álló törvények és szabályok szerint intézkedik s erről egyuttal az alispánt (polgármestert) értesiti ; d) felügyel a hatósága területén levő összes orvosi és egészségügyi személyzetre ; e) a letelepedő orvosok és bábák okleveleit megvizsgálja, láttamozza, beiktatja és kihirdetés végett a törvényhatóságnak bejelenti: azoknak hiányossága esetére az eljárás iránt inditványt tesz; szülészettel foglalkozni óhajtó nőknek oktatást ád; f) a kuruzslás s egészségre veszélyes szokások, babonák, előitéletek kiirtására javaslatokat tesz és sürgős esetekben azonnal is intézkedik; g) ellenőrzi a vagyontalan betegek közköltségeni gyógykezelését, orvosi szempontból: h) vizsgálja törvényhatósága területén a tanintézetek, községi és hatósági fogházak, kórházak, köz- és magán-intézetek egészségi viszonyait, valamint a gyógyszertárakat (154., 156. §§.): i) ujonczozási bizottmányokban kirendeltetése esetében közreműködik ; k) teljesiti az orvos-rendőri vizsgálatokat és az orvos-törvényszéki bonczolatokat, ez utóbbiakat a megszabott díj mellett ; 1) havonkint egészségügyi jelentést tesz a közigazgatási bizottsághoz: m) átalában teljesit mindent, mit törvény vagy szabályrendelet hatásköréhez utasit. 163. §. Minden törvényhatóságban egészségügyi bizottság alakittatik; ennek tagjai; a főorvosokon kivül, minden hatósági orvos és hatósági állatorvos, a honvédzászlóalji főorvos, egy mérnök, egy épitész és egy gyógyszerész; többi tagjai a fentebbiekhez hasonló számban, a törvényhatósági bizottság tagjaiból állanak. Elnökét az egészségügyi bizottság az utóbbnevezett tagok közül maga választja. A mérnököt, épitészt és gyógyszerészt a közigazgatási bizottság jelöli meg. A törvényhatósági bizottság tagjai az egészségügyi bizottság tagjaivá a közgyülés által választatnak. E tagok a törvényhatósági bizottság háromévenkénti kiegészitése alkalmával visszalépnek, azonban — ha a törvényhatósági bizottság tagjai maradtak ujra megválaszthatók. Budapesten az egészségügyi bizottság az 1872. évi XXXVI. törvényezikk értelmében alakitandó. 164. §. A törvényhatósági egészségügyi bizottság tanácskozó, véleményező és inditványozó testület, mely rendesen egyedül illető hatóságával érintkezik. Veszélyes járványok alkalmával a törvényhatósági egészségügyi bizottság járványbizottsággá alakul, mely esetben az elnökséget az alispán, illetőleg polgármester, avagy ezeknek helyettese veszi át; az ekként alakított járványbizottság a szükséges óvrendszabályok elrendelésére, illetőleg kivitelére, valamint a belügyministeriummal és más hatósággal való közvetlen érintkezésre felhatalmaztatik. Határozatai a ministeriumhoz csak birtokon kivül felebbezhetők. Budapesten a járvány-bizottság támogatására a kerületi előljárók elnöklete alatt, külön helyi járvány-bizottságok alakithatók, melyeknek részletes teendői esetről-esetre a járvány minőségéhez és terjedelméhez képest, a törvényhatósági járvány-bizottság által határoztatnak meg. III. FEJEZET. 165. §. Az összes közegészségi ügyet a belügyminister vezeti és az ország közegészségi viszonyairól az országgyülésnek évenkint jelentést tesz. 166. §. A vezetése alatti ministerium közegészségi osztályában állandóan alkalmazott orvosok a többi államhivatalnokokkal egyenlő jogokban és elbánásban részesülnek. 167. §. A belügyminister felügyeletet gyakorol, intézkedik, felfolyamodások felett végsőfokulag dönt, szabályrendeleteket bocsát ki és engedélyeket ád mindazon ügyekben, a melyeket jelen törvény mint hatásköréhez tartozókat jelöl ki. 168. §. A belügyminister bármely közegészségi ügyben és bárhová kormány-biztosokat küldhet oly czélból, hogy a jelen törvény korlátain belől kiadott utasitásainak érvényt szerezzen. 169. §. A közegészségi ügyek tudományos tárgyalása czéljából egy véleményező s inditványozó testület állittatik fel, melyben minden, ez irányban jelentékeny szakma képviselve legyen. E testület czíme: «Országos közegészségi tanács.»