (3)

267. $. Szükségből vagy czélszerüségből eladandó ingatlan birtok a leltári becsün alól csak akkor idegenithető el, ha az megtartás esetében az elértéktelenülés veszélyének volna kitéve, vagy ha azért netalán bekövetkező birói végrehajtás alkalmával még csekélyebb ár lenne várható.

(1) V. ö. 235. S. (2) V. ö. az 1723: CV. és CXI. 1. cz., továbbá az 1836: IX. t. cz. 6. §. hasonló szellemű rendelkezéseit. (3) V. ö. 113., 271., 295. SS.

A vevő tulajdonjogának telekkönyvi bekebelezése rendszerint csak a vételár teljes lefizetése után engedélyezendő.

Kedvezőbb vételár elérésének indokából megengedhető, hogy a vételár egyharmada bizonyos ideig a megvett birtokon első helyeni bekeblezés és kamatozás mellett maradhasson.

E határidő akként szabandó meg, hogy a gyámolt vagy gondnokolt életkor szerint bekövetkező önjogosultsága esetén túl ne terjedjen. (1)

268. $. Telekkönyvi bejegyzésekkel terhelt ingatlan birtoknak biróságon kivüli önkéntes árverezését csak akkor engedheti meg a gyámhatóság, ha biztos kilátás van arra, hogy a befolyandó vételárból a terhek törleszthetők lesznek.

A megkisérlett árverezés eredménye csak e feltétel teljesültével hagyható jóvá.

269. S. Telekkönyvi átiratással kapcsolatos eladásoknál, történjék az szabad kézből vagy önkéntes árverés folytán, a gyám vagy gondnok és a vevő közt adásvételi szerződés kötendő, s a gyámhatósági jóváhagyás e szerződésre vezetendő. 270. $. A vagyonkezelés meghatározásánál, -- ott, hol a törvény tüze

, tesen nem intézkedik, nem általános szabályok vagy szokások, hanem a fenforgó körülmények és czélszerüsey, továbbá a gyám vagy gondnok tulajdonságai és a kiskoruak e részbeni viszonya nagykoruságuk esetére tartandó szem előtt.

Földbirtoknál oly gazdálkodási rendszer, mely a távolabb időbeni jövedelmezőségre nézve aggályt kelthetne, csak szakértők helyeslő véleménye alapján engedhető meg.

Épületek és felszerelések jó karban tartása tekintetében a gyámgondnokok különösen ellenőrizendők.

Okszerű gazdálkodás és jövedelmezésre szolgáló felszerelések és beruházások lehetőleg előmozditandók. (2)

271. $. Gyári, kereskedési vagy iparüzlet fentartható:

1. ha a gyámolt vagy gondnokolt maga is ugyanazon kereseti pályát követi;

2. ha az a gyámolt vagy gondnokoltnak és családjának fő jövedelmi forrása;

3. ha az üzlet egészben szállván a gyámolt vagy gondnokoltra, a befektetett tőke megfelelő jövedelmezősége alaposan remélhető s ha ily üzlet ellenőrizhető:

4. ha annak fentartását szakértők helveslő véleménye indokolná. Ily esetek nem létében az üzlet lehetőleg előnyösen értékesitendő.

Vagyonközösség esetében az üzletnek a gyámoltat vagy gondnokoltat illető része kellőleg biztositandó.

Az ily üzletekre vonatkozó számadásokat, melyekhez mérleg csatolandó, az árvaszék szakértők által is megvizsgáltatja. 3)

272. S. A leltározás alkalmával talált vagy időközben a kiskoruak tulajdonába jutott értékpapirok és magánkötvények iránt, arra nézve, hogy azok értékesittessenek, felmondassanak vagy megtartassanak-e ? az árvaszék, a

(1) V. ö. Hk. 124. cz. 5. S.; 1653: XXIV. 1. cz.; osztr. polg. Ivkv. 232. $.
(2) V. ö. 100., 105—111. SS.. 250.9. 5. p., 201., 271. $S.
(3) V. ö. 17., 20., 35. SS., 113. §. 6. p.

gyám, gondnok és a szülők, nagyszülők, esetleg rokonok meghallgatásával, és a körülmények szerint a gyámolt vagy gondnokolt előnyének figyelembe vétele mellett a tárgyalási jegyzőkönyv (253. S.) beérkezté- vel, egyébkint pedig a gyám vagy gondnok ja

vaslata folytán esetről esetre határoz.(1) A magán-kötvények csak oly esetben tarthatók meg, ha törvényszerüleg biztositvák; különben behajtandók.

273. $. A leltárak felülvizsgálatánál az árvaszék köteles arra ügyelni, hogy abba minden ingó és ingatlan vagyon és vagyonbeli érték felvétessék, a terhek pedig ne csak felsorolva, hanem a mennyire lehet, igazolva is legyenek. (2)

274. S. Ha az örökség vagy hagyománynál önjogu személyek érdekelvék, és az árvaszék a tárgyalás alkalmával létrejött osztályegyezséget bizonyos fentartások vagy feltételek kikötésével szándékozik jóváhagyni, ezek iránt előbb az önjoguak meghallgatandók, s azoknak a fentartás vagy feltételhez való hozzájárulása a jóváhagyási záradékban kitüntetendő; különben a gyámhatóság jóváhagyása oly esetekben, midőn valamely jogügylet megkötésénél önjoguak és gyámhatóság alattiak együttesen érdekelvék, csak a gyámhatóság alattiak képviselőinek cselekvényeire szoritkozhatik.

275. $. A gyámgondnoki számadások a számvevőnek átvizsgálás végett, és ha a számadásra nézve átalában vagy némely tételeire nézve jogi kérdések merülnének fel, az ügyésznek is véleményezés végett kiadandók.

