Page images
PDF
EPUB

287. §. A pénz és pénzértékkezelési rendszer részletes módozatait, valamint a gyümölcsöztetés körüli eljárást az alább következő határozatok körén belül a törvényhatósági bizottság, a rendezett tanácsu városok, valamint a 174. és 285. §-ok szerint a pénzt és pénzértéket kezelő községek képviselőtestületei szabályrendeletileg állapitják meg. A törvényhatóságok e nemű szabályrendeletei közvetlenül, a rendezett tanácsu városok és községek szabályrendeletei pedig az illetékes törvényhatóság közigazgatási bizottságának véleményes jelentésével terjesztendők a belügyminister elé jóváhagyás végett. (1)

288. §. Az összesitett pénzkezelési rendszernél kölcsön csak törlesztés feltétele mellett adható. A törlesztési határidő 32 éven túl nem terjedhet.

Ezen határidőn belül a törlesztési évek számát az egyes törvényhatóságok az előző §. értelmében készitendő szabályrendeletben állapítják meg. 289. §. Kölcsön földbirtokra és házakra a becsérték egy harmad részeig adható.

Ez utóbbiaknak a kölcsön tartama alatt biztositva kell lenniök.

A kölcsönadás feltételeinek részleteit a törvényhatóságok, rendezett tanácsu városok és a 174. és 285. §. szerinti községek a 287. §-ban érintett szabályrendeletben állapitják meg.

A jelzálogul szolgáló birtokon netalán létező terhek a becsértékből háromszoros összeggel leszámitandók. A kölcsön csak a telekkönyvi bekeblezés megtörténtével utalványozható.(2)

290. §. A kamatok az adósok által félévi előleges részletekben január 1-jén és julius 1-jén fizetendők, a gyámoltak és gondnokoltak képviselőinek pedig a gyámpénztár által szintén félévenkint, február 1-jén és augusztus 1-jén szolgáltatandók ki.

A határidőt elmulasztó adós késedelmi kamatot tartozik fizetni.

Azon összeget, melyen túl egyeseknek kölcsön nem adható, valamint a kamatlábat a törvényhatóság bizottsága, illetőleg a rendezett tanácsu város képviselő testülete és a 174. és 285. §-okban emlitett községek állapítják meg.

291. §. A gyámpénztár pénzkészlete jóhitelű pénzintézeteknél is elhelyezhető. Ezeket a törvényhatóság, illetőleg képviselő testület jelöli ki, névszerinti szavazattal, és a netalán bekövetkező károsodásért első sorban azok felelősek, s tartoznak kárpótlással, kiknek szavazatával az erre vonatkozó határozat hozatott, a 299. §-ban emlitettek felelőssége azonban ez által érintetlen marad.(3)

292. §. A nagykoruvá vált gyámolt tőkéje és pénzértékei a nagykoruság életkor szerinti bekövetkeztével azonnal, a gyámság vagy gondnokság más okból való megszüntével pedig három hó alatt az illetőnek átadandók.(*)

293. §. A gyámpénztár a gyámolt vagy gondnokoltnál a befolyt kamat jövedelméből évenként 10%-ot levonhat, a pénzérték őrzéséért pedig a törvényhatóság, illetőleg a képviselő testület által megállapitandó mérsékelt díjakat szedhet; az ekként befolyt összegekből tartalékalap alakítandó,(5)

294. §. Összesitett pénzkezelés alá nem jutnak azon kötvények és értékpapirok, melyek a 272. §. értelmében természetben megtarthatók.

