ségének arányai, szokott foglalkozási módja, a földbirtok megoszlása kis és nagy gazdaságokra. Kimutatandó továbbá a kis, közép és nagy birtokok vagy egyes mívelési ághoz tartozó földrészletek után holdankint fizetni szokott évi haszonbér is, mely adatok nem az egyes birtokok jövedelmezőségének megállapítására, hanem azon czélból használandók, hogy a járások és majdan a kerületek közötti arány megitélésénél tájékozóul szolgáljanak.

A leirás adatainak helyességét a járásbizottság megvizsgálja, megállapitja, s az igy megállapitott járásleirás alapján eldönti, vajjon több osztályozási vidékre legyen-e a járás elkülönítendő, s ha igen, hányra,(1)

38. §. A becslők a bizottság által átvizsgált s megállapított járásleírás adatai (37. §.) alapján a minőségi osztályok s a tiszta jövedelmi fokozatok felállitása iránt javaslatot dolgoznak ki.

A minőségi osztályok mivelési ágankint a vidéken szokásos gazdálkodási rendszer mellett nyerhető holdankinti tiszta jövedelem nagyobb vagy kisebb foka szerint állitandók fel.

Ehhez képest megállapítandók a járásban, illetőleg osztályozási vidéken található legjövedelmezőbb, legcsekélyebb jövedelmű és a szükséghez képest. a többi közbeeső osztályok.

A tiszta jövedelmi fokozatok egyes tételei oly módon szabandók meg, hogy =

a 10 frton felül terjedők pedig 50 krral oszthatók legyenek.

Ha a kinyomozott összeg a fentebbi módon nem osztható, a legközelebbi kisebb vagy nagyobb, de a fentebbi módon osztható összeg veendő a szerint, a mint a kinyomozott összegtől kevésbbé tér el. Egyenlő eltérés esetében a kisebb összeg veendő,(2)

39. §. A tervezett tiszta jövedelmi fokozat alapján a becslők megnevezik azon községi határokat, illetőleg dülőket, melyekben az egyes minőségi osztályok előfordulnak, s az azokat jelző mintatereket kitüzik.

E mintaterek talajminőségük és helyi fekvésük leirásával külön jegyzékben is kimutatandók.

Azután községről községre minden határbeli földterületeket a minőségüknek megfelelő s a mintaterek által képviselt osztályokba besorozzák.

Az osztályba sorozás a községi bizottságnak (34. §.) és ha az illető földbirtokos jelen van vagy magát képviselteti, ennek is meghallgatásával a helyszinén hajtandó végre.

E czélból a sorozás napja, az egyes községeknek a becslőbiztos által előre tudtul adandó és a községekben közhirré teendő, hogy az érdekelt birtokosok a sorozásnál jelen lehessenek.

A községi bizottság köteles, a sorozásnál megjelenni s a szükséges felvilágositásokat a becslőknek megadni.

(1) V. 8. 36. §.

(2) V. ö. 36., 41. §.; 1881: XL. t. cz. 5. §.

Az osztályba sorozásnál következő szabályok lesznek szem előtt tartandók: a) ha egy dülőnek egész területe ugyanazon talajminőséggel és tulajdonsággal bir, az egész dűlő egy osztályba sorozandó;

b) ha a dülőnek talajminősége és tulajdonságai különbözők, a különböző részek a minőségüknek megfelelő osztályokba sorozandók;

c) egy katasteri holdig terjedő földrészletek, habár talajminőségük és tulajdonságaik különbözők is, egy és pedig azon osztályba sorozandók, melyben eltérő tulajdonságaiknak aránya kellő kiegyenlítést talál;

d) az ideiglenes adómentességgel biró földrészletek (6. §.) szintén sorozás alá esnek;

e) ha a 18. §. értelmében egyes földterületeknek termőképességben tartása a rendes gazdálkodási költségeken felül különös költségekkel jár, ily területek a nagyobb gazdálkodási költség betudása fejében a tiszta jövedelmi fokozat, illetőleg minőségi osztályoknak egyik kisebb tételű osztályába is sorozhatók.