> E testület tagjai nem tisztviselők; a közegészségi ügyekre nézve csak véleményt adnak, de közigazgatási ügyek elintézésére s végrehajtására hivatva nincsenek. A minister közegészségi ügyekben egyéb szakértő és tudományos testületeket is meghallgathat.(1) 170. §. Az országos közegészségi tanács feladata: 1. véleményezés a kormány által hozzá intézett tárgyakban ; 2. a közegészség emelésére, fertőző, átörökölhető és járványos kórok meggátlására s átalán az orvosi, állatgyógyászati, gyógyszerészeti, fürdészeti s orvostörvényszéki ügy javitására, illetőleg rendezésére vonatkozó rendszabályok inditványozása; 3. Felülvéleményezés a hozzáutasitott orvos- törvényszéki esetekben ;(2) 4. véleményezés orvosi műhibák felett; (3) 5. véleményezés a kormány által állami közgyógyintézeteknél alkalmazandó orvosi személyek iránt; (4) (1) V. ö. 1870 jan. 12. 19,247/1869. sz. igazs. min. Körrendelet az orsz. közegészségi tanács felállítasáról (1870. R. T. 147.). A közegészségügyi tanács tagja lehet orsz. képviselő: 1875: I. t. cz. 1. §. Az igazságügyi orvosi tanácsról az 1890: XI. t. cz. rendelkezik. (2) E pontot hatályon kívül helyezi az igazságügyi orvosi tanácsról szóló 1890: XI. t. cz. 6. §.; l. u. e. 1. cz. 2. §. a) p. (3) A mennyiben e mühibák a bíróságok eljárását igénylik, az igazságügyi orvosi tanács illetékes a véleményadásra: 1890: XI. t. cz. 2. §. b) p. (4) A mennyiben törvényszéki vagy fogházorvosi állomások betöltéséről van szó, az igazságügyi orvosi tanács illetékes a véleményadásra: 1890: XI. t. cz. 2. §. d) p. 6. gyógyszerkönyv és árszabály-tervezetének szerkesztése. 171. §. Az országos közegészségi tanács e törvény életbeléptetése után következőkép szerveztetik: Az országos közegészségi tanácsot képezik: egy elnök; egy másodelnök; egy jegyző; és: tizenkét rendes tag, továbbá rendkivüli tagok határozatlan számban. Az egyes ministeriumok egészségügyi előadói a tanácskozásban, mint rendes tagok vesznek részt. Jegyzőt az országos közegészségi tanács maga választ. Az országos közegészségi tanács kebelén kivül álló szakértők tárgyalásra szintén felkérethetnek és a minister beleegyezésével, külön munkálatok kidolgozásával is megbizathatnak. Az országos közegészségi tanács elnökét a tagok által történt hármas kijelölés alapján, a belügyminister ellenjegyzése mellett Ő Felsége, tanács másodelnökét és tagjait a belügyminister nevezi ki. a 172. §. Az elnökök és jegyző működése hat évig tart. Ezen idő leteltével ujra kinevezhetők, illetőleg megválaszthatók. A többi tizenkét rendes tag egy harmad része minden három év leteltével sorsolás utján kilép; a kilépők ujra kinevezhetők. 173. §. A tanács költségei a kormány javaslatára az állami költségvetés megállapítása alkalmával határoztatnak meg. 174. §. Az országos közegészségi tanács a belügyminister alatt áll s közvetlen ezzel, állategészségi és szabadalmi ügyekben a kereskedelmi ministerrel orvostörvényszéki felülvélemények, valamint az orvosi műhibák véleményezése tárgyában pedig az illető kir. biróságokkal(1) érintkezik. Az ügymenetet és a tanácskozás rendjét a tanács maga határozza meg s a belügyministerhez felterjeszti. 175. §. Jelen törvény életbeléptével az ezzel ellenkező törvények vagy szabályzatok érvényen kivül helyeztetnek. 176. §. Jelen törvény életbeléptetése idejének meghatározásával és végrehajtásával a belügyminister bizatik meg.(2) (1) E szavakat hatályon kívül helyezi: 1890: XI. t. cz. 6. §. L. u. e. t. cz. 2. § b) és d) p. (2) Az 1876: XIV. t. cz. életbe lépett 1877 jan. 1-én (1876 decz. 6. 55,501. sz. belügymin. rend., 1876. R. T. 724.). Ugyanekkor léptek hatályba a 31,025/76. és 31,026/76. sz. a. a halottkemiés tárgyában kibocsátott belügymin. rend. (L. fönn a 110. §-t.) XV. TÖRVÉNY-CZIKK a közadók kezeléséről,(4) (Szentesitést nyert 1876. évi ápril 6-án. Kihirdettetett az országgyülés mindkét házában 1876. évi ápril 8-án.) I. RÉSZ. Az állami közigazgatást adóügyekben közvetítő hatóságokról. 