nek nem tartja, visszautasitó végzést hoz, s azt röviden irásba foglalva, felperesnek azonnal kézbesiti, vagy legfelebb nyolcz nap alatt kézbesitteti.(1) 30. §. A felek az ügy tárgyalására rendszerint a peres felek neveit, a kereset tárgyát vagy összegét s a tárgyalás idejét és helyét tartalmazó idézvény kézbesítése által hivatnak meg. Az idézvény a biró által sajátkezűleg aláirandó, s birói pecséttel látandó el. Községi biróság elé tartozó ügyekben az idézvényt a községi biró, vagy ennek rendeletére a községi a körjegyző, vagy segéde állitja ki. Az idézvény rövid tartalma a biróság naplójába, illető rovatainak kitöltése által bevezetendő. Ha a felek szóbeli felhivásra megjelentek, irásbeli idézés nem szükséges.(1) 31. §. Az idézvénynek egy-egy példánya a felek mindenikének vétbizonyitvány mellett a fennálló törvények szerint kézbesítendő. Más biróság terület-körében teljesitendő kézbesitések megkeresés utján eszközöltetnek. Ha felperes kivánja, az alperesi idézvényi példány a kézbesités eszközöltetése végett neki adandó át. Felperes az ellenfélnek szóló példány vagy példányok kézbesítése végett a községi kézbesítőt hivja fel, ki ezen esetben akként köteles eljárni, mintha a kézbesités közvetlenül a biróság által hagyatott volna meg. (1) 32. §. Ha a biráskodásra kitűzött időben felperes ellenfelével együtt a biróság előtt megjelen, a mennyiben fontos okok nem akadályozzák, és a biró a megjelent felek személyazonosságáról meggyőződést szerezhet, a tárgyalás külön idézés nélkül azonnal megtartandó. 33. §. Önjogú személyek a tárgyalásra személyesen jelenhetnek meg. Kiskoruak, gondnokoltak és jogi személyek a törvény, illetőleg alapszabályaik szerint jogositott képviselő által, közkereseti társaságok a czégjegyzésre jogositott személyek által képviseltetnek. Oly jogokat vagy kötelezettségeket illető ügyekben, melyekre vonatkozólag a kiskoruak is rendelkezési jogosultsággal birnak, a személyes megjelenési jog ezekre is kiterjed.(1) 34. §. A feleknek jogukban áll a tárgyalásnál magukat meghatalmazott által képviseltetni. A házastárs házastársa helyett, a nagykoru fiu szülője helyett vagy viszont, a gazdatiszt a helyett, a kinél alkalmazva van, a kereskedő-segéd vagy iparos-segéd főnöke helyett, irásbeli meghatalmazás nélkül is megjelenhetnek.(1) (2) 35. §. Meghatalmazott által kötelesek magukat képviseltetni : 1. a kiket a biró külön meghatalmazott általi képviseletre utasit azon okból, mert magukat érthetően kifejezni nem képesek; 2. a kiktől a biróság illetlen magaviselet vagy az ellenfél, vagy pedig valamely tanu, vagy szakértő megsértése miatt a szót elvonta. (37. §.)(1) (83) 36. §. Az előző 34. és 35. §-ok eseteiben a meghatalmazott által való (1) E §. a községi biráskodás körüli eljárásban is alkalmazandó (17. §.). (2) V. ö. 35., 36., 39. §§. V. ö. 1879 szept. 3. 30,360. sz. pénzügymin. rendelet a kisebb polgári peres ügyeknek a kincstári gazdászati, erdészeti és bányászati külközegek által leendő ellátása tárgyában (1879. R. T. 507.). (3) V. ü. 36. §. képviseltetés folytán felmerült költségtöbblet az ellenfél terhére semmi esetben sem állapítható meg. A meghatalmazott díjainak és költségeinek saját fele ellenében való birói megállapítását, kivévén a 35. §. eseteit, nem követelheti. (1) (2) 37. §. A tárgyalás szóbeli, közvetlen és nyilvános; de csak felnőttek bocsáthatók a tárgyalási helyiségbe. A felek előterjesztésére, vagy hivatalból kizárható a nyilvánosság, ha a biró a közerkölcsiség tekintetéből szükségesnek látja. Ez esetben is kivánhatja mindenik fél, hogy részéről két bizalmi személy jelen lehessen. A biró örködik a rend fentartása felett; a rendzavarókat, ha a rendreutasítás nem használ, a kiutasítással való fenyegetés után a tárgyalási helyiségből kiutasithatja; sőt azokat, a kik nagyobb illetlenséget követnek