Az osztályba sorozás eredménye külön táblázatban összeállítandó és abban az egyes osztályokba sorozott területek térfogata községenkint, és a járás, illetőleg osztályozási vidék szerint összeadandó és kimutatandó.

Az ekként kitöltött minőségi osztályokat képviselő mintaterek határozott jelzőkkel látandók el, és ezeknek holléte a járásban közhirré teendő. A becslők munkálataikat a járásbizottság elé terjesztik.(1)

40. §. A járási bizottság a 39. §. értelmében eléje terjesztett munkálatot megvizsgálván, mind a tiszta jövedelmi fokozatok, mind az osztályba sorozási munkálat felett, különös tekintettel az egyes tételek arányosságára, határoz, s ha az előterjesztett munkálaton változtatásokat tesz, azokat jegyzőkönyvileg indokolja.

Ha a becslők valamelyike vagy bármely bizottsági tag kivánja, helyszini vizsgálat tartandó, melyen a becslőbiztos és a vele működött járásbecslő jelen lenni köteles.

A megállapitott munkálat a jegyzőkönyvvel s az összes iratokkal együtt a bizottsági elnök által a katasteri igazgatónak azonnal megküldendő, ki azokat a kerületi bizottság előadóinak véleménye kiséretében a kerületi bizottság elé terjeszti.(2)

41. §. A kerületi földadó-bizottság a kerületében fekvő járások jövedelmi fokozatainak és osztályba sorozási munkálatainak helyességét megvizsgálja, s azokat egymással helyes arányba hozza.

E czélból választott tagjaiból megalakulása után azonnal egy küldöttséget nevez, mely a kerületi és erdőbecslési felügyelőkkel együtt a kerületet járásonkint beutazza s a szükséges adatokat összegyüjti.

|

Ezen beutazás ugy intézendő, hogy a küldöttség a minőségi osztályoknak és azokra alapított jövedelmi becslésnek, ugy a minőségi osztályokat jelző egyes mintatereknek helyes vagy helytelen megállapitása felől (38. §.) a helyszínén szerezhessen meggyőződést.(3)

42. §. A kerületi bizottság, a küldöttség javaslatának tekintetbe vételével, a járási fokozatokat és osztályba sorozási munkálatokat megállapitja, s a szomszédos kerületi bizottságoknak valamint a kerületben levő járási bizottságoknak oly felhivással küldi meg, hogy netaláni észrevételeiket legfeljebb 50 nap alatt közöljék.

A járási bizottságok a megállapitott összes munkálatokat s a mintaterek jegyzékét a községeknek oly felhivással küldik meg, hogy a felállitott minőségi osztályok száma, valamint a fokozattételek, s végre a földek osztályba sorozásának helyessége iránt, ugy az általuk mint netalán egyesek által beadott kifogásokat, 25 nap alatt a járási bizottságnak irásban adják be.

A kerületi bizottság a beérkezett észrevételeket ujabb tárgyalás alá veszi, ha szükségesnek látná, helyszini vizsgálatot rendel el, és a megállapitott s kellöleg indokolt fokozatokat és

(1) V. ö. 1881: XL. t. cz. 4. §. A földrészletek osztályba sorozása tárgyában v. ö. 1879 jul. 10, 31,015. sz. pénzügymin, körrend. (1879. R. T. 383.).

(2) E S-t hatályon kívül helyezte az 1881: XL. t. cz. (1. §.), pótolva azt 4. §-ával. (V. ö. 1884; XII. t. cz. 2. §.)

(3) E §-t hatályon kívül helyezte az 1881: XL. t. cz. (1. §.), pótolva azt 5. -ával.

