A felek is kötelesek › a jegyzőkönyvet aláirni, illetőleg kézjegygyel ellátni. Ha a felek valamelyike ezt megtagadja, ezen körülmény a jegyzőkönyvben megjegyzendő.

53. §. Az itélet s a tárgyalás folytán hozott végzések a feleknek rendszerint kihirdetendők.

Végzés a feleknek csak a jelen törvény által rendelt esetekben, a jegyzőkönyvnek a bevezetést [52. §. a), b), c) pont és az itéletet tartalmazó kiadványa pedig csak annak kézbesittetik, ki a tárgyaláson meg nem jelenés folytán marasztaltatott és e miatt nekie az itélet kihirdethető nem volt.

Helyben lakó fél az itélet kihirdetésére ez esetben is megidézhető.

A felek szóbeli vagy irásbeli kérelmére azonban az itéletet tartalmazó kiadvány akkor is irásban kiadandó, ha az itélet kihirdettetett.

A feleknek e mellett jogukban áll saját költségökre a jegyzőkönyvnek egész terjedelemben hiteles másolatban való kiadatását kivánni.

54. §. Az itélet jogerőre emelkedése után a megitélt eskü letételére hivatalból tüzetik határnap, illetőleg e végből az illetékes hason hatáskörű biró hivatalból kerestetik meg.

Ha az itélet kihirdetésénél mindkét fél személyesen jelen van, és az itélet ellen semmiségi panasz nem emeltetett, a megitélt eskü ujabbi határnap kitüzése nélkül azonnal kiveendő.

55. §. A kisebb jelentőségü polgári peres ügyekben csak a jelen törvény 56-tól 63-ig terjedő §-aiban szabályozott jogorvoslatnak van helye.

56. §. Igazolásnak helye van, ha a tárgyalási határnapra valamelyik fél, vagy az eskü-letéti határnapra azon fél, kinek részére az eskü megitéltetett, önhibáján kivül meg nem jelenhetett.

Az igazolási kérelem a helyben lakó fél által az elmulasztott határnaptól számitott nyolcz nap alatt szóval terjesztendő elő, vagy irásban adandó be, és a további eljárásra halasztó hatálylyal bir.

Az igazolási kére'em felett a biró a felek meghalgatása után végzés által határoz, s ha az igazolásnak helyt ad, a hozott itélet hatályon kivül tétele mellett, az érdembeli eljárást nyomban folytatja, illetőleg a megitélt eskü kivétele iránt intézkedik.

57. §. A kisebb polgári peres ügyek azon részében, melyek a községi biráskodást meghaladják; továbbá a községi biráskodás alá tartozó azon ügyekben, melyekben a békebiró járt el, a felebbezés kizárásával, csak semmiségi panasznak van helye a következő esetekben:

a) ha a biró oly ügyben itélt, mely jelen törvény szerint az ő hatásköre alá nem tartozik;

b) ha a biró oly ügyet, mely a jelen törvény által szabályozott eljárás alá tartozik, erről az utról elutasit:

c) ha oly biró járt el és itélt, ki személyes érdekeltségénél fogva arra jogositott nem volt (16. §.);

d) ha oly ügyben határozott, melyben illetőséggel nem birt (15. §.);

e) ha meg nem jelenés indokából lett ügyvesztes azon fél, a ki törvény szerint megidézve nem volt;

f) ha felperesi vagy alperesi minőségben önképviseletre nem jogositott

(1) V. ô. 58. §.

fél törvényes képviselőjének mellőzésével lépett fel vagy idéztetett meg, és ezen hiba utólag nem pótoltatott.

58. §. A semmiségi panasz a határozat kihirdetésekor azonnal bejelentendő, és ha a fél kivánja, annak irásbani beadhatására három napi határidő engedendő.

Azon fél, kinek részére az itéletnek kézbesittetnie kell (53. §.), a kézbesitéstől számitandó három nap alatt bármikor élhet semmiségi panaszszal, és ezt akár szóval bejelenth, ti, akár irásban beadhatja.

59. §. Semmiségi panaszok felett azon kir. törvényszék határoz, melynek kerületében az itélő bíróság székhelye fekszik, mivégből az iratok az 58. §-ban foglalt rendelkezés által igényelt idő eltelte után oda haladéktalanul felterjesztendők.

60. §. A törvényszék határozathozatal előtt az eljáró birótól felvilágositásokat kérhet, sőt megrendelheti azt is, hogy a felek az általa kijelölt körülményekre újólag meghalgattassanak.

