b) ha oly tárgyak foglaltattak le, melyek

az 1868. évi LIV. t. cz. 395–398. §§. vagy az 1876. évi XXXI. t. ez. értelmében (1)

a végrehajtás alól kivéve vannak; a végrehajtási eljárás megsemmisitendő.

Másnemü sérelmek esetében, valamint a végrehajtási eljárás további folyamában, a végrehajtást szenvedő panaszszal nem élhet.

79. §. A végrehajtató a végrehajtás folyamában hozott végzések és eljárás ellenében panaszszal élhet a következő esetekben:

a) ha a végrehajtás az itéletben vagy egyezségben megállapitott teljesítési határidő eltelte daczára meg nem rendeltetik;

b) ha a végrehajtás az itélet vagy egyezség tartalmánál szükebb körre szorittatik;

c) ha a végrehajtási eljárás szabályellenesen foganatosittatik ; d) ha a lefoglalt tárgyakra az árverés meg nem rendeltetik.

Ezen panasz a végzés kézbesítésétől, illetőleg az eljárástól számított 8 nap alatt adandó be.

Az a) és d) pontok eseteiben, ha a biró alakszerű végzés hozatala nélkül mellőzi a végrehajtás vagy árverés megrendelését, a panasz bármikor beadható.

80. §. A panasz felett azon királyi törvényszék határoz, melynek területén az eljáró biró székhelye van.

A panasz az eljáró birónál szóval vagy irásban adandó be, s a biró által az iratok három nap alatt fölterjesztendők.

A királyi törvényszék határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincsen. A királyi törvényszékek által a panasz folytán felterjesztett ügyben hozott határozatoknak a biró eleget tenni köteles.

Nyilván alaptalan panasz esetében a királyi törvényszék a panaszt emelő ellen 25 frtig terjedő pénzbírságot szabhat.

81. §. A foglalási eljárás jogerőre emelkedése, illetőleg az igényper beadására szolgáló határidő eltelte után, igényper beadása esetében pedig annak jogerejü eldöntése után a biró az árverés foganatositására hivatalból tűz ki határnapot, arról a feleket értesiti, és az árverést kifüggesztés által s a helyi szokás utján megállapitott módon kihirdetteti.

Az árverést a biró vagy maga teljesiti, vagy annak foganatositására kikül– döttet rendel (66. §.).

Az árverés készpénz-fizetés mellett történik, és mindaddig folytatandó. mig a marasztalási összeg és járuléka ki nem telik.

Az árverésen eladott tárgyak a vevőknek azonnal általadandók. 82. §. Ha a végrehajtást szenvedő bérlő, s az ő tulajdonában vagy használatában a bérlemény területén található, vagy ezenkivül levő, de a bérleti üzlethez tartozó ingóságok foglaltattak le: az árverésen befolyt vételárból, a mennyiben a bérbe adó ebbeli követelését a végrehajtási eljárás befejezéseig bejelenti, mindenekelőtt a félévi bérleti vagy egy évi haszonbéri követelés, mint törvényes zálogjoggal biró elégitendő ki; és ha ez iránt vita támad,

(1) Az itt idézett törvényes rendelkezéseket jelenleg a végrehajtási eljárásról szóló 1881: LX. t. cz. 51-68. §§-ai pótolják.

az igényelt összeg az elsőségi kérdés eldöntése végett a rendes birósághoz teendő át. Ezután a végrehajtató nyugta, és a netaláni eredeti adóslevél beváltása, illetőleg a részlet-törlesztésnek erre feljegyzése mellett kifizettetik; a netaláni maradvány pedig, a mennyiben a 70. §. intézkedése eltérő eljárást nem tenne szükségessé, a végrehajtást szenvedőnek kiadatik.

83. §. Ha az árverésen befolyt összegből a nyertes fél teljes kielégitést nem nyert, vagy ha a korábbi végrehajtás vagyonhiány miatt sikeretlen maradt, avagy csak részben nyujtott fedezetet, ugy akkor is, ha a lefoglalt ingóságokra igénykereset támasztatik; a nyertes fél jelentkezésére az eljáró biró folytatólagos végrehajtást rendel, mely a fentebbi szabályok szerint foganatosittatik.

84. §. Ha az itélet vagy egyezség után felmerült tények következtében a végrehajtatónak joga egészben vagy részben elenyészett: a végrehajtást szenvedő fél az eljáró biró előtt a végrehajtás megszüntetését vagy korlátozását a végrehajtási eljárás befejezéseig bármikor kérheti.

Ezen kérelem felett a biró az ellenfél meghallgatása és a netalán szükséges bizonyitási eljárás után, végzés által határoz.

