zékkel, egyebütt pedig vagy az összeiró kül-| döttség bizonyítványával vagy pedig az 1874 XXXIII. t.-cz. 44., 15. és 16. §§-aiban meghatározott módon tartozik igazolni.

A benyujtott felszólalások ápril hó 20-ig bezárólag a központi választmány székhelyén nyilvánosan kitétetnek, azokat mindenki megtekintheti és azokra a fennemlitett határnapig az 1874. évi XXXIII. t. cz. 45. §-ban emlitett személyek észrevételeket adhatnak be.(1)

4. §. A jelen törvény 2. és 3. §§-a alapján beadott felszólalások és észrevételek elintézése végett a központi választmány ápril 21-én öszszeül és üléseit mindaddig folytatja, mig minden ilynemű felszólalás és észrevétel elintéz

tetett.

Új nyomozás eszközlését vagy uj bizonyíték. benyujtását sem el nem rendelheti, sem meg nem engedheti.

E határozatok, mihelyt minden ilynemű felszólalás elintéztetett, négy napon át nyilvános helyen kitétetnek, és azok, kiknek felszólalása vagy észrevétele felett a választmány határozott, e négy napi határidő alatt a kir, curiához intézett felebbezésüket a központi választmány elnökéhez irásban benyujthatják. A felebbezéshez a választói jogosultságra vonatkozó uj bizonyiték nem csatolható.

A felebbezési eljárás az 1874: XXXIII. t. cz. 54. §-a szerint történik.

Azok nevei, kik a választók közé ezen törvény 2. §. alapján vétetnek fel, külön pótjegy5. §. A központi választmány a felszólalás-zékbe foglalandók akkor, ha az 4874: XXXIII. hoz, illetőleg az észrevételekhez csatolt adatok | t. cz. szerint a választók átalános névjegyzéke alapján határoz. már előbb elkészült.

6. §. Az 1874: XXXIII. törvényezikknek a névjegyzék elkészitésére vonatkozó más intézkedései ezen törvény által nem érintetvén, a névjegyzékek kitétele, a felszólalások és a felebbezések elintézése a törvényben kiszabott lehető legrövidebb idő alatt eszközlendő és a jelen törvényben elrendelt pótló eljárás attól függetlenül teljesitendő.

7. §. Ezen törvény kihirdetésekor azonnal hatályba lép, s végrehajtásával a belügy- és a pénzügyminister bizatik meg.

VII. TÖRVÉNY-CZIKK

a földadó szabályozásáról.(2)

(Szentesitést nyert 1875. évi márczins 24-én. Kihirdettetett az országgyülés mindkét házában 1875. évi márczius 30-án.)

I. FEJEZET.

Általános határozatok.

1. §. A földbirtok arányos megadóztatása czéljából a magyar állam területén fekvő minden földbirtok tiszta jövedelme ezen törvény rendeletei szerint njból kinyomoztatik és általános földadókataster készittetik.

(1) V. Ô. 4., 2 ).

(2) E t. czikkre vonatkozóan v. ö. az azt módosító 1881; XL. t. ezikket; továbbá az 1875: VII. t. cz. az ármentesített területekre vonatkozó rendelkezéseinek megváltoztatásáról szóló 1881: XLII. t. ezikket (módosítva az 1882: XXIX. és 1889: XXIX. t. cz. által); főképpen pedig a földadókataszter nyilvántartásáról szóló 1885: XXII. t. czikket. L. még a földadóról szóló 1868: XXV. t. czikket és az ahhoz fűzött megjegyzéseket. L. továbbá: 1875 ápr. 15. 18.168. sz. pénzügymin, körrend, a földadó-kataszterról szóló törvény végrehajtása tárgyában (1875. R. T. 419.); a pénzügyminiszter 1876 jul. 26, 37,143. sz. rend. és utasítása a föidadó-kataszteri munkálatoknak az 1875: VII. t. cz. rendeletei szerinti kiigazítása tárgyában (1876. R. T. 417.); a pénzügyminiszter 1877 ápr. 18. 11.669. sz. rendelete a kataszter munkaszakaszairól (1877. R. T. 135.) és ennek kapcsán utasítás az 1875: VII. t. cz. azon rendeleteinek végrehajtásához, melyek a minőségi osztályok és a tiszta jövedelmi fokozatok felállítására vonatkoznak; 1878 jan. 13. 2422. sz. pénzügymin rend. a földadónak a kiigazított kataszteri munkálatok alapján leendő kivetése tárgyában (1878. R. T. 44.); 1879 jan. 14. 1522. sz. pénzügymin, körrend, a földadónak az egyes földbirtokosok közti kiegyenlítése iránt azon esetekben, midőn az új földadó sorozati munkálatok alapján az adókiegyenlítés a multra nézve kevesebb évre rendeltetik el, mint a mennyi a birtokba vétel óta lefolyt (1879. R. T. 41.); 1883 decz. 24. 72,988. sz. pénzügymín, körrend, az új földadó sorozati munkálatok éredménye alapján kivetendő adókulcs

A földbirtoknak ezen törvény értelmében kinyomozott tiszta jövedelme, kivéve az 52., 53. és 58. §§., illetőleg az utóbbi szakaszra való vonatkozásban a 4. és 5. §§. és a 6. §. b) és c) pontjai alatti eseteket, sem egyes vidékekre, sem egyes földrészletekre nézve nem jöhet változás alá mindaddig, mig az ország egész területére nézve uj földadószabályozás nem eszközöltetik.

