bizottság itéletei ellen benyujtott felebbezések felett, másodfokulag a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya, és eltérő itéletek esetén harmadfokulag a pénzügyminister itél.(1) II. RÉSZ. Az egyenes adók kivetéséről, könyveléséről, nyilvántartásáról, befizetéséről és elengedéséről. I. FEJEZET. Kivetés. A) Kivető közegek. 11. §. Az egyenes adók kivetésére a közsegek közegei és az adókivető bizottságok vannak hivatva. A községi közegek (adóhivatalok, községi jegyzők) kivetik a földadót, a keresetadó I. és II. osztályát, a házosztály- és házbéradót, az általános jövedelmi pótadót, a cselédtartásért, teke- és játékhelyiségekért, kocsi- és lótartásért fizetendő adót, végre a fegyveradót. A kivető bizottságok megállapítják a kereseti adó III. és IV. osztályát, a bányaadót, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adóját, végre a tőke-kamat és járadékadót. 12. §. A kivetés alapjául szolgálnak : 1. a földadónál ezen adónak a kir. adófelügyelő által a földsorozati munkálatokban az adóévet megelőző év utolsó napján mutatkozó tiszta jövedelem alapján kidolgozott sommás kiszámitása, és a földbirtokban előforduló változásokról vezetett nyilvántartás ; 2. az egyenes adók többi nemeinél, jelesül: a) azoknál, melyeket a községi közegek vetnek ki az adókötelezettek és az adótárgyak összeirása, illetőleg bevallása; b) azoknál, melyeket az adókivető bizottságok állapítanak meg, az a) pontban emlitettek mellett a kir. adófelügyelőnek az egyes adóbevallásokra vonatkozó javaslatai.(2) évi XXI. t. czikk 21. és 22. §§-aiban, az 1875. évi XXIV. t. czikk 40. §-ában, az 1875. évi XXVI. t. czikk 24., 22., 23., 24., 25., 26. és 27. §§-aiban, az 1875. évi XXVII. t. czikk 8., 9., 10. §§-aiban és ugyanazon t. czikk 11. §-ának a), b), c), d) és e) pontjaiban, végre az 1875. évi XXIX. t. czikk 35., 36. és 37. §§-aiban foglalt intézkedések, azon különbséggel, hogy az adóhivatalok teendőit az ezen törvény szerint illetékes királyi adófelügyelők, illetőleg a kivetésre hivatott közegek teljesitik. 44. §. A szolgabirák (polgármesterek) és a hely szinén megjelenő kir. adófelügyelők vagy he yetteseik kötelesek az összeírási munkálatok menetét hivatalból ellenőrizni; ha abban hiányokat találnak, a fenforgó akadályok elháritása iránt azonnal intézkednek, s ha az összeirási munkálatoknak a pénzügyminister által kitűzött határidőben rendes végrehajtását másképen nem biztosithatják, az összeirást teljesitő egyének helyébe a hibás fél vagy végső sorban a község (város) költségén más alkalmas egyéneket rendelnek. 45. §. A bevallások a pénzügyminister által kitűzött határidőben a községi előljáróságnál (városi polgármesternél) nyujtandók be. A községi elöljáróság (városi polgármester) a benyujtásra kitüzött határidő letelte után azonnal, a beérkezett bevallásokból azokat, melyek a 12. §. a) pontjában emlitett adónemekre vonatkoznak, az ezen adónemek kivetését eszközlő községi közegeknek (községi jegyzőknek, adóhivataloknak) adja által, azokat pedig, melyek a 12. §. b) pontjában emlitett adónemekre vonatkoznak, a kir. adófelügyelőhöz küldi be. Azok, kik bevallásaikat a pénzügyminister által kitüzött határidőben be nem adták, a bevallás beadására 8 napi határidő kitűzése mellett, oly megjegyzéssel hivatnak fel, hogy ezen ujabb határidőnek meg nem tartása esetén, adójuk hivatalból fog megállapittatni.