«Én N. N. esküszöm (fogadom), hogy a királyhoz és az alkotmányhoz hű leszek és hogy mindazon ügyekben, melyekben mint biró eljárni és itélni hivatva leszek, igazságosan, a törvény és lelkiismeretem szerint fogok eljárni. >> A községi biráskodással megbizott közegeknél ezen eskü helyét a hivatali, illetőleg elöljárói eskü pótolja.(1) 8. §. Békebiróvá nem neveztethetnek ki: 1. az állami tisztviselők; 2. a községi és körjegyzők; 3. az ügyvédi jegyzékbe bevett ügyvédek és az ügyvédjelöltek lajstromába bevezetett ügyvédjelöltek ; 4. a királyi közjegyzők; 5. a véderőnek a hadsereghez, haditengerészethez és a honvédséghez tartozó, tettleges szolgálatban levő tagjai; 6. valamely egyház-községben alkalmazásban lévő lelkészek és segédlelkészek, továbbá a szerzetesek és a néptanitók. 9. §. A járásbírók és a jelen törvény értel- haladja, a jelen törvény 1. §. c) pontjában emmében biráskodással felruházott szolgabirák a litett közegek felállitása esetében is járásuk kisebb jelentőségü polgári peres ügyek azon egész területén gyakorolják ezen birói hatórészében, mely a községi biráskodást meg-ságot.(2) A városokban, nagy községekben, vagy körjegyzői szövetkezetek területén alkalmazott békebirák hatásköre csak az illető város, nagy község, vagy körjegyzői szövetkezet területére terjed ki. A közigazgatási bizottság felterjesztésére azonban az igazságügyi ministernek jogában áll a szabad királyi, a törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsu várost két vagy több elkülönitett járásra felosztani és a felosztott részeket ismét egyesiteni. 10. §. A községi biráskodás tekintetében Budapest fővárosának mindenik közigazgatási kerületében megbizott közegek csak az illető kerületben gyakorolják ezen birói hatóságot. 11. §. A jelen törvény szerinti eljárás alá a következő polgári peres ügyek tartoznak :(3) 1. Pénzköveteléseket tárgyazó keresetek, melyek összege a járulékokon kivül 50 frtot meg nem halad.(6) 2. Ingóságok vagy munkateljesités iránti keresetek, ha a kereset tárgyának értéke a járulékokon kivül 50 frtot meg nem halad, vagy felperes a követelés tárgya helyett 50 frtot meg nem haladó pénzösszeget elfogadni késznek nyilatkozik.(5) 3. Kamatok, életjáradékok, tartási és élelmezési kötelezettségek iránti keresetek, ha a kereset tárgya a járulékokon kivül évi 50 frt összeget vagy értéket meg nem halad, vagy felperes a kereset tárgya helyett 50 frtot(4) meg (1) V. ö. az erdőtörvény (1879: XXXI. t. cz.) 125. §-át. (2) E bekezdés hatályát vesztette az 1893: XVIII. t. cz. 224. §-a folytán. (3) E §. a mennyiben a kir. járásbíróságnak a kisebb polgári peres ügyekben való hatáskörét szabályozza hatályát vesztette és csak azon pontjai vannak módosítva hatályban, melyekre a 14. §. értelmében a községi biráskodás terjed ki. (1893: XVIII. t. cz. 1. és 224. §§.) (4) Jelenleg a 14. §. értelmében 20 frtot. (5) V. ô. 13., 14. $$. nem haladó pénzösszeget elfogadni késznek nyilatkozik, és ha a főkötelezettség birói itéleten, egyezségen vagy közjegyzői közokiraton alapul, vagy az adós által kétségbe nem vonatik.(1) 4. Polgári eljárás alá tartozó mezei rendőri | az együttes évi bérösszeg Budapesten 400 foügyek, ha a követelt összeg a járulékokon és az rintot, más helyen pedig 200 frtot meg nem esetleg szintén megitélhető pénzbírságon kivül halad.(3) (4) 400 frt összeget meg nem halad és ugyanazon összeg erejéig a vadak által okozott kártérítést tárgyazó keresetek.(2) 5. A bérelt laknak vagy tartozmányainak kiürítése, ugy ugyanezeknek a bérlő részére való átbocsátása iránti keresetek feltétlenül; lakást és tartozmányait nem képező más bérelt helyiségek kiüritésére és átbocsátására vonatkozó keresetek pedig csak akkor, ha az évi bérösszeg Budapesten 400 frtot, más helyen pedig 200 frtot meg nem halad. Részint lakást és tartozmányait képező, részint más helyiségek együttes kibérlése esetében a bérlemény kiüritése vagy átbocsátása iránti keresetek csak azon esetben tartoznak a jelen törvényben szabályozott eljárás alá, ha 6. Haszonbérletek visszabocsátása iránti keresetek, ha az évi bérösszeg 50 frtot meg nem halad.