[blocks in formation]

295. §. Egyénenkénti rendszernél, az egyes §-ban érintett mértékig, azonban csak első gyámoltak vagy gondnokoltak pénzei elkülö- helyeni telekkönyvi bekebelezés mellett, esetnitve; vagy leg a gyámgondnok javaslatára kölcsön adhatók,(1) vagy

4) jóhitelü pénzintézetekbe adandók a 294. §-ban emlitett felelősség mellett ; vagy

4) a mennyiben egyelőre egyik sem volna 2) magyar állampapirok, és az állam által eszközölhető, kamatozó letétként a kir. adókamataikra nézve biztositott értékpapirokba, hivatalba szállítandók. melyek az állam által óvadékképeseknek A gyámság vagy gondnokság megszüntével elismertettek, vagy a magyar földhitelintézet a 2. és 3. pont alatti kötvények természetben zálogleveleibe fektetendők, vagy adandók át az illetőknek.(2)

3) ingatlan vagyonra a becsértéknek a 289.

296. §. A magánkötvények a gyámolt vagy gondnokolt nevére állitandók ki, a kamatok behajtásáról szükség esetén per utján - a gyám, illetőleg gondnok gondoskodik.

Az értékpapírok szelvényei értékesítés végett a szülőnek vagy gyám, vagy gondnoknak átadatnak, ha azonban azok a gyámpénztárnál tőkésittetnek, a beváltásról a gyámpénztár gondoskodik.

A kötvények őrzéseért a gyámpénztár mérsékelt díjat (293. §.) számithat fel.

297. §. A városi törvényhatóságok maguk állapítják meg, vajjon a gyámpénztári kölcsönök kiadása iránti intézkedés az árvaszékre vagy pedig a városi tanácsra ruháztassék-e?

Utóbbi esetben a felelősség a tanács tagjait is illeti.

298. §. A tartalékalap és kamatai iránt a törvényhatóságok bizottsága, illetőleg a rendezett tanácsu városok képviselő testülete a belügyminister jóváhagyásával rendelkezik.

299. §. A kölcsönadott pénzekért felelősek: az árvaszék, illetőleg városi tanács tagjai szavazataik szerint, ha a törvényes feltételeket szem előtt nem tartották s első sorban fizetik a kártalanitást, másod sorban a tartalékalap, harmad sorban a törvényhatóság.

A 285. §. értelmében rendszeresitett községi kezelésnél a kölcsönző pénzekért elsősorban a közgyám, másodsorban a községi elöljárók és illetve a képviselőtestület, harmadsorban a község felelős.

Ez utóbbiak azonban tartoznak a felszabadult gyámoltat vagy gondnokoltat kielégiteni, illetőleg a kijáró összeget a kártalanitásra első vonalban kötelezettek elleni viszkereseti jog fentartásával előlegezni és pedig összesitett rendszernél minden esetben, egyénenkénti rendszernél pedig, ha a vagyon pénzintézetbe helyeztetett el és ha a magán-kötvények mellett elhelyezett tőkékre nézve az árvaszék a kölcsönadásnál törvényszerü feltételeket szem előtt nem tartotta volna.(3)

300. §. A gyámpénztári számadások felett számvevői előleges vizsgálat

(1) V. ô. 19. S.

(2) E S-t pótolja az 1885: VI. t. cz. 13. §-a. E §-hoz v. ö. 1878 jan. 20. 2259. sz. belügymin. rend. (1878. R. T. 30.). V. ö. a pénzügyminiszter 1893 ápr. 16. 23,150, (1893. R. T. 745.) kibocsátott rendeletét a gyámoltak és gondnokoltak pénzeinek az árvaszékek által kamatozó letétként a kir. adóhivatalokba szállítására és kezelésére nézve. L. továbbá az 1882. febr. 9. 7321. sz. pénzügymin. rend. az árvaszéki letétek kezelése ir. (1882. R. T. 221.).

(3) V. 0. 291. S.

alapján rendezett tanácsu városokban a községi képviselő testület, törvényhatóságokban a törvényhatósági bizottság határoz.

A számadás alapján készitett évi mérleg a belügyminiszerhez felterjesztendő.

X. FEJEZET.

Átmeneti intézkedések.

301. §. Az árvaszékek részére jelenleg fennálló szabályrendeletek azon része, mely jelen törvénynyel nem ellenkezik, egyelőre érvényben marad.

