a

nek nem tartja, visszautasitó végzést hoz, s azt röviden irásba foglalva, felperesnek azonnal kézbesiti, vagy legfelebb nyolcz nap alatt kézbesitteti. (1)

30. $. A felek az ügy tárgyalására rendszerint a peres felek neveit, a kereset tárgyát vagy összegét s a tárgyalás idejét és helyét tartalmazó idézvény kézbesitése által hivatnak meg.

Az idézvény a biró által sajátkezüleg aláirandó, s birói pecséttel látandó el.

Községi biróság elé tartozó ügyekben az idézvényt a községi biró, vagy ennek rendeletére a községi --- a körjegyző, vagy segéde állitja ki.

Az idézvény rövid tartalma a biróság naplójába, illető rovatainak kitöltése által bevezetendő.

Ha a felek szóbeli felhivásra megjelentek, irásbeli idézés nem szükséges. (1)

31. S. Az idézvénynek egy-egy példánya a felek mindenikének vétbizonyitvány mellett a fennálló törvények szerint kézbesitendő.

Más biróság terület-körében teljesitendő kézbesitések megkeresés utján eszközöltetnek.

Ha felperes kivánja, az alperesi idézsényi példány a kézbesités eszközöltetése végett neki adandó át. Felperes az ellenfélnek szóló példány vagy példányok kézbesitése végett a községi kézbesitőt hivja fel, ki ezen esetben akként köteles eljárni, mintha a kézbesités közvetlenül a biróság által hagyatott volna mey (1)

32. S. Ha a biráskodásra kitűzött időben felperes ellenfelével együtt a biróság előtt megjelen, a mennyiben fontos okok nem akadályozzák, és a biró a megjelent felek személyazonosságáról meggyőződést szerezhet, a tárgyalás külön idézés nélkül azonnal megtartandó.

33. S. Önjogú személyek a tárgyalásra személyesen jelenhetnek meg.

Kiskoruak, gondnokoltak és jogi személyek a törvény, illetőleg alapszabáIyaik szerint jogositott képviselő által, közkereseti társaságok a czegjegyzésre jogositott személyek által képviseltetnek.

Oly jogokat vagy kötelezettségeket illető ügvekben, melyekre vonatkozólag a kiskoruak is rendelkezési jogosultsággal birnak, a személyes megjelenési jog ezekre is kiterjed. (1)

31. S. A feleknek jogukban áll a tárgvalásnál magukat meghatalmazott által képviseltetni.

A házastárs házastársa helyett, a nagykoru fiu szülője helyett vagy viszont, a gazdatiszt a helyett, a kinél alkalmazva van, a kereskedő-segéd vagy iparos-segéd főnöke helyett

, irásbeli meghatalmazás nélkül is megjelenhetnek. (1) (2)

35. S. Meghatalmazott által kötelesek magukat képviseltetni:

1. a kiket a biró külön meghatalmazott általi képviseletre utasit azon okból, mert magukat érthetően kifejezni nem képesek;

2. a kiktől a biróság illetlen magaviselet vagy az ellenfél, vagy pedig valamely tanu, vagy szakértő megsértése miatt a szót elvonta. (37. S.) (1) (3)

36. S. Az előző 34. és 35. S-ok eseteiben a meghatalmazott által való

a

(1) E ş. a községi biráskodás körüli eljárásban is alkalmazandó (17. $.).

(2) V. ö. 35., 36., 39. &S. V. ö. 1879 szept. 3. 30,360. sz. pénzügymin. rendelet a kisebb polgári peres ügyeknek a kincstári gazdászati, erdészeti és bányászati külközegek által leendő ellátása tárgyában (1879. R. T. 307.).

(3) V.ö. 36. S.

a

képviseltetés folytán felmerült költségtöbblet az ellenfél terhére semmi esetben sem állapitható meg.

A meghatalmazott díjainak és költségeinek saját fele ellenében való birói megállapitását, kivévén a 35. S. eseteit, nem követelheti. (1) (2)

37. $. A tárgyalás szóbeli, közvetlen és nyilvános, de csak felnőttek bocsáthatók a tárgyalási helyiségbe.

A felek előterjesztésére, vagy hivatalból kizárható a nyilvánosság, ha a biró a közerkölcsiség tekintetéből szükségesnek látja. Ez esetben is kivánhatja mindenik fél, hogy részéről két bizalmi személy jelen lehessen.