A törvényszék végérvényesen határoz és határozata ellen további jogorvoslatnak helye nines.

Nyilván alaptalan semmiségi panasz esetében a királyi törvényszék a panaszt emelő ellen 25 frtig terjedő pénzbírságot szabhat.

61. §. A semmiségi panasz az itélet végrehajtását nem akadályozza. Ha az itélet eskütől van föltételezve, és a marasztalt fél semmiségi panaszszal élt, a végrehajtás a biztositáson tul nem terjedhet.

Különös esetekben, midőn a marasztalt felet a kielégitési végrehajtás foganatba vétele által nehezen helyrehozható károsodás érhetné, úgy az eljáró biró, valamint a törvényszék is elrendelheti, hogy a törvényszék határozatának meghozataláig, a végrehajtás csak a biztositásig terjedjen.

62. §. A törvényszéknek a semmiségi panasz következtében hozott határozata a feleknek irásban kézbesitendő, és az abban netalán megrendelt további intézkedések foganatba vétele hivatalból eszközlendő.

63. §. A kisebb polgári peres ügyek azon felek akár egész ujonnan, akár a főügy tárrészében, melyek a községi biráskodás alá nem gyalásának folyamán kifejlettekkel kapcsolatotartoznak, egyszeri perujitásnak feltétlenül san felhoznak.(1) helye van.

64. §. A perujitás a főperben hozott itélet Ezen ujitott per az itélet jogerejüvé váltától végrehajtását semmi esetben sem akadályozszámítandó 30 nap alatt és ugyanazon biróság előtt inditandó meg, mely a főügyben eljárt és itélt.

Az ujitott ügyet a biró a jelen eljárás szabályai szerint még egyszer tárgyalja és mindazt birói megfontolás alá veszi, mit a perlekedő

hatja. Ha azonban az ujitott perben hozott itélet amattól eltérő lenne és a végrehajtási eljárás még befejezve nincs, ennek továbbfolytatása, esetleg megszüntetése az uj itélet értelmében eszközlendő,(1)

65. §. A semmiségi panasz következtében megsemmisitett, vagy a perújítás folytán megváltoztatott itéleteknek szükségessé válandó visszvégrehajtása a jelen törvény IV. fejezetében szabályozott eljárás szerint történik.

(1) E §. hatályát vesztette az 1893: XVIII. t. cz. 224. §-a folytán.

IV. FEJEZET.

A végrehajtás. (1)

66. §. A végrehajtást a biró az itéletben rendeli el. A végrehajtás vagy az illető bírák valamelyike vagy ezeknek kiküldött hivatalos közege, vagy a községi, illetőleg körjegyző vagy ezeknek segéde, vagy az elöljáróságnak valamely irástudó tagja, vagy végül városokban egy e végből rendelt hivatalos személy, mint kiküldött által foganatosittatik.

A kiküldött az itéletben nevezendő meg, a végrehajtás azonban csak a nyertes félnek a kiküldöttnél való szóbeli vagy irásbeli jelentkezésére foganatositandó.

Ha a végrehajtás az itélő biró területi hatáskörén kivül foganatositandó, e végből az illetékes hason hatáskörü biróság az iratok áttétele mellett megkerestetik.

A jelen törvényben körülirt eljárás alá tartozó ügyekben előleges biztositásnak helye nincsen, a bérbeadó azonban a bérlő ellenében a bérösszeg erejéig a törvényes zálogjoggal terhelt ingóságok összeirását, ugy az eljárás meginditása előtt, mint az eljárás folyamában követelheti.)

67. §. Pénzbeli marasztalás esetében a végrehajtás a marasztalt félnek esak ingóságaira, készpénzére vagy követelésére vezettethetik.

A végrehajtás alá veendő tárgyak összeirandók, zár alá vetteknek nyilvánitandók, és a mennyiben a felek a becsértéket kölcsönösen meg nem állapitják, a végrehajtó által megbecsülendők ; ha azonban valamelyik fél kivánja, saját költségére szakértő becsüs alkalmazandó.

Az összeirás alkalmával a végrehajtó a zártörés bünfenyitő következményeire a végrehajtást szenvedőt vagy háznépét figyelmeztetni és hogy ez megtörtént, a jegyzőkönyvbe bevezetni köteles.