A kérvény beadása a további végrehajtási lépésekre nézve esak akkor bir halasztó hatálylyal, ha a végrehajtási jog elenyésztének alapjául szolgáló tény közokirattal vagy teljes bizonyerejű magánokirattal van igazolva, avagy ha a végrehajtást szenvedő a marasztalási összeget és járulékait a biró kezéhez leteszi.

85. §. A végrehajtás folyamában felmerült összes költségeket az eljáró biró állapitja meg.

Az árverés foganatositása alkalmával felmerült költségeket a kiküldött állapitja meg, habár nem biró is.

A végrehajtók napdij és fuvardij szabályzatát minden törvényhatóság területére az illető közigazgatási bizottság megállapitani s közzétenni köteles. Ha valamely végrehajtó ugyanazon napon több végrehajtási eljárást foganatosit, a költségek aránylag megosztandók.

A végrehajtási eljárás folyamában a végrehajtatónak jogában áll magát meghatalmazott által képviseltetni, de az ezáltal felmerült költség-többlet az ellenfél ellenében nem itéltetik meg.

86. §. Ha az ingóságokra megkisérlett végrehajtás sikeretlen maradt, ha a lefoglalt tárgyakra igény jelentetett, vagy ha a végrehajtató a marasztalt fél lakhelyének községelöljárósága által kiállitott bizonyítványnyal igazolja, hogy ennek a követelést fedező ingóságai nincsenek jogában áll a végrehajtató félnek a marasztalt fél ingatlanaira végrehajtást kérni. Ezen esetben a törvénykezési rendtartás szabályainak megfelelő kérvény az eljáró biróhoz adandó be, ki azt 3 nap alatt további szabályszerű eljárás végett az illetékes telekkönyvi hatósághoz, ha pedig több telekkönyvi hatóság területköréhez tartozó ingatlanokra kéretik a végrehajtás, az első helyen emlitetthez áttenni, és a mennyiben a marasztalási összeg részletes kielégités által kevesbedett, ezt átiratában összeg szerint kitenni köteles.

V. FEJEZET.

Zárhatározatok.

87. §. A kisebb jelentőségü polgári peres ügyekben biráskodással felruházott közegek, az ezen törvény által hatáskörükhöz utalt ügyekben való hivatalos eljárásánál akár cselekvés, akár mulasztás által szándékosan, vagy vétkes gondatlanságból okozott, és a jelen törvényben megengedett jogorvoslat által el nem háritható károkért teljes vagyoni felelősséggel tartoznak ; ezenfelül :

a fegyelmi eljárásra nézve a szolgabirák és békebirák birói minőségükben a birói felelősségi és fegyelmi, a kis és nagy községek előljárói, valamint a törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsu városok kirendelt közigazgatási tisztviselői pedig az illető községi és köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törvények fegyelmi szabályainak vannak alávetve.

88. §. Ezen törvény alapján kiszabott pénzbírságok azon község pénztárát illetik, a mely községnek illetősége alá a marasztalt tartozik.

89. §. Jelen törvény a folyamatban lévő peres ügyekre nem alkalmazandó. 90. §. Ezen törvény hatálybalépte napjának megállapításával és végrehajtásával, továbbá az életbeléptetés végett szükséges intézkedéseknek rendeleti uton való szabályozásával, végre az ügyviteli szabályok megállapitásával a bel- és igazságügyi ministerek bizatnak meg. (D)

91. §. A pénzügyminister és igazságügyminister felhatalmaztatnak, hogy a jelen eljárásra vonatkozó bélyegszabályozást, a törvényhozás további intézkedéseig, rendeleti uton állapítsák meg. (2)

(1) V. ö. a bel- és igazságügyminiszter 1878 febr. 4. kelt rendeletét az 1877: XXII. t. ez. életbeléptetése, végrehajtása s a kisebb polgári peres ügyekben követendő ügyvitel tárgyában (1878. R. T. 52. es 66.). E rendelet értelmében a törvény 1878 márczius 1-én lépett hatályba. Ez ügyv. szab. 13. §-ának módosításáról v. ö. 1880 márcz. 24. 10,139. I. M. sz. bel- és igazs. min. rend. (1880. R. T. 146.). V. ö. meg: 1879 aug. 23. 11,887. sz. igazs. min. rend. a községi biráskodást meghaladó kisebb polgári peres ügyekben illetékes biró által kiszabott, a fennálló törvények és törvényes gyakorlat szerint egészben vagy részben a kincstárt illető bírságok behajtása és nyilvántartása körül követendő eljárás tárgyában (1879. R. T. 472.); 1895 jun. 19. 18,998. sz. igazs. min. rend, az 1893: XVIII. t. ez. hatályba lépte előtt a kisebb polg. peres eljárás alá tartozott, jelenleg azonban a sommás eljárás alá tartozó ügyekben felszámítható napidij tárgyában (1895. R. T. 876.).

