vagy telekkönyvi jognak az örökös vagy hagyományos nevére leendő átiratását megrendelni, s e végből az illetékes telekkönyvi hatóságot esetleg a fenn megjelölt okirat vagy jegyzőkönyvi nyilatkozat áttétele mellett hivatalból megkeresni köteles.

Ha pedig az örökhagyó nevére való átirásra alkalmas ily okmányok nem tétettek át, a biró-| ság csupán azt állapítja meg, hogy az örökhagyó nevére még át nem irt ingatlan, mint örökség vagy hagyomány kire szállott; és ezen örökös vagy hagyományos az ilyen ingatlanok telekkönyvi átirását a fennálló törvények értelmében szükség esetében a telekkönyvi tulajdonos ellen meginditandó per utján van jogositva eszközöltetni.

Midőn az ilyen még az örökhagyó nevére át nem irt ingatlan valamely kiskorunak vagy gondnokság alatt állónak osztályrészébe jut, az átirás eszközöltetésére a gyámhatóság a kiskorunak vagy gondnokság alattinak törvényes képviselőjét s a mennyiben szükségesnek mutatkozik, a törvényhatósági (árvaszéki) ügyészt köteles utasitani.

Ha a hagyaték csak ingókból áll, a tárgyalási jegyzőkönyv hiteles másolatát a leltár s esetleg a végrendelet hiteles másolatával felszerelt hagyatéki kimutatás kiséretében a gyámhatóság az illető adó (illetékszabási) hivatalnak az illeték kiszabása végett megküldi; midőn pedig a hagyatékhoz ingatlanok is tartoznak, az emlitett iratok áttételét az illető biróság eszközli.(1) (2)

255. §. Ha a tárgyalás alkalmával az örökjog vitássá vált, vagy az örökösök az osztályra

nézve nem egyeztek meg az összes iratok további intézkedés végett a hagyatéki birósághoz haladéktalanul átteendők.

A hagyatéki vagyon ezen esetben a hagyatéki biróság további intézkedéseig, esetleg zárlat elrendeléseig, annak birtokában és kezelése alatt marad, a ki a gyámhatósági eljárás folyama alatt a vagyont birta és kezelte.

Ez azonban a hagyatéki biróságnak a kezelésről számot adni tartozik.(1) (3)

256. §. Ha a gyámhatóság alatt álló egyénekre hagyomány háramlott, a gyámhatóság a hagyaték leltározását csak oly esetben rendeli el, ha ezt a hagyomány biztositására nézve szükségesnek tartja.

Oly esetben, midőn örökösök is vannak, ha az örökösök a hagyományt a gyámhatóság által elfogadható módon biztosítják, követelhetik, hogy a gyámhatósági beavatkozás abban hagyassék.

A gyámhatóság egyébiránt a hatósága alat! álló egyénekre háramlott hagyomány kezelése iránt, a fentebbi szabályok határai között jár el.(1) (4)

257. §. Távollevő önjogu örökösök örökségének kezelésére a gyámhatóság gondnokot rendel, ki a kezelési módozatnak gyámhatósági jóváhagyása és számadása mellett azt mindaddig kezeli, mig a felett a biróság az 1868: LIV. törvényezikk 576. §-a értelmében intézkedik; ha azonban a távollevő gyámhatóság alá tartozik, vagy ilyenek örökös társa, a fenérintett szakaszban előirt hirdetményi és örökösödési eljárás a gyámhatóságot illeti.(1) (5)

VII. FEJEZET.

Gyámügyi eljárás, nagykoruak gondnoksági eseteiben.

258. §. Az árvaszék elmebetegek részére addig is, mig gondnokság alá helyezésük biróilag kimondatnék, s a rokonok meghallgatásával a gyámhatóság által gondnok rendeltetnék, szükség esetében ideiglenes gondnokot rendel. (6)

259. §. Az ideiglenes gondnok hatásköre csupán a gondnokolt személyi ügyeire s vagyonára való felügyeletre terjed ki.

Addig, mig ily ideiglenes gondnok rendeltetnék, a vagyon körüli felügyelet a fennérintett vagy más gondnoksági esetekben is a községi közgyámot illeti.(7)

(1) E §-t hatályon kívül helyezi: 1894: XVI. t. cz. 128. §.

(2) E S-t pótolja: 1894: XVI. t. cz. 67. §.

(3) E S-t pótolja: 1894: XVI. t. cz. 90. §.

(4) E S-t pótolják: 1894: XVI. t. cz. 36., 82. §§.

(5) E S-t pótolja: 1894: XVI. t. cz. 54. §.