(3) 7. A becsületsértési ügyek az ország azon területén, a hol ezek polgári peres eljárás tárgyát képezik.(5) 8. A vásári birósági ügyek az országos és heti vásárok ideje alatt, ha a követelt összeg vagy a követelt tárgy értéke a járulékokon kivül 50 frtot meg nem halad.(6) 9. Mesgye-igazitási és sommás visszahelyezési ügyek azonban csak akkor, ha a per tárgyát lakásnak vagy tartozmányainak, avagy egy cat. holdat meg nem haladó füldbirtoknak hirtoklása képezi.(7) Telekkönyvi és váltóügyek, továbbá a bánya és urbéri biróságok elé, ugyszintén a fennálló törvények értelmében közigazgatási, vagy más nem birói hatósághoz utalt ügyek, végre a jelen szakasz 8. pontjának eseteit kivéve, a kereskedelmi ügyek a jelen törvényben szabályozott eljárás alá semmi esetben sem tartozhatnak.(8) 12. §. A 11. §-ban elő nem sorolt ügyekben a jelen törvény szerinti eljárásnak azon esetben sincsen helye, ha a felek magukat akár a biróság megjelölése mellett, akár a nélkül, ezen eljárásnak alávetették. Valamely egészben vagy részben még fennálló követelés, a mely a 11. §. 1., 2., 3. és 4. pontjaiban megállapitott összeget vagy értéket tulhaladja: a jelen törvény szerinti eljárás alá akkor sem tartozik, a midőn annak csak egy része vonatik kereset alá, habár e rész összege vagy értéke nem terjedne is tul a jelen törvény által megszabott biráskodás hatáskörén. (1) V. ô. 13., 14. §. (2) V. ö. 1893: XVIII. t. cz. 1. §. 5. n) p., mely a fonti 4. pontot pótolja továbbá a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894: XII. t. cz. 93-97.. 102., 103., 108., 113., 121. §§. (3) V. ö. 1893: XVIII. t. cz. 1. §. 5. /) és m) p., a melyek pótolják a fönti 5. és 6. pontot. (4) V. ö. az 1893: XVIH. t. cz. 233. §-a alapján az igazs. min. által 1894 decz. 23. 4873. I. M. E. sz. a. kibocsátott rendeletet a lakbérfelmondás és lakáskiurités iránti ügyekben követendő eljárás szabályozása tárgyában (1894. R. T. II. 723.). (5) A becsületsértési ügyek az 1878: V. t. cz. életbelépte óta kizáróan a büntető biróságok hatáskörébe tartoznak. (1880: XXXVII. t. cz. 33. §. és 40. §. 2. §.) (6) A vásári biráskodásra nézve v. ö. 1868: 481-494. §§. és 1893: XVIII. t. cz. 233. §. (7) V. ö. az ezen pontot pótló 1893: XVIII. t. cz. 1. §. 5. m) p. és 233. §. (8) V. ö. 12. §. A polgári biróság elé tartozó uzsoraügyek, még ha a kisebb polgári peres ügyekben való eljárás alá is tartoznának, a sommás eljárás szabályai szerint intézendők el. (1883: XXV. t. cz. 12. §. utolsó bekezd.) A közös hadsereg és honvédség hatóságai által közigazg. úton hozott, kártéritésben marasztaló határozatok hatálya és megtámadhatása tárgyában alkotott 1887: XXXV. t. ez. 3. §-a szerint amaz ügyekben az 1877: XXII. t. czikkben megjelölt kisebb polgári peres ügyekben eljáró bíróságok illetősége ki van zárva. 13. §. Az 1. §-ban meghatározott közegek a 11. §-ban felsorolt ügyekben egyenlő birói hatósággal birnak.(1) 14. §. A 11. §. 1., 2. és 3. pontjaiban felsorolt ügyek azon esetben, ha a kereset tárgya vagy értéke 20 forint összeget meg nem halad, kizárólag a községi biráskodás alá tartoznak.(2) A 11. §. 4. pontjában foglalt ügyek pedig, ha a követelés tárgya vagy értéke 20 frt összeget meg nem halad, — felperes választása sze rint akár az illetékes járásbíró, szolgabiró és békebiró, akár a községi biráskodásra hivatott közegek előtt megindithatók.