(2) V. ö. a pénz- és igazságügyi minisztereknek 1878 febr. 5. 407. sz. rend. a kisebb polgári peres ügyekben való eljárásnál lerovandó bélyegilletékek tárgyában (1878. R. T. 82.); 1885 decz. 31. 80,652. sz. pénzügymin. rend. a kisebb polgári peres eljárásban a községi biróságtól a járásbíróság elé vitt ügyekre nézve az illetéki szabályok mikénti alkalmazása tirgyában (1885. R. T. 2212.); 1895. szept. 13. 60.8 40. sz. pénzügymin. rend., a községi biróságtól a kir. járásbíróság elé vitt ügyekben hozott járásbírósági ítélet haározati illetéke tárgy, (1893. R. T. 270. sz.).

A községi biráskodás alá tartozó peres ügyekben lerovandó bélyegilletekről v. ö. még 1894: XXVI. 1. cz. 29. §.

XXIII. TÖRVÉNY-CZIKK

a megyék 1878. évi közigazgatási, árva és gyámhatósági kíadásainak fedezéséről.(4)

(Szentesitést nyert 1877. évi deczember 7-én. Kihirdettetett az országgyülés képviselőházában 1877. éva deczember 11-én, a főrendek házában 1877. évi deczember 16-án.)

-

1. §. A megyék közigazgatási, árva és gyám- 1877. évekre helybenhagyott költségvetések hatósági kiadásaira 1878. évben, a mennyiben alapján tényleg igénybe vett összegekben ; a törvényhozás időközben másként nem intéz- az emlitett törvényezikk alapján ujból megkedik, 4.823,580 forint fog az állampénztárból alakult megyék pedig az 1877. évre helybenkiszolgáltatni.

Ezen törvény hatályának ideje alatt az emlitett törvényhatóságoknak ezen czélokra háziadónak kivetése meg nem engedtetik.

hagyott költségvetéseik alapján tényleg igénybe vett összegek mérvéhez képest részesittessenek, a mennyiben ezen költségek szükségét az 1878. évre is igazolják.

2. §. Ezen összeg a belügyminister által az Az egyes törvényhatóságok részére megállaillető törvényhatóságok közt akként fog fel-pitott évi illetmény havi részletekben előzetesen osztatni, hogy az 1876. évi XXXIII. törvény- szolgáltatik ki.

czikk által érintetlenül maradt megyék a ré- 3. §. Jelen törvény végrehajtásával a pénzszükre 1872., 1873., 1874., 1875., 1876. és ügyi- és belügyministerek bizatnak meg.

XXIV. TÖRVÉNY-CZIKK

a megyei mérnöki állomások megszüntetése és hivatali teendőiknek az államépitészeti hivatalokra ruházásáról.

(Szentesitést nyert 1877. évi deczember 7-én. Kihirdettetett az országgyülés képviselőházában 1877. évi deczember 11-én, a főrendek házában 1877. évi deczember 16-án.)

1. §. A megyei mérnöki állomások az általános tisztujitás alkalmával, vagy ha ez később hajtatnék végre, az 1877-ik évi deczember 31-én megszüntettetnek és hivatali teendőik a fentebbi határidőtől számitva, az államépitészeti hivatalokra ruháztatnak.

2. §. Jelen törvény kihirdetése után azonnal hatályba lép és a benne foglalt intézkedés keresztülvitelével és az állam költségvetésében ennek folytán előálló változtatásoknak már az 1878-ik évi költségvetésben létesitésével a belügyminister és a közmunka- és közlekedési minister bizatnak meg.

XXV. TÖRVÉNY-CZIKK

az elzálogositott gyalui korona-uradalom visszaváltása iránt, a zálogbirtokosokkal kötött egyezség tárgyában.(2)

(Szentesitést nyert 1877. évi deczember 7-én. Kihirdettetett az országgyülés képviselőházában 1877. évi deczember 11-én, a főrendek házában 1877. évi deczember 16-án.)

1. §. A Kolosmegyében fekvő s az 1778-ik évi szeptember 16-án kelt inscriptionális okmány szerint gróf Bánffy Györgynek és nővérének Bánffy

(1) A megyék ezen kiadásainak az 1877. évben fedezéséről az 1876: XXXVIII., az 1879. évben fedezéséről pedig az 1878: XXXIII. t. cz. rendelkezik.

