XII. CZIKK.

Ha a magas szerződő felek egyikének alattvalója a másiknak területén elhal, a helyi hatóságok erről a halálozás helyéhez legközelebb székelő főconsult, consult, alconsult vagy consuli ügynököt azonnal tartoznak. értesiteni.

Szintugy tartoznak ez utóbbiak a helyi hatóságokat értesiteni, ha ők értesültek előbb.

A főconsulok, consulok, alconsulok vagy consuli ügynökök, ez utóbbiak, ha az elhunytnak nemzetbeliei, rendre végezhetik a következő cselekményeket :

1. Akár hivatalból, akár az érdekeltek kérelme folytán pecsét alá helyezik az elhunyt minden értékeit, ingóságait és irományait, ezen eljárásról előre értesitvén az illetékes helyi hatóságot, mely, ha az ország törvényei megkivánják, ez eljárásnál jelen lehet és saját pecsétjét is alkalmazhatja. Ha a helyi hatóság értesült előbb a halálesetről s ha az ország törvényei szerint tartozik a hagyatékot pecsét alá helyezni: a maga részéről fogja a consuli hatóságot eljárásra felszólítani.

Ha a pecsét alá helyezés azonnali foganatba vétele mutatkoznék szükségesnek s ez eljárás a helyek távolsága vagy más ok miatt együttesen nem eszközölhető, jogában álland a helyi hatóságnak és viszont a consuli hatóságnak is a pecséteket előlegesen a másik hatóság közbenjötte nélkül alkalmazni, erről azonban értesiteni kell a közben nem járt hatóságot, melynek. szabadságában álland, a már alkalmazott pecséthez utólagosan a maga pecsétjét is oda illeszteni.

Sem a helyi hatóság, sem pedig a consuli hatóság pecsétei nem vehetők. le, ha az illető hatóság ez eljárásnál nincs jelen.

Ha mindazonáltal a consuli hatóság a helyi hatóságot vagy viszont ez amazt, a kétféle pecsét levételénél való közreműködésre felszólítá s a felszólitást nyert hatóság az értesités vételétől számított negyvennyolcz óra alatt meg nem jelent, a másik hatóság az emlitett eljárást egyedül is végezheti.

2. Felveszik az elhunyt minden ingó javainak és értékeinek leltárát, a helyi hatóság jelenlétében, ha az a fennebb emlitett értesités folytán közbenjöttének szükségét látja. A helyi hatóság a jelenlétében fölvett jegyzőkönyveket maga is aláirandja, a nélkül azonban, hogy ezen hivatalos közbenjötteért bármily illetékeket igényelhetne.

3. Elrendelik a nyilvános árverezést a hagyaték mindazon ingó tárgyaira nézve, melyek romlásnak vannak kitéve, vagy csak nehezen tarthatók el.

Erről a consuli hatóság a helyi hatóságot a végből értesitendi, hogy az eladás az ország törvényei szerint előirt módon és az illetékes hatóság által eszközöltessék.

Ha a helyi hatóság van hivatva az eladás foganatositására, a consuli hatóságot tartozik közbejövetelre meghivni.

4. A leltározott tárgyakat és értékeket biztos helyre leteszik, a behajtott követelések, valamint a felvett járadékokból befolyt összegeket megőrzik.

A letételnek az előbbi eljárásnál való közreműködésre hivatott helyi hatósággal egyetértve kell történnie, valahányszor az emlitett meghivás folytán az ország vagy egy harmadik hatalom alattvalója van a végrendeleti vagy végrendelet nélküli örökösödésnél érdekelve és a mennyiben az ország tör

vényei szerint fizetendő örökösödési vagy átruházási illetékek biztositása forog kérdésben.

5. Ha a helyi hatóságok az ország törvényei szerint határidőt tüztek ki, mely alatt szabadságukban álland a saját nemzetbelieknek és egy harmadik hatalmasság azon országban tartózkodó polgárainak, hol a haláleset történt, hogy a hagyaték iránti igényeiket érvényre hozhassák: a consuli hatóság, a mennyiben e határidő még le nem járt és az emlitett határidő lejárta után is, addig, mig az ország törvényszékei elé tartozó ügy függőben van, oly óvó vagy kezelési intézkedésekre fog szoritkozni, melyek az illetékes törvényszék által az emlitett személyek részére elismerhető jogokat meg nem sértik.