2. §. A földadó azon évtől kezdve, melyben 3. §. A 2-ik §. szerinti állami földadóhoz a a jelen törvény szerinti adókivetés életbe lép, földtehermentesitési alap évi szükségletéhez a tiszta jövedelem után minden földrészletre megkivántató összeg külön százalékban lesz kiegyenlő, külön adótörvény által megállapítandó számítandó és hozzáadandó. A határőrvidéki százalékban vettetik ki.(1) részek ebbeli mentessége fentartatik.(2)

4. §. A földadó tárgyát képezi minden gazdaságilag használható földterület, a mennyiben nem adómentes (5. §.), habár tényleg más czélra fordittatik is.) 5. §. A földadó tárgyát nem képezik :

a) a közutak, állandó, dülő utak, utczák és közterek;

b) a beépitett háztelkek és az udvarok ; (4)

c) szállitásra használható és vizmüvekre szolgáló csatornák;

d) az 1871: XXXIX. és XL. illetőleg az 1840: X. t. cz. oltalma alá helyezett védtöltések és csatornák; (5)

e) temetkezési helyek;

f) országos vagy közhatósági kezelés alatt álló oly kertek, melyek tudományos, közhasznu, vagy jótékony intézetek czéljára közvetlenül szolgálnak ; g) a közhatóságok vagy gazdasági, erdészeti és más hason czélu egyesületek által közczélokra, nem pedig kereskedésre fentartott, tanitási czélokra szolgáló fa- és szőlő-iskolák.(6)

6. §. Ideiglen adómentesek:

ugyszintén a

a) az 1868: XXV. t. cz. 7. és 8. §§-ai alapján ideiglenes adómentességet nyert földrészletek, a le nem járt adómentességi idő tartamára; — ezen adómentesség kiterjed a határőrvidéki részekben történt telepitéseknél engedett ideiglenes adómentességi esetekre is;

megállapítása tárgyában (1883. R. T. 1867.); 1888. okt. 29. 65.313. sz. pénzugymin. rend.. a tulajdonos bekebelezését elrendelő telekkönyvi hatosági végzések kezelése s a földadó nyilvántartás czéljára való felhasználása tárgy. (1888. R. T. 2171.); 1890 febr. 1. 36,845/1889. sz. pénzügymin, körrend, a földadó-tartozás egyénenkinti előirása tekintetében észlelt szabálytalanságok megszüntetése tárgyában (1890. R. T. 187.); 1893 jan. 24. 6136. sz. belügymin. rend. a kataszteri háromszögelési jelek megrongálásának vagy megsemmisítésének eseteiben követendő eljárásról (1893. R. T. 1.); 1894 jan. 9. 93,896/1893. sz. pénzügymin. rend. a kataszteri részletes felmérésből származó birtokvázlatok, valamint a kataszteri felmérési munkálatok alkatrészeit képező iratok és jegyzőkönyvek mikénti kiszolgáltatása iránt (1894. R. T. 174.). A földadó-százalék kivetéséről v. ö. 1881: XL. t. cz. 2. §.; a földadó kivetéséről v. ö. 1883: XLIV. t. ez. 11. §. 1. p., 13. §., 29. §. 1. §., 34. §.; 1889: XXVIII. t. cz. 6. §.; (1881 decz. 26. 82.530. sz. pénzügymin. rend., a behajthatlanság czímén leirandó föld- és házadó tárgyában követendő eljárás iránt [1881. R. T. 1809]); a földadó után fizetendő jövedelmi pótadóról v. ö. 1883: XLVI. t. cz. 9. §. 1. p. és 10. §. 1. p., 11., 12., 13. §§.; a földadó visszatérítéséről az ármentesített ártereknél v. ö. 1889: XXIX. t. cz. 1. §. A földadó befolyásáról a főrendiházi tagságra v. ö. 1883: VII. t. cz. 2. §. — A földadó után a megyék ill. a törvényhatóságok az 1883: XV. t. cz. 9. §-ának és az 1890: I. t. cz. 23. §-ának (utadó) korlátain belul a pótadót vethetnek ki.