(2) A gyalui koronauradalom. t. i. Gyalu, Szász-Lona, Hidegszamos, Hévszamos, Egerhegy, NagyKapus, Körösfő, Vista, Sólyomtelke, Mákó és Marisch helységekben fekvő tiszta fiskális természetu jószágrészek az 1778. szept. 16. kir. adományozó zálogokmány alapján 98,606, rhen, frt 241/2 kr. zálogösszeg

Ágnesnek, férjezett gróf Eszterházy Jánosnénak megujitva elzálogositott gvalui korona-uradalom visszaváltása iránt, az ez időszerinti zálogbirtokosokkal 1877. augusztus hó 12-én kötött egyezségi szerződés jóváhagyatik. 2. §. E törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.

XXVI. TÖRVÉNY-CZIKK

a határőrvidék területén épitendő vasutakról.(1)

(Szentesitést nyert 1877. évi deczember 10-én. Kihirdettetett az országgyülés képviselőházában 1877. évi deczember 14 én, a főrendek házában 1877. évi deczember 16-án )

1. §. Az alföld-fiumei vasut eszék-sziszek-károlyvárosi részének kiépitését elrendelő 1870. évi XXXVIII. t.-cz. hatályon kivül helyeztetik és a következő vasutvonalak épitése rendeltetik el: (2)

a) Mitrovicztól Vinkovcén, Broódon, Uj-Gradiskán és Sunján át Sziszekig ;(3) b) Sziszektől a károlyváros-fiumei vasut valamelyik állomásáig ;

c) Az alföld-fiumei vasut dállyai állomásától Vukovárt lehetőleg megközelitve Vinkovceig.

2. §. A ministerium felhatalmaztatik, hogy az előbbi szakasz a) és b) pontja alatt felsorolt vasutvonalak épitését, a határőrvidéki állami erdők rendkivüli bevételeinek készletben levő és vasutépitésre forditható részéből ennek mérvéig oly módon eszközölje, hogy az üzletnek átadandó vonalrészek, meglevő vasutakkal kapcsolatban legyenek.

3. §. Utasittatik a ministerium, hogy mindenekelőtt a határőrvidéki beruházásokra rendelt alapnak jelenleg készletben levő összegéből annak erejéig, a Vinkovcétől Broód felé vezető vasutat azonnal épittesse ki és tegye üzletképessé, továbbá a dállya-vinkovcei vonalnak, az államkincstár terhére létesitéséről egyidejűleg gondoskodjék, a törvényhozásnak tartatván fenn a vasutvonal engedélyezésének jóváhagyása.(5)

4. §. Az épitési feltételek mindazon vasutaknál, melyek az állami erdőknek a határőrvidéki beruházásokra szánt jövedelméből épittetnek, a HorvátSzlavon határőrvidéki közigazgatási hatóság főnökének közreműködésével, a kormány által állapittatnak meg.(7)

5. §. Az 1. §-ban emlitett összes vasutak egyelőre, mint egyvágányu mozdonyvasutak épitendők. Az illető földterületek megváltásánál azonban figyelembe kell venni egy második vágány esetleges berendezhetését s az indóházaknak erősebb forgalomnak is megfelelő nagyobbithatását.(7)

ben 99 évre gr. Bánffy György akkori erdélyi kormányzónak és nővére gr. Bánffy Ágnes férj. Eszterházy Jánosné grófnénak mindkét ág leszármazottjainak visszaválthatás mellett zálogjog czímén királyilag adományoztatott. (A kiegyezési szerződést 1. az 1875/1878. évi képviselőházi irom. XX. k. 127. s k. k. II.) (1) V. ö. 1870: XXXVIII. t. cz.; továbbá a dálya-vinkovcei vasutról szóló 1879: VII. t. czikket; az 1880: XLIII. t. czikket, az 1877: XXVI. t. czikkben megállapított vasuthálózat kiegészítéséről s az abban foglalt némely határozat módosításáról, az 1887: XLVI. t. czikket az 1880: XLIII. t. ez. módosításáról; az 1880: XLIV. t. ezikket a zágráb-károlyvárosi vasutvonal megvétele iránti szerződés beczikkelyezéséről. (2) V. ö. 5. §.; továbbá 1880: XLIII. t. cz. 1. §.

(3) V. ô. 6., 7., 9. $8.

(4) V. ö. 1873: XXX. t. cz.

(5) V. ö. 1879: VII. t. cz. a dálya-vinkovcei vasutról.

(6) V. ö. 1882: XL. t. cz. 6. §.

(7) E §. határozatait a sunja-batárszéli vasutra kiterjeszti: 1880: XLIII. t. cz. 6. §.