A biró őrködik a rend fentartása felett; a rendzavarókat, ha a rendreutasitás nem használ, a kiutasitással való fenyegetés után a tárgyalási helyiségből kiutasithatja; sőt azokat, a kik nagyobb illetlenséget követnek el, különösen a biról, a felet, vagy meghatalmazottat, a tanut, vagy szakértőt megsértik, 10 frtig terjedhető pénzbüntetéssel

, fizetésképtelenség esetében pedig 24 órai elzárással fenyitheti.(3)

Az ez iránt hozott végzés azonnal kihirdetendő és végrehajtandó. (1) (4)

38. S. A biró legelőbb is a feleket a ténykörülmények, a bizonyitékok és kérelmük iránt kihalgatni, s ennek megtörténte után az ügy felderitése végett hozzájuk kérdést intézni köteles a végból, hogy a döntő körülmények tisztába hozassanak s a valódi tényállás kipuhatoltassék. – Ugyanezen czélból a felek, a biró által közvetitve, vagy ennek engedelmével közvetlenül is intézhetnek egymáshoz kérdéseket. A biró azonban az ügyre nem tartozó kérdések intézését megtagadhatja, s általában oda hatni köteles, hogy az ügyre nem tartozó hosszadalmasságok és mellékkörülmények mellőzésével, a tárgyalás lehetőleg megszakitás nélkül fejeztessék be.

A biró köteles figvelmeztetni a feleket azon következményekre, melyek az ügyállás felderitésének vagy bizonyitékaik megjelölésének elmulasztásából származnak.

A jelen törvény által megállapitott eljárás alá tartozó ügyekben szavatosra való hivatkozásnak helve nincsen. (1)

39. S. A biró a járása területén lakó vagy tartózkodó, azonban 34. S. engedelme mellett meghatalmazott által képviselt felet, a mennyiben szükségesnek látja, személyes megjelenésre idézheti. E meghagyásnak a felek, ha csak legyőzhetlen akadályok által vissza nem tartatnak, 50 frtig terjedhető büntetés terhe alatt eleget tenni kötelesek. (1) (3)

10. S. Ha a tárgyalás közben kitünik, hogy a megjelentek valamelyike önképviseletre nincs jogositva, vagy a felek valamelyike helyett olyan személy jelent meg, ki képviselői jogát nem igazolja : a biró a tárgyalást hivatalból halaszsza el és a törvényszerü eljárás eszközlésére a szükségeseket hagyja meg.

Ez esetben mindazonáltal tartozik a biró a feleknek kijelenteni, hogy ismételt halasztásnak, az ellenfél beleegyezése nélkül, nem lesz többé helye.

A tárgyalás elhalasztandó akkor is, ha valamelyik fél az ügy iránt érthetően nyilatkozni képes nem lévén, a biró meghagyására rögtön meghatal

a

(1) E 8. a községi biráskodás körüli eljárásban is alkalmazandó (17. S.). (2) V.ö. 1893: XVIII. 1. cz. 225. . 3. p., a községi biróságtól a járásbíróság elé vitt ügyek tekintetében (3) A községi biróság csak öt frtig terjedhető pénzbüntetést szabhat ki (17. 8.). (4) V. ö. 35. S.

mazottat nem állit; vagy ha valamelyik fél illetlen magaviselete miatt a tárgyalási helyiségből kitiltatott.

Ezen esetekben utasilandó az illető fél, hogy az ujabb tárgyalásra meghatalmazott által jelenjen meg, különben meg nem jelentnek fog tekintetai.

Ha a tárgyalás elhalasztatik, a biró tartozik a feleket az újabb turgyalási határnapról, a mennyire lehetséges, azonnal szóval értesiteni. (1)

41. $. Ha a tárgyalás közben kiderül, hogy a kereset nem tartozik a jelen törvény szerint való eljárás alá; a biró a további eljárást az esetben is köteles megszüntetni, ha a fél az iránt kifogással nem élt.

Az eljárás megszüntetése végzés által mondandó ki, mely azonnal kihirdettetik, és ha valamelyik fél kivánja, neki irásba foglalva kézbesittetik.

Ezen esetben felperes keresetét a rendes biróságok előtt feltétlenül meyindithatja ; és a rendes birói hatóságok az ügyet azon ok miatt, hogy az a jelen törvény szerinti eljárás alá tartozik, el nem utasithatják. (1)

42. $. A felek kihallgatása után a biró köteles az egyezséget megkisérleni.