A törvényhatóságok és rendezett tanácsu városok azonban kötelesek az. ily szabályrendeleti határozatokat egybeállitani, és jelen törvény életbeléptétől számítandó fél év alatt jóváhagyás végett a belügyministerhez felterjeszteni.

302. §. A törvényhatóságok és rendezett tanácsu városok jelen törvény életbelépte után intézkednek a IX. fejezet értelmében szükséges szabályrendeletek megalkotása s az iránt, hogy a régi pénzkezelési rendszer miként olvadjon össze az új rendszerrel, s kötelesek azokat és pedig a rendezett tanácsu városok a törvényhatóság utján egy év alatt a belügyministerhez jóváhagyás végett felterjeszteni.

303. §. Jelen törvény életbeléptetése alkalmával:

a folyamatban levő ügyek, valamint az eddig benyujtott vagy benyujtani kellett számadások, a biztositás és végrehajtás kivételével, az előbb érvényben volt törvények és szabályrendeletek szerint döntendők el: a biróság előtt folyamatban levő hagyatéki ügyek pedig a biróság által látandók el.

A gyámhatóságok által jelen törvény életbelépte előtt hozott határozatok elleni felfolyamodványokra a felebbezési fokozat tekintetében jelen törvény alkalmazandó; az előbbi felsőbb gyámhatóságnak már felterjesztett felfolyamodványok azonban ez utóbbi által nyernek elintézést.

304. §. Jelen törvénynek a gyámi és gondnoki jutalomra és gyámpénztári levonásokra (293. §.) vonatkozó intézkedései, a mennyiben a gyámság vagy gondnokság jelen törvény életbeléptetése előtt vette kezdetét, az életbeléptetés határidejére következő év elejétől alkalmazandók.

305. §. Az igazságügyminister felhatalmaztatik, hogy a gondnokság alá helyezés, a kiskoruság meghosszabbitása és az atyai hatalom megszüntetése kérdésében a birósági eljárást, addig, mig ez iránt törvény intézkedik, rendeleti uton szabályozza.(1)

306. §. Jelen törvény végrehajtásával s az e végre szükséges utasitások.

(1) Ez igazs. rend. az 1878 ápr. 20-án kelt rendelet volt (1878. R. T. 218.), a melynek helyébe lépett és jelenleg is érvényes az 1881: LIX. t. cz. 107. §-ában foglalt felhatalmazás alapján kibocsátott 1881 nov. 1. 3263. sz. igazs. min. szabályrendelet a kiskoruság meghosszabbítása, az atyai hatalom gyakorlatának megszüntetése és gondnokság alá helyezés kérdésében követendő bírósági eljárás tárgyában (1881. R. T. 1420.). E rendelettel kapcsolatos az igazs. min. 1884 nov. 22. 51,583. sz. rend., a kiskoruság meghosszabbítása, az atyai hatalom gyakorlásának megszüntetése, valamint a gondnokság alá helyezés kérdésében követendő eljárás körül fölmerülő költségek fedezése tárgyában (1884. R. T. 1927.). Ez ügyek szüneti tárgyak a bíróságoknál: 1887: XXX. t. cz. 5. §. V. ö. 1883 aug. 19. 46,457. sz. belügymin. rend., mely szerint a megyei törvényhatóság székhelyén kívül eső helyeken fennálló kir. törvényszékek előtt tárgyalt ügyekben, a tiszti ügyész költségkímélés czéljából magát helyettesítetni tartozik (1883. R. T. 1073.). L. még 1880. jul. 2. 20,791. sz. pénzügymin. rend., a gondnokság alá helyezés, a kiskoruság meghosszabbítása s az atyai hatalom megszüntetése iránt folytatott birói eljárás bélyegkötelezettsége tárgy. (1880. R. T. 1072.).