(6) V. ö. 28. §. a) p.; 1894: XVI. t. cz. 15. §. 3. p. (7) V. ö. 28. §. a), d) és e) p.

260. §. A gondnokrendeléssel egyidejűleg az árvaszék a fentebbi, valamint a nagykoruak egyéb gondnoksági eseteiben intézkedik, hogy a leltár a községi jegyző, valamely gyámhatósági közeg vagy kir. közjegyző által a gondnok közbenjöttével felvétessék.(1)

261. §. A leltár beérkeztével az árvaszék tárgyalást tűz ki (243., 244., 245., 246. §§.) a gondnokolt személyi és vagyoni ügyeinek rendezése czéljából és a jegyzőkönyv alapján határoz a körülmények és jelen törvény szabályai szerint.

262. §. A gondnok számadására nézve az I. rész V. fejezetének határo– zatai az irányadók.

VIII. FEJEZET.

Általános szabályok a gyámhatósági eljárásra nézve,(2)

263. §. A gyámoltak és gondnokoltak szellemi és anyagi érdekeinek megóvása és előmozditása a gyámhatóságnak legfőbb feladata.

264. §. Kötelessége különösen felügyelni, hogy a kiskoruak szorgalmas tanulásra és kitartó munkásságra szoktattassanak, szükség esetében kényszeritessenek.

Minden kiskoru kiképzése (nagy vagyonnal biróké is) oly irányban vezetendő, hogy esetleges vagyontalanság esetében keresetképesség álljon rendelkezésére.

Különösen a községek feladata vagyontalan árvákat viszonyaik és hajlamuknak megfelelő életpályán szakismeretek elsajátításában községi költségen gyámolitani, melyért a kiskoru a község részére viszonszolgálat teljesitésére szerződésileg leköthető.

Ily viszonszolgálat értékének arányban kell lenni a gyámoltra forditott. költségekkel; az erre vonatkozó szerződés csak bizonyos meghatározott időre szólhat s mindenkor az árvaszék jóváhagyása alá bocsátandó.

265. §. A vagyon állagának csonkitása (26. §.) csak a kiskoru érdekében engedhető meg.

Változtatások a vagyon állagában, ha a gyámolt vagy gondnokoltra nézve előnynyel járnak, nem gátolandók.

Nagykoru gondnokoltak vagyona állagának és kezelésének megváltoztatása, főleg, ha a gondnokság megszűnésére még annak életében kilátás van, sürgős szükség nélkül mellőzendő.

266. §. Kiskoruak részére vagyonszerzés készpénzzel kifizethetés esetén kivül csak azon esetben engedélyezhető, ha e szerzés folytán előállott adósság törlesztésére s a kamatok fizetésére minden kétséget kizáró fedezet mutattatik ki.(3)

267. §. Szükségből vagy czélszerűségből eladandó ingatlan birtok a leltári becsün alól csak akkor idegenithető el, ha az megtartás esetében az elértéktelenülés veszélyének volna kitéve, vagy ha azért netalán bekövetkező birói végrehajtás alkalmával még csekélyebb ár lenne várható.

(1) V. 6. 235. S.

(2) V. ö. az 1723: CV. és CXI. t. cz., továbbá az 1836: IX. t. cz. 6. §. hasonló szellemű rendelkezéseit. (3) V. ô. 113., 271., 295. 88.

A vevő tulajdonjogának telekkönyvi bekebelezése rendszerint csak a vételár teljes lefizetése után engedélyezendő.

Kedvezőbb vételár elérésének indokából megengedhető, hogy a vételár egyharmada bizonyos ideig a megvett birtokon első helyeni bekeblezés és kamatozás mellett maradhasson.

E határidő akként szabandó meg, hogy a gyámolt vagy gondnokolt életkor szerint bekövetkező önjogosultsága esetén túl ne terjedjen. (1)

268. §. Telekkönyvi bejegyzésekkel terhelt ingatlan birtoknak biróságon kivüli önkéntes árverezését csak akkor engedheti meg a gyámhatóság, ha biztos kilátás van arra, hogy a befolyandó vételárból a terhek törleszthetők lesznek.

A megkisérlett árverezés eredménye csak e feltétel teljesültével hagyható jóvá.

269. §. Telekkönyvi átiratással kapcsolatos eladásoknál, történjék az szabad kézből vagy önkéntes árverés folytán, a gyám vagy gondnok és a vevő közt adásvételi szerződés kötendő, s a gyámhatósági jóváhagyás e szerződésre vezetendő.

270. §. A vagyonkezelés meghatározásánál, -- ott, hol a törvény tüzetesen nem intézkedik, — nem általános szabályok vagy szokások, hanem a fenforgó körülmények és czélszerűség, továbbá a gyám vagy gondnok tulajdonságai és a kiskoruak e részbeni viszonya nagykoruságuk esetére tartandó szem előtt.