Ha a számvevő vagy ügyész észrevételeket terjesztenek elő, azok a számadóval közlendők, s nyilatkozatának beérkeztével, vagy ha a kitűzött határidőben nem nyilatkozott, az ügyiratok a számvevőnek és ügyésznek végső javaslataik előterjesztése végett kiadandók.

E közben a rokonok, ha szükséges, újból meghalgathatók.

A számadások vizsgálata alkalmával a gyámoltak vagy gondnokoltak személyes ügyeire vonatkozó jelentések is tárgyalás és birálat alá veendők, és a szükségesnek mutatkozó intézkedések megteendők.

276. S. A gyámhatóság, a szülők és nagyszülők, illetőleg rokonok nyilatkozatait és észrevételeit átalában csak akkor hagyhatja figyelmen kivül, ha azok alapos okoknál fogva a kiskoruak érdekére előnyösöknek nem tekinthetők.

277. $. A gyámhatóság szóbeli kérelmet is elfogad. Ennek jegyzőkönyvi felvétele iránt az elnök intézkedik.

Ha irásbeli beadványnál a fél azonossága iránt kétely merül fel, az annak teljes hitelt érdemlő alakbani kiállitására utasitandó.

278. $. A gyámhatóság előforduló ügyekben a tényállás valóságának felderitésére nézve hivatalból tartozik intézkedni s a feleket jogaik és kötelességeikre figyelmeztetni.

279. $. A gyámhatóság bármely ügy tárgyalásához a feleket személyes megjelenésre idézheti; ha a fél személyesen vagy meghatalmazottja által meg nem jelenik, ellene, ha az elmaradás nem igazoltatik, pénzbirság alkalmazásának van helye.

Fontos esetekben a gyámhatóság személyes megjelenésre kötelezheti a

(1) E $-t módosítja: 1894: XVI. t. cz. 128. §. – V.Ö. 294., 293. SS. (2) V. ö. 235. S.

felet, s ezt pénzbirság s elkerülhetlen szükség esetében kényszer utján is foganatosithatja. (1)

280. S. A tárgyalást a gyámhatóság által kirendelt közeg vezeti. A felek nyilatkozataik pontos feljegyzését követelhetik, kötelesek viszont az ellenfél azon állitásaira nézve, melyeket a tárgyalás vezetője felderiteni kiván, nyilatkozni.

281. S. A gyámhatóságok a felek irányábani fegyelmi hatalmat, rendreutasitás és birságolás által gyakorolják.

282. $. A gyámhatóság a gyámoltak és gondnokoltak személyi és vagyoni viszonyairól gyámjaik és gondnokaikról, a nagykoruság bekövetkeztének idejéről nyilvántartást vezet, azt vezet továbbá mindazon ügyről, melyben a gyámhatóság részére vagy részéről valamit teljesiteni kell.(2)

283. $. A gyámhatóság meghatározza azon közegeket, melyek egyes ügyekben nyilvántartást vezetni s a határidő lejártával az erre vonatkozó ügyiratokat az elnöknek bemutatni kötelesek, az elnök pedig tartozik a teendők teljesitésére felügyelni, — e részbeni mulasztásért az illetők nemcsak

. e mint kötelességsértők feleletre vonandók, hanem esetleg kártéritésben is elmarasztalhatók.

28+. $. Ha a gyámhatóság gyakorlata valamely gyámolt vagy gondnokolt irányában megszünt, a gyámhatóság tartozik az ebből folyó intézkedéseket kérelem bevárása nélkül hivatalból megtenni.

IX. FEJEZET.

A gyámhatósági pénzkezelésről. 3) 285. $. A gyámoltak és gondnokoltak pénzei és pénzértékei rendszerint az árvaszékek pénztáraiban kezeltetnek, illetőleg őriztetnek.

Az illetékes törvényhatóság közigazgatási bizottságának felterjesztésére azonban a belügyminister kivételesen megengedheti, hogy oly községek, melyek igazolják, hogy a rendszeres számadás vitelére kellő szellemi erőről gondoskodni, az árvapénzek megkárositása ellen anyagi biztositékot nyujtani és egyszersmind a nagykoru árvák pénzeinek a nagykoruság bekövetkezésekor való kifizetése iránt kellően intézkedni képesek, a községbeli árvák pénzeit a törvényhatósági árvaszék felügyelete alatt maguk kezelhessék. 4)

286. Ş. Egyes gyámoltak és gondnokoltak pénzei és pénzértékei csak a felettük gyakorlott gyámhatóság tartama alatt kezelhetők a pénztárak által.

Ha a gyámhatóság alóli felszabadulásra vonatkozó határozat az illetőnek kézbesithető nem volna, vagy a kézbesitéstől számitandó fél év alatt a pénzt vagy pénzértéket fel nem venné, ha annak tulajdonjoga vitássá válnék, vagy ha a jogutódok nagykoruak, tartozik az árvaszék azt birói kézbe letenni, nagy és kiskoru jogutódoknál pedig azon esetben, ha az örökségi tárgyalás alkalmával köztük egyesség nem jött létre.

(1) V. ö. 53., 191. ss. (2) V. ö. 290. S.

(3) A gyámpénztárnak az alispán által megvizsgálásáról v. ö. 1886: XXI. 1. cz. 68. S.V.ö. 1895. decz. 23. 109.011. sz. belügymin. rend., az 1876: L. 1. cz. alapján kibocsátott kötvények gyámpénztárban őrzött példányainak új szelvén vekkel ellátása tárgv. (1895. R. T. II. 1457.).