[ocr errors]

és intézkedések kibocsátásával, valamint az életbeléptetés idejének meghatározásával a belügyminister bizatik meg.(1)

XXI. TÖRVÉNY-CZIKK

az 1876: XLVI. és 1877: IX. t. cz. alapján kibocsátandó járadékkötvényeknek megadott adómentesség értelmezéséről.(2)

(Szentesitést nyert 1877. évi deczember 4-én. Kihirdettetett az országgyülés képviselőházában 1877. évi deczember 7-én, a főrendek házában 1877. évi deczember 16-án.)

1. §. Az 1876. évi XLVI. és 1877. évi IX. XLIX. t.-cz. 5. §-a az ezen törvény alapján ki1.-cz. alapján kibocsátandó 6%-os aranyban bocsátott kötvényekre nézve rendeli. kamatozó magyar járadék-kötvényeknek az 2. §. Ezen törvény végrehajtásával a pénzidézett t.-cz.-ek által megadott adómentesség ügyminister bizatik meg. akképen értelmezendő, amint azt az 1875. évi

XXII. TÖRVÉNY-CZIKK

a kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról.(3)

(Szentesitést nyert 1877. évi november 16-án. Kihirdettetett az országgyülés mindkét házában 1877. évi november 22-én.)

I. FEJEZET.

Általános határozatok.

1. §. A kisebb polgári peres ügyek azon 2. §. A szolgabiró az igazságszolgáltatás részében, melyek a községi biráskodást meg-gyorsitása végett ezen biráskodással azon esethaladják (14. §.) biráskodnak :

a) a járásbíró;

b) megyékben a szolgabiró, ha a jelen törvény 2. §-a értelmében ezen biráskodással felruháztatik;

e) törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsu városokban, továbbá nagy községekben és körjegyzői szövetkezetek területén a jelen t. 3. §-a értelmében kinevezett békebiró. (4)

ben ruházandó fel: ha az a közigazgatás hátráltatása nélkül lehetséges és ha az illető jogot végzett vagy elméleti birói vagy jogtudományi államvizsgát tett, vagy már birói hivatalt viselt. Ezen felruházás a közigazgatási bizottság felterjesztésére, a belügyminister beleegyezésével, az igazságügyminister által a király nevében történik.(5)

(1) A törvény a belügyminiszter 1877 nov. 11-én 47,046. sz. rendelete értelmében (1877. R. T. 654.) 1878 január 15-én lépett életbe.

V. ö. 1878 máj. 26. 18.369. sz. belügymin. rend. (1878. R. T. 276.), 1878. ápr. 20. 8476. sz. igazs. min. rend. (1878. B. T. 218.) és az annak pótlása tárgy. 1879. márcz. 17. 3626. sz. igazs. min. rend. (1874. R. T. 87.), amely igazságügymin. rendeleteket a 71. lap 1. jegyzetében idézett 1881. rend. pótolja. (2) V. ö. az itt idézett t. ezikkekhez fűzött megjegyzéseket.

(3) Az 1893: XVIII. t. cz. 224. §-a értelmében e törvény életbelépte napján (1894 nov. 1.) az 1877: XXII. t. cz. rendelkezései, a mennyiben nem a községi biráskodásra vonatkoznak, hatályukat vesztették. Fiume városában és kerületében az 1877: XXII. t. ez. nines hatályban. Itt a községi biráskodást a községi bíróságok kirendelése kisebb értekü peres ügyekben Magyarországon, 1860 május 26-án kibocsátott igazs. min. rend. szabályozza (1860. B. T. L. 130.).

Az 1877: XXII. t. cz. hatálybalépte előtt a községi biráskodást az 1868: LIV. t. cz. 475–480. §§-ai szabályozták, ennek előtte pedig az Id. törv. szab. I. 24. §-a értelmében is az 1836: XX. t. ez.. továbbá az Id. törv. szab. 25. §-ának a) p.

(4) E §-t hatályon kívül helyezte a sommás eljárásról szóló 1893: XVIII. t. cz. 224. §-a. V. ö. 9., 13. §§. (5) E S-t hatályon kívül helyezte a sommás eljárásról szóló 1893: XVIII. t. cz. 224. §-a. V. ö. 1. §. b) p., 4. §.