(3) 16. §. A községi jegyzők (városi adóhivatalok) által az összeirási sorkönyvek és bevallások alapján s esetleg az összeiró és bevallásokat tett egyének meghallgatása után készitett kivetési lajstromok a kir. adófelügyelőnek érvényesítési záradékával ellátva, a község (város) házánál 8 napi közszemlére kitétetnek s az adókötelesek figyelmeztetnek, hogy netaláni felszólamlásaikat a fent kitűzött határidő alatt a község előljáróságánál (a város polgármesterénél) előterjeszthetik. A beadott Az összeirások módját s a bevallások kellé- | felszólamlások a kir. adófelügyelőhöz küldenkeit és alakját a pénzügyminister rendeli uton dök be, a ki azokat a közigazgatási bizottságállapitja meg; érvényben maradván az 1875. nak, mint felebbviteli hatóságnak legköze 13. §. Az adókötelezettek és az adótárgyak | összeírását, ugy a bevallások gyűjtését, a községek (városok) a kir. adófelügyelőnek és a szolgabiráknak (polgármestereknek) felügyelete alatt saját közegeik által teljesittetik. lebbi ülésében előterjeszteni köteles. (29. §. 4. pontja.) nem egyuttal királyi adóhivatalnak székhelye is) alakittatik. Az adókivető bizottsághoz elnököt és elnöki helyettest, továbbá két rendes és két póttagot a pénzügyminister a kir. adófelügyelő javaslatára, két rendes és két póttagot pedig a megyei alispán (polgármester) nevez ki. 17. §. A kir. adófelügyelő a 45. §. értelmé ben hozzá beküldött bevallásokat megvizsgálja, azokra nézve, melyeket kielégitöknek nem talál, a tényleges viszonyokról tudomással biróknak meghallgatása s a rendelkezésre álló egyéb adatoknak használata mellett, az adókötelezettektől zárhatáridő kitűzésével felvilágositást és kiegészitést kivánhat és e határidőnek lejártával átalában minden egyes adókötelezettre és jelesül azokra nézve is, kik bevallásaikat vagy a tőlük kivánt felvilágosítást megadni elmulasztották, kiszámítja azon adóösszeget, melylyel a törvény és a fennálló megjelenésben előreláthatólag akadályozva nem szabályok értelmében nézete szerint megrovandók. A mennyiben ezen adókiszámitások készitése alkalmával a kir. adófelügyelők vagy azok helyettesei az adókötelezetekkel vagy mások kal, kiket megkérdezendőknek vélnek, személyesen értekeznek, kötelesek ezen értekezést azon községben, melyben az illetők laknak, folytatni, eljárásukban minden faggatást és családi viszonyokba avatkozást kerülni és vizsgálódásaikat csak az adó kivetésére szükséges adatokra és tényleges viszonyokra kiterjeszteni. Jogukban áll továbbá a községi elöljáróságoktól (városi polgármesterektől) szóvagy irásbeli felvilágosítást kérni, az adókötelesek vagyoni és kereseti viszonyait ismerő egyéneket kihallgatni, a biróságok és más közhivatalok utján a szükséges adatokat megszerezni s a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójának kivetéséhez szükséges támpontokat, a vállalat vagy egylet üzleti könyveinek megtekintése utján is begyüjteni. A biróságok és más közhivatalok kötelesek a kir. adófelügyelő megkeresésének — a megkeresés vételétől számított 14 nap alatt, eleget tenni.(1) 18. §. A bevallások megvizsgálásának befejezése után a kir. adófelügyelő által a 17. §. értelmében készített adókiszámitási javaslatokat kitüntető lajstromok, melyekbe a bevallott adóalapok összege is felvétetik, a község (város) házánál előre kihirdetendő 8 napra kitétetnek, hogy azokat mindenki megtekinthesse s az őt vagy másokat illető adójavaslatokra nézve netaláni észrevételeit megtehesse. Ezen észrevételek a fenti határidő alatt a kir. adófelügyelőnél, utóbb a kivető bizottság-| nál terjeszthetők elő. | A bizottsági tagok a vidék, illetőleg város önálló és kereseti viszonyait ösmerő lakosaiból nevezendők ki, figyelemmel arra is, hogy azoknak felerésze a föld- és házbirtokosok, másik felerésze pedig a kereseti és tőke-kamat adókötelesek osztályához tartozzék és mindenkiről feltehető legyen, hogy a bizottsági üléseken lesz. A ki bizottsági tagnak választatik, e megbizatásnak teljesitését alapos ok nélkül nem tagadhatja meg, kivévén, ha ily megbízatásban részesült és azt az előző évben már teljesitette is. Bizottsági előadó, szavazat nélkül, a kir. adófelügyelő vagy helyettese. 