(1) E §-t hatályon kívül helyezte az 1881: XL. t. cz. (1. §.), pótolva azt 2. §-ával (ezt módosította: 1883: XLVI. t. ez. 1. §.).

(2) E §-t hatályon kívül helyezte az 1881: XL. t. ez. (1. §.), pótolva azt 3. §-ával.

(3) V. ö. 1. §., 46. §. a) p.. 58. §. d) és e) p. 1871 jun. 12. 7119. sz. pénzügymin. rend. a vasútépítéshez kisajátított földterületek után fizetendő földadó tárgyában (1871. R. T. 397.).

(4) V. ö. 10. §. utolsó bekezd.

(5) Az ezen §-ban idézett t. czikkeket hatályon kívül helyezte a vízjogról szóló 1883: XXIII. t. cz. (193. §.). 1878 jan. 12. 16,159. sz. pénzügymin, körrend. a használhatóvá lett területeknek adott adókedvezmények tárgyában (1878. R. T. 22.).

(6) V. ö. 1., 4. §§., 46. §. a) p., 58. §. d) p. A földadómentes ingatlanok illetékegyenérték-mentességéről: v. ö. 1881: XXVI. t. cz. 24. §.

b) oly földterületek, melyek a jelen törvény szerinti adókivetéskor még földadó tárgyát nem képezték, s utóbb csak rendkivüli költséggel váltak gazdaságilag használhatókká, ezen időponttól fogva 15 évig; (1)

c) erdősitések a másnemü müvelésre tartósan nem használható területeken, jelesen futóhomokon, köves vagy vizmosásos silány szántóföldeken vagy legelőkön, erdei kopár tisztásokon, az erdősités befejezésétől kezdve, az erdősités nehézségéhez és költségéhez mérten 20-40 évig, mely idő letelte után ily területek akkori minőségük szerint megadóztatandók.

A letarolandó erdőtalaj ujra befásitásával e kedvezmény nem jár.(2)

d) uj telepitvényeknél a telepitvényhez tartozó földek, ha a telep legalább ötven családból áll: hat, ha ötvennél kevesebb, de legalább 10 családból áll: három évre;

e) oly szőlőterületek, melyeken a tőkék kivesztek, vagy rendes forgón kivül kivágattak, és melyek a talaj megforgatása után ujból beültettek, a beültetéstől számitva hat évre.(3)

A változás, melyen az adómentesség alapszik, annak bekövetkeztétől számitandó egy év alatt az adóhivatalnál bejelentendő, különben az adómentességi igény elenyészik.

Az adómentességi időszak a változást követő évvel kezdődik.(4)

7. §. A földadó a földbirtokot terheli és annak tényleges birtokosa által fizetendő.

II. FEJEZET.

A földbirtok tiszta jövedelmének kiszámítása.

8. §. A föld tiszta jövedelmének vétetik a közönséges gazdálkodás mellett tartósan nyerhető középtermésnek értéke, levonván belőle a gazdálkodási rendes költségeket.

A földbirtokkal összekötött jogok, ugyszintén annak valamely iparággal vagy más földbirtokkal való gazdasági összefüggése a tiszta jövedelem kiszámitásánál tekintetbe nem vétetnek, de viszont az azon fekvő terhek is figyelmen kivül hagyatnak.

9. §. A tiszta jövedelem mivelési ágak és minőségi osztályok szerint becs-lés utján nyomoztatik ki.

(2) 1875: XXX. t. cz. a polgárosított varasd-szentgyörgyi és varasd-körösi volt határőrezredek területén fekvő s eddig adómentes erdők ideiglenes megadóztatásáról; 1878: X. t. cz. a polgárosított szerb-bánsági és román-bánsági volt határőrezredek területén fekvő s eddig adómentes erdők és a román-bánsági volt határörezred területén fekvő eddig adómentes havasi legelők ideiglenes megadóztatásáról; v. ö. az erdőtörvényről szóló 1879: XXXI. t. cz. 177. §-ának a) pontját; 1890 jan. 27. pénz- és földmivelésügyi min. rend. az 1879: XXXI. t. cz. értelmében a véderdőket megillető adókedvezmények megállapítása körül követendő elj. tárgy. (1890. R. T. 508.).

(3) Ez időtartamot tíz évre hosszabbítja meg az 1891: I. t. cz. 1. §-a. V. ö. 1883: XVII, t. cz. 8. §.;) 1888 ápr. 25. 23,725. sz. pénzügymin. rend. a phylloxera vastatrix pusztítása folytán kiirtott és ujra beülteten szőlők után az 1875: VII. i. cz. 6. §. e) p. alapján engedélyezhető ideigl. adómentesség tárgy. (1888 R. T. 454.).

(4) V. ö. 39. §. d) p., 55. §., 58. §. f) p.

e) legelő, f) erdő, és

g) nádas.

Szántóföldek azon földrészletek, melyeken gabonanemüek, kapás-, vagy kereskedelmi növények, vagy ezek egymást felváltva termeltetnek, miveltessenek bár e földek szakadatlanul vagy takarmánytermelés, ugarlás vagy másnemű használat közbejöttével.

A kertekhez, tekintet nélkül arra, be vannak-e keritve vagy sem, a virág-, zöldség- és gyümölcsös kertek tartoznak, feküdjenek bár a lakhelyek körül vagy külön, gyümölcsösök azonban csak azon esetben, ha a terület jövedelmének nagyobb részét a gyümölcs szolgáltatja.

Rét (kaszáló) azon földterület, melynek fűtermése évenkint rendesen. kaszáltatik.

Szőlők azon területek, melyek szőlőtőkékkel be vannak ültetve.
Legelő azon tér, mely rendesen legeltetésre szolgál.

Az erdőkhöz az állandóan faizásra szánt területek tartoznak, még pedig a szál- és sarjerdőkön kivül az apróbb fákkal benőtt vessző- és rőzsevágásra használható ligetek és füzesek, valamint a lomberdők is, melyeknek lombja takarmányul szolgál.

leginkább kitüntető mintaterek jelöltetnek ki oly számban, hogy minden község határában az ott előforduló osztályok legalább egy-egy mintatér által legyenek képviselve.

15. §. A föld tiszta jövedelme a termés, a terményár és a gazdálkodási költségek évi átlagai szerint számittatik ki.

16. §. A föld tiszta jövedelmének kiszámitásánál a termés és a gazdálkodási költség következő módon veendő fel:

a) Szántóföldek terméseül vétetik a közönséges gazdasági vetésforgások alatt termelt összes termények és ezekből vett haszon értéke, a miből gazdálkodási költség fejében a trágya értéke, s ennek kihordására, továbbá a felügyeletre, szántásra, kapálásra, boronálásra és a hengerelésre, a termények le- és betakaritására, cséplésére megkivántató költség, illetőleg szükséges kézi és igás napszám vagy ezek egyenértéke, s ott, hol az rendszerint előfordul, a gyomirtás költsége, továbbá a vetésre és vetőmagra szükséges kiadás vonandó le.

b) Kertek terméseül vétetik a zöldség-, gyümölcs- és esetleg fűtermés; a miből a gazdálkodási költség fejében az ültetésre, mivelésre, öntözésre, örizésre, szedésre és betakaritásra szükséges napszám, és a vetőmagra, illetőleg ültetményekre és trágyázásra szükséges kiadás vonandó le.

Virágos kertek a hasonló talaju és fekvésű haszonkertek módjára becsülendők meg.

e) Rétek (kaszálók) terméseül vétetik az anyaszéna, esetleg a sarjutermés és a legeltetési haszon, a miből mivelési költség fejében a kaszálásra, gyüjtésre, behordásra és összerakásra szükségelt gyalog- és igás napszámok költségei vonandók le.

d) Szőlők terméseül vétetik a szőlő-, illetőleg must- és törkölytermés, továbbá az összes gyümölcs- és más melléktermények értéke, a miből mivelési költség fejében az elfedésre, kinyitásra, kapálásra, metszésre, kötésre, kacsolásra, szüretelésre és őrizésre szükséges napszám, továbbá a trágyá– zásra, karózásra, tőkésitésre (homlitás, döntés, bujtás) és a telek épségben tartására szükséges müvekre forditott költség vonandó le.

e) Legelők termése és költsége a hasonló fekvésü és talaju rétekkel egybehasonlitva állapitandó meg. Fekvésüknél és talajuknál fogva más mivelési ágra nem alkalmas legelők, az azokon eltartható lábas jószág száma, s a szokásos legelési érték szerint vétetnek fel, minek kiszámitásánál figyelembe veendő, hogy hány darabot s évenkint mennyi ideig képesek eltartani.

f) Erdők hasznául vétetnek a fatermés (a tőárt számitva), tekintettel a tartós fatermelés határai között előállitható és a helybeli viszonyok szerint állandóan értékesíthető famennyiségre, és az erdei mellékhaszonvételek, u. m. a legeltetés, a makk, a kéreg és a gubaes; a miből mivelési költség fejében az erdőtenyésztésre, ápolásra, az erdészeti személyzet fizetésére szükségelt évi kiadások vonandók le.

Gesztenye, eperfa és hasonnemü ültetvények használatuk módja szerint a gyümölcsös kertek, vagy az erdők egyik osztályának módjára becsülendök meg.

4) Nádasok terméseül a nád- és gyékénytermés vétetik, a miből gazdálkodási költség fejében a letakaritásra és behordásra szükséges kézi és igás napszámra forditott kiadás vonandó le.