3. §. Törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsu városokban, nagy községekben és körjegyzői szövetkezetek területén egy vagy több jogot végzett vagy elméleti birói vagy jogtudományi államvizsgát tett, vagy birói hivatalt viselt feddhetlen jellemü alkalmas egyén, a közigazgatási bizottság meghalgatása után az igazságügyminister által a király nevében békebiróvá kinevezhető, ha:

a) eziránt a törvényhatósági joggal felruházott város közvetlen; a rendezett tanácsu városok képviselő testülete és a nagy község, vagy az egy körjegyzőségben szövetkezett több kis községnek elöljárósága pedig a közigazgatási bizottság utján folyamodik ;

b) és oly egyént, ki a fentebbi kellékekkel birván, e tiszt átvételére késznek nyilatkozik, javaslatba hoz.

Ezen békebirák az 5. §-ban foglalt községi biráskodással is megbizhatók, ha ezt az illető hatóságok folyamodványukban [a) pont] szintén kérik, mely esetben a békebiró ebbeli működésének tartama alatt az emlitelt hatósági területeken külön községi biráskodásnak helye nincs.(1)

4. §. A szolgabiró azon biráskodást, mely-mely esetben a szolgabiró ezen biráskodás Iyel a 2. §. értelmében felruháztatott, mind- továbbvitelétől, a közigazgatási bizottság megaddig megtartja, mig a szolgabirói hivatalt hallgatása mellett, a belügyminister beleegyezéviseli, kivévén, ha időközileg a viszonyok vál- sével az igazságügyminister által felmenttozván, ez a közigazgatás hátráltatásával járna, hető.(2)

5. §. A községi biráskodást gyakorolják :

a) szabad királyi, törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsu városokban a közgyülés által e czélra rendelt egy vagy több közigazgatási tisztviselő;

b) nagy községekben a biró a tanács egy tagjával és a jegyzővel vagy helyettesével ;

c) kis községekben a biró az előljáróság két tagjával.

Az irásbeli teendőket, ha az előljáróságnak erre alkalmas más tagja nincs, a körjegyző vagy helyettese avagy egy e czélra az elöljáróság által meghivott alkalmas községi lakos végzi.(3)

d) Budapest fővárosában a községi birásko- | ügyek elintézése czéljából két vagy több szadással a kerületi olöljáróságok tagjai is meg-kaszra való elosztását elrendelheti. bizhatók.(4) Mindenik szakasz főhelyén alkalmas időköz

6. §. Oly járásokban, a hol a járásbíróság ben a járásbíróság egyik birói tagja megjelen több birói személyből áll és a hol a forgalmi és előre meghatározott és közzétett rendes viszonyok és a járás terjedelme szükségessé törvénynapokon a szakaszban felmerült kisebb teszik, az igazságügyminister az érdeklettek polgári peres ügyeket elintézi.(5) kérelmére a járásnak a kisebb polgári peres

7. §. A jelen törvény szerinti biráskodással felruházott szolgabirák és kinevezett békebirák tisztök elfoglalását megelőzőleg a törvényhatóság közigazgatási bizottsága vagy annak kiküldöttje előtt következő esküt (fogadalmat) kötelesek letenni :

(1) V. ö. 1. §. c) p.

(2) E §. hatályát vesztette az 1893: XVIII. t. cz. 224. §-a folytán.

(3) V. ö. 3. §. V. ö. még az erdőtörvény (1879: XXXI. t. cz.) 124. §-át.

(4) Az 1893: XXXIII. t. cz. (Budapest székesfőváros kerületi elöljáróságairól) 22. §-a értelmében Budapesten a községi biráskodást a kerületi városbiró gyakorolja.

(5) E §. hatályát vesztette az 1893: XVIII. t. cz. 224. §-a folytán. V. ö. 1893: XVIII. t. cz. 1. §. 3. f) p.

« PreviousContinue »