Földbirtoknál oly gazdálkodási rendszer, mely a távolabb időbeni jövedelmezőségre nézve aggályt kelthetne, csak szakértők helyeslő véleménye alapján engedhető meg.

Épületek és felszerelések jó karban tartása tekintetében a gyámgondnokok különösen ellenőrizendők.

Okszerű gazdálkodás és jövedelmezésre szolgáló felszerelések és beruházások lehetőleg előmozditandók.(2)

271. §. Gyári, kereskedési vagy iparüzlet fentartható:

1. ha a gyámolt vagy gondnokolt maga is ugyanazon kereseti pályát követi :

2. ha az a gyámolt vagy gondnokoltnak és családjának fő jövedelmi forrása; 3. ha az üzlet egészben szállván a gyámolt vagy gondnokoltra, a befektetett tőke megfelelő jövedelmezősége alaposan remélhető s ha ily üzlet ellenőrizhető;

4. ha annak fentartását szakértők helyeslő véleménye indokolná. Ily esetek nem létében az üzlet lehetőleg előnyösen értékesítendő. Vagyonközösség esetében az üzletnek a gyámoltat vagy gondnokoltat illető része kellőleg biztositandó.

Az ily üzletekre vonatkozó számadásokat, melyekhez mérleg csatolandó, az árvaszék szakértők által is megvizsgáltatja.(8)

272. §. A leltározás alkalmával talált vagy időközben a kiskoruak tulajdonába jutott értékpapirok és magánkötvények iránt, arra nézve, hogy azok értékesittessenek, felmondassanak vagy megtartassanak-e? az árvaszék, a

(1) V. ö. Hk. 124. cz. 5. §.; 1655: XXIV. t. cz.; osztr. polg. tvkv. 232. §.

(2) V. ö. 100.. 105-111. §§.. 250.§. 5. p., 261., 271. §§.

(3) V. ö. 17., 20., 33. §§., 113. §. 6. p.

gyám, gondnok és a szülők, nagyszülők, esetleg rokonok meghallgatásával, és a körülmények szerint a gyámolt vagy gondnokolt előnyének figyelembe vétele mellett

a tárgyalási jegyzőkönyv (253. §.) beérkezté- vel, egyébkint pedig a gyám vagy gondnok javaslata folytán esetről esetre határoz,(1) A magán-kötvények csak oly esetben tarthatók meg, ha törvényszerüleg biztositvák; különben behajtandók.

273. §. A leltárak felülvizsgálatánál az árvaszék köteles arra ügyelni, hogy abba minden ingó és ingatlan vagyon és vagyonbeli érték felvétessék, a terhek pedig ne csak felsorolva, hanem a mennyire lehet, igazolva is legyenek. (2)

274. §. Ha az örökség vagy hagyománynál önjogu személyek érdekelvék, és az árvaszék a tárgyalás alkalmával létrejött osztályegyezséget bizonyos fentartások vagy feltételek kikötésével szándékozik jóváhagyni, ezek iránt előbb az önjoguak meghallgatandók, s azoknak a fentartás vagy feltételhez való hozzájárulása a jóváhagyási záradékban kitüntetendő; különben a gyámhatóság jóváhagyása oly esetekben, midőn valamely jogügylet megkötésénél önjoguak és gyámhatóság alattiak együttesen érdekelvék, csak a gyámhatóság alattiak képviselőinek cselekvényeire szorítkozhatik.

275. §. A gyámgondnoki számadások a számvevőnek átvizsgálás végett, és ha a számadásra nézve átalában vagy némely tételeire nézve jogi kérdések merülnének fel, az ügyésznek is véleményezés végett kiadandók.

Ha a számvevő vagy ügyész észrevételeket terjesztenek elő, azok a számadóval közlendők, s nyilatkozatának beérkeztével, vagy ha a kitűzött határidőben nem nyilatkozott, az ügyiratok a számvevőnek és ügyésznek végső javaslataik előterjesztése végett kiadandók.

E közben a rokonok, ha szükséges, újból meghalgathatók.

A számadások vizsgálata alkalmával a gyámoltak vagy gondnokoltak személyes ügyeire vonatkozó jelentések is tárgyalás és birálat alá veendők, és a szükségesnek mutatkozó intézkedések megteendők.

276. §. A gyámhatóság, a szülők és nagyszülők, illetőleg rokonok nyilatkozatait és észrevételeit átalában csak akkor hagyhatja figyelmen kivül, ha azok alapos okoknál fogva a kiskoruak érdekére előnyösöknek nem tekinthetők.