Ha az egyezség sikerül: az a jegyzőkönyvbe bevezetendő, joghatálylyal azonban csak akkor bir, ha a felek által sajátkezüleg aláiratik, vagy a menynyiben a jegyzőkönyvel aláirni nem képesek, kézjegyök alkalmazása mellett nevök egy erre felhivott s magát névaláiróhént megjelölő tanu által aláiratik. Ezenfelül az egyezség birói aláirással és pecséttel is ellátandó. (1)

43. S. Ha az egyezség nem sikerül: a peres ügy, a mennyiben bizonyitási eljárás szüksége nem forog fenn, azonnal; ellenesetben a bizonyitási eljárás befejezése után itélet által döntetik el; s abban a kötelezettség teljesitésére az itélet kihirdetését vagy kézbesitését követő naptól bezárólag sz'imitandó és legfelebb nyolcz napra terjedő határidő tüzetik.

Ha több követelés foglaltatott egybe, s valamennyi iránt azonnal itéletet hozni nem lehet, a biró, az itélethozatalra még nem alkalmas követelés elkülönitésével, jogositva van azon követelések felett hozni itéletet, melyekre nézve bővebb felderités szüksége fenn nem forog.

A biró az egybefoglalt követelések tárgyalásának elkülönitését is elrendelheti.(1)

44. S. Mindenik fél tartozik azon ténybeli állitásokat, melyekre jogát vagy kifogását alapitja, bebizonyitani.

A bizonyitás módjai: a beismerés, okirat, tanuvallomás, szakértők véleménye, birói szemle és eskü.

45. S. Mindazon ténybeli állitás, melyet az ellenfél a per folyamában nyiltan beismer, és a melyre a hozzá e tárgyban intézett kérdés daczára tagadólag nem nyilatkozik, bebizonyitottnak veendő.

Bizonyitékul szolgál a biróságon kivüli beismerés is, ha ennek megtörténte a hivatkozó fél által bizonyittatik.

Ha a felek valamelyike a tárgyalási határnapra meg nem jelen, az ellenfélnek a ténykörülmények iránt tett nyilatkozatai, a mennyiben a biró előtt fekvő bizonyitékok által meg nem czáfoltatnak, valóknak tartandók.

46. 8. Közokiratok, ha csak ezeknek hamissága vagy szabálytalansága be nem bizonyittatik, teljes bizonyitó erővel birnak.

a

(1) E §. a községi biráskodás körüli eljárásban is alkalmazandó (17. S.).

Magyar Törvénytár. 1877-1878.

6

Magánokirat, melynek valódisága kétségbe nem vonatott vagy bebizonyittatott, a kiállitó ellen teljes bizonvitékul szolgál.

Azon magánokirat, melynek tartalmát az ellenfél tagadja, úgy szolgál bizonvitékul :

a) ha azt sajátkezüleg irta és aláirta ; vagy

6) ha az idegen kézzel irt okiratot két előttemező tanu jelenlétében irta alá, vagy azok előtt az aláirást sajátjának ismerte el;

C) ha a kiállitó, ki irni nem tud vagy nem képes, két előttemező tanu jelenlétében, kiknek egyike által a kiállitó neve is aláiratott, kézjegyével látta el az okiratot.

Ha a kiállitó olvasni sem tud, vagy az okirat nyelvét nem érti : az okirat csak akkor bir teljes bizonvitó erővel, ha tartalma a kiállitónak megmagyaráztatott, és ennek megtörténte a tanuk által az okiraton bizonyittatott.

Bejegyzett kereskedőknek és iparosoknak szabályszerüen vezeteit könyvei, a követelés alapjául szolgáló tételek bejegyzéséiől számitott két évi időtartam alatt, felbizonyitó erővel birnak, ha az áruczikk kézhezjutása vagy megrendelése igazoltatik.

Az okiratok a hivatkozó fél által eredetben felmutatandók, s másolatban vagy eredetben az iratohhoz csatolandók.

17. S. két együll jelen volt tanunak közvetlen tudomásán alapuló, egyező, világos és határozolt vallomása teljes bizonyitékot képez.

18. S. Tanuságtételre nem bocsáthatók:

a) a kik a bizonyitandó tény történtekor 12 évesek nem voltak, vagy kihallgatásuk alkalmával 16-ik évöket be nem töltötték;

b) a kik elmebeli vagy testi fogyatkozásuk miatt a valóságot fel nem ismerhették vagy előadni nem képesek ;

c) a kik hamis tanuságért vagy hamis esküért büntetve voltak;

d) a kik vallomásukból vagy a per kimeneteléből közvetve vagy közvetlenül kárt vagy hasznot várhatnak;

e) a kik a bizonyitó ellenfelével ellenségeskedésben vagy perben állanah;

Ő a bizonyitó félnek meghatalmazottja, fel- és lemenő ágbeli rokonai, házastársa és jegyese.