A végrehajtónak jogában áll a végrehajtást szenvedőnél a zár alatt levő helyeket felnyittatni. Ugyanaz ellenszegülés esetében a szükséges karhatalmat hivatalból szerzi meg.

A lefoglalt ingóságok, a mennyiben a végrehajtató kivánja, és ha ez a végrehajtásnál jelen ninesen, a mennyiben a körülmények szükségesnek mutatják, a végrehajtó által kinevezett zárgondnok kezelésé alá adandók.

68. §. Olyan tárgyak, melyek már korábban lefoglaltattak, vagy a melyek a végrehajtás alkalmával mások tulajdonának állitiatnak, csak akkor foglalhatók le, ha a végrehajtást szenvedőnek másnemü ingóságai vagy követelései a marasztalási összeget nem fedezik.

Midőn olyan ingóságok és követelések foglaltatnak le, melyek már előzőleg foglalás alá vétettek a korábbi végrehajtást foganatositó biróság vagy hatóság, s a mennyire kipuhatolható, azon személy neve s lakhelye is kitün

(1) A fizetési meghagyás alapján folyó végrehajtási eljárást a különben községi bíróság elé utalt ügyekben az 1893: XIX. t. cz. 15. §-a szabályozza.

V. ö. 1887 ápr. 19. 8808. I. M. sz. bel- és igazs. min. rend. a horvát-szlavonországi biróságokkal való érintkezés és a kölcsönösen egymáshoz intézett megkeresések folytán felmerülő költségek fedezése tárgyában (1887. R. T. 1447.); 1888 jul. 16. 46,690. sz. belügymin, rend, kisebb polgári peres ügyekben külföldi (és osztrák) biróságok itéletei alapján, az illető külföldi bagatell-biróság által engedélyezett végrehajtás elrendelése és foganatosítása tárgyában (1888. R. T. 1079.).

(2) V. ô. 81. Ş.

tetendő a jegyzőkönyvben, a kinek javára a korábbi végrehajtás foganatosittatott.

Olyan ingóságok és követelések lefoglalása esetében, melyek állítólag mások tulajdonát képezik, az igénylő neve és lakhelye a jegyzőkönyvben megjegyzendő.

69. §. Ha a marasztaltnak követelései vétetnek végrehajtás alá: erről a marasztalt fél adósa azonnal értesitendő.

A kielégités ezen esetben a lefoglalt követelésnek átruházása, vagy árverés utján való eladása által eszközöltetik.

70. §. Ha olyan tárgyak foglaltattak le, melyek már előzőleg más részére rendes birói végrehajtás alá vétettek: a biró, a mennyiben a korábbi foglalás előtte tudva van, vagy igazoltatik, a további eljárás folytatása végett az iratokat a korábbi foglalást eszközlő birói hatósághoz köteles áttenni.

Ha a lefoglalt ingóságokra később vezettetik rendes birói végrehajtás: a biró az árverést megrendelheti, de erről az előtte tudvalevő vagy bejelentett később foglaltatót, illetőleg azon biróságot, mely a későbbi foglalás foganatositására kiküldöttet rendelt, értesiteni köteles.

A lefoglalt ingóságokból ezen esetben csak annyi árverelhető el, hogy a birói végrehajtás uíján behajtandó marasztalási összeg és járuléka kifizethető legyen.

A biró a megtartott árverés folytán a végrehajtató fél követeléseit kielégiti, s csak a vételár netaláni feleslegét teszi át a később foglaltató rendes birósághoz.(D)

71. §. Ha olyan tárgyak foglaltattak le, melyek a végrehajtás alkalmával mások tulajdonának állittattak, vagy melyeket a foglalás napjától számított 8 nap alatt valaki szóbeli vagy irásbeli bejelentésben tulajdonaként igényel: akkor a tulajdonigény kérdése az igénylő, a végrehajtató és a végrehajtást szenvedő megidézése mellett, a jelen törvényben megszabott eljárás utján azon biró által döntetik el, a ki a végrehajtást foganatositotta, vagy a végrehajtás foganatositására kiküldöttet rendelt. Az e tárgyban hozott végzés által csupán az döntetik el, hogy az igényelt tárgyak a végrehajtási zár alól felmentetnek-e vagy sem ?

A foglalás napjától számított 8 nap eltelte után bejelentett igények figyelembe nem vétetnek, és az árverés ezekre való tekintet nélkül megrendelendő.

