Page images
PDF
EPUB

1) ha oly tárgyak foglaltattak le, melyek

az 1868. évi LIV. t. cz. 395—398. SS. vagy az 1876. évi XXXI. I. cz, értelmében (1)

a végrehajtás alól kivéve vannak; a végrehajtási eljárás megsemmisitendő.

Másnemü sérelmek esetében, valamint a végrehajtási eljárás további folyamában, a végrehajtást szenvedő panaszszal nem élhet.

79. $. A végrehajtató a végrehajtás folyamában hozoll végzések és eljárás ellenében panaszszal élhet a következő esetekben:

a) ha a végrehajtás az itéletben vagy egyezségben megállapitott teljesitési határidő eltelte daczára meg nem rendeltetik :

1) ha a végrehajtás az itélet vagy egyezség tartalmánál szükebb körre szorittatik ;

c) ha a végrehajtási eljárás szabályellenesen foganatosittatik; l) ha a lefoglalt tárgvakra az árverés meg nem rendeltetik.

Ezen panasz a végzés kézbesitésétől, illetőleg az eljárástól számitott 8 nap alatt adandó be.

Az a) és d) pontok eseteiben, ha a biró alakszerü végzés hozatala nélkül mellőzi a végrehajtás vagy árverés megrendelését, a panasz bármikor beadható.

80. $. A panasz felett azon királyi törvényszék határoz, melynek területén az eljáró biró székhelve van.

A panasz az eljáró birónál szóval vagy irásban adandó be, s a biró által az iratok három nap alatt fölterjesztendők.

A királyi törvényszék határozata ellen további jogorvoslatnak helve nincsen.

A királyi törvényszékek által a panasz folytán felterjesztett ügyben hozott határozatoknak a biró eleget tenni köteles.

Nyilván alaptalan panasz esetében a királyi törvényszék a panaszt emelő ellen 25 frtig terjedő pénzbirságot szabhat.

81. $. A foglalási eljárás jogerőre emelkedése, illetőleg az igényper beadására szolgáló határidő eltelte után, igényper beadása esetében pedig annak jogerejü eldöntése után a biró az árverés foganatositására hivatalból tűz ki határnapot, arról a feleket értesiti, és az árverést kilüggesztés által s a helyi szokás utján megállapitott módon kihirdetteti.

Az árverést a biró vagy maga teljesiti, vagy annak foganatositására kiküldöttet rendel (66. S.).

Az árverés készpénz-fizetés mellett történik, és mindaddig folytatandó. mig a marasztalási összeg és járuléka ki nem telik.

Az árverésen eladott tárgyak a vevőknek azonnal általadandók.

82. $. Ha a végrehajtást szenvedő bérlő, s az ő tulajdonában vagy használatában a bérlemény területén található, vagy ezenkivül levő, de a bérleti üzlethez tartozó ingóságok foglaltattak le: az árverésen befolyt vételárból, a mennyiben a bérbe adó ebbeli követelését a végrehajtási eljárás befejezéseig bejelenti

, mindenekelőtt a félévi bérleti vagy egy évi haszonbéri követelés, mint törvényes zálogjoggal biró elégitendő ki; és ha ez iránt vita támad,

a

(1) Az itt idézett törvényes rendelkezéseket jelenleg a végrehajtási eljárásról szóló 1881: LX. 1. (2. 51—68. 88-ai pótolják.

az igényelt összeg az elsőségi hérdés eldöntése végell a rendes birósághoz teendő át. Ezután a végrehajtató nyugta, és a betaláni eredeti adóslevél beváltása, illetőleg a részlet-törlesztésnek erre feljegyzése mellett kifizettetik ; a netaláni maradvány pedig, a mennyiben a 70. Š. intézkedése eltérő eljárást nem lenne szükségessé, a végrehajtást szenvedőnek kiadatik.

83. $. Ha az árverésen befolyt összegből a nyertes fél teljes kielégitést nem nyert

, vagy ha a korábbi végrehajtás vagyonhiány miatt sikeretlen maradt, avagy csak részben nyujtott fedezetet, ugy ahhor is, ha a lefoglalt ingóságokra igényhereset támasztalik; a nyertes fél jelentkezésére az eljáró biró folytatólagos végrehajtást rendel, mely a fentebbi szabályok szerint foganatosittatik

81. S. Ha az itélet vagy egyezség után felmerült tények következtében a végrehajtatónah joga egészben vagy részben elenyészett: a végrehajtást szenvedő fel az eljáró biró előtt a végrehajtás megszüntetését vagy korlátozását a végrehajtási eljárás befejezéseig bármikor kérheti.

Ezen kérelem felelt a biró az ellentél meghallgatása és a netalán szükséges bizonyitási eljárás után, végzés által határoz.