Mennyiben fogadhatók el tanukul a bizonyitó fél oldalrokonai, sógorai, szolgálati személyzete és azok, a kik nyereségvágyból elkövetett büntethető cselekményben bünösöknek itéltettek, vagy hamis tanuságért vagy hamis esküért kereset alatt állanak: a körülmények szerint a biró itéli meg (1)

19. $. Azon ténykörülmények igazolására, melyekről a biró szemle vagy szakértők meghallgatása után szerezhet meggyőződést, a birói szemle és szakértők meghallgatása akkor is elrendelhető, ha a felek ezt nem kérték.

A meghallgatandó szakértőket a biró hivatalból nevezi ki.

A tanusáy-tételre való bocsátást gátló körülmények a szakértőknél is kizárási okot képeznek. (1)

50. S. Tanuhalgatást, birói szemlét, vagy szakértők meghalgatását a biró szóval rendeli meg, és a mennyire lehetséges, a bizonvitásokat a tárgyalás napján maga veszi fel.

Ha a bizonyitásnak a tárgyalási határnapon való felvétele nem eszközöl

(1) E S. a községi biráskodás hörüli eljárásban is alkalmazandó (17. $.).

hető, a biró erre ujabb határnapot rendel vagy a körülményekhez képest az illetékes hason-hatáskörü biróságot keresi meg. Ezen esetekben a felek a határnapról azonnal élőszóval, vagy később irásban értesitendők; a mer nem jelenés mindazonáltal az eljárást nem akadályozza.

A tanuk és szakértők az eljáró biró által megállapilott, ugy a kihallgatás alkalmával a felek inditványai alapján, vagy a tanu feleletéből folyólag a biró által szükségesnek talált kérdésekre halgattatnak ki, és vallomásukat esküvel s ha az eskütétel vallásuk szabályaival ellenkezik, fogadalommal megerősiteni kötelesek; kivéve azon esetet, ha mindenik érdeklett fél jelen van, s az eskü mellőzését kivánja. Az idézésre kellő igazolás nélkül meg nem jelenő vagy az esküt (fogadalmat) letenni vonakodó tanu annyiszor, a mennyiszer 50 friig terjedhető pénzbirságban marasztalható.

Megkeresés esetében a tanuk és szakértők vallomása lehetőleg szószerint és a birói szemle eredménye is külön jegyzőkönyvbe veendő fel.

51. $. Eskü által való bizonvitásnak csak a következő esetekb:n van helve:

a) ha valamely ténykörülmény nem teljes bizonyitó erejü okmány vagy egy kifogástalan tanu által igazoltatik: a bizonyitó félnek, a mennyiben a tényről közvetlen tudomása van, póteskü itélhető;

6) ha valamely valódiságra nézve kétségtelen követelés összege másként be nem bizonyitható: a követelő félnek becslő eskü itélhető;

c) ha valamely magánokirat valódisága tagadtatik: az aláirást tagadó fél esküt köteles tenni arra, hogy az aláirás nem tőle származik; ha pedig ezen esküt le nem teszi, az aláirás valódisága bebizonyitottnak veendő. Midőn azonban az okiratra hivatkozó fél azt állitja, hogy személyesen jelen volt az okirat aláirásánál ; az aláirást tagadó fél a tárgyalás során az esküt visszakinálhatja, és ez esetben, ha a bizonyitó fél ezen esküt leteszi, az okirat valódisága bebizonyitottnak vétetik;

d) oly döntő ténykörülményekre nézve, melyekről mindkét peres félnek közvetlen tudomása van, más bizonyitékok hiányában a bizonyitó fél ellenfelét esküvel kinálhatja meg. A megkinált az esküt visszakinálhatja. A kinált eskü a bizonyitó ellenfelének, visszakinálás esetében pedig a visszakinált eskü a bizonyitó félnek itélendő meg.

Esküvel eldöntött perekben a megitélt eskü szövege az itéletbe szószerint felveendő, és a peres felek jogai és kötelezettségei feltételesen, úgy az eskü letételének, mint a letétel elmulasztásának esetére megállapitandók.

52. $. A tárgyalásról jegyzőkönyv vezetendő, melynek tartalmaznia kell: (1) az eljáró biró nevét, a tárgvalás helyét és idejét: (1) 6) a feleknek s illetőleg képviselőiknek neveit; (1) c) a panasz tárgyának megjelölését; (1)

d) lehetőleg rövidséggel és a felek előadásának mellőzésével, csupán a lényeges bizonyitékokra általában való utalás mellett a kideritett tényállást;

e) a tárgyalás közben hozott s az érdekletteknek kibirdetett vagy kézbesitett végzéseket;

() az itéletet és annak rövid indokolását.

A jegyzőkönyv a felek előtt felolvastatik, birói aláirással és pecséttel láttatik el.

a