A halál esetéről szóló okmányok, valamint az illetékes hatóság által hivatalos használatra kikért többi magánjogi okiratok kiállitása és közlése költségmentesen fog történni.

Ha mindazonáltal a kérdésben levő okmányok magánfelek érdekében kéretnek, a kiállitás és közlés csak akkor lesz ingyenes, ha az illető fél szegény és szegénységét az illetékes helyi hatóság által igazoltatja.

XXII. CZIKK.

Megegyezés történt abban, hogy a főconsulok, consulok, alconsulok és consuli ügynökök, valamint a kanczellárok, titkárok, consuli növendékek(1) és más consuli tisztviselők a magas szerződő felek államterületein mindazon szabadalmakat, előjogokat, mentességeket és kiváltságokat élvezendik, melyek a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzet hasonló rangu tisztviselőit illetik.

XXIII. CZIKK.

Jelen egyezmény öt évig marad hatályban, a megerősítési okmányok kicserélése napjától számítva. Ha a szerződő felek egyike sem nyilvánitaná hivatalosan tizenkét hónappal az emlitett időszak lefolyta előtt a szerződés hatályának megszüntetése iránti szándokát, az érvényben marad egy esztendő lefolytáig azon naptól fogva, a melyen a felmondás az egyik vagy másik fél részéről történik.

XXIV. CZIKK.

A jelen egyezmény a magas szerződő felek államterületein ki fog hirdettetni, mihelyt a megerősitési okmányok kicseréltettek, a mi Rómában a lehető legrövidebb idő alatt fog megtörténni.(2)

Minek hiteléül az illető meghatalmazottak ezen egyezményt aláirták és pecsétjeikkel látták el.

Kelt Rómában, ezer nyolczszáz hetvennegyedik év május hó tizenötödikén. (P. H.) Wimpffen, s. k. (P. H.) Visconti Venosta, s. k.

Nyilatkozvány.

Az osztrák-magyar monarchia és Olaszország közt a mai napon kötött consuli egyezmény aláirása alkalmával, az alulirott meghatalmazottak közös megállapodás által akarván meghatározni a XI. czikk második kikezdésének értelmét, kinyilatkoztatják azt, hogy ott előforduló «magánjogi cselekvények » kifejezése semmikép sem alkalmazható a polgári állapotra vonatkozó cselekvényekre, a melyekre nézve a magas szerződő felek az illető országokban érvényben levő törvényeknek megfelelő állapotát kivánják fentartani. Kelt Rómában, két példányban, 1874. évi május hó 15-én. (P. H.) Wimpffen, s. k.

(1) Jelenleg: consuli attaché-k.

(P. H.) Visconti Venosta, s. k.

(2) A megerősítési záradékok kicseréltettek Rómában 1875. évi április hó 21-én.

XIV. TÖRVÉNY-CZIKK

a külföldi dohányért fizetendő engedélyi illeték megváltoztatása iránt.(1)

(Szentesítést nyert 1875. évi ápril 29-én. Kihirdettetett a képviselőházban 1875. évi május 8-án, a főrendek. házában 1875. évi május 11-én.)

Az 1853. évi általános vám-árszabály 8-ik tétele melletti jegyzetben a külföldi dohány bevitelénél fizetendő engedélyi illetékről foglalt határozmányok a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, valamint a magyar korona országainak pénzügyministeriumai közt előzőleg történt megállapodás folytán következőkép változtattatnak meg:

1. §. Külföldi dohány bevitelénél a vámdijon kivül még az engedélyi illeték fizetendő, s pedig:

szivarok és szivarkákért 5 frt 50 kr.-ral 500 tiszta sulyu grammért;

más dohánygyártmányokért 4 frt 20 kr.-ral 500 tiszta sulyu grammért ; nyers dohányért 3 frt 50 kr.-ral 500 tiszta sulyu grammért.

Az általános vám-árszabály 8-ik tételének minden egyéb határozmányai érvényben maradnak.

2. §. Ezen törvény 1875. évi julius 1-jével lép hatályba.

3. §. Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.

XV. TÖRVÉNY-CZIKK

a fémjelzési törvény és szabályok módosítása tárgyában.(2) (Szentesitést nyert 1875. évi ápril 29-én. Kihirdettetett a képviselőházban 1875. évi május 8-án, a főrendek házában 1875. évi május 11-én.)

A fémjelzés iránt fennálló és az 1867. évi XVI. törvényezikk XIII. czikke, s az 1868. évi XVIII. törvényezikk 1-ső §-a alapján fentartatott szabályok 57., 60, 62, 63., 64., 68. és 74. szakaszai következőkép bővittetnek s illetőleg módosittatnak.

1. §. A huzalokra feldolgozandó ezüstnek az emlitett szabályok 57. §-ában 985 ezredrészre határozott legesekélyebb finomsága 975 ezredrészre szállittatik le.

2. §. Az emlitett szabályok 60. és 68. §§-ai olykép bővittetnek, hogy az eddig kizárólag külföldi kivitelre gyártott negyedik fajta 7 vagy legalább 6:5 ezredrésznyi aranytartalmu aranyhuzalnak árulása belföldön is megengedtetik és egészen oly elbánás alá esik, mint a többi három aranyhuzal fajta. Külföldre való kivitele a fémjelző hivatal ellenőrzése nélkül eszközölhető.

(1) V. ö. 1889. aug. 10, 46.137. sz. pénzügymin. rend.. a kiviteli dohánytermelési engedély kiállítása. valamint az engedély nélküli dohányültetés vagy tulultetés felfedezése esetén a palántákkal követendő eljárás tárgy, (1880. R. T. 1134). Az engedélyi illetékről, mint a birság kiszabásának alapjáról dohányjövedéki kiházás esetén, v. ö. 1876: IV. t. cz. 11. §. A dohányjövedékre nézve érvényes szabályok felsorolását 1. a dohányjövedéki törvények és törvényesített szabályok némely intézkedéseinek módosításáról szóló 1887: XLIV. t. ez. kapcsán.

(2) V. ö. az 1868: XVIII. t. ez. jegyzeteit, továbbá az 1858 szept. 11. pénzügymin. rend. a fémjelzési díjak. tárgyában (1858. B. T. L. 147.).

3. §. A külföldről behozott arany- s ezüst-huzal s az abból készült áruk (zsinórok, fonadékok, rojtok, szövetek, paszományok stb.) finomsági tartalmának vizsgálata csak arra szoritkozik, vajjon azok a belföldi arany- s ezüsthuzalra megállapitott legalsó finomsági fokot elérik-e?

Ha arany- vagy ezüst-huzal hozatik be és a próbát megütötte, az ily külföldi huzal - csürlőkre, a föltekert huzal vége az ellenőrző hivatal lakpecsétjével megerősitendő.

A legalsó finomsági fokot el nem ért áru az emlitett szabályok 35. §-a szerint az illető tulajdonos költségén a határon át külföldre visszaszállítandó. 4. §. A szabályok 63. és 64. §§-ai akképen változtatnak meg, hogy a fémhitelesitési illeték az arany-huzalok minden fajtájára különbség nélkül pénzfontonként egy forint és tiz krajezárban állapittatik meg, tekintet nélkül arra, hogy a huzal belföldön készittetett-e vagy pedig külföldről hozatott be. 5. §. A hivatalos fémjelzés mellőzésével külföldről behozott arany- és ezüst-huzal, valamint az abból készitett áru is elkoboztatik. Ha ezenfelül a huzal még a szabályszerü finomsági tartalommal sem birna, az elkobzáson kivül még egyszáz forinttól ötszáz forintig terjedhető birság is szabandó ki.(1) 6. §. A szabályok 74. §-a e) pontjának rendelete hatályon kivül helyeztetik.

7. §. Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.

XVI. TÖRVÉNY-CZIKK

a budapesti áru- és értéktőzsde, valamint a vidéki termény- s gabonacsarnokok választott biróságai előtt előforduló iratoktól s jogügyletektől és ezen biróságok itéleteitől járó bélyegilletékekről.(2) (Szentesitést nyert 1875. évi ápril 29-én. Kihirdettetett a képviselőházban 1875. évi május 8-án, a főrendek házában 1875. évi május 11-én.)

1. §. Beadványok, jegyzőkönyvek.

A budapesti áru- és értéktőzsde, valamint a vidéki termény- és gabonacsarnokok választott biróságaihoz intézett minden beadvány s az elöttük felvett minden jegyzőkönyv a következő bélyegilleték alá esik:

a) ha a tárgynak értéke 50 frtot meg nem halad, minden iv után 12 kr; b) ha a tárgynak értéke 50 frtot meghalad, vagy meg nem becsülhető, minden iv után 36 kr.(3)

2. §. Kereskedők és iparűzők levelezései.

A kereskedők és iparüzők saját kereskedelmi vagy iparüzletük tárgyait illető levelezéseik feltételes bélyegmentessége iránt az illetékszabás 59. tételének 4. pontja alatt foglalt határozmányok az 1. §-ban emlitett választott biróságokra vonatkozólag oda módosittatnak, hogy azon esetekben, midőn ily levelezések ezen biróságok előtt nem a levelezések által megkötött jogügylet érdemének, hanem csak az ebből eredő mellékkérdéseknek minőségi érték- és árkülönbözeteknek érvényesitése végett használtatnak, csak a szo

(1) E büntetést föntartja: 1880: XXXVII. t. cz. 8. §.

(2) E t. czikk rendelkezéseit érintetlenül hagyja az 1881: XXVI. t. cz. 5. §-ának utolsó bekezd. (3) V. ô. 2. §.

Magyar Törvénytár. 1875-1876.

rosan vett peres tárgy értékének s a jogügylet minőségének megfelelő fokozatos illeték rovandó le a panaszló fél által.(1)

Ha minőségi különbözet egyáltalában nem állapittatik meg a választott biróság által, akkor a felek által felmutatott minden egyes levél s ha az több ivből áll, minden egyes iv 50 kr. állandó bélyeg alá esik; de ha a vonatkozó értékhez képest ennél kevesebb lenne a fokozatos illeték, ily esetben ezen csekélyebb összeg fizetendő a felek által.

3. §. A 2. §-ban emlitett peres tárgy értékét maga a választott biróság állapítja meg és szedi be az ez után járó bélyegilletéket akként, hogy vagy az annak megfelelő bélyegjegyeket a levelekre felragasztja s azokat átbélyegzi, vagy az illetéket készpénzben az adóhivatalhoz beszállitja; ha pedig ezen illetéket bármi okból nem szedhetné be, a biróság a leletet a panaszló fél ellen felveszi s azt a pénzügyi igazgatóságnak átküldi.

A biróság köteles a tárgyalási iratokban az érték meghatározását kitüntetni és azt is világosan felemliteni, vajjon lerovatott-e s mily összegben a levelezéstől járó illeték vagy minő intézkedés tétetett annak behajtása iránt. Mindaddig, mig ezen illeték le nem rovatott, a biróság sem az itéletet ki nem hirdetheti és ki nem szolgáltathatja a feleknek, sem pedig a felek közt netalán létrejött egyezségnek foganatot nem szerezhet.

4. §. Alkuszok.

Áru- és értéktőzsdénél, valamint vidéki termény- s gabonacsarnokoknál alkalmazott alkuszoknak tekintendők mindazon egyének, a kik kereskedelmi vagy iparüzletek megkötésére a tőzsde és csarnokok bizottságai által irásbeli felhatalmazást nyernek és üzletük lelkiismeretes gyakorlására a biróság előtt meghiteltetnek, vagy arra előtte fogadalmat tesznek és az 1868. XXIII. törvényczikk 29. §-ában megállapitott dijt a felhatalmazás kiszolgáltatása előtt lefizetik.(3)

5. §. A 4. §-ban emlitett alkuszok könyveitől, naplóinak kivonataitól és kötleveleitől járó bélyegre nézve az illetékszabás 5. tételének, illetőleg az 1868. XXIII. törvényczikk 15. §-ának határozmányai akkép módosittatnak, hogy a felek aláírásával is ellátott alkuszi kötlevelek, ha azok tárgyai az alkuszok rendes üzletköréhez tartoznak, egy forint állandó bélyegilleték alá esnek, tekintet nélkül arra, hogy ezen kötlevelek az alkuszoknál maradnak-e, vagy a felek kezeihez visszakerülnek.

6. §. Egyezségek.

A tőzsde vagy csarnok választott biróságai előtt kötött egyezségeket illetőleg, az illetékszabás 83. tételének és az illetéki szabályok 61. és 63. §§-ainak határozmányai következőkép módosittatnak :

Ha az egyezség által az eredeti jogügylet csak annyiban változtatik meg, hogy a szerződő felek az eredeti jogügyletben megállapitott jogok és kötelezettségek helyett csekélyebb értékű jogok s kötelezettségekben állapodnak meg, ez esetben a jegyzőkönyvi bélyegen kivül az egyezségtől csak 50 kr. állandó bélyegilleték jár.

De ha az egyezség folytán az eredeti jogok és kötelezettségek értéke

nagyobb lesz, a jegyzőkönyvi bélyegen felül az ügylet minősége szerinti fokozatos illeték csak azon mérvben rovandó le külön, a mely az eredeti megállapodást felülhaladó értéktöbbletnek megfelel.

7. §. Itéletek.

Az árú és értéktőzsde, valamint a termény- és gabonacsarnokok biróságai által hozott ítéletekre nézve az illetékszabás 96. tétele következőkép változtatik meg.

A szóban levő biróságok itéleteitől, ha a peres tárgy értéke mellékjárulé– kain kivül:

a) 50 frtot meg nem halad, minden egyes kiadványtól 50 kr. ;

b) ha 50 frtot meghalad, de 200 frtot nem, szinte minden egyes kiadványtól 1 frt 25 kr.:

c) ha 200 frtot meghalad, vagy a peres tárgy meg nem becsülhető, minden kiadványtól 2 frt 50 kr. bélyegilleték jár.

Köteles a biróság az itéleti bélyeget a felektől, a kiknek az itélet kiadadik, bekövetelni, a bélyegjegyeket az itélet minden kiadványára szabályszerűleg felragasztani és hogy ez megtörtént, a periratban pontosan feljegyezni; a bélyegek beszolgáltatása nélkül az itéletet kiadni nem lehet.

Ha a feleknek nem adatik ki az itélet, az attól járó bélyeget a biróság a felektől egyenlő felerészben beszedi és a periratban feljegyzett ítéletre felragasztja; ha pedig a felek a megfelelő bélyeget be nem szolgáltatják, a biróság a bélyegkötelezettség teljesítéseig itéletet nem hozhat.(1)

8. §. Midőn a jogügylet, melyben a tőzsde vagy csarnok birósága ítéletet hoz, csak okirat kiállítása esetében esik bélyegilleték alá, ily okirat pedig tényleg nem állíttatott ki, akkor a birósági ítélet tekintendő a jogügyletről kiállított okiratnak és ettől az ügylet minőségéhez képest, valamint az ügylet értékére nézve a jelen törvény 2. §-ában foglalt határozatok tekintetbe vételével a fokozatos illeték a felek által egyetemlegesen rovandó le, mely illeték azonban nem lehet csekélyebb annál, a mely a pertárgy értékéhez mérten a 7. §-ban az itéletekre van meghatározva.(2)

9. §. A 8. §-ban említett esetekben járó fokozatos illeték az itélet első példányára, vagy periratra felhasználandó bélyegjegyek által rovatik, esetleg készpénzben fizettetik le.

De ha az itélet a feleknek több példányban adatik ki, úgy a másik és minden további példány külön-külön 50 krnyi bélyeg alá esik.

10. §. A tőzsde és csarnokok választott biróságai felelősek mindazon kárért, a melyet a kincstárnak okoznak, ha az ezen törvény által reájok rótt kötelességeket pontosan nem teljesítik.

11. §. Az 1868: XXI. törvényczikk 81., 82. és 83. §§-ainak rendeletei3) az árú- és értéktőzsde, valamint a termény- s gabona-csarnokok biróságaira is alkalmazandók.

12. §. Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.

(1) V. ô. 8. $.

(2) V. ô. 9. §.

(3) E §§-ok a bélyegellenőrzési szemlékre vonatkoznak és már újabb pénzügyi szabályokkal pótolvák.