el, különösen a birót, a felet, vagy meghatalmazottat, a tanut, vagy szakértőt megsértik, 10 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, fizetésképtelenség esetében pedig 24 órai elzárással fenyitheti.3) Az ez iránt hozott végzés azonnal kihirdetendő és végrehajtandó,(1) (4) 38. §. A biró legelőbb is a feleket a ténykörülmények, a bizonyítékok és kérelmük iránt kihalgatni, s ennek megtörténte után az ügy felderitése végett hozzájuk kérdést intézni köteles a végből, hogy a döntő körülmények tisztába hozassanak s a valódi tényállás kipuhatoltassék. Ugyanezen czélból a felek, a biró által közvetitve, vagy ennek engedelmével közvetlenül is intézhetnek egymáshoz kérdéseket. A biró azonban az ügyre nem tartozó kérdések intézését megtagadhatja, s általában oda hatni köteles, hogy az ügyre nem tartozó hosszadalmasságok és mellékkörülmények mellőzésével, a tárgyalás lehetőleg megszakitás nélkül fejeztessék be. A biró köteles figyelmeztetni a feleket azon következményekre, melyek az ügyállás felderítésének vagy bizonyitékaik megjelölésének elmulasztásából származnak. A jelen törvény által megállapitott eljárás alá tartozó ügyekben szavatosra való hivatkozásnak helve nincsen. (1) 39. §. A biró a járása területén lakó vagy tartózkodó, azonban 34. §. engedelme mellett meghatalmazott által képviselt felet, a mennyiben szükségesnek látja, személyes megjelenésre idézheti. E meghagyásnak a felek, ha csak legyőzhetlen akadályok által vissza nem tartatnak, 50 frtig terjedhető büntetés terhe alatt eleget tenni kötelesek.(1) (3) 40. §. Ha a tárgyalás közben kitünik, hogy a megjelentek valamelyike önképviseletre nines jogositva, vagy a felek valamelyike helyett olyan személy jelent meg, ki képviselői jogát nem igazolja: a biró a tárgyalást hivatalból halaszsza el és a törvényszerű eljárás eszközlésére a szükségeseket hagyja meg. Ez esetben mindazonáltal tartozik a biró a feleknek kijelenteni, hogy ismételt halasztásnak, az ellenfél beleegyezése nélkül, nem lesz többé helye. A tárgyalás elhalasztandó akkor is, ha valamelyik fél az ügy iránt érthetően nyilatkozni képes nem lévén, a biró meghagyására rögtön meghatal (1) E §. a községi biráskodás körüli eljárásban is alkalmazandó (17. §.). (2) V. ö. 1893: XVIII. t. cz. 225. §. 3. p., a községi biróságtól a járásbíróság elé vitt ügyek tekintetében (3) A községi bíróság csak öt frtig terjedhető pénzbüntetést szabhat ki (17. §.). (2) V. ô. 39. S. mazottat nem állit; vagy ha valamelyik fél illetlen magaviselete miatt a tárgyalási helyiségből kitiltatott. Ezen esetekben utasitandó az illető fél, hogy az ujabb tárgyalásra meghatalmazott által jelenjen meg, különben meg nem jelentnek fog tekintetai. Ha a tárgyalás elhalasztatik, a biró tartozik a feleket az újabb targyalási határnapról, a mennyire lehetséges, azonnal szóval értesiteni.(1) 41. §. Ha a tárgyalás közben kiderül, hogy a kereset nem tartozik a jelen törvény szerint való eljárás alá; a biró a további eljárást az esetben is köteles megszüntetni, ha a fél az iránt kifogással nem élt. Az eljárás megszüntetése végzés által mondandó ki, mely azonnal kihirdettetik, és ha valamelyik fél kivánja, neki irásba foglalva kézbesittetik. Ezen esetben felperes keresetét a rendes biróságok előtt feltétlenül megindithatja és a rendes birói hatóságok az ügyet azon ok miatt, hogy az a jelen törvény szerinti eljárás alá tartozik, el nem utasithatják.(9) 42. §. A felek kihallgatása után a biró köteles az egyezséget megkisérleni. Ha az egyezség sikerül az a jegyzőkönyvbe bevezetendő, joghatálylyal azonban csak akkor bir, ha a felek által sajátkezűleg aláiratik, vagy a menynyiben a jegyzőkönyvet aláirni nem képesek, kézjegyök alkalmazása mellett nevök egy erre felhivott s magát névaláiróként megjelölő tanu által aláiratik. Ezenfelül az egyezség birói aláírással és pecséttel is ellátandó. 