20. §. Minden adóközség köteles saját képviselete által választott két bizalmi férfiut kiküldeni az adókivető bizottság azon tárgyalásaihoz, melyeken a község adólajstroma a kitüzött sorrend szerint előfordul. A bizalmi férfiak kötelesek a tőlük kivánt felvilágosításokat megadni. Meg nem jelenésük azonban a bizottsági tárgyalások folyamát meg nem akasztja. 21. §. Az adókivető bizottság ülései nyilvánosak és azokról rendes jegyzőkönyv vezettetik. A határozatok szótöbbséggel hozatnak. A bizottság azon üléseire, melyekben a bányaadó tárgyaltatik, a rendes tagokon kivül azon két tag is meghivandó, kiket e czélra az 1875. évi XXVII. t. czikk 11. §-ának e) pontja szerint a törvényhatóságok választanak. Ha egyes esetekben a bizottság egy tagja kivánja, a bizottság zárt ülésben tanácskozik és hozza határozatait, de ez esetben is a határozat nyilvános ülésben hirdettetik ki. A bizottság tagjai az első ülésben s a menynyiben ezen meg nem jelentek volna, mindenesetre működésük megkezdése előtt, következő ünnepélyes fogadást kötelesek letenni: «Én N. N. becsületemre fogadom, hogy a törvény értelmében jelen állásommal járó feladatok teljesítésében lelkiismeretesen és részrehajlás nélkül fogok eljárni.» (2) 22. §. A bizottsági határozat hozatalára az elnökön és előadón kivül két szavazótagnak 19. §. Adókivető bizottság évenként minden jelenléte szükséges; ha ennyi tag meg nem adóhivatal székhelyén és minden törvényható- jelenne, a megjelentek jogositva vannak, a sági joggal felruházott városban (a mennyiben hiányzó bizottsági tagokat a póttagok behivása (1) V. ö. 4. §. 2. p.; 18., 24. §§. (2) V. ô. 32. S. Magyar Törvénytár. 1875-1376. 26 26 által s addig is, mig ezek megjelennének, a tanácskozás fennakadásának elhárítása végett a helyben vagy a vidéken lakó más adófizetőkböl helyettesiteni. Ugyanily eljárás követendő, ha a bizottságnál oly ügy tárgyaltatik, melyben a bizottság egyik tagja, vagy annak 2-ik fokig rokona vagy 1-ső foku sógora érdekelve van.(1) intézett meghagyásban kitűzött határidőig a bizottság kiküldötteivel nem közli, az adóösszeg a kir. adófelügyelőnek (helyettesének) meghallgatása után és a rendelkezésre álló egyéb adatok alapján, az adókivető bizottság által állapittatik meg. 26. §. Oly esetben, midőn a kivető bizottság a kir. adófelügyelő által javaslatba hozott adó23. §. A bizottság tagjai három forint napi tétel fölemelését határozta, erről az illető dijt huznak. Ezen napi dijak a bizottság műkö-, adózót, ha a határozat kihirdetésénél jelen dése helyén nem lakó bizottsági tagoknak nem lenne, irásbeli végzéssel külön értesiti, működésük egész tartamára, beleértve az oly hozzáadással, hogy ha e végzést felebbezni utazási időt is azon bizottsági tagoknak kivánja, az abbeli felszólamlás irásban a végzés pedig, a kik a bizottságok működésének helyén kézbesítésétől számítandó 8 nap alatt az adólaknak, csak azon napokra járnak, melyeken ügyi előadónál vagy helyettesénél vevény a bizottság tárgyalásaiban részt vesznek,(2) mellett benyujtandó,(4) 27. §. A végzés kihirdettetvén, jogában áll mind a kir. adófelügyelőnek vagy helyettesének, mind az érdekelt adóköteles félnek az ülés folyama alatt élőszóval az iránt nyilatkozni, kivánja-e az ügyet, és ha igen, mely indoknál fogva, a felszólamlási bizottsághoz felebbezni. Hasonló nyilatkozatra jogositva van a jelenlevő adókötelesek bármelyike, ha a bizottság által hozott végzés eredményében aránytalanságot vél bebizonyithatni, önmagára vagy másra kivetett adótételre nézve. 