I. TÖRVÉNY-CZIKK

az összeférhetlenségről.(1)

(Szentesitést nyert 1875. évi január 10-én. Kihirdettetett az országgyülés képviselőházában 1875 évi január 14-én, a főrendek házában január 16-án.)

1. §. Országgyülési képviselő nem viselhet olyan hivatalt, nem foglalhat el olyan állást, mely a korona kijelölésétől vagy a korona, a kormány, a kormányközegek kinevezésétől függ és fizetéssel vagy dijjal jár.

Kivétetnek ez általános szabály alól:

a) a ministerek;

b) minden szakministeriumnak egy államtitkára, s ha az államtitkári állomás betöltve nincs, helyettes államtitkára ;

c) a budapesti országos intézetek igazgatói ;

d) a fővárosi közmunkatanács elnöke vagy alelnöke, s kinevezett tagjai ; e) a közoktatási és egészségügyi tanács tagjai;

f) a budapesti királyi egyetem és műegyetem tanárai;

g) a biztosok, kiküldöttek, megbizottak, ha a megbizás ideiglenes jellegü, rendszeres fizetéssel összekötve nincs, s egy évnél hosszabb időre nem terjed és a ház a távozásra az engedélyt megadja.(2)

2. §. Az országgyülési képviselő nem lehet egyszersmind:

a) a hadseregnek (hadi tengerészetnek) és honvédségnek tettleges szolgálatban álló tagja;

az 1868: XL. t. cz. 36. §-a, az 1874 VI. értelmében teljesitett fegyvergyakorlat tényle1. ez. 2. §-a, az 1873: XXXII. t. cz. 1. §-a ges szolgálatnak nem tekintetik.(3)

b) a kormánynyal szerződési viszonyban álló vállalkozó, a mennyiben a vállalat esetleges nyereséggel vagy veszteséggel van összekötve.

Nem értetnek ide a közkereseti társaságok és intézetek részvényesei, ha a társaság vagy intézet a vállalattól függetlenül, vagy azt megelőzőleg alakult, és szabályszerüleg bejegyeztetett; továbbá a királyi értékkel (pretium regale) terhelt postaállomások birtokosai.

c) A kormánynyal szerződés alapján állandó vagy tartós üzleti viszonyban álló pénzintézet, vagy a kormánynyal a b) pontban körülirt vállalatra nézve

(1) A Szeged város törvényhatóságába kiküldött kir. biztos, a biztosi tanács tagjai és az ennek helyébe szervezett közeg tagjait az 1880: AV. t. cz. 3. §-a kivette az 1875: I. t. cz. hatálya alól.

(2) V. ö. a képviselőház házszabályai 132. §-át. — V. ö. alább 5., 6. §§.

(3) V. ö. az 1880: XXII. t. czikket a véderő kötelékében álló országgyülési tagok katonai szolgálatra behivásának szabályozásáról szóló 1889: XXII. t. czikket. A fönn idézett törvényszakaszok a véderőről

szerződési viszonyban álló társulat elnöke, igazgatója, igazgató-tanácsosa, jogtanácsosa és hivatalnoka.

E szabály ki nem terjed a magyar földhitelintézet igazgatóságára.(1)

d) Az állam által segélyezett vasut és csatorna engedélyese, elnöke, alel nöke, igazgató-tanácsosa, jogtanácsosa és hivatalnoka, mig a vasut vagy csatorna épitése be nem fejeztetett, a forgalomnak a maga teljességében át nem adatott, s egyfelől a felülvizsgálatból, másfelől a tulépitésből folyó követelések végleg el nem intéztettek.

E szabálynak az engedélyesekre vonatkozó intézkedése ki nem terjed azon engedélyesekre, a kik az állam által segélyezett vasutra vagy csatornára jelen törvény előtt eszközölték ki az engedélyt.

e) A korona kegydijasa.(2)

3. §. Az országgyülési képviselőséggel össze nem férő állást foglalnak el: a) a törvényhatósági és községi tisztviselők és hivatalnokok, odaértve a polgári iskolák tanárait, s az elemi és felsőbb községi népiskolák tanitóit. b) a szerzetes rendek tagjai, a premontreiek, cisterciták, benczék és a kegyesrendüek kivételével.(3)

4. §. Az országgyülési képviselőséggel össze nem férő helyzetbe jut azon képviselő:

|4

gálatba lép, mely a képviselőséggel összefér, csak ugy tarthatja meg képviselői helyét, ha arra ujból megválasztatik.

E végből a kinevezési okmány kézbesitésétől, vagy a mennyiben a kézbesitést a kinevezés kihirdetése előzte meg, a kihirdetéstől számitott 48 óra alatt a képviselőségről leköszönni tartozik.

E szabály kiterjed azon képviselőkre is, kik a képviselőséggel összeférő oly állomásról, mely csak dijjal jár, vagy a melytől az elmozditás csak rendszeres fegyelmi eljárás utján eszközölhető, oly más, a képviselőséggel hasonlag összeférő állomásra tétetnek át, melylyel rendes fizetés van összekötve, vagy a melytől az elmozditás a kormány által rendszeres fegyelmi eljárás nélkül történhetik.(1)

9. §. Ha a képviselő a 6., 7., 8. §§-ban megszabott kötelességének eleget nem tesz, az állandó bizottság azonnal összeül, s meggyőződvén arról, hogy a gátló akadály csakugyan fennforog, s a képviselő tudva követte el a mulasztást, a képviselői megbizást megszüntnek nyilvánitja, s eljárásáról a képviselőháznak jelentést tesz.