43. §. Ha az egyezség nem sikerül a peres ügy, a mennyiben bizonyitási eljárás szüksége nem forog fenn, azonnal; ellenesetben a bizonyitási eljárás befejezése után itélet által döntetik el; s abban a kötelezettség teljesitésére az itélet kihirdetését vagy kézbesitését követő naptól bezárólag szimitandó és legfelebb nyolcz napra terjedő határidő tüzetik. Ha több követelés foglaltatott egybe, s valamennyi iránt azonnal itéletet hozni nem lehet, a biró, az itélethozatalra még nem alkalmas követelés elkülönítésével, jogositva van azon követelések felett hozni itéletet, melyekre nézve bővebb felderités szüksége fenn nem forog. A biró az egybefoglalt követelések tárgyalásának elkülönitését is elrendelheti.(1) 44. §. Mindenik fél tartozik azon ténybeli állitásokat, melyekre jogát vagy kifogását alapitja, bebizonyitani. A bizonyitás módjai: a beismerés, okirat, tanuvallomás, szakértők véleménye, birói szemle és eskü. 45. §. Mindazon ténybeli állitás, melyet az ellenfél a per folyamában nyiltan beismer, és a melyre a hozzá e tárgyban intézett kérdés daczára tagadólag nem nyilatkozik, bebizonyitottnak veendő. Bizonyitékul szolgál a biróságon kivüli beismerés is, ha ennek megtörténte a hivatkozó fél által bizonyittatik. Ha a felek valamelyike a tárgyalási határnapra meg nem jelen, az ellenfélnek a ténykörülmények iránt tett nyilatkozatai, a mennyiben a biró előtt fekvő bizonyítékok által meg nem czáfoltatnak, valóknak tartandók. 46. §. Közokiratok, ha csak ezeknek hamissága vagy szabálytalansága be nem bizonyittatik, teljes bizonyitó erővel birnak. (1) E §. a községi biráskodás körüli eljárásban is alkalmazandó (17. §.). Magyar Törvénytár. 1877-1878. 6 Magánokirat, melynek valódisága kétségbe nem vonatott vagy bebizonyittatott, a kiállitó ellen teljes bizonyítékul szolgál. Azon magánokirat, melynek tartalmát az ellenfél tagadja, úgy szolgál bizonyítékul : a) ha azt sajátkezűleg irta és aláirta; vagy 6) ha az idegen kézzel irt okiratot két előttemező tanu jelenlétében irta alá, vagy azok előtt az aláírást sajátjának ismerte el ; c) ha a kiállitó, ki irni nem tud vagy nem képes, két előttemező tanu jelenlétében, kiknek egyike által a kiállitó neve is aláiratott, kézjegyével látta el az okiratot. Ha a kiállitó olvasni sem tud, vagy az okirat nyelvét nem érti : az okirat csak akkor bir teljes bizonyitó erővel, ha tartalma a kiállitónak megmagyaráztatott, és ennek megtörténte a tanuk által az okiraton bizonyittatott. Bejegyzett kereskedőknek és iparosoknak szabályszerüen vezetett könyvei, a követelés alapjául szolgáló tételek bejegyzésétől számitott két évi időtartam alatt, félbizonyitó erővel birnak, ha az áruczikk kézhezjutása vagy megrendelése igazoltatik. Az okiratok a hivatkozó fél által eredetben felmutatandók, s másolatban vagy eredetben az iratokhoz csatolandók. 47. §. Két együtt jelen volt tanunak közvetlen tudomásán alapuló, egyező, világos és határozott vallomása teljes bizonyitékot képez. 48. §. Tanuságtételre nem bocsáthatók: a) a kik a bizonyitandó tény történtekor 12 évesek nem voltak, vagy kihallgatásuk alkalmával 16-ik évöket be nem töltötték: b) a kik elmebeli vagy testi fogyatkozásuk miatt a valóságot fel nem ismerhették vagy előadni nem képesek; c) a kik hamis tanuságért vagy hamis esküért büntetve voltak; d) a kik vallomásukból vagy a per kimeneteléből közvetve vagy közvetlenül kárt vagy hasznot várhatnak; e) a kik a bizonyitó ellenfelével ellenségeskedésben vagy perben állanak ; f) a bizonyitó félnek meghatalmazottja, fel- és lemenő ágbeli rokonai, házastársa és jegyese. Mennyiben fogadhatók el tanukul a bizonyitó fél oldalrokonai, sógorai, szolgálati személyzete és azok, a kik nyereségvágyból elkövetett büntethető cselekményben bünösöknek itéltettek, vagy hamis tanuságért vagy hamis esküért kereset alatt állanak: a körülmények szerint a biró itéli meg.