24. §. Az adókivető bizottság a kitűzött sorrend szerint behatóan megvizsgálja az adózók bevallásait és a kir. adófelügyelő által minden egyes adózóra nézve, tehát azokra nézve is, kiknek adója a 15. §. szerint hivatalból állapítandó meg, a 17. §. értelmében készitett adókiszámitási javaslatokat s tekintettel az illető adózó vagy mások, vagy pedig a kir. adófelügyelő, illetőleg helyettese által tett észrevételekre s egyéb rendelkezésére álló adatokra, megállapitja minden egyes adókötelesnek adónem szerinti adóösszegét, azt még az ülés folyama alatt az illető adó-| A felebbezés esetében a felebbezett ügyre lajstromba bejegyezteti és ebbeli végzését ki- vonatkozó bevallási ivre a bizottság határohirdeti, egyuttal pedig az egyes ülések zata reá jegyeztelik s ugyanott megemlittetfolyama alatt adóval megrovott adózók név-nek a szóbeli felebbezés indokai is. jegyzékét, a reájuk kivetett adó összegének A felebbezés indokainak irásban kifejtésére kitüntetése mellett az ülést követő napon, a felebbezőnek a kihirdetéstől számítandó bizottság tárgyalásainak helyiségeül szolgáló 8 napi határidő adatik. ház kapujára függeszti ki; végre azon adózókat, kik azon községben, melynek adólajstromában adójuk kirovatott, nem laknak és az ülésben jelen nem voltak, a hozott végzésről irásban értesiti.(3) a 25. §. A 24. §-ban körülirt vizsgálat megitélésénél az adókivető bizottság jogositva van, illetőleg köteles : a) tárgyalásaira szakértőket meghivni és kihallgatni: b) azon esetekben, midőn a bevallás adatai oly hiányosak, hogy tárgyalás alapjául nem szolgálhatnak, az illető adózókat bevételeiknek és kiadásaiknak részletezésére kötelezni vagy azokat, kik üzleti könyveket vezetnek, üzletük 3 évi mérlegének a kivető bizottság titoktartásra kötelezendő két tagjával leendő közlésére fölbivni. Ha az adóköteles a felhivás kézbesítésétől számított három nap alatt a töle bekivánt részletezést be nem adja, vagy üzleti mérlegét az e végett hozzá az adókivető bizottság által (1) V. 6. 32. 8. (3) V. ô. 20. 27. NS. Azon adózó, a ki az adókivető bizottság ülésében akkor, midön adóügye tárgyaltatott, jelen nem volt, a bizottság végzése elleni felebbezését a 24. §-ban emlitett névjegyzék kifüggesztésétől számitandó 15 nap alatt irásban adhatja be. A felebbezések a kir. adófelügyelőnél nyujtandók be, ki azokat az illetékes felszólamlási bizottságnak akkor, midőn ez működését megkezdi, iratjegyzék mellett átadni köteles. (29-ik §. 2-dik pontja.) A felebbezések benyujtására a 26. és a jelen §. szerint adott határidő letelte után benyujtatott felebbezés figyelembe nem vétetik. Átalánosságban és indok megjelölése nélkül tett felebbezések figyelembe nem vétetnek. A felebbezés a kivetett adónak behajtását nem gátolja. A felebbezés elintézése után azonban az illetéktelenül befizetett adóösszeg a végzés vételétől számitott 15 nap alatt visszatértendő. 28. §. Mihelyt egy községre nézve az adó tételek bizottságilag megállapittattak, az arról szóló lajstromok a kir. adófelügyelő által számszaki érvényesités után a szabályszerű előirások és bejegyzések végett a kir. adóhivatalnak s ez által az illető községi elöljáróságnak az adókönyvbe egyénenkinti bevezetés végett kiadatnak. B) Felebbezési hatóságok. 29. §. Az adókivetés alkalmával megállapított adóösszegek mérve ellen benyujtott felebbezések elintézésére illetékesek : 1. a földadót, házbér- és házosztályadót, a kereseti adó I. és II. osztályát, az átalános jövedelmi pótadót, ugyszintén a cselédtartásért, teke- és játékhelyiségekért, a kocsi- és lótartásért fizetendő adót, s a fegyveradót illetőleg, a törvényhatóság közigazgatási bizottsága ; (1) 2. keresetadó III. és IV. osztályát, továbbá a bányaadót, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adóját, végre a tőkekamat- és járadékadót illetőleg, a következő §. rendeletei szerint alakitott felszólamási bizottságok.