Ha a hagyaték értéke nem elegendő valamennyi követelések teljes kielégitésére, a consuli hatóságok, az illető ország törvényeinek megfelelőleg, átadandják az ezen örökséghez tartozó összes okmányokat, értékeket és tárgyakat a birói hatóságnak vagy a csődtömeg gondnokának a szerint, a mint az ügy az egyikhez vagy a másikhoz tartozik; az emlitett consuli hatóságoknak az maradván további feladatul, hogy a távollevő, kiskoru és gondnokság alá tartozó örökösöket képviseljék.

6. Akár maguk, akár saját felelősségük mellett kinevezett személy által kezelik vagy kiadják az örökség ingókból álló részét, a nélkül, hogy ebbeli eljárásuknál a helyi hatóság közbeléphetne, kivéve mindig a jelen czikk 5. pontjában felsorolt esetekre nézve emlitett megszoritásokat és figyelembe véve azon elvet, hogy a consuli tisztviselők tartózkodjanak dönteni az érdekelt felek által emelt oly felszólamlások tárgyában, melyek az illetékes törvényszék határozatának föntartvák: e törvényszék mindazon esetekben, melyekben a felszólamlás nem az örökség vagy a hagyomány czimén alapszik, azon ország törvényszéke, hol a consul székel.

Miután a fennemlitett igények iránt, melyekre nézve a határozás az ország törvényszékeinek van fentartva, az itélet kimondatott vagy az azok kielégitésére megkivántató összeg meghatároztatott és aránylagos biztositék letéteményeztetett: az egész ingó hagyaték, a mennyiben biztositék czimén nem marad lekötve, a helyi hatóság által alkalmazott pecséteknek eltávolítása után, további intézkedés végett a consuli hatóságnak adandó át.(1)

XIII. CZIKK.

Ha az osztrák vagy magyar állampolgár Olaszországban vagy olasz állampolgár az osztrák-magyar monarchia területeinek egyikében oly helyen halt meg, hol nemzetbeli consuli hatóság nincsen, az illetékes helyi hatóság tartozik a hátrahagyott értékeket az ország törvényei szerint leltározni, a hátrahagyott vagyont átadni és ezen eljárásnak eredményéről a lehető legrövidebb idő alatt értesiteni az elhunyt nemzetének követségét vagy azon consuli hatóságot, mely azon helyhez, hol végrendeleti vagy végrendelet nélküli örökség megnyilt, legközelebb esik.

De mihelyt a consuli tisztviselő, ki legközelebb van azon helyhez, hol az emlitett örökség megnyilt, a helyszinén akár személyesen megjelent, akár megbizottat küldött, az eljáró helyi hatóság a jelen egyezmény XII. czikkében foglalt határozatokhoz tartozik alkalmazkodni.

(1) V. ö. e czikkhez 1878 márez. 3. 9090. sz. belügymin. rend. (1878. R. T. 157.) és az örökösödési eljárásról szóló 1894: XVI. t. cz. 107-113. §§-ait.

XIV. CZIKK.

Ha a magas szerződő felek egyikének alattvalója érdekelve volna a másik fél valamelyik területén megnyilt örökségnél, származzék az akár az illető honfitársától, akár benszülöttől, akár végre egy harmadik hatalmasság alattvalójától, az örökség megnyiltáról a helyi hatóságok a haláleset helyéhez legközelebb székelő consuli hatóságot értesiteni tartoznak.(1)

XV. CZIKK.

A magas szerződő felek oly alattvalóinak értéktárgyai, kik másik fél hajóin meghaltak, el fognak küldetni a kikötőbe érkezéskor az illető nemzet consuljának a végből, hogy az elhunyt országa illetékes hatóságának átszolgáltassanak.

XVI. CZIKK.

A főconsulok, consulok, alconsulok és consuli ügynököknek szabadságában áll, honfiaik hajóin, mihelyt azoknak a szárazfölddel való közlekedés megengedtetett, akár személyesen megjelenni, akár oda helyettest küldeni, a kapitányt és legénységet kihallgatni, a hajó okmányait megvizsgálni, utazásáról és az út esélyeiről szóló jelentéseket átvenni, a rakományi jegyzéket kiállitani és a hajó elindulását előmozditani, végre azokat az ország birósága és közigazgatási hatóságai elé a végből kisérni, hogy mindennemü üzleteik vagy ügyes-bajos dolgaikban tolmács- vagy ügyvivőként szolgáljanak.

A törvényszéki tisztviselők és a vámhivatali tisztek és ügynökök hajók megvizsgálásához vagy átkutatásához nem foghatnak, mielőtt a hajó nemzetének consuli hatóságát megjelenhetés végett arról előlegesen tudósitották volna.

Kivételt képeznek e tekintetben azon esetek, melyekre nézve a magas szerződő felek más eljárás iránt megegyeztek vagy jövőben megegyezni fognak.

Az emlitett törvényszéki vagy vámhivatali tisztviselők kellő időben értesitendik a mondott consuli hatóságokat, hogy jelen lehessenek a kapitányok vagy a legénységhez tartozó egyének által, a törvényszékek vagy helyi közigazgatási hatóságok előtt teendő nyilatkozatoknál és igy eleje vetessék minden tévedésnek vagy hamis magyarázatnak, mely az igazság helyes kiszolgáltatását hátráltathatná.

A consuli hatóságokhoz intézendő emez értesitésekben a megjelenés órája pontosan kiteendő, és ha ezek személyesen megjelenni vagy képviselőjük által magukat helyettesittetni elmulasztanák, az eljárás távollétükben foganatosittatik.

XVII. CZIKK.

A kikötői rendőrséget, a hajók ki- és berakodását, valamint az áruk, javak és értékek biztonságát illető minden ügyekben, az ország törvényei és rendszabályai lesznek irányadók.

(1) L. az 1. jegyzetet a 433. Japon.

Mindegyik nemzet kereskedelmi hajóin a belső rend fentartása kizárólag az illető foconsulok, consulok, alconsulok vagy consuli ügynökök tisztebeň áll; és ők hivatvák a kapitányok, a hajó tisztei és a legénység között felmerülő bármiféle s különösen a bérfizetésre és a kölcsönösen vallalt kötelezettségek teljesítésére vonatkozó kérdéseket megoldani.

A helybeli hatóságok esak oly esetekben léphetnek közbe, ha a hajón történt rendetlenségek oly nemuek, hogy a csend és közrend a szárazon vagy kikötőben általuk megzavartatnék, vagy ha azokban országbeliek vagy a legénységen kivül más személyek is részesek.

Az imént emlitett esetek kivételével a helyi hatóságok arra fognak szoritkozni, hogy a föconsulok, consulok, alconsulok, vagy consuli ügynökök megkeresésére a legénységi lajstromba bejegyzett egyének elfogatasa, ideiglenes letartóztatása és a hajóra visszaszolgáltatása körül hathatós segélyt nyujtsanak, valahányszor azt az emlitett ügynökök bármi okból szükségesnek tartják.

XVIII. CZIKK.

A föconsulok, consulok, alconsulok vagy consuli ügynökök azon tengerészeket vagy nemzetükbeli kereskedelmi vagy hadi hajók legénységéhez bármi czim alatt tartozó más személyeket, kik a magas szerződő felek egyikének területén megszöktek, elfogathatják és vagy hajóra vagy hazájukba visszaküldethetik.

E végre irásban kell, hogy folyamodjanak az illetékes helybeli hatóságokhoz, a hajó vagy legénységi lajstrom, vagy ha a hajó már előbb elindult volna, ezen okmányok hiteles másolatainak vagy kivonatainak bemutatása által tartozván kimutatni azt, hogy a keresett egyének valóban a hajó legénységéhez tartoznak.

Az ily módon igazolt megkeresésre a szökevény kiszolgáltatása meg nem tagadható.

Az emlitett consuli tisztviselőknek azonfelül minden kitelhető támogatás és segély fog nyujtatni a szökevények felfedezésére és elfogatására, kik is a consul vagy alconsul megkeresésére és annak költségén fognak az ország börtöneibe vezettetni és mindaddig letartóztattatni, mig alkalom akad elszállitásukra.

Ezen fogság azonban három hónapon tul nem tarthat s ez idő elmultával a consulnak három nappal előbb történt tudósitása után a fogoly szabadlábra fog helyeztetni és ugyanazon okból többé ujra el nem fogható.

Ha azonban a szökevény szárazon követett volna el valamely büntetés alá eső cselekményt, a helybeli hatóságnak szabadságában áll a kiszolgáltatást akkorra halasztani, mikor a birói itélet felette meghozatott és végrehajtatott.

A magas szerződő felek megegyeznek arra nézve, hogy oly tengerészekre, vagy a hajó legénységéhez tartozó oly más személyekre, kik azon országnak polgárai, melyben a szökés történik, a jelen czikk határozatai nem alkal

mazhatók.

XIX. CZIKK.

Mindazon esetekben, melyekben a tulajdonos, a rakomány tulajdonosa és a biztositó közt kötött egyezmény ellenkezőt nem határoz, azon káresetek, melyek az illető ország hajóit a nyilt tengeren érték, ha a hajó akár önként,

akár időjárás által kényszeritve, egy más kikötőbe fut be, a hajó nemzetének főconsulai, consulai, alconsulai vagy consuli ügynökei által tárgyaltatnak, feltéve, hogy azon országnak, melyben a mondott tisztviselők laknak, vagy pedig egy harmadik hatalmasságnak polgárai nincsenek egyuttal érdekelve. Ez utóbbi esetben és ha valamennyi érdekelt fél között békés egyezség nem jön létre, a káreset letárgyalása a helybeli hatóságok által eszközöltetik.

XX. CZIKK.

Ha valamelyik magas szerződő fél kormányának vagy alattvalójának tulajdonához tartozó hajó a másik fél partjain hajótörést szenved vagy megfeneklik, a helybeli hatóságok ezen eseményt az illető kerületben, vagy ha ott nincs, a baleset szinhelyéhez legközelebb székelő főconsul, consul, alconsul vagy consuli ügynök tudomására hozandják.

Az Olaszország partjai közelében hajótörést szenvedett vagy megfeneklett osztrák vagy magyar hajók megmentésére vonatkozó munkálatok az osztrákmagyar monarchia főconsulai, consulai, alconsulai vagy consuli ügynökei által és viszont az osztrák-magyar monarchia partjai közelében hajótörést szenvedett vagy megfeneklett olasz hajók megmentésére vonatkozó munkálatok az olasz főconsulok, consulok, alconsulok vagy consuli ügynökök által fognak vezettetni.

A helybeli hatóságok közbelépte a szerződő felek országaiban csak a consulsági hatóságok támogatására, a rend fentartására, a mentésnél közremüködött, a hajólegénységhez nem tartozó személyek jogainak megóvására és a kimentett áruk ki- és bevitelénél követendő szabályoknak megtartása feletti őrködésre terjed.

A főconsulok, consulok, alconsulok vagy consuli ügynökök vagy az általuk e czélra kijelölt képviselők távollétében, valamint azok megérkeztéig a helyi hatóságok kötelesek a hajótörésből megmentett személyek oltalmára és tárgyak fentartására szükséges minden intézkedést megtenni.

A helyi hatóságoknak ily esetekben való közbelépteért semmi terheltetésnek nincs helye, kivéve azokat, melyeket hasonló esetben a nemzeti hajók is viselni tartoznak és azon költségek megtéritését, melyeket a kimentés és a kimentett tárgyak eltartása okozott.

A mennyiben a hajótörést szenvedett hajó nemzetisége kétséges volna, a jelen czikkben foglalt intézkedések kizárólag a helyi hatóság illetékességi körébe tartoznak.

A magas szerződő felek ezenkivül megegyeznek abban, hogy a kimentett javak és áruk, hacsak nem szánvák az országban való fogyasztásra, minden vám alól mentek lesznek.

XXI. CZIKK.

A magas szerződő felek kötelezik magukat, hogy a saját államterületeiken kiállitott és a másik fél állampolgárait illető magánjogi okiratokat egymással kölcsönösen közlik, ha ez okmányok hivatalos használatra szükségesek és ha közlésük az illetékes hatóság által kivántatik.

Ha a magas szerződő felek egyikének állampolgára a másik fél területein meghal, a halálesetről hivatalból okmány állitandó ki és az kellően hitelesitve azon kormányhoz juttatandó, mely alá az elhunyt tartozott.