Ha a biró az igényelt tárgyakat a végrehajtási zár alól fel nem oldja az igénylőnek jogában áll a végrehajtás helyének illetékes járásbírósága előtt igénykeresetét a végzés kihirdetésétől számitott 8 nap alatt meginditani: de ennek halasztó hatálya csak azon esetben van, ha az igénylő a marasztalási összeget és járulékait, vagy ha az igényelt tárgyak becsértéke kevesebb, ezen becsértéket birói kézhez leteszi mely az igényper eldöntéseig az illetékes járásbírósághoz tétetik át.

Ha pedig a biró az igényelt tárgyakat a végrehajtási zár alól feloldja: a végrehajtatónak áll jogában e végzés kihirdetésétől számitott 8 nap alatt e járásbíróság előtt inditandó keresettel annak kimondását kérni, hogy a lefoglalt tárgyak végrehajtásí zár alól való felmentésének helye nincsen.

(1) V. ô. 82. 8.

Ezen 8 napi határidő eltelte, illetőleg a meginditott per jogerejü eldöntése előtt, a birónak a zár alól való feloldást rendelő végzése nem hajtható végre.(1)

72. §. Ha a végrehajtás folyama alatt a marasztalt fél ellen csőd üt ki, a további eljárás, az addig eszközlött lépések jogi következményének épségben maradása mellett, megszüntetendő, és a követelő fél erről azon utasitással értesitendő, hogy igényeit a csődbiróságnál érvényesitse.

73. §. Ha a marasztalt fél ingó vagyon átadására van itéletileg kötelezve, ezt a végrehajtó a végrehajtást szenvedőtől, vagy ha az ingó vagyon egy harmadiknál van, ki az átadást teljesiteni kész, ettől átveszi és a végrehajtató félnek átadja. Az átvétel és átadás elismervény mellett történik.(2)

74. §. Ha a marasztalt fél valamely munka teljesitésére köteleztetett és azt teljesiteni vonakodnék, arra megfelelő pénzbírsággal szorítandó.

A biró által megállapitott pénzbirság végrehajtás utján hajtatik be.) 75. §. Ha a 73. §. esetében a végrehajtás a megítélt tárgy nem létezése, vagy fel nem találása miatt eredményre nem vezetett; a végrehajtó, a menynyiben az itéletben a marasztalás tárgyának pénzbeli értéke megállapittatott, ezen értékösszeg erejéig a végrehajtást a marasztalt fél ingóságainak, készpénzének és követelésének lefoglalása által nyomban eszközli.

Ha pedig a pénzbeli egyenérték az itéletben meg nem állapittatott, a végrehajtó a valószinü érték erejéig eszközöl foglalást.

Utóbbi esetben a foglalás megtörténte után a pénzbeli egyenértéket a perben eljáró biró a felek meghalgatása és szükség esetében szakértői becsü után állapitja meg.

A további végrehajtási lépések ezen megállapított összeg erejéig foganatositandók.

76. §. Az előbbeni szakasz intézkedése megfelelő alkalmazást nyer a 74. §. esetében is akkor, ha a pénzbüntetés a munka teljesitését nem eredményezte.

Ezen esetben egyébiránt a végrehajtatónak szabadságában áll, a pénzbüntetés által való végrehajtás mellőzésével, egyenesen a megítélt munka pénzbeli egyenértékére az előbbeni szakasznak megfelelő módon eszközölni a végrehajtást.

77. §. A teljesitett végrehajtásról jegyzőkönyv vétetik föl, melynek felolvasására és aláírására nézve az 52. §. intézkedései alkalmazandók.

A felvett jegyzőkönyv netalán a foglalt készpénzzel, értékpapirokkal és drágaságokkal együtt a végrehajtást elrendelő, illetőleg az annak foganatositása végett megkeresett biróhoz 24 óra alatt beküldendő.

78. §. A végrehajtási foglalástól, továbbá a 73. §. esetében az ott szabályozott végrehajtási eljárástól, végre a 74. §. esetében a pénzbirság kirovását tartalmazó végzés kézbesitésétől számitott 8 nap alatt a végrehajtást szenvedő panaszt használhat a következő sérelmek miatt:

a) ha a végrehajtás az itélet, vagy egyezség tartalmán tul terjesztetett ;

(1) A fizetési meghagyás alapján elrendelt, ill. foganatosított végrehajtás esetén az igénykeresetet az 1893: XIX. t. cz. 16. §-a szabályozza.

(2) V. ô. 79., 78. 88.

(3) V. ô. 70., 78. (§.