(2) 30. §. Felszólamlási bizottság minden kir. adófelügyelő székhelyén alakittatik. Elnökét és annak helyettesét a belügyminister nevezi ki; két bizottsági tagot és két póttagot a vidéki önálló és kereseti viszonyait ismerő lakosai közül a pénzügyminister hiv meg két tag és két póttag pedig az illető kir. adófelügyelő működési köréhez tartozó törvényhatóságok által, mindenkor a tavaszi közgyülésen az alább megirt módon eszközlendő választás utján hivatik meg, figyelemmel arra, hogy azok is lehetőleg felében a föld- vagy házbirtokosok, felében pedig a kereseti vagy tőkekamat adókötelesek osztályából jeleltessenek ki. A választási eljárás a szerint, a mint a kir. adófelügyelő működési köréhez: a) egy, b) két, vagy c) kettőnél több törvényhatóság (megye, kerület, vidék, szék, város) tartozik, külön böző. Az első esetben a törvényhatóság közgyűlése mind a két rendes és két póttagot választja: a második esetben mindegyik törvényhatóság közgyűlése választ egy-egy rendes és egyegy póttagot; gyakorolják a választás jogát, oly módon, hogy minden évben más-más két törvényhatóság közgyűlése választ egy-egy rendes és egy-egy póttagot. A ki a felszólamlási bizottság tagjának megválasztatik, e megbizatásnak teljesítését alapos ok nélkül nem tagadhatja meg, kivévén ha ily megbizatásban részesült és azt az előző évben már teljesitette is. A felszólamlási bizottságnál az előadói teendőket a kir. adófelügyelő által kijelölt pénzügyi hivatalnok végzendi, ki szavazati joggal nem bir, de a 34. §. eseteiben a felszólamlási bizottság határozatait a pénzügyministerhez felebbezheti. 31. §. A felszólamlási bizottság elnöke az államkincstárból 5 frtnyi, tagjai pedig 4 frtnyi napi dijat huznak, a 23. §-ban megjelölt napokra. A bizottság működési helyén nem lakó bizottsági tagok az oda- és visszautazásra a vasuti II. osztályu, gőzhajózási I. osztályu vitelbért, tengelyen való utazásoknál mértföldenkint 1 forintot számíthatnak. 32. §. A felszólamlási bizottság a hozzá érkezett felszólamlásokat és az azokra vonatkozó iratokat körülményesen megvizsgálja, és miután a fölmerült minden kétely földerittetett, a felszólamlások fölött határoz. Eljárására és határozathozatali képességére nézve mérvadók a 21-ik és 22-ik §§-ok rendeletei. 33. §. A felszólamlási bizottság föl van jogositva, illetőleg köteles : a) a fenforgó kérdéseket megvizsgálni és a mennyiben ujabb vizsgálatnak szüksége fenforogna, az illető adózót is meghivni; b) szakértőket tárgyalásaira meghivni s azokat kihallgatni ; c) tanukat hit alatt kihallgattatni, az illető biróság által: d) az adózókat vagy bevételeiknek és kiadásaiknak részletezésére, vagy azokat, kik üzleti könyveket vezetnek, üzletük három évi mérlegének titokban tartás biztositása melletti bemutatására kötelezni azon esetben, midőn ezek iránt az adókivető bizottság épen nem, vagy sikerrel nem intézkedett, sőt a mérleg helyességének kideritése végett az adókötelesnek üzleti könyveit is megtekinteni, mely czélr négy titoktartásra kötelezendő megbizotta nevez, kik közül az illető fél kettőt vissza utasithat. A kiadások és bevételek részletezése, vagy a harmadik esetben az illető törvényható az üzleti mérleg bemutatása elmulasztásának ságok közgyűlései, a pénzügyminister által esetében a felszólamlási bizottság, ha tárgyaelőre megállapítandó sorrendben, felváltva lásai közben előbb tudva nem levő uj adatok (1) V. 6. 16. . (2) V. 8. 27. §. merülnek fel, az adókivető bizottság által megállapított adótételt az uj adatokhoz aránylag felemelheti. Az 1875. évi XXIX. t. cz. 18. §-nak intézkedése épségben tartatik. 34. §. A törvényhatóság közigazgatási bizottsága, mint felebbviteli hatóság által hozott végzéseket, ha a 7. §-ban emlitett körülmények fenforognak, a kir, adófelügyelő, a pénzügyministerhez felebbezni köteles. község illetőleg az egyes adózó 1875. év végével hátralékban maradt. Tulfizetések a folyó évre könyvelendők. A folyó adóról az adózók az 1876-dik évtől kezdve uj adókönyvecskéket kapnak, melyekbe az 1876-dik év előtti időről származó adóhátralékokra teendő fizetések is külön lapra iratnak le. Az adókönyvecskéket a községi (városi) közegek kézbesitik. Ezen kézbesítés alkalmával