1. §. Adóügyekben az állami közigazgatást a törvényhatóságok területén királyi adófelügyelők vezetik, azon közigazgatási bizottságok ellenőrzése mellett, melyek az 1876. évi VI. t. czikk alapján a törvényhatóságok kebelében alakittatnak s melyekben a kir. adófelügyelő, illetőleg annak helyettese, adóügyi előadóként működik. mindazon adónemekre nézve, melyeknek kivetését törvény értelmében kivető bizottságok eszközlik (17. §.): 3. kirója évenkint sommásan és adóközönségenkint a földadót ; 4. adófizetési haladékokat engedélyez a folyó adóra nézve elsőfokulag és a jelen törvény rendeletéhez képest (48. §.); 5. megállapítja az 1868: XXII. t. cz. 23. és 24. §§-ai, az 1868: XXV. t. ez. 3. és 7. §§-ai, az 1875: XXI. t. cz. 23. és 24. §§-ai, az 1875: XXVI. t. cz. 3., 9. és 15. §§-ai, és az 1875: XXIX. t. cz. 1. §-ának 5. pontja szerint adó-kataster ügyeire nézve az 1875. évi VII. t. cz. 54., 55. és 59. §§-ban a kir. pénzügyigazgatóságokra és adóhivatalokra ruháztattak ; 7. ellenőrzi : Az egyenes adóügyekre nézve a kir. pénz- | járó adómentességeket; üzyigazgatóságokat és kir. adóhivatalokat illető | 6. teljesiti azon teendőket, melyek a földműködési kör ezen szervezetre megy át. A számvevőségi ellenőrzési szolgálatot addig, mig a számvitel iránti törvény meg nem alkottatik, a pénzügyminister rendeleti uton szabályozza. Az egyenes adók községenkint való könyvelését és pénztári elszámolását a kir. adóhivatalok eszközlik. 2. §. A kir. adófelügyelőket, szolgálati rangfokozatuk szerint, a pénzügyminister előterjesztésére, Ő Felsége vagy a pénzügyminister nevezi ki és mozdítja el; a kir. adófelügyelő segédszemélyzetét a pénzügyminister nevezi és rendeli ki. 3. §. A pénzügyminister mindazon rendeleteket, melyek az egyenes adók kivetését, beszedését, behajtását és kezelését illetik, az ügy természetéhez képest részint a kir. adófelügyelőhöz, részint a közigazgatási bizottsághoz intézi. 4. §. A kir. adófelügyelőnek működési köre a következő: 1. meginditja évenkint a pénzügyministertől vett rendelet alapján az egyenes adók kivetésére vonatkozó előmunkálatokat; jelesül: a) az adókötelezettek és az adótárgyak Összeirását; b) az egyes adónemek kirovására szükséges bevallások gyüjtését és egyéb kivetési adatok beszerzését; a) a községek (városok) közegeit mindazon teendőkben, miket azok egyes adónemek kivetése, a kivetési adatok gyüjtése, az egyenes adók könyvelése, nyilvántartása, beszedése és behajtása, valamint az egyenes adók módjára beszedendő közvetett adók, illetékek, kincstári és egyéb tartozások behajtása körül törvény, szabály és ezek alapján kiadott rendeletek szerint teljesiteni tartoznak; b) a járási szolgabirákat mindazokra nézve, miket ők az adóügyek pontos ellátása és az adóbehajtás rendes menete érdekében végezni kötelesek, törvény vagy szabály vagy pénzügyministeri rendelet alapján ;(2) 8. elnöke azon bizottságnak, mely a fegyelmi biróságot a kir. adófelügyelő alá rendelt állami pénzügyi közegek által, az egyenes adóügyek ellátása körül elkövetett fegyelmi vétségek felett a 9. és 10-ik §§. értelmében gyakorolja ; 9. a pénzügyministerhez felterjesztett jelentésein kivül havonként jelentést tesz a közigazgatási bizottságnak az általa képviselt közigazgatási ág állapotáról. Ezen jelentéshez mellékli az általa engedélyezett adófizetési haladékok és megállapított adómentességek jegyzé 2. elkészíti az adókiszámitási javaslatokat két.(3) (1) Ezen törvényt hatályon kívül helyezte a közadók kezeléséről szóló 1883: XLIV. t. cz. (113. §.), a melynek kapcsán egybefoglaltuk a közadók kezelésére nézve érvényes szabályokat. V. ö. 1877: XVIII. t. cz., a közadók kezelésétől szóló 1876: XV. t. czikkben a biróság előtti ügyek képviseltetésére vonatkozó intézkedések pótlásáról. (2) V. ö. 5. §. 