43. §. A pénzügyminister a felérkezett tiszta jövedelmi fokozatokat és osztályba sorozási | dek osztályba sorozását tetemesen megváltozmunkálatokat kapcsolatosan megvizsgáltatja, s reájok vonatkozó javaslatával együtt az országos földadó-bizottság elé terjeszti.

a) ha oly földrészlet, mely földadó tárgyát nem képezi, mint adóköteles soroztatott, vagy ha adóköteles földrészlet, kihagyatott (4. és 5. §§-ok); (5) (7) b) ha valamely földrészlet többször, vagy ha nem a saját községe telekkönyvébe iktattatott be, ugyszintén, ha a tulajdonos hibásan van bejegyezve ;

c) ha a térfogat hibásan tétetett ki; (5) (6)

d) ha a földrészlet nem a megfelelő mivelési ága alá foglaltatott; (7) e) ha földrészlet nem a megfelelő minőségi osztályba soroztatott; f) ha a földrészlet a járáson belül fekvő határozottan megjelölendő más földrészlettel összehasonlítva egyenlőtlenül soroztatott,(7) (8)

(1) E S-t hatályon kívül helyezte az 1881: XL. t. ez. (1. §.), pótolva azt 6. §-ával. (2) E S-t hatályon kívül helyezte az 1881: XL. t. cz. (1. §.). pótolva azt 7. §-ával. (3) E S-t hatályon kívül helyezte az 1881: XL. t. cz. (1. §.), pótolva azt 8. §-ával. (4) E S-t hatályon kívül helyezte az 1881: XL. t. cz. (1. §.). pótolva azt 9. §-ával. (V. ö. 1884: XII. t. cz. 2. §. 2. bekezd.)

(8) E S-t föntartja: 1881: XL. t. cz. 10. §.: az ezen §. értelmében az új földadó-kataszteri munkálatok eredményei ellen érvényesíthető felszólalások elintézésének módjáról az 1884: XII. t. cz. rendelkezik. V. ö. még 1883 decz. 15. 76.140. sz. pénzügymin. rend. a földadó szabályozásáról szóló 1875: VII., ill. 1881:

47. §. A felszólalások azon községi elöljáró-nek elnöke a bizottsági elnök vagy helyettese, ságnál jelentendők be, melynek határában a tagjai a becslőbiztos és a bizottság egy tagja. felszólalás tárgyát képező földrészlet fekszik, A vizsgálatra a községi elöljáróság, a felszólaló vagy ha pusztán feküdnék, a melyhez a puszta és a kérdéses földrészlet tulajdonosa meghivana törvény értelmében tartozik, körjegyzőséghez tartozó községekben a felszólalás a körjegyzőség székhelyén is történhetik.

A felszólalások a községekben történt kihirdetést (45. §.) követő 30 nap alatt a községi elöljáróságnál személyesen, rendes meghatalmazott vagy az elöljáróság előtt kijelölt megbizott által szóval vagy irásban jelentendők be. A községi előljáróság a szóval tett bejelentésekről jegyzőkönyvet vesz fel, az irásbelieket pedig abba, tárgyuk rövid megjelölésével bejegyzi.

dók.

A vizsgálat eredménye a fölszólaló és a földtulajdonos netaláni nyilatkozatával a bizottság elé terjesztendő, mely a felszólalás felett határoz. A hozott határozatok a felszólalónak és a földrészlet tulajdonosának vevény mellett kézbesitendők.(2)

49. §. A felszólalások feletti határozatok ellen, akár az érdekelt fél, akár a becslőbiztos, a kerületi bizottsághoz felebbezhet.

A felebbezések a kézbesítés napját követő 15 nap alatt a járási bizottságnak írásban beadandók, mely a határidők letelte után a felebbezéseket az összes iratokkal a kerületi bizott

A fennebbi 30 nap letelte után a járási bizottság a községi elöljáróságoktól a felszólalásokat e czélra kirendelt tagjai által 15 nap alatt ösz-sághoz azonnal felterjeszti.(3) szeszedeti. A kik annak megérkezte alkalmával még felszólalásokat jelentenek be, azoknak szóval vagy írásban tett felszólalásait e kirendelt bizottsági tag elfogadja és bejegyzi.