(3) 15. §. A birói illetőséget rendszerint az alperes lakhelye vagy ha állandó lakhelylyel nem bir, tartózkodási helye; jogi személyek, testületek, közinté– zetek, részvénytársulatok és szövetkezeteknél pedig ezek székhelye szabályozza. Ha ugyanazon panasz többek ellen intéztetik: bármelyik alperesnek illetékes birósága választható. Ha a követelés alapját képező okiratban a kötelezettség teljesítésének helye kiköttetett: a pert e hely illetékes birósága előtt is meg lehet inditani.(4) Jelen törvény 44. §-ának 4. pontja esetében a per azon biróság előtt inditandó meg, melynek területén a mezei rendőri kihágás vagy a vadak által okozott kár elkövettetett. A 11. §. 5. és 6. §. pontjainak eseteiben a per a bérlemény helyének, a 9. pont esetében pedig a foglalás helyének birósága előtt inditandó meg. Több egyenlően illetékes biróság közt a választás felperest illeti.(5) 16. §. A birónak nem szabad oly ügyekben eljárni és itélni : 1-ör, melyekben saját személyénél fogva érdekelve lévén, közvetlenül vagy közvetve kárt vagy hasznot remélhet; 2-or, melyek által felesége vagy jegyese, fel- vagy lemenő ágbeli rokonai, vagy olyan személyek vannak érdekelve, kik vele másodiziglen oldalrokonságban vagy elsőiziglen sógorságban, továbbá fogadott szülői vagy fogadott gyermeki, végre gyámsági vagy gondnoksági viszonyban állanak; 3-or, melyekben mint tanu, szakértő, képviselő vagy közbenjáró működött; 4-er, az olyan felek ügyeiben, kiknek valamelyikével ellenséges vagy peres viszonyban áll. Birói érdekeltség esetében a hason hatáskörrel biró szomszédos birák közül felperest illeti a választás: és ha birói érdekeltség az eljárás folyama alatt merül fel, az eljárás megszüntetése mellett az iratok a hason hatáskörü szomszédos birák közül ahhoz teendők át, a kit felperes választ.(6) (1) E §. hatályát vesztette az 1893: XVIII. t. cz. 224. §-a folytán. (2) E követeleseknek fizetési meghagyás útján érvényesíthetéséről v. ö. 1893: XIX. t. cz. 1. §. (3) V. ö. a 11. §. e pontjához fűzött jegyzetet a 75. lapon. (4) V. ö. e §-sal kapcsolatban a fizetési meghagyásokról szóló 1893: XIX. t. cz. 2. és 17. §§-ait. (5) V. ö. 57. §. d) p. (6) V. ö. 57. §. c) p. II. FEJEZET. Eljárás a községi biráskodás körül. 17. §. Ezen törvény 28-43, 48. és 49. §§-ai a községi biráskodás körüli eljárásban is alkalmazandók, a 37. és 39. §§-ok azonban azzal a módositással, hogy a községi biróság csak pénzbüntetést, és pedig öt forintig terjedhető összegben szabhat ki. 18. §. Valamely ténykörülmény valódiságát vagy valótlanságát a biróság a tárgyalás és a bizonyitás összes eredményének szorgos összevetése alapján szabad meggyőződése szerint itéli meg, valamint azt is, hogy a felek beismerésének, ha az később visszavonatott is, mennyiben tulajdonitandó hatály. 19. §. A bizonyitás módjai: a beismerés, okirat, tanuvallomás, szakértők véleménye, birói szemle. Eskü által való bizonyitásnak helye nincs. 20. §. A tanuk és szakértők eskü helyett lelkiismeretükre való hivatkozás mellett kézadással erősitik meg vallomásukat. A vallomásnak ily megerősitése az esküvel erősitett vallomással egyenlő erejünek tekintetik. Az idézésre kellő igazolás nélkül meg nem jelenő vagy kézadással erősitett vallomást letenni vonakodó tanu annyiszor, a mennyiszer öt forintig terjedhető pénzbüntetésben marasztalható. 21. §. Ha kellően megidézett felek valamelyike a tárgyalásra meg nem jelen, és a másik fél a halasztásba önként bele nem egyezik: a megjelenő félnek a kereset tárgyára vonatkozó ténykörülmények iránt tett előadása, a mennyiben a biró előtt fekvő bizonyítékok által meg nem czáfoltatik, valónak tartandó. 