277. §. A gyámhatóság szóbeli kérelmet is elfogad. Ennek jegyzőkönyvi felvétele iránt az elnök intézkedik.

Ha irásbeli beadványnál a fél azonossága iránt kétely merül fel, az annak teljes hitelt érdemlő alakbani kiállitására utasitandó.

278. §. A gyámhatóság előforduló ügyekben a tényállás valóságának felderitésére nézve hivatalból tartozik intézkedni s a feleket jogaik és kötelességeikre figyelmeztetni.

279. §. A gyámhatóság bármely ügy tárgyalásához a feleket személyes megjelenésre idézheti; ha a fél személyesen vagy meghatalmazottja által meg nem jelenik, ellene, ha az elmaradás nem igazoltatik, pénzbírság alkalmazásának van helye.

Fontos esetekben a gyámhatóság személyes megjelenésre kötelezheti a

felet, s ezt pénzbírság s elkerülhetlen szükség esetében kényszer utján is foganatosithatja.(1)

280. §. A tárgyalást a gyámhatóság által kirendelt közeg vezeti. A felek nyilatkozataik pontos feljegyzését követelhetik, kötelesek viszont az ellenfél azon állitásaira nézve, melyeket a tárgyalás vezetője felderiteni kiván, nyilatkozni.

281. §. A gyámhatóságok a felek irányábani fegyelmi hatalmat, rendreutasitás és birságolás által gyakorolják.

282. §. A gyámhatóság a gyámoltak és gondnokoltak személyi és vagyoni viszonyairól gyámjaik és gondnokaikról, a nagykoruság bekövetkezté– nek idejéről nyilvántartást vezet, azt vezet továbbá mindazon ügyről, melyben a gyámhatóság részére vagy részéről valamit teljesiteni kell.(2)

283. §. A gyámhatóság meghatározza azon közegeket, melyek egyes ügyekben nyilvántartást vezetni s a határidő lejártával az erre vonatkozó ügyiratokat az elnöknek bemutatni kötelesek, az elnök pedig tartozik a teendők teljesítésére felügyelni. e részbeni mulasztásért az illetők nemcsak mint kötelességsértők feleletre vonandók, hanem esetleg kártérítésben is

elmarasztalhatók.

284. §. Ha a gyámhatóság gyakorlata valamely gyámolt vagy gondnokolt irányában megszünt, a gyámhatóság tartozik az ebből folyó intézkedéseket kérelem bevárása nélkül hivatalból megtenni.

IX. FEJEZET.

A gyámhatósági pénzkezelésről. 3)

285. §. A gyámoltak és gondnokoltak pénzei és pénzértékei rendszerint az árvaszékek pénztáraiban kezeltetnek, illetőleg őriztetnek.

Az illetékes törvényhatóság közigazgatási bizottságának felterjesztésére azonban a belügyminister kivételesen megengedheti, hogy oly községek, melyek igazolják, hogy a rendszeres számadás vitelére kellő szellemi erőről gondoskodni, az árvapénzek megkárosítása ellen anyagi biztositékot nyujtani és egyszersmind a nagykoru árvák pénzeinek a nagykoruság bekövetkezésekor való kifizetése iránt kellően intézkedni képesek, a községbeli árvák pénzeit a törvényhatósági árvaszék felügyelete alatt maguk kezel- . hessék. (4)

286. §. Egyes gyámoltak és gondnokoltak pénzei és pénzértékei csak a felettük gyakorlott gyámhatóság tartama alatt kezelhetők a pénztárak által. Ha a gyámhatóság alóli felszabadulásra vonatkozó határozat az illetőnek kézbesíthető nem volna, vagy a kézbesítéstől számitandó fél év alatt a pénzt vagy pénzértéket fel nem venné, ha annak tulajdonjoga vitássá válnék, vagy ha a jogutódok nagykoruak, tartozik az árvaszék azt birói kézbe letenni, nagy és kiskoru jogutódoknál pedig azon esetben, ha az örökségi tárgyalás alkalmával köztük egyesség nem jött létre.

(1) V. ô. 3., 191. 8g.

(2) V. 6. 200. 8.

(3) A gyámpénztárnak az alispán által megvizsgálásáról v. ö. 1886: XXI. t. cz. 68. §. V. ö. 1895. decz. 23. 109.011. sz. belügymin. rend., az 1876: L. t. cz. alapján kibocsátott kötvények gyámpénztárban őrzött példányainak új szelvényekkel ellátása tárgy. (1895. R. T. II, 1457.).

(2) V, 0. 100, 174, 287, 289., 299. ss.