Az elöljáróság e kiküldöttnek a felszólalásokkal együtt a telekkönyveket és birtokiveket is átadja s mind a nála bejelentettekre, mind azokra, melyek az összeszedésre kiküldött bizottsági tag előtt történtek, jogositva van észrevételeit megtehetni.

A bizottsági kiküldött a felszólalási eseteket, a helyszinének megszemlélésével és a felek felvilágosításával s megnyugtatásával kiegyenlíteni törekszik, s eljárását bevégezve, arról kimeritő jelentést tesz.

50. §. A kerületi bizottság a felebbezett ügyek felett határoz.

E határozat a feleknek vevény mellett kézbesittetik.

Ellene csak azon esetben van helye a további felebbezésnek, ha a kerületi bizottság határozata a járási bizottságétól eltér, s ez esetben a felek a kézbesítéstől számitott 15 nap alatt, s ugyanazon idő alatt a becslőbiztos vagy a kerületi felügyelő is felebbezhetnek. E felebbezések a járási bizottság elnökénél nyujtandók be.

Ha ez idő alatt egyik részről sem nyujtatik be felebbezés, az ügy befejezettnek tekintendő.(4) 51. §. A kerületi bizottság határozata ellen a járási bizottság elnökéhez benyujtott feleb

Ha felszólalás nem történt, a bizottság elnöke bezések, az iratokkal együtt a pénzügyministererről is értesitendő.(1) hez terjesztendők, ki azokat saját véleménye 48. §. A felszólalások felett a járási bizottság kiséretében az országos bizottsághoz teszi át. a becslőbiztos véleményének meghallgatása után | Az országos bizottság a felülvizsgáltatni kért határoz, és ha szükségét látja, a helyszinén ügyet véglegesen eldönti, s az egész ország tartandó vizsgálatra küldöttséget nevez, mely sorozási munkálatait véglegesen megállapitja,(5) 52. §. A pénzügyminister intézkedik a tiszta jövedelemnek földrészletenkint való kiszámitása, a földadó-katasterbe való bejegyzése és községenkinti összeállitása iránt.

A netalán becsuszott kiszámitási és bejegyzési hibák, ugyszintén a 46. §. a) b) c) pontjai alatti esetek bármikor ismertessenek is fel, hivatalból vagy a felek bejelentésére mindenkor kiigazitandók.

53. §. Ha valamely határban a részletes katasteri felmérés vagy tagositás

XL. t. cz. 9. és kk. $§-aiban foglalt s az egyéni felszólalásokra vonatkozó rendelkezések végrehajtása iránt (1883. R. T. 1744.). Ugyanerről: 1884 szept. 30. 58,457. sz. rend. (1884. R. T. 1597.). (1) E S-t hatályon kívül helyezte az 1881: XL. t. cz. (1. §.), pótolva azt 11. §-ával. - V. 0. D. 8.

(2) E §-t hatályon kívül helyezte az 1881: XL. t. ez. (1. §.), pótolva azt 12. §-ával, melyet hatályon kívül helvezett az 1884: XII. t. cz. 7. §-a.

(3) E §-t hatályon kívül helyezte az 1881: XL. t. cz. (1. §.), pótolva azt 13. §-ával, melyet hatályon kívül helvezett az 1884: XII. t. cz. 7. §-a.

(4) E §-t hatályon kívül helyezte az 1881: XL. t. ez. (1. §.), pótolva azt 14. §-ával, melyet hatályon kívül helvezett az 1884: XII. t. cz. 7. §-a.

(5) E S-t hatályon kívül helyezte az 1881: XL. t. cz. (1. §.). pótolva azt 15. §-ával, melyet hatályon kívül helyezett az 1884: XII. t, ez. 7. §-a.

jelen törvény hatályba lépte után történik meg, s a birtok térfogatában különbség mutatkozik, ezen különbség az adó-telekkönyvbe felveendő, és az adóztatásnál érvényesítendő.