(1) 49. §. Azon ténykörülmények igazolására, melyekről a biró szemle vagy szakértők meghallgatása utján szerezhet meggyőződést, a birói szemle és szakértők meghallgatása akkor is elrendelhető, ha a felek ezt nem kérték. A meghallgatandó szakértőket a biró hivatalból nevezi ki. A tanuság-tételre való bocsátást gátló körülmények a szakértőknél is kizárási okot képeznek.(1) 50. §. Tanuhalgatást, birói szemlét, vagy szakértők meghalgatását a biró szóval rendeli meg, és a mennyire lehetséges, a bizonyitásokat a tárgyalás napján maga veszi fel. Ha a bizonyitásnak a tárgyalási határnapon való felvétele nem eszközöl (1) E §. a községi biráskodás körüli eljárásban is alkalmazandó (17. §.). hető, a biró erre ujabb határnapot rendel vagy a körülményekhez képest az illetékes hason-hatáskörü biróságot keresi meg. Ezen esetekben a felek a határnapról azonnal élőszóval, vagy később irásban értesitendők; a meg nem jelenés mindazonáltal az eljárást nem akadályozza. A tanuk és szakértők az eljáró biró által megállapitott, ugy a kihallgatás alkalmával a felek inditványai alapján, vagy a tanú feleletéből folyólag a biró által szükségesnek talált kérdésekre halgattatnak ki, és vallomásukat esküvel s ha az eskütétel vallásuk szabályaival ellenkezik, fogadalommal megerősiteni kötelesek; kivéve azon esetet, ha mindenik érdeklett fél jelen van, s az eskü mellőzését kivánja. Az idézésre kellő igazolás nélkül meg nem jelenő vagy az esküt (fogadalmat) letenni vonakodó tanu annyiszor, a mennyiszer 50 frtig terjedhető pénzbírságban marasztalható. Megkeresés esetében a tanuk és szakértők vallomása lehetőleg szószerint és a birói szemle eredménye is külön jegyzőkönyvbe veendő fel. 51. §. Eskü által való bizonyitásnak csak a következő esetekben van helye: a) ha valamely ténykörülmény nem teljes bizonyitó erejű okmány vagy egy kifogástalan tanu által igazoltatik a bizonyitó félnek, a mennyiben a tényről közvetlen tudomása van, póteskü itélhető; : 6) ha valamely valódiságra nézve kétségtelen követelés összege másként be nem bizonyitható: a követelő félnek becslő eskü itélhető; c) ha valamely magánokirat valódisága tagadtatik: az aláirást tagadó fél esküt köteles tenni arra, hogy az aláirás nem töle származik; ha pedig ezen esküt le nem teszi, az aláírás valódisága bebizonyitottnak veendő. Midőn azonban az okiratra hivatkozó fél azt állitja, hogy személyesen jelen volt az okirat aláírásánál; az aláírást tagadó fél a tárgyalás során az esküt visszakinálhatja, és ez esetben, ha a bizonyitó fél ezen esküt leteszi, az okirat valódisága bebizonyitottnak vétetik ; d) oly döntő ténykörülményekre nézve, melyekről mindkét peres félnek közvetlen tudomása van, más bizonyitékok hiányában a bizonyitó fél ellenfelét esküvel kinálhatja meg. A megkinált az esküt visszakinálhatja. A kinált eskü a bizonyitó ellenfelének, visszakinálás esetében pedig a visszakinált eskü a bizonvitó félnek itélendő meg. Esküvel eldöntött perekben a megitélt eskü szövege az itéletbe szószerint felveendő, és a peres felek jogai és kötelezettségei feltételesen, úgy az eskü letételének, mint a letétel elmulasztásának esetére megállapítandók. 52. §. A tárgyalásról jegyzőkönyv vezetendő, melynek tartalmaznia kell: a) az eljáró biró nevét, a tárgyalás helyét és idejét; ( b) a feleknek s illetőleg képviselőiknek neveit; (D) c) a panasz tárgyának megjelölését; (1) (1) d) lehetőleg rövidséggel és a felek előadásának mellőzésével, csupán a lényeges bizonyítékokra általában való utalás mellett a kideritett tényállást ; e) a tárgyalás közben hozott s az érdekletteknek kihirdetett vagy kézbesitett végzéseket; f) az itéletet és annak rövid indokolását. A jegyzőkönyv a felek előtt felolvastatik, birói aláírással és pecséttel láttatik el. |