az adózó az adókönyvecske árán kivül, mely két krnál nagyobb nem lehet, az adó könyvecskét kiállitó közeg számára egy krajezárt fizet. A felszólamlási bizottság végzését, ha a kivetett adó lejebb szállittatott, a kir. adófelügyelő, ha pedig feljebb emeltetett, az adókötelezett a pénzügyministerhez felebbezheti. Ezen eseteken kivül a felszólamlási bizottság 37. §. Az 1875-ik év végén az egyes adóvégzései ellen felebbezésnek csak akkor van zóknál, ide nem értve a 38-ik §-ban emlitett helye, midőn azon kérdés döntendő el, hogy községeket (városokat), mint jogi testületeket, valamely jövedelem, vagy kereset az adónak fenmaradt adó-hátralékok részletekre felosztva tárgyát képezi-e, vagy a nyilvános számadásra külön nyilvántartandók. Ezen részletek tervekötelezett vállalatok és egyletek adójának alap- | zésére nézve a megye, kerület, vidék, szék jául szolgáló vallomásokban előforduló vala- vagy törvényhatósági joggal felruházott város mely bevétel vagy kiadás adó tárgyát képezi, főispánja illetőleg főkapitánya, főkirálybírája illetőleg a nyers jövedelemből levonható-e? (Budapesten a főpolgármester) a pénzügyEzen felebbezések a felszólamlási bizottságok minister rendeletének vétele után azonnal végzésének kézbesítésétől számitott 15 nap legalább három tagból álló számosabb küldöttalatt adandók be, s ezek felett a pénzügy-ségeket alakit. minister harmadfokban határoz. Ha a bizottság alakulásában vagy eljárásában a törvény szabályai megsértettek, ennek orvoslása végett szintén 15 nap alatt a pénzügyministerhez lehet folyamodni, ki ezen esetben az eljárás megsemmisitése mellett akkor is rendelhet uj eljárást, ha az adó kivető bizottság végzése helyben hagyatott.(1) II. FEJEZET. Könyvelés és nyilvántartás. 35. §. Az egyenes adókat könyvelik és nyilvántartják: a) egyénenkint a községi jegyzők (községi és városi adóhivatalok); b) községenkint a kir. adóhivatalok ; c) adóhivatalonkint és törvényhatóságonkint a kir. adófelügyelő számvevő közegei. Ezen küldöttségek mindegyike a számára kijelölt községekben, illetőleg városrészekben az ott előre kihirdetendő napon az emlitett hátralékoknak összegét és minőségét az illető község előljáróságának (város polgármesterének) s a jelentkező adózóknak meghallgatásával maga előtt felderittetvén : a) ezen hátralékokból mindenekelőtt leszámitja azon összegeket, melyekkel az illető adózók a reájuk 1875. évre kivetett egyenes adókból hátralékban maradtak s ezeket, valamint a hátralékok után 1875. év végeig felszaporodott késedelmi kamatokat és adóbehajtási illetékeket is, az 1876. évben lefizetendő adótartozások közé sorolja ; b) ugyszintén az 1876. évben lerovandó összegek közé sorol a korábbi hátralékokból oly összeget, mely az illető adózó 1875. évi adótartozásának 50 százalékát nem haladja meg; c) osztályonkint sorozza azon többi hátraA könyvelés és nyilvántartás vezetésének lékokat, melyek az illetőknek vagyoni állásámódozatait, ugyszintén az egyes adózóknak a nyilvántartás körüli kötelességeit s azoknak kézbesítendő adókönyvecskék kiállitásának módját a pénzügyminister, a következő 36. és 37. SS-ban foglalt elvekre való tekintettel, rendeleti uton szabályozza. 36. §. Az 1876. évi január hó 1-től kezdve ugy községenkint, mint minden egyes adózóra nézve, a folyó egyenes adók elkülönitve nyilvántartandók azon adótartozástól, melylyel a (1) V. ở. 30. S. hoz, a tartozás mennyiségéhez, természetéhez és eredetének idejéhez képest egy, két, három vagy négy év alatt 1877., 1878., 1879., 4880. években egyenlő részletekben fizetendők be és pedig akkép, hogy egy-egy részlet az 1875. évre nézve az illető adózóra kivetett folyó egyenes adó összegének felét meghaladja ; d) jegyzékbe foglalja azon adótartozásokat, melyek ily módon az 1876. évi január hó 4-től számított öt év alatt nem törleszthetők ; |