A kérvény beadása a további végrehajtási lépésehre nézve esak ahhor bir halasztó hatálylyal, ha a végrehajtási jog clenyésztének alapjául szolgáló lény közokiratial vagy teljes bizonyerejü magánokirattal van igazolva, avagy Ja à végrehajtást szenvedő a marasztalási összeget és járulékait a biró kezéhez leteszi.

8.5. $. A végrehajtás folyamában felmerült összes költségehet az eljáró biró állapilja meg.

Az árverés foganatositása alkalmával felmerült költségeket a kiküldött állapitja meg, habár nem biró is.

A végrehajtók napdij és fuvardij szabályzatát minden törvényhatóság területére az illető közigazgatási bizottság megállapitani s hözzétenni köteles.

Ha valamely végrehajtó ugyanazon napon több végrehajtási eljárást fogaDatosit, a költségek aránylag megosztandók.

A végrehajtási eljárás folyamában a végrehajtatónak jogában áll magát meghatalmazott által képviseltetni, de az ezáltal felmerült költség-többlet az ellenfél ellenében nem itéltetik meg.

86. S. Ha az ingóságokra megkisérlett végrehajtás sikeretlen maradt, la a lefoglalt tárgyakra igény jelentetett, vagy ha a végrehajtató a marasztalt fél lakhelyének községelöljárósága által kiállitott bizonyitványnyal igazolja, hogy ennek a követelést fedező ingóságai nincseneh : jogában áll a végrehajlató félnek a marasztalt fel ingatlanaira végrehajtást kérni. Ezen esetben a törvénykezési rendtartás szabályainak megfelelő hérvény az eljáró biróhoz adandó be, hi azt 3 nap alatt további szabályszerü eljárás végeti az illetékes telek könyvi hatósághoz, ha pedig több telehkönyvi hatóság területköréhez tartozó ingatlanokra kéretik a végrehajtás, az első helyen emlitetthez áttenni, és a mennyiben a marasztalási összeg részletes kielégités által kevesbedeti, ezt átiratában összeg szerint kitenni köteles.

1. FEJEZET.

Zárhatározatok.

87. $. A kisebb jelentőségü polgári peres ügyekben biráskodással felruházott közegek, az ezen törvény által hatáskörükhöz utalt ügyekben való hivatalos eljárásánál akár cselekvés, akár mulasztás által szándékosan, vagy étkes gondatlanságból okozott, és a jelen törvényben megengedett jogorvoslat által el nem háritható károkért teljes vagyoni felelősséggel tartoznak; ezenfelül:

a fegyelmi eljárásra nézve a szolgabirák és békebirák biroi minőségükben a birói felelősségi és fegyelmi, a kis és nagy községek elöljárói, valamint a törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsi városok kirendelt közigazgatási tisztviselői pedig az illető községi és köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törvények fegyelmi szabályainak vannak alávetie.

88. S. Ezen törvény alapján kiszabott pénzbirságok azon község pénztárát illetik, a mely községnek illetősége alá a marasztalt tartozik.

899. $. Jelen törvény a folyamatban lévő peres ügyekre nem alkalmazandó.

:20. $. Ezen törvény hatálybalépte napjának megállapitásával és végrehajtásával, továbbá az életbeléptetés végett szükséges intézkedéseknek rendeleti uton való szabályozásával, végre az ügyviteli szabályok megállapitásáVal a bel- és igazságügyi ministerek bizatnak meg. (1)

91. $. A pénzügyminister és igazságügyminister felhatalmaztatnak, hogy a jelen eljárásra vonatkozó bélyegszabályozást, a törvényhozás további intézkedéseig, rendeleti uton állapitsák meg. (2)

(2)

(1) V.ö. a bel- és igazságügyminiszter 1878 febr. 1. kelt rendeletét az 1877: XXII. 1. cz. életbeléptetése, végrehajtása s a kisebb polgári peres nigyekben követendő ügyvitel tárgvában (1878. R. T. 52. és 66.). E rendelet értelmében a törvény 1878 márczius 1-én lepelt hatályba. Ez ügyv. szal). 13. §-ának módosításárol v. ö. 1880 márcz. 24. 10,139. 1. M. sz. bel- és igazs. min. rend. (1880. R. T. 146.). V.ö. mer: 1879 aug. 23. 11.887. sz. igazs. min. rend. a községi biráskodást meghaladó kisebb polgári peres ügyekben illetékes biró által kiszaboll, a fennálló törvénvek és törvényes gyakorlat szerint egészben vagy részben a kincstárt illető birságok behajlása és nyilvántartása körül követendő eljárás largyában (1879. R. T. 472.); 1895 jun. 19. 18,998. sz. igazs, min. rend. az 1893: XVIII. t. ez. hatályba lepte elöli a kisebb polg. peres eljárás alá tartozott, jelenleg azonban a sommás eljárás alá tartozó ügyekben felszámíthalii napidij tárgyában (1895. R. T. 876.).