22. §. Tanuhalgatást, birói szemlét, vagy szakértők meghalgatását a biró szóval rendeli meg, és a mennyire lehetséges, a bizonyitásokat a tárgyalás napján maga veszi fel. Ha a bizonyitásnak a tárgyalási határnapokon való felvétele nem eszközölhető, a biró erre ujabb határnapot rendel, vagy a körülményekhez képest az illetékes hason hatáskörü biróságot keresi meg. Ezen esetekben a felek a határnapról azonnal élőszóval vagy később irásban értesitendők, a meg nem jelenés mindazonáltal az eljárást nem akadályozza. Úgy a tanukhoz, mint a szakértőkhöz azon ténykörülményekre, — melyek bebizonyitása általuk szándékoltatik tartozó kérdéseket a biróság saját belátása szerint hivatalból vagy a felek inditványára intézhet. Megkeresés esetében a tanuk és szakértők vallomása lehetőleg szószerint és a birói szemle eredménye is jegyzőkönyvbe veendő. 23. §. A tárgyalásról jegyzőkönyv vezetendő, melynek tartalmaznia kell: a) az eljáró biróság megnevezését, a tárgyalás helyét és idejét; b) a feleknek, illetőleg képviselőiknek neveit; c) a kereset tárgyának megjelölését; d) az itéletet és annak rövid indokolását. Községi biráskodás alá tartozó ügyekben a jegyzőkönyvet vezeti az illető községi vagy körjegyző vagy ezek segéde, avagy más a biró által e czélból meghivott és meghitelt jegyzőkönyvvezető. A jegyzőkönyv a felek előtt felolvastatik, a biró, illetőleg a biróság egyik tagja, kis községekben a jegyzőkönyvvezető által aláiratik s birói pecséttel elláttatik. A felek is kötelesek a jegyzőkönyvet aláirni, illetőleg kézjegygyel ellátni. Ha a felek valamelyike ezt megtagadja, ezen körülmény a jegyzőkönyvben megjegyzendő. 24. §. Az itélet a feleknek rendszerint a tárgyalás befejezte után azonnal kihirdetendő. Ha a felek valamelyike a kihirdetésnél nem volt jelen, az a jegyzőkönyvben megjegyzendő és annak a jegyzőkönyv kiadványa irásban kézbesitendő. 25. §. A községi biráskodást gyakorló közegek határozataival eldöntött ügyet, a meg nem elégedő fél a sérelmes határozat kihirdetésétől, illetőleg kézbesítésétől számitandó 8 nap alatt a járásbíró elé viheti, ki abban a kisebb polgári peres ügyekre megszabott eljárás szabályai szerint jár el.(1) Ezen szándék szóval vagy irásban az eljáró községi biróságnál bejelentendő és a jegyzőkönyvben a bejelentés időpontjának kitétele mellett feljegyzendő. A biróság a jegyzőkönyv kiadványát legfölebb 8 nap alatt azon járásbírósághoz küldi be, melynek járásához a község vagy város tartozik. Ha az ügy a járásbíró elé vitetett, a végrehajtás a biztositáson túl nem terjedhet; mi ha foganatosittatott, az erről szóló jegyzőkönyv pótlólag a járásbirósághoz szintén átteendő. 26. §. A járásbíró a jegyzőkönyv vétele után az ügyben ezen törvény 29. és következő §§-ai szerint jár el.(2) 27. §. A községi biráskodással felruházott békebirák (3. §.) az ily ügyekben is a III. fejezet határozatai szerint járnak el. III. FEJEZET. Eljárás a községi biráskodás alá nem tartozó kisebb jelentőségü polgári peres ügyekben.(3) 28. §. Felperes szóval vagy irásba foglalva terjesztheti elő panaszát. Ugyanazon panaszba több, habár jogalapra és tárgyra különböző követelés foglalható, ha ezek mindenike ugyanazon felperes vagy felperesek által ugyanazon alperes vagy alperesek ellen támasztatik, és a biróság az egybefoglalt követeléseknek mindenikére nézve illetékes.(4) 29. §. A biró, ha az ügyet hatósága alá tartozónak és magát illetékesnek tartja, a panasz tárgyalására lehetőleg rövid határnapot tüz ki,(5) Ha ellenben a biró az ügyet hatósága alá tartozónak vagy magát illetékes (1) Ez ügyeknek az 1893: XVIII. t. cz. életbelépte óta való elintézését e t. cz. 223. §-a szabályozza. (2) E §. hatályát vesztette az 1893: XVIII. t. cz. 225. §-ának rendelkezései folytán. (3) E fejezet jelenleg az 1893: XVIII. t. cz. 224. §-a és 225. §-ának utolsó bekezdése értelmében csakis a békebirák előtti eljárás tekintetében van hatályban. (4) E §. a községi biráskodás körüli eljárásban is alkalmazandó (17. §.). (5) V. 0. 20. 8. |