1. p. (3) V. ô. 8. Ş. 5. §. A törvényhatóság közigazgatási bizott-itéletei ellen benyujtott felebbezések képezik ságának működési köre adóügyekben a követ- a bizottsági tanácskozmány tárgyát. kező: 2. megállapítja a kir. adófelügyelőnek javaslatára, a jelen törvény 51. és 60. §§-ai értelmében az adóelengedéseket; A kir. adófelügyelő, illetőleg helyettese, kö 4. felügyel arra, hogy a kir. adófelügyelő a teles a közigazgatási bizottságnak mindazon 4. §. 7. pontjában körülirt ellenőrzést telje- | határozatait, melyek a fennálló törvényekbe sitse; vagy szabályokba ütköznek, vagy az államkincstár érdekeit sértik, vagy melyek ezen törvény szerint hivatalból felebbezendők, a pénzügyministerhez felebbezni, a ki ez ügyben véglegesen határoz. A felebbezéshez a közigazgatási bizottság indokolt határozata melléklendő. Az ily módon felebbezett határozat csak akkor hajtható végre, ha a pénzügyminister 14 nap alatt nem nyilatkozik vagy azt hely 3. felebbviteli hatóság jogát gyakorolja : a) a községi közegek által teljesitett's a kir. adófelügyelő által felülvizsgált adókivetések, ugy szintén a földadó-kivetés ellen; b) a kir. adófelügyelőnek adófizetési haladékokra és adómentességekre vonatkozó vég- benhagyja.(1) zései ellen; 8. §. A 4. §-ban felsorolt és más, a köz c) a 15., 39., 46. és 61. §§-okban meg-igazgatási bizottság hatáskörébe nem tartozó határozott pénzbírságok ellen benyujtott fel- adóügyeket a kir. adófelügyelő saját felelősfolyamodványokra nézve. sége alatt intézi el. Egyenlő végzések esetében a 7. és 34. SS-okban emlitettek kivételével, a pénzügyministerhez felebbezésnek helye nincs. A jelen §. 3. pontjának a) betüje alatt emlitett esetekben, midőn a félszólamlás tárgyát házadó képezi, a közigazgatási bizottság fel van jogositva: a) a fenforgó kérdéseket a kir. adófelügyelőnek és a felszólamló adózónak meghallgatásával, minden tekintetben megvizsgálni ; b) tanukat kihallgatni vagy az illető biróság által eskü alatt kihallgattatni; c) szakértőket és bizalmi férfiakat a tárgya-| (rendezett tanácsu városok polgármesterei) jálásokra rendelni, kik azonban szavazatjoggal | rási tisztviselők, végre a közigazgatási binem birnak; d) a helyszinén szemlét tartani, az 1870: LI. t. cz. 2-ik §-ának intézkedése értelmében. 6. §. Mindazokban, mik ezen törvény és a törvény alapján kiadandó rendeletek értelmében a kir. adófelügyelő hatásköréhez utasitott adóügyekre vonatkoznak, a kir. adófelügyelő közvetlenül rendeleteket intéz : a) a járási szolgabirákhoz : b) a törvényhatósági joggal felruházott városok tanácsaihoz és adóhivatalaihoz ; c) a rendezett tanácsu városok polgármestereihez és adóhivatalaihoz ; d) a nagy- és kis-községek elöljáróihoz és jegyzőihez; e) a kir. adóhivatalokhoz. 7. §. A kir. adófelügyelő a közigazgatási bizottság tanácskozmányaiban szavazati joggal bir. Akadályoztatása esetében, adóügyekben ezen jog átmegy helyettesére. Ezen jogot nem gyakorolhatja a kir. adőfelügyelő vagy helyettese azon esetben, midőn a királyi adófelügyelőnek végzései vagy a 40. §. értelmében alakitott fegyelmi bizottság (1) V. ö. 5. §. 2. c) p.; 48. 62. §§. (2) V. ö. 4. §. 8. p.; 62. §. zottság tagjai által elkövetett fegyelmi vétségek az 1876. évi V., VI. és VII. törvényczikkek értelmében büntettetnek meg.(2) 40. §. Az állami pénzügyi közegek által az adóügyek ellátása körül elkövetett fegyelmi vétségek felett a királyi adófelügyelőből vagy annak helyetteséből, mint elnökből és két tagból álló fegyelmi bizottság, mint elsőfoku hatóság itél. A bizottság két tagját a királyi adófelügyelő hatósága alá tartozó állami pénzügyi tisztviselők sorából minden év elején a pénzügyminister nevezi ki. A fegyelmi eljárásra nézve mérvadók az 1876. évi V. és VI. törvényezikkek rendeletei, azon kiegészitéssel, hogy: a) a kir. adófelügyelőnek alárendelt állami pénzügyi közegek ellen a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot a kir. adófelügyelő vagy a pénzügyminister rendeli el; b) a kir. adófelügyelő által elkövetett fegyelmi vétségek felett elsőfokulag a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya, másodfokulag a pénzügyminister; végre : c) a jelen §. értelmében alakitott fegyelmi |