(2) V.ö. a pénz- és igazságügyi miniszterekneh 1878 febr. 5. 407. sz. rend. a kisebb polgári peres igyekben való eljárásnál lerovando bélyegilletéheh tárgyában (1878. R. T. 82.); 1885 deez. 31. 80,652. sz. pénzügymin. rend. a kisebb polgári peres eljárásban a községi biróságtól a járásbiróság dé vill ügyekre nézve az illetóki szabályok mikénti alkalmazása tirgyában (1885. R. T. 2212.); 1895. szept. 13.60.820. sz. penzürimin. rend., a községi biróságtól a kir. járásbiróság elé vitt ügyekben hozott járásbirósági itélet haarozali illetéke tárgy: (1893. R. T. 270. sz.).

A községi biráskodás alá tartozó peres vigvchben lerovandó bélyegilleteh röl v.ö. men 18994: XXVI. 1. cz. 29. S.

XXIII. TÖRVÉNY-CZIKK

a megyék 1878. évi közigazgatási, árva és gyámhatósági kiadásai

nak fedezéséről.(1)

(Szentesilést nyeri 1877. évi deczember 7-én. Kihirdettetett az országgyülés képviselőházában 1877. évi

deczember 11-én, a főrendek házában 1877. évi deczember 16-án.)

1. . A megyek közigazgatási, árva és gyám- 1877. évekre helybenhagyott költségvetések hatósági kiadásaira 1878. évben, a mennyiben alapján tényle: igénybe vett összegekben; a törvényhozás időközben másként nem intéz- az emliteli törvényezikk alapján ujból merkedik, 4.823,5580 forint fog az állampénztárból alakult megyék pedig az 1877. évre helybenkiszolgáltatni.

hagyott költségvetéseik alapján tényleg igénybe Ezen törvény hatályának ideje alatt az em- veli összegek mérvéhez képest részesiltesselitelt törvényhatóságoknak szen ezélokra házi- nek, a mennyiben ezen költségek szükségél az adónak kivetése meg nem engedietik.

1878. évre is igazolják. 2. S. Ezen összeg a belügyminister által az Az egyes törvényhatóságok részére megállaillető törvényhatóságok közt akként fog fel- pitott évi illetmény havi részletekben előzetesen osztatni, hogy az 1876. évi LXXIII

. törvény- szolgáltatik ki. czikk által érintetlenül maradt megyék a ré- 3. §. Jelen törvény végrehajtásával a pénzszükre 1872., 1873., 1874., 1871)., 1876. és ügyi- és belügyministerek bizatak meg.

XXIV. TÖRVÉNY-CZIKK a megyei mérnöki állomások megszüntetése és hivatali teendőik

nek az államépitészeti hivatalokra ruházásáról. (Szentesitést nyert 1877. évi deczember 7-én. Kihirdettetelt az országgyüles képviselőházában 1877. évi

deczember 11-én, a főrendek házában 1877. évi deczember 16-án.) 1. S. A megyei mérnöki állomások az általános tisztujitás alkalmával. vagy ha ez később hajtatnék végre, az 1877-ik évi deczember 31-én megszüntettetnek és hivatali teendőik a fentebbi határidőtől számitva, az államépitészeti hivatalokra ruháztatnak.

2. S. Jelen törvény kihirdetése után azonnal hatályba lép és a benne foglalt intézkedés keresztülvitelével és az állam költségvetésében ennek folytán előálló változtatásoknak már az 1878-ik évi költségvetésben létesitésével a belügyminister és a közmunka- és közlekedési minister bizatnak meg.

XXV. TÖRVÉNY-CZIKK

az elzálogositott gyalui korona-uradalom visszaváltása iránt, a zá

logbirtokosokkal kötött egyezség tárgyában.(2) (Szentesitést nyert 1877. évi deczember 7-én. Kihirdettetett az országgyülés képviselőházában 1877. évi

deczember 11-én, a förendek hiázában 1877. évi deczember 16-án.) 1. S. A kolosmegyében fekvő s az 1778-ik évi szeptember 16-án kelt inscriptionális okmány szerint gróf Bánffy Györgynek és nővérének Bánily

(1) A megvék ezen kiadásainak az 1877. évben fedezéséről az 1876: XXXVIII., az 1879. évben fedezéséről pedig az 1878: XXXIII. t. cz. rendelkezik. (2) A gyalui koronanradalom. 1. i. Gyalu, Szász-Luna, Hidegszamos, Hévszamos, Egerhegy, Nagyhapus, Körösfő, Vista, Sólvomtelke, Mákó és Marisch belységekben fekvő tiszta fiskális természetü jószágrészek az 1778. szept. 16. kir. adományozó zálogokmány alapján 18.606. rhen. frt 241/2 kr. zálogösszeg

Ágnesnek, férjezett gróf Eszterházy Jánosnénak megujitva elzálogositott gvalui korona-uradalom visszaváliása iránt, az ez időszerinti zálogbirtokosokhal 1877. augusztus hó 12-én kötött egyezségi szerződés jóváhagvatik.

2. $. E törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.

XXVI. TÖRVÉNY-CZIKK

a határőrvidék területén épitendő vasutakról.(1) (Szentesitést nyert 1877. évi deczember 10-én. Kihirdettetett az országgyülés képviselőházában 1877. évi

deczember 14 én, a förendek házában 1877. évi deczember 16-án )

a

1. $. Az alföld-fiumei vasut eszék-sziszek-károlyvárosi részének kiépitését elrendelő 1870. évi XXXVIII. 1.-cz. hatályon kivül helyeztetik és a következő vasutvonalak épitése rendeltetik el: (2)

a) Mitrovicztól Vinkovcén, Broodon, Lj-Gradiskán és Sunján át Sziszekig :(3) b) Sziszektől a károlyváros-fiumei vasut valamelvik állomásáig;

c) Az alföld-fiumei vasut dallyai állomásától Vukovárt lehetőleg megközelitve Vinkovceiy.

2. $. A ministerium felhatalmaztatik, hogy az előbbi szakasz) és b) pontja alatt felsorolt vasutvonalak épitését, a határőrvidéki állami erdők(4) rendkivüli bevételeinek készletben levő és vasutépitésre forditható részéből ennek mérvéig oly módon eszközölje, hogy az üzletnek átadandó vonalrészek, meglevő vasutakkal kapcsolatban legyenek.

3. $. Utasittatik a ministerium, hogy mindenekelőtt a határőrvidéki beruházásokra rendelt alapnak jelenleg készletben levő összegéből annak erejéig, a Vinkovcétől Brood felé vezető vasutat azonnal épittesse ki és tegye üzletképessé, továbbá a dállya-vinkovcei vonalnak, az államkincstár terhére létesitéséről egyidejüleg gondoskodjék, a törvényhozásnak tartatván fenn a vasutvonal engedélyezésének jóváhagyása.(5)

4. S. Az épitési feltételek mindazon vasutaknál, melyek az állami erdőknek a határőrvidéki beruházásokra szánt jövedelméből épittetnek, a HorvátSzlavon határőrvidéki közigazgatási hatóság főnökének közremüködésével,(6) a kormány által állapittatnak meg (7)

5. S. Az 1. §-ban emlitett összes vasutak egyelőre, mint egyvágányu mozdonyvasutak épitendők. Az illető földterületek megváltásánál azonban figyelembe kell venni egy második vágány esetleges berendezhetését s az indoházaknak erősebb forgalomnak is megfelelő nagyobbithatását. (7)

а

ben 99 évre sr. Bánffy György akkori erdélyi kormányzónak és nővére gr. Bánffy Ágnes férj. Eszterházy Jánosne grófnénak, s mindkét ág leszármazottjainak visszaválthatás mellett zálogjog czímén királyilag adományoztatott. (A kiegyezési szerződést I. az 1875/1878. évi képviselőházi irom. XX. k. 127. s k. k. II.)

(1) V. ö. 1870: XXXVIII. 1. cz.; lovábbá a dálya-vinkovcej vasutról szóló 1879: VII. t. czikket; az 1880: XLIII. 1. czikket, az 1877: XXVI. i. czikh ben megállapított vasuthálózat kiegészítéséről s az abban foglalt némely határozal modositásárol, az 1887: XLVI. i. czikket az 1880: XLIII. t. (z. módosításáról; az 1880: XLIV. 1. ezikkel a zágráb-károlyvárosi vasutvonal megvétele iránti szerzödés beczikkelyezéséről.

(2) V. ö. S. S.; továbbá 1880: XLIII. i. cz. 1. $.
(3) V.ö. 6., 7., 9. $S.
(4) V. ö. 1873: XXX. 1. cz.
(5) V.ö. 1879: VII. 1. cz. a dalva-vinkovcei vaslitról.
16) V. ö. 1882: XL. t. cz. 6. S.
(7) E §. határozatait a sinja-batárszeli vasutra kiterjeszii: 1880: XLIII. 1. cz. 6. S.

« PreviousContinue »