Az ekként bekövetkező adónövekedés vagy leszállitás a tagositás folytáni birtokbavételt, illetőleg a katasteri felmérést követő évnek kezdetével áll be. Ellenben ártérben fekvő birtokoknál, melyek a jelen törvény szerinti adókivetés életbe léptetése után, az 1871: XXXIX. és XL. törvényezikk értelmében készitett és kezelt védművek által akár egyes birtokos, akár érdektársulatok költségén ármentesittettek, azon katasteri jövedelem, mely az egyes földrészletekre az ármentesités előtt megállapitva volt, a védművek elkészitésétől számítva 15 évig változás alá nem jöhet, habár ezen 15 év alatt az ország egész területére uj földadó-szabályozás eszközöltetnék.(1)

54. §. A megelőző 53. §. esetében a térfo- megállapitott munkálatot az illető községnek gathani különbség folytán előállott változás fel- megküldi. vétele hivatalból, vagy az érdekelt fél szorgalmazása folytán inditandó meg.

E czélból az illető közigazgatási vagy bírói hatóságok a pénzügyigazgatóságokat értesiteni tartoznak (4)

55. §. A 6. és 53. §§. eseteiben szükségessé vált katasteri mivelet, a jelen törvényben megállapított elvek szerint küldöttség által hajtatik végre, mely áll a pénzügyigazgatóság által kiküldött becslőbiztosból és az illető törvényhatóság által a pénzügyigazgatóság megkeresésére a törvényhatósági földbirtokosok közül választandó két tagból.

A küldöttség munkálata felett a pénzügyi igazgatóság határoz, s ennek megtörténtével a

A község elöljárósága azt közszemlére kiteszi (45. §.) s erről az érdekelteket helyi szokás szerint közzéteendő hirdetmény utján oly felhivással értesiti, hogy a felszólalások nála szóval vagy irásban, a közzétételt követő 30 nap alatt nyujtandók be (46. és 47. §§.).

A község elöljárósága tartozik a beérkezett. felszólalásokat a fentebbi határidő lejárta után azonnal a pénzügyigazgatósághoz beküldeni, mely azok felett határoz s határozatát az érdekelteknek kézbesitteti.

A pénzügyigazgatóság határozata, a kézbesitést követő 15 nap alatt, a pénzügyministerhez felebbezhető, ki az ügyet véglegesen eldönti.(3)

56. §. Az ezen törvényben meghatározott eljáráshoz szükségelt iratok és beadványok bélyegmentesek.

A bizottsághoz vagy azok elnökeihez intézett beadványok, és a bizottságok tagjainak hivatalos levelezései postadijmentesek.

57. §. A földadó szabályozásának költségeit az állam viseli.

A községekben teljesitendő irásbeli munkálatok végzésére szükséges irodai helyiségeket, egyéb helyszini munkák végzéséhez pedig a szükséges gyalog napszámokat, anyagokat, kocsikat, és a hol kell, ladikokat a községek ingyen tartoznak adni.

V. FEJEZET.

A földadó-kataster nyilvántartása.

58. §. A következő változások a földadó-katasterben nyilvántartandók : a) ha valamely községben a tagositás vagy birtokrendezés végrehajtatott; b) ha valamely községben a részletes katasteri felmérés megtörtént; e) ha a község határára nézve változás jött létre : (4)

(1) V. 6. 54., 55. §§. V. ö. 1881: XLII. t. ez. S. §.

(2) E §-t hatályon kívül helyezte az 1885: XXII. t. cz. 1. §-a. V. ö. a közadók kezeléséről szóló 1883: XLIV. t. cz. 4. §-ának 14. pontját.

(3) E S-t hatályon kívül helyezte az 1885: XXII. t. cz. 1. §-a. V. ö. 1883: XLIV. t. cz. 4. §. 14. (4) V. 6. 20, 61. Sỹ.