10. §. Képviselők, a kik az állam szolgálatában állanak, és mint olyanok lakbért huznak, vagy lakással láttatnak el, képviselői lakbérilletményben nem részesülhetnek.(2)

(4)

11. §. Az 1869: IV. 8-dik, az 1870: XVIII. 4-dik, az 1873: XXVI. t. cz. 13-dik §-nak) rendeletei jelen törvény által nem érintetnek.

12. §. Azon viszony, melyben a horvát-szlavon képviselők saját országgyülésükhöz és saját kormányukhoz állanak, a jelen törvény által nem érintetik,(6)

13. §. Jelen törvény a jövő országgyülés megnyitása napján lép életbe, s érvényes a képviselőház minden tagjára.

II. TÖRVÉNY-CZIKK

az 1848. évi V. törvényczikk 5. §. A) pontja némely tételeinek módositásáról.

(Szentesitést nyert 1875. évi február 8-án. Kihirdettetett az országgyülés képviselőházában 1875. évi február 11-én, a főrendek házában február 12-én.)

1. §. A pestmegyei szent-endrei választókerülethez tartozó Ó-Buda és Margit-sziget ezen kerülettől elszakittatván, az 1872. évi XXXVI. t. cz. által alakitott Budapest főváros választókerületeibe oly módon osztatnak be, hogy Ó-Buda a budai második választókerülethez, a Margit-sziget pedig a pesti lipótvárosi választókerülethez csatoltatik.(7)

(1) V. ö. alább a 9. §-t és a képviselőház házszab. 132. §-át.

(2) E rendelkezést továbbra is érvényben tartja az orsz. képviselők tiszteletdíjának átalányösszegben leendő megállapításáról szóló 1893: VI. t. cz. 2. §-a.

(3) E szerint a biró nem lehet orsz. képviselő.

(4) E szerint az állami számvevőszék elnöke, fő- és számtanácsosai és egyéb hivatalnokai az országgyülés egyik házának sem lehetnek tagjai. E szabály tehát noha kifejezetten nincs is kimondva kiterjed az állami számvevőszék alelnökére is (1880: LXVI. t. cz. 1. §.).

(5) E szerint a (nem létesült) magyar leszámitoló és keresk. bank igazgatótanácsának tagjai nem lehetnek a magyar törvényhozás tagjai.

(6) V. ö. a horvát-szlavon autonom 1870: II. és 1888 szept. 29. törvényeket.

(7) Ó-Budának és a Margitszigetnek a fővárossal egyesítéséről v. ö. az 1872: XXXVI. t. cz. 1. §-át.

2. §. Várad-Váralja és a Várad-Velencze városrészek, melyek jelenleg a biharmegyei bihari választókerülethez tartoznak, ezen kerülettől elszakittatván, a nagy-váradi választókerülethez csatoltatnak, e szerint Nagy-VáradUjváros, Várad-Olaszi, Várad-Váralja és Várad-Velencze városrészekből egyesitett és törvényhatósági joggal felruházott Nagy-Várad város választ egy képviselőt.

3. §. A pestmegyei szent-endrei és a biharmegyei bihari választókerületek érintetlenül hagyott részei ezentul is egy-egy képviselőt választanak. 4. §. Ezen törvény végrehajtásával a belügyminister bizatik meg.

III. TÖRVÉNY-CZIKK

a nyilvános betegápolás költségei fedezéséről.

(Szentesitést nyert 1875. évi február 8-án. Kihirdettetett az országgyülés képviselőházában 1875. évi február 11-én, a főrendek házában február 12-én.)

I. FEJEZET.

A költségek viselése.

1. §. A nyilvános gyógy- és betegápolási, ugyszintén szülházi költségeket, mennyiben azokat maguk az ápoltak vagyontalanság miatt megtériteni nem képesek, a következők kötelesek viselni:(1)

a) a szülők gyermekeikért; b) a gyermekek szülőikért; c) a hitestársak egymásért;

d) a cselédtartó és állandó munkaadó cselédjeért, illetőleg munkásaért 30 napig; gyárak, nagyobb vállalatok tulajdonosai és a vasutak igazgatóságai munkásaikért, fenmaradván viszkereseti joguk az illető fizetni kötelesek ellen.(2)

2. §. Ha a rokonok és hitestársak vagyontalanok és átalában oly egyének, társulatok vagy alapok nem léteznek, melyek ezen költségviselésre kötelezhetők, ugy ez a 4. §-ban felsorolt esetek kivételével azon törvényhatóság által térítendő meg, melynek területéhez az ápoltnak illetőségi községe tartozik.(3)

3. §. A törvényhatóságok e czélból külön betegápolási alap létesitéséről gondoskodnak, és szükség esetében az egyenes államadó után pótadót vetnek ki.(4) 4. §. Az ápolási költségek következő esetekben az államkincstár által térittetnek meg:

(1) V. 6. 7., 11. S).

(2) E rendelkezést fentartja a cseléd és gazda közti viszony szabályozásáról szóló 1876: XIII. t. cz. 32. §-a. A 30 napon túl való ápolás díjának viselésére az alább következő 2. §. irányadó. L. még: 1876: XIII. t. cz. 34. §. és 1877 febr. 27. 6770. sz. belügymin. rend.: az iparosok és kereskedők kötelezhetők-e a nyilvános betegápolási költségek fedezésére? (1877. R. T. 89.); v. ö. végül az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetében segélyezéséről szóló 1891: XIV. t. cz. 13. §-át.

(3) V. ö. alább a 11. §-t és az 1876: XIII. t. cz. 34. §-át.

(4) Az adóösszeirás körül való mulasztások miatt a kis és nagy községek mulasztó közegeire rótt pénzbirságok harmadrésze a megyei betegápolási alap javára számolandók el (1883: XLIV. t